Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

4. oldal 1959. július 22, sz&'da Szetidi tá, aSáckaz g-pá$ty$&cd&ic A Sárköznek egyik kincse a Dunapataj határában Sevő Szelidi tó. A Szelidi, (másként Szilidi tót egyesek fezei im tavának is mondják, founapataji néphagyományra hivatkozva hozták kacsolatba a tó nevét Szelim pasával. A ftó nem Szelim pasától, hanem fezei id pusztától kapta nevét; ide ez a homályos néphagyo­mány is arra vall, hogy a nép körében él annak halvány em­lékezete, hogy már a törökök is gyógyfürdőül használták a Szelidi tót. A régiek Bakodi tónak nevezték a tavat, gyógy­vizet pedig bakodi szentvíz­nek. Ez az elnevezés a tóval ugyancsak szomszédos Bakod pusztától ered. 1728. április 30-án Pataj me­zőváros elöljárósága remes Trencsényi Mátyás kezdemé­nyezésére tanúvalomásokat vé­tetett jegyzőkönyvbe a Bakodi tó vizének gyógyító hatásáról. Egyik ilyen szemtanú Baratsi Pathal János református püs­pök, Pataji Sámuel pataji re­formátus lelkésznek édesatyja, aki 1728-ban 105 éves volt. Pataji Sámuel, akkori pataji református lelkész, maga fog­lalta írásba a tanúvallomást, £> ebben azt mondja atyjáról: •»Megfáradott idejű tiszteletes atyám uramtul sok ízben hal­lottam, hogy Kalocsán lakó pogány török azon időben igen tjárt erre a vízre és hívta szent (víznek.« Pataji Sámuel református lelkész maga is tapasztalta a bakodi víz gyógyító hatását. Erről ezt írja tanúvallomásá­ban: »-Én magam, Pataji Sá­muel, lévén igen nagy válto­zásban, egészségem bomlásá­val, semmit nem ehettem, egész apetitusom elveszett volt alkalmas ideig. A bakodi víz­ben (kádban melegítvén) meg- (feredtem egy napon és ugyan­ott éreztem használatos voltát, (következendő napon pedig (igen nehezen voltam utána, úgyhogy az ágyban kénytelé- níttettem fekünni, harmadnap iáóbban lettem és azután olyan (egészséges lettem, hogy tettes­séggel semminemű változást (testemben nem éreztem.« Pa- (taji Sámuel tanúvallomásában 'még négy más gyógyulásról ér­tesít: Mészáros Istvánná és Istók cigány pataji lakosok, a Solti prédikátor feleségének, s zßääKÄEää» Bonfini: Történetek Mátyási királyról (Magyar Helikon). Kb. 384 oldal, félbőrkötés-i ben ^75,— Ft j színes félbőrkötésben 80,— Ft! egy Patajon kvártélyozó káp­lán feleségének gyógyulásáról. A káplán felesége nyomo- rult volt, s a tó fürdő­jében visszanyerte egészségét. A család hálából keresztet ál­líttatott a tó partján, 1728- ban Debreceni Magdas János, volt solti református lelkész, beteg feleségének mások ajánl- ták a bakodi meleg fürdőt, A pataji elöljáróság 13 ta­núvallomást foglalt jegyző­könyvbe a pataji lakosok gyó­gyulásáról. Megnyitja a sort Mészáros György akkori fő­bíró, aki hét esztendei beteg­ség után gyógyult meg több­szöri fürdőzés folytán, Keserő Demeter, Parcsi Istvánnak első neje, második feleségének öre­gebbik fia és leánya, Faragó Györgyné és leánya, a pataji borbély felesége és gyermekei mind a bakodi fürdőben nyer­ték vissza egészségüket. Érdekes eseteket olvasunk a tanúvallomásokban. így pél­dául: »Szent Mártonná asszony száraz köszvényben föküdt, csontjait hasogató, vastag kö­vér asszony vala. Bakodi vízbe magát vitette, harmadik esz­tendőben használt néki, azután egészséges és ép lábaira, Sallay Mártony félesztendeig vala fejsfájdalós, és az egész teste, nem dolgozhatott, szekéren magát vitette vízhez egy nap, használt néki és megépült, öt esztendeje annak.« TVemcsak Dunapatajról, ha- ’ nem Kalocsáról, s a kör­nyékről is a Bakodi tó vizé­ben keresték gyógyulást a be­tegek. Sárközi lakosok gyó­gyuláséról is följegyzett egyet- mást a jegyzőkönyv. Érdeklő­déssel olvassuk: »Kalocsai em­ber, 40 esztendős, lábaira rosz- szul volt. Talpakra sokáig nem járhatott. Szekéren ba­kodi szentvízhez vitték, egy nap fürdött, másnap lábaival hazament. Csanádi asszony anno 1723. Szabó Istvánná gyomrára sokáig nyomorko- dott és fájdalta. Bakodi vízben fürdött, megépült. Bogyiszlói nótárius Boda Györgynek án­gya, Szabadszállásiul való asszony, Kucsár Panna nevű, két hónalj mankón járt so­káig, fél esztendeig bakodi vízben fürdött, azután egy mankón hazamenvén, meg­épült, másikat is otthon elve­tette.- Élő asszony, most is egészséges.« Ordasiak gyógyulásáról is szól a jegyzőkönyv: »Ordasi asszony, Vincze Istvánná ba­kodi vízbül hozott maga há­zához vizet egy korsóban. Van- gyai János leánykájának fél dereka és lába vala rühös va­kart kermecskikkel. Abban ba­kodi vízben fürdették, használt és meggyógyult, élő leányka, s i Harcsa Gergölynek felesége, Váradi Erzse, a kéznek csont­jait hasogatta, fájdalta sokáig, az ki se orsót, nem tarthatott az ujjábán, nem fony hatott Hallotta, hogy járnak bakodi vízhez fördöni beteg emberek, ő is nyavalyás oda menvén, egy óráig fördött, megépült. Élő asszony.« Dunaszentbenedek sem hiá- nyozhatik a sorból: «Szent­ben edeki ember, Nemes György 20 esztendő lévén ak­kor, nagy himlőben feküdt, 13 hétig nem is járhatott. Oda bakodi vízhez magát vitette, fürdött három napig, felépült. Élő ember most is.« Értékesek azok az adatok, amikor a gyógyulás időpont­ját is megmondja a jegyző­könyv. A felhozott esetek többnyire 1718 és 1728 között történtek. Abban az időben valóságos Mekkája volt a Sze­lidi tó a Sárköz betegeinek. Főként csúzban és köszvény­ben szenvedő betegek nyertek ott gyógyulást, de másféle baj­jal is mentek oda. A Szelidi tó imrtiár több- százados gyógyfürdő. A törökök, kurucok egyaránt is­merték és használták. Becsül­jük meg és fejlesszük a Sár­köznek ezt a kincsét, a Sze­lidi tó gyógyfürdőjét! Dr. (Símár Kálmán Helyiséget és éj egyenruhát kaptak a miskei tűzoltók (Községi tudósítónktól.) Ez év tavaszán nagyon sokszor kereste fel Guttmann Jeflű tűzoltóparancsnok a miskei tanácsházát: helyiséget kért a tűz-' Oltók számára. A nyári mezőgazdasági munkák tűzfigyelő szol­gálata megkezdésével aztán a tűzoltók szép, tiszta otthont kap­tak, ahol szolgálatukat tartják. Szorgalmasan járnak tovább­képzésre, nem kímélve idejüket és fáradságukat. Munkájuk jutalma nem is marad el: a tűzoltóparancsnok most készül a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökével Pestre, hogy a községfejlesztési alapból nyolc öltöny tűzoltóruhát vásároljanak a tűzoltók számára. Miskén ilymódon minden tűz­oltónak lesz egyenruhája. TOKIÓBAN Japánban továbbra is hatalmas tömegek tiltakoznak a ja­pán—amerikai biztonsági szerződés felülvizsgálási tervei ellen. — Képünkön: a rendőrség durván szétver egy tokiéi diáktüntetést. Gimnazista lányok az Erdőgazdaságban DÉLI 1 ÓRA. A forrón tűző nap izzadtságot fakasztó suga­rait megsokszorozva veri vissza a kietlen táj, a sárga homok. Eredetileg gépkocsival indul­tunk, de autónk tengelyig fúr­ta magát a laza talajba. Most gyalog folytatjuk, szerencsére nem hosszú útunkat a rekke- nő hőségben. NEM VALAHOL távol, asza- harai sivatagban járunk, ha­nem a Kiskunhalastól nem messze levő pirtói homokpusz­tákon. A kiskunhalasi gimná­zium leányainak munkabrigád­ját keressük az erdőgazdaság­ban. Fárasztó gyaloglás után ta­láljuk meg a leányok szállá­sát. Éppen ebéd utáni pihenőt tartottak, amikor odaérkez­tünk. Nyomban beszélgetésbe elegyedtünk a munka után is vidám, napbarnított lányokkal. Elmondták, hogy a KISZ városi bizottságának kezdeményezésé­re alakították meg 29 tagú bri­gádjukat, Kiss Etelka tanárnő vezetésével. Közülük 22-ert KISZ-tagok, ketten pedig a közeljövőben kérik felvételü­ket az ifjúsági szövetségbe. LEGSZÍVESEBBEN münká- jukról beszélnek. Nuss Irén, Darányi Ida és Szántó Margit vezetésével három brigádban dolgoznak. Munkaidejük reggel 5 órától délelőtt 10-ig, délután pedig 4-től 7-ig tart. A jö­AKIT SZERETNEK AZ EMBEREK fametszet Bonfini! Történeteit Mátyás királyról című történeti művéből. Bonfini történeti művében ki­emelkedő helyet foglal el a Mátyás uralkodásának idősza­káról Szóló rész. A mély mű-; Veltségű író az események? okait is kutatva magas irodal­mi színvonalon örökíti meg a magyar történelemnek ezt a küzdelmes, dicsőséges korsza­kát, méltó emléket állítva ben­ne a nagy államférfinak. A könyvet a XVI. századbeli né­met kiadás fametszetei díszí­tik. A latin nyelvű mű ma­gyarrá fordítása Geréb László munkája. A kötethez Kardos Tibor Kossuth-díjas írt beve­zető tanulmányt és jegyzeteket. Népbetegségnek nevez­ték a felszabadulás előtt a tbc-t. Valóban igen kevés volt azoknak a száma, akik kigyó­gyultak ebből a betegségből, hiszen a régi rend ural nem sokat törődtek a néppel, kö­vetkezésképpen a népbetegség­gel. A felszabadulás után gyöke­res változás történt e téren is, államunk nagy összegeket ál­doz a tbc-gondozókra, szanató­riumokra, s az áldozat meg­hozta az eredményét, ma már ez a betegség is teljesen gyó­gyítható. A mi járásunk, a kalocsai járás székhelyén is korszerű tüdőgondozó van. Ezt láttam a közelmúltban, amikor csalá­dommal együtt én is kimentem szűrővizsgálatra, s régi isme­rősként találkoztam ott dr. Oberding Lászlóval, aki a gon­dozó vezető-főorvosa, örömmel közölte, hogy egészségünk rend­ben van és én megkértem, hogy tájékoztasson röviden a járás­ban folyó tbc-gondozás hely­zetéről. A szakmáját szerető és nagy hozzáértést bizonyító lelkese­déssel beszélt munkájáról. Töb­bek között elmondta, örvende-. tes tény, hogy a gyermek­megbetegedések száma évente a járás területén 3—4. A fia­taloknál 18 évtől fölfelé sincs különösebb baj. Hanem inkább az idősebb korosztályra mu­tatható ki a megbetegedés. Ez abból adódik, hogy az időseb­bek nem sokat törődnek a ba­jukkal, nem jelennek meg rendszeres vizsgálaton, de még a faluszűrések alkalmával sem nézetik meg magukat. És így a fertőzésnek nehéz gátat vetni. Arra a kérdésemre, ho­gyan lehetne ezt a betegséget a legszűkebb keretek közé szo­rítani, azt válaszolja: »Alulról fölfelé«. Ez alatt azt értjük, hogy a gyermekeknél kell kez­deni a védőoltásokkal és így felfelé. Mindenkinek saját ér­deke, hogy bizonyos időpon­tokban átessen ellenőrző vizs­gálaton. Erre módot ad a já­rási gondozó, valamint a falu­szűrések. Oberding főorvos elmondja, hogy nagyon célszerűnek tartja a faluszűréseket és ennek szé­lesebbé tételét javasolja. A tbc-s megbetegedésekből származó halálozások évről év­re csökkenő tendenciát mutat­nak. Ezt a betegséget csak ál-. landó szívós munkával lehet le­győzni. Ehhez nem elég az or­vosok odaadó munkája és álla­munk legmesszbbmenő támoga­tása. Az is szükséges, hogy a lakosság rendszeresen ellen­őriztesse magát, így elejét tud­ják venni az esetlegesen mu­tatkozó bajnak. Ez nem csak mindenkinek személyes érdeke, hanem népgazdasági érdek is. Úgy gondolom, hogy ülő beszélnem nemcsak a tbc le­küzdésében elért eredmények­ről, de a gondozó vezetőjének munkájáról is. öberding főor­vos 1948-ban Szegeden végezte az egyetemet, onnan Kalocsára került, s 1951-ben jó munká­jának eredményeképpen meg­kapta a főorvosi kinevezést. Azóta több dicsérő elismerést kapott. Munkatársai tisztelik és szeretik. Elmondták róla, hogy munkáját. nagy szakértelemmel végzi és a legkisebb bajt is azonnal észreveszi. Érthető, hogy betegei is szeretik és na­gyon bíznak benne. Azt hiszem, megérdemelten mondunk neki köszönetét azért a gondos, Oda­adó munkáért, amivel harcol járásunk területén a tbc leküz­déséért. P-ánkj Ottó vendő erdő fáit, a kicsi facse­metéket gondozzák, kapálják, teljesítmény-bérben. Naponta 1,2 hektár egy brigád normája, de azt állandóan túlteljesítik. Ed­dig Darányi Ida brigádja mu­tatott fél legjobb teljesítményt. A LÁNYOK között munkás, paraszt és értelmiségi szárma­zású tanulók vannak. Büszkén mutatják tenyerüket, a tóllför- gatáshoz és könyvlapozgatás­hoz szokott diáktenyerék bi­zony kérgesednek és nem egyet fel is tört a kapanyél. De se­baj — válaszolják a lányok —1 most legalább mindannyian megismerjük a fizikai munkát. VIDÁMAN újságolják, hogy szabadidejükben különböző élő­hallgatnak, olvasnak, vagy rádióznak, néha meg tán­colnak. A fiúk egyáltalán ném hiányoznak — elmondásuk, sze­rint. Szinte egyszerre mondják, hogy az ellátással nagyon elé­gedettek. Naponta ötször ét­keznek és közülük többen már jelentős súlygyarapodást is el­értek. A rekordot, több mint 3 kiló gyarapodással, az egyik bri- gádvezető tartja. ÖSSZESEN két hétét tölte­nek itt az erdőgazdaságban. Munkájúk nyomán erős, sudár fenyők nőnek majd az erdő­ben, de erősödik terebélye­sedik a Kommunista Ifjúsági Szövetség is, amely sok-sók Olyan áldozatkész, lelkes fia­talt Vár soraiba, mint a kis­kunhalasi gimnazista lányok. Gyóni Lajos, megyei úttörőtitkár Szúnyogirtás Baján — repülőgépről A bajai szúnyög-»invá2ió« meg­állítására a Hazafias Népfront városi bizottsága széleskörű mozgalmat indított. Szó Van arról, hogy repülőgépekről szórják be a Duna-menti erdő­ket hatásos rovarirtó szerrel. Ezzel egyidőbén a város belte­rületén is módszeres szúnyog- irtás kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents