Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-22 / 170. szám
4. oldal 1959. július 22, sz&'da Szetidi tá, aSáckaz g-pá$ty$&cd&ic A Sárköznek egyik kincse a Dunapataj határában Sevő Szelidi tó. A Szelidi, (másként Szilidi tót egyesek fezei im tavának is mondják, founapataji néphagyományra hivatkozva hozták kacsolatba a tó nevét Szelim pasával. A ftó nem Szelim pasától, hanem fezei id pusztától kapta nevét; ide ez a homályos néphagyomány is arra vall, hogy a nép körében él annak halvány emlékezete, hogy már a törökök is gyógyfürdőül használták a Szelidi tót. A régiek Bakodi tónak nevezték a tavat, gyógyvizet pedig bakodi szentvíznek. Ez az elnevezés a tóval ugyancsak szomszédos Bakod pusztától ered. 1728. április 30-án Pataj mezőváros elöljárósága remes Trencsényi Mátyás kezdeményezésére tanúvalomásokat vétetett jegyzőkönyvbe a Bakodi tó vizének gyógyító hatásáról. Egyik ilyen szemtanú Baratsi Pathal János református püspök, Pataji Sámuel pataji református lelkésznek édesatyja, aki 1728-ban 105 éves volt. Pataji Sámuel, akkori pataji református lelkész, maga foglalta írásba a tanúvallomást, £> ebben azt mondja atyjáról: •»Megfáradott idejű tiszteletes atyám uramtul sok ízben hallottam, hogy Kalocsán lakó pogány török azon időben igen tjárt erre a vízre és hívta szent (víznek.« Pataji Sámuel református lelkész maga is tapasztalta a bakodi víz gyógyító hatását. Erről ezt írja tanúvallomásában: »-Én magam, Pataji Sámuel, lévén igen nagy változásban, egészségem bomlásával, semmit nem ehettem, egész apetitusom elveszett volt alkalmas ideig. A bakodi vízben (kádban melegítvén) meg- (feredtem egy napon és ugyanott éreztem használatos voltát, (következendő napon pedig (igen nehezen voltam utána, úgyhogy az ágyban kénytelé- níttettem fekünni, harmadnap iáóbban lettem és azután olyan (egészséges lettem, hogy tettességgel semminemű változást (testemben nem éreztem.« Pa- (taji Sámuel tanúvallomásában 'még négy más gyógyulásról értesít: Mészáros Istvánná és Istók cigány pataji lakosok, a Solti prédikátor feleségének, s zßääKÄEää» Bonfini: Történetek Mátyási királyról (Magyar Helikon). Kb. 384 oldal, félbőrkötés-i ben ^75,— Ft j színes félbőrkötésben 80,— Ft! egy Patajon kvártélyozó káplán feleségének gyógyulásáról. A káplán felesége nyomo- rult volt, s a tó fürdőjében visszanyerte egészségét. A család hálából keresztet állíttatott a tó partján, 1728- ban Debreceni Magdas János, volt solti református lelkész, beteg feleségének mások ajánl- ták a bakodi meleg fürdőt, A pataji elöljáróság 13 tanúvallomást foglalt jegyzőkönyvbe a pataji lakosok gyógyulásáról. Megnyitja a sort Mészáros György akkori főbíró, aki hét esztendei betegség után gyógyult meg többszöri fürdőzés folytán, Keserő Demeter, Parcsi Istvánnak első neje, második feleségének öregebbik fia és leánya, Faragó Györgyné és leánya, a pataji borbély felesége és gyermekei mind a bakodi fürdőben nyerték vissza egészségüket. Érdekes eseteket olvasunk a tanúvallomásokban. így például: »Szent Mártonná asszony száraz köszvényben föküdt, csontjait hasogató, vastag kövér asszony vala. Bakodi vízbe magát vitette, harmadik esztendőben használt néki, azután egészséges és ép lábaira, Sallay Mártony félesztendeig vala fejsfájdalós, és az egész teste, nem dolgozhatott, szekéren magát vitette vízhez egy nap, használt néki és megépült, öt esztendeje annak.« TVemcsak Dunapatajról, ha- ’ nem Kalocsáról, s a környékről is a Bakodi tó vizében keresték gyógyulást a betegek. Sárközi lakosok gyógyuláséról is följegyzett egyet- mást a jegyzőkönyv. Érdeklődéssel olvassuk: »Kalocsai ember, 40 esztendős, lábaira rosz- szul volt. Talpakra sokáig nem járhatott. Szekéren bakodi szentvízhez vitték, egy nap fürdött, másnap lábaival hazament. Csanádi asszony anno 1723. Szabó Istvánná gyomrára sokáig nyomorko- dott és fájdalta. Bakodi vízben fürdött, megépült. Bogyiszlói nótárius Boda Györgynek ángya, Szabadszállásiul való asszony, Kucsár Panna nevű, két hónalj mankón járt sokáig, fél esztendeig bakodi vízben fürdött, azután egy mankón hazamenvén, megépült, másikat is otthon elvetette.- Élő asszony, most is egészséges.« Ordasiak gyógyulásáról is szól a jegyzőkönyv: »Ordasi asszony, Vincze Istvánná bakodi vízbül hozott maga házához vizet egy korsóban. Van- gyai János leánykájának fél dereka és lába vala rühös vakart kermecskikkel. Abban bakodi vízben fürdették, használt és meggyógyult, élő leányka, s i Harcsa Gergölynek felesége, Váradi Erzse, a kéznek csontjait hasogatta, fájdalta sokáig, az ki se orsót, nem tarthatott az ujjábán, nem fony hatott Hallotta, hogy járnak bakodi vízhez fördöni beteg emberek, ő is nyavalyás oda menvén, egy óráig fördött, megépült. Élő asszony.« Dunaszentbenedek sem hiá- nyozhatik a sorból: «Szentben edeki ember, Nemes György 20 esztendő lévén akkor, nagy himlőben feküdt, 13 hétig nem is járhatott. Oda bakodi vízhez magát vitette, fürdött három napig, felépült. Élő ember most is.« Értékesek azok az adatok, amikor a gyógyulás időpontját is megmondja a jegyzőkönyv. A felhozott esetek többnyire 1718 és 1728 között történtek. Abban az időben valóságos Mekkája volt a Szelidi tó a Sárköz betegeinek. Főként csúzban és köszvényben szenvedő betegek nyertek ott gyógyulást, de másféle bajjal is mentek oda. A Szelidi tó imrtiár több- százados gyógyfürdő. A törökök, kurucok egyaránt ismerték és használták. Becsüljük meg és fejlesszük a Sárköznek ezt a kincsét, a Szelidi tó gyógyfürdőjét! Dr. (Símár Kálmán Helyiséget és éj egyenruhát kaptak a miskei tűzoltók (Községi tudósítónktól.) Ez év tavaszán nagyon sokszor kereste fel Guttmann Jeflű tűzoltóparancsnok a miskei tanácsházát: helyiséget kért a tűz-' Oltók számára. A nyári mezőgazdasági munkák tűzfigyelő szolgálata megkezdésével aztán a tűzoltók szép, tiszta otthont kaptak, ahol szolgálatukat tartják. Szorgalmasan járnak továbbképzésre, nem kímélve idejüket és fáradságukat. Munkájuk jutalma nem is marad el: a tűzoltóparancsnok most készül a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökével Pestre, hogy a községfejlesztési alapból nyolc öltöny tűzoltóruhát vásároljanak a tűzoltók számára. Miskén ilymódon minden tűzoltónak lesz egyenruhája. TOKIÓBAN Japánban továbbra is hatalmas tömegek tiltakoznak a japán—amerikai biztonsági szerződés felülvizsgálási tervei ellen. — Képünkön: a rendőrség durván szétver egy tokiéi diáktüntetést. Gimnazista lányok az Erdőgazdaságban DÉLI 1 ÓRA. A forrón tűző nap izzadtságot fakasztó sugarait megsokszorozva veri vissza a kietlen táj, a sárga homok. Eredetileg gépkocsival indultunk, de autónk tengelyig fúrta magát a laza talajba. Most gyalog folytatjuk, szerencsére nem hosszú útunkat a rekke- nő hőségben. NEM VALAHOL távol, asza- harai sivatagban járunk, hanem a Kiskunhalastól nem messze levő pirtói homokpusztákon. A kiskunhalasi gimnázium leányainak munkabrigádját keressük az erdőgazdaságban. Fárasztó gyaloglás után találjuk meg a leányok szállását. Éppen ebéd utáni pihenőt tartottak, amikor odaérkeztünk. Nyomban beszélgetésbe elegyedtünk a munka után is vidám, napbarnított lányokkal. Elmondták, hogy a KISZ városi bizottságának kezdeményezésére alakították meg 29 tagú brigádjukat, Kiss Etelka tanárnő vezetésével. Közülük 22-ert KISZ-tagok, ketten pedig a közeljövőben kérik felvételüket az ifjúsági szövetségbe. LEGSZÍVESEBBEN münká- jukról beszélnek. Nuss Irén, Darányi Ida és Szántó Margit vezetésével három brigádban dolgoznak. Munkaidejük reggel 5 órától délelőtt 10-ig, délután pedig 4-től 7-ig tart. A jöAKIT SZERETNEK AZ EMBEREK fametszet Bonfini! Történeteit Mátyás királyról című történeti művéből. Bonfini történeti művében kiemelkedő helyet foglal el a Mátyás uralkodásának időszakáról Szóló rész. A mély mű-; Veltségű író az események? okait is kutatva magas irodalmi színvonalon örökíti meg a magyar történelemnek ezt a küzdelmes, dicsőséges korszakát, méltó emléket állítva benne a nagy államférfinak. A könyvet a XVI. századbeli német kiadás fametszetei díszítik. A latin nyelvű mű magyarrá fordítása Geréb László munkája. A kötethez Kardos Tibor Kossuth-díjas írt bevezető tanulmányt és jegyzeteket. Népbetegségnek nevezték a felszabadulás előtt a tbc-t. Valóban igen kevés volt azoknak a száma, akik kigyógyultak ebből a betegségből, hiszen a régi rend ural nem sokat törődtek a néppel, következésképpen a népbetegséggel. A felszabadulás után gyökeres változás történt e téren is, államunk nagy összegeket áldoz a tbc-gondozókra, szanatóriumokra, s az áldozat meghozta az eredményét, ma már ez a betegség is teljesen gyógyítható. A mi járásunk, a kalocsai járás székhelyén is korszerű tüdőgondozó van. Ezt láttam a közelmúltban, amikor családommal együtt én is kimentem szűrővizsgálatra, s régi ismerősként találkoztam ott dr. Oberding Lászlóval, aki a gondozó vezető-főorvosa, örömmel közölte, hogy egészségünk rendben van és én megkértem, hogy tájékoztasson röviden a járásban folyó tbc-gondozás helyzetéről. A szakmáját szerető és nagy hozzáértést bizonyító lelkesedéssel beszélt munkájáról. Többek között elmondta, örvende-. tes tény, hogy a gyermekmegbetegedések száma évente a járás területén 3—4. A fiataloknál 18 évtől fölfelé sincs különösebb baj. Hanem inkább az idősebb korosztályra mutatható ki a megbetegedés. Ez abból adódik, hogy az idősebbek nem sokat törődnek a bajukkal, nem jelennek meg rendszeres vizsgálaton, de még a faluszűrések alkalmával sem nézetik meg magukat. És így a fertőzésnek nehéz gátat vetni. Arra a kérdésemre, hogyan lehetne ezt a betegséget a legszűkebb keretek közé szorítani, azt válaszolja: »Alulról fölfelé«. Ez alatt azt értjük, hogy a gyermekeknél kell kezdeni a védőoltásokkal és így felfelé. Mindenkinek saját érdeke, hogy bizonyos időpontokban átessen ellenőrző vizsgálaton. Erre módot ad a járási gondozó, valamint a faluszűrések. Oberding főorvos elmondja, hogy nagyon célszerűnek tartja a faluszűréseket és ennek szélesebbé tételét javasolja. A tbc-s megbetegedésekből származó halálozások évről évre csökkenő tendenciát mutatnak. Ezt a betegséget csak ál-. landó szívós munkával lehet legyőzni. Ehhez nem elég az orvosok odaadó munkája és államunk legmesszbbmenő támogatása. Az is szükséges, hogy a lakosság rendszeresen ellenőriztesse magát, így elejét tudják venni az esetlegesen mutatkozó bajnak. Ez nem csak mindenkinek személyes érdeke, hanem népgazdasági érdek is. Úgy gondolom, hogy ülő beszélnem nemcsak a tbc leküzdésében elért eredményekről, de a gondozó vezetőjének munkájáról is. öberding főorvos 1948-ban Szegeden végezte az egyetemet, onnan Kalocsára került, s 1951-ben jó munkájának eredményeképpen megkapta a főorvosi kinevezést. Azóta több dicsérő elismerést kapott. Munkatársai tisztelik és szeretik. Elmondták róla, hogy munkáját. nagy szakértelemmel végzi és a legkisebb bajt is azonnal észreveszi. Érthető, hogy betegei is szeretik és nagyon bíznak benne. Azt hiszem, megérdemelten mondunk neki köszönetét azért a gondos, Odaadó munkáért, amivel harcol járásunk területén a tbc leküzdéséért. P-ánkj Ottó vendő erdő fáit, a kicsi facsemetéket gondozzák, kapálják, teljesítmény-bérben. Naponta 1,2 hektár egy brigád normája, de azt állandóan túlteljesítik. Eddig Darányi Ida brigádja mutatott fél legjobb teljesítményt. A LÁNYOK között munkás, paraszt és értelmiségi származású tanulók vannak. Büszkén mutatják tenyerüket, a tóllför- gatáshoz és könyvlapozgatáshoz szokott diáktenyerék bizony kérgesednek és nem egyet fel is tört a kapanyél. De sebaj — válaszolják a lányok —1 most legalább mindannyian megismerjük a fizikai munkát. VIDÁMAN újságolják, hogy szabadidejükben különböző élőhallgatnak, olvasnak, vagy rádióznak, néha meg táncolnak. A fiúk egyáltalán ném hiányoznak — elmondásuk, szerint. Szinte egyszerre mondják, hogy az ellátással nagyon elégedettek. Naponta ötször étkeznek és közülük többen már jelentős súlygyarapodást is elértek. A rekordot, több mint 3 kiló gyarapodással, az egyik bri- gádvezető tartja. ÖSSZESEN két hétét töltenek itt az erdőgazdaságban. Munkájúk nyomán erős, sudár fenyők nőnek majd az erdőben, de erősödik terebélyesedik a Kommunista Ifjúsági Szövetség is, amely sok-sók Olyan áldozatkész, lelkes fiatalt Vár soraiba, mint a kiskunhalasi gimnazista lányok. Gyóni Lajos, megyei úttörőtitkár Szúnyogirtás Baján — repülőgépről A bajai szúnyög-»invá2ió« megállítására a Hazafias Népfront városi bizottsága széleskörű mozgalmat indított. Szó Van arról, hogy repülőgépekről szórják be a Duna-menti erdőket hatásos rovarirtó szerrel. Ezzel egyidőbén a város belterületén is módszeres szúnyog- irtás kezdődik.
