Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-21 / 169. szám

1959. július 21, kedd 3. oldat Á HARMADIK HELYEN VIQVÁZZUNK RÁJUK!... Jerkovics Istvánná brigádját láthatjuk a képen, akik a Bajai Gyapjúszövetgyár fonodájában dolgoznak és a kongresszusi versenyben 654 ponttal a harmadik helyet szerezték meg. Ez a brigád — Jerkovics Istvánná, Turzó István és Baracsi Mária — kezeli a 28 méter selfaktor gépet, amellyel nyolc óra alatt 200^210 kilogramm fonalat készítenek. SZÁMOSÁN vannak már a megyénkben. Olyan emberek, mint a többiek — csak egy kicsit áldozatkészebbek, egy kicsivel nagyobb felelősséget éreznek ezért az országért, a párt szava számukra szent és hívásának minden körülmé­nyek között eleget tesznek. Hí­rük nincs dobra verve. Üj munkahelyeiken nem fogadták őket zeneszóval, sem ünnep­séggel, sem hangzatos dicsérő szónoklatokkal, Megjelentek, bemutatkoztak, megmondták, hogy kicsodák, hogy mit akarnak és csendben, szerényen, roppant szorgalom­mal kezdtek a munkához. Vannak közöttük agronómu- sok, volt pártmunkások, ta­nácsi dolgozók, gépállomási és állami gazdasági üzemgazdá­szok, volt szegényparasztok, Leleplezik as állami tartalékingatlanok „fekete" használóit A lászlófalvi mezőgazdasági állandó bizottság: Kezdeményezése Bátran lehet mondani, hogy Lászlóiéivá — bármennyire is kiépült és községgé fejlődött — ma is többnyire tanyavilág. 19 ezer holdas nagy határából — amelyből 12 ezer hold a szántó —’ 943 hold az állami tartaléktőid. Manapság már jó részben a termelőszövetke­zetek hasznosítják. Az évekkel ezelőtt történt több birtokren­dezés miatt, majd a Város­földi Állami Gazdaság megala­kulása utáni cserekártalanítá­sok következtében azonban az egy-két hold állami tartalék­földek nyilvántartása terén még ma is nehezen áttekinthető helyzetet teremtettek. Még a tavasz folyamán el­határozta a mezőgazdasági ál­landó bizottság, hogy felülvizs­gálja az állami tartalékföldek hasznosítását. Három nap alatt az egész község határát feljár­va, több visszásságra bukkan­tak rá. Volt olyan, aki ugyan beje­lentette igényét az állami tar­talékföldre, és meg is kötötte a haszonbérleti szerződést a községi tanácsnál, de »albér­letbe« adta- ki a föld egy ré­szét, — néha egy teljes hold­dal is megkárosítva »albérlő­jét.« A- régi szerződéseken nem voltak pontosak a helyrajzi számok sem és ez is alkalmat adott arra, hogy némelyek »feketén« használják a földet. Rosszhiszem űek is akadtak azonban a »fekete« földhasz­nálók között. Ilyen volt Szabó Pál Kecskemét, Kisfái lakos is, aki négy hold állami tartalé­kot használt anélkül, hogy ar­ra a községi tanács legcseké­lyebb jóváhagyását is megkérte volna. Még a határszemle elől is sikerült kibújnia, s rossz­hiszemű, jogtalan haszonszerző mesterkedését csak a véletlen leplezte le: a Kecskeméti Vá­rosi Tanács a lászlófalvi ta­nács igazolását kérte arról, hogy Szabó Pálnak nincsen a lászlófalvi határban bérlete. Kiderült az igazság, és Sza­Előleg itt, előleg ott: Szabóra a börtönben Szabó Istvánná, a Bösztöri Állami Gazdaság bérelszámoló­ja volt, s az előleg-bérjegyzé­kek meghamisításával a bér­jegyzékbe olyan előlegigénylé­seket is bevezetett, amelyeke'; a dolgozók nem kértek. Mint­hogy a bérkifizetéseket ő vé­gezte, a pénztárból felvett pén­zek egy részét megtarthatta. Ilyen módon 13 000 forintot csalt ki és tulajdonított el ma­gának. Szabóné a Kunszent- miklósi Földművesszövetkezet­tel 10 liba, 30 kacsa és 50 pulyka hizlalására is szerző­dést kötött, de célja nem a szerződés teljesítése volt, hanem a hizlalási előleg 1450 forintot kitevő összegének felvétele. A dunavecsei járásbíróság dr. Bakay-tanácsa Szabónét másfél évi börtönre és két évi, egyes jogoktól való eltiltásra ítélte s kötelezte a Bösztöri Állami Gazdaságnak és a Kunszent- miklósi Földművesszövetkezet­nek okozott kár megtérítésére. A járásbíróság Bogácsi Bélát, a Bösztöri Állami Gazdaság vezető bérelszámolóját is el­ítélte három hónapi börtön- büntetésre, mert elmulasztotta Szabóné megfelelő ellenőrzését. Bogácsi büntetésének végrehaj­tását három évi próbaidőre fel függesztette a bíróság, a kár összegéből azonban 1000 Ft megfizetésére őt kötelezték. bó Pált 1226 forint haszonbér azonnali megfizetésére kötelez­ték. Hasonló eset volt Bodor László ügye is, aki nyolc hold 1957-ben bérelt allami tarta­lékföldjére a szerződést 1958- ban nem újíttatta meg, mond­ván azt, hogy »nem tudott a megújítás szükségességéről«. Ügyét a mezőgazdasági állan­dó bizottság vizsgálta ki, s új­ból megköttették vele a szer­ződést. Sikerrel járt tehát a mező- gazdasági állandó bizottság te­vékenysége, de • — mint Font Marianna mezőgazdasági fel­ügyelő mondja — a nagykiter­jedésű határban még a mai nap is van olyan gazda, aki fizetség nélkül használja az állami tartalékterületet. Gondoljuk, Lászlói alván nem ártana még egy újabb határszemle. A mezőgazdasági állandó bi­zottság kezdeményezését azon­ban valamennyi nagyhatárú községünk mezőgazdasági ál­landó bizottsága magáévá te­hetné, hogy megszüntethessék az állami tartalékingatlanok­kal való jogtalan haszonszerző üzérkedést, s némely esetben még a kizsákmányolást is, amelyet ezek a »fekete« föld- használók »albérlőikkel« szem­ben alkalmaznak. akik eleddig hivatalban dol­goztak stb. A párt hívő szavára most a tavasszal mentek el a terme­lőszövetkezetekbe. Ki elnök­nek, ki agronómusnak. Ott­hagyták a várost, a megszo­kott környezetet, a megismert és megszeretett munkatársa­kat, barátokat, a kulturáltabb életet — sokan egyelőre még a családot is. Visszamentek, mert hívta őket a föld, meg az osztály, amelyben termettek. Falura mentek, mert megértet­ték, hogy ott van most rájuk szükség, ott, ahol a régi pa­raszti világban az új élet, a szocialista élet sarjad, hogy se­gédkezzenek az új hajtások nö­vekedésében és ápolásában. ÓRIÁSI munka vár rájuk. Meg kell tanítani a volt kis­tulajdonost nagy üzemi mére­tekben gondolkodni és kollek­tív szemlélettel nézni a vilá­got. Nagyüzemet kell csinálni a sokszor még darabokból álló, új szövetkezeti gazdaságokból. Modern szakértelmet kell oda vinni, ahol száz, kétszáz év- előtti módszerekkel dolgoznak. Fegyelmet és egyetértést kell teremteni ott, ahol sokszor még a kisparaszti múltból származó okok miatt gyakori a széthúzás, a veszekedés, a régi sebek felújítása és a kis­paraszti anarchia. Űj munkahelyükön rengeteg nehézséggel kell megküzde- niök. Le kell győzni a kezdeti, sokszor súlyos bizalmatlansá­got és meg nem értést. Meg kell találni azt a nyelvet, azt a hangsúlyt, amivel közel ke­rülhetnek új szövetkezeti pa­rasztságunkhoz, tekintélyt és bizalmat szerezhetnek. Meg kell ismerkedniök mélyreható alapossággal a vezetőkkel, a dolgozókkal, a falu sajátos, sokszor bonyolult viszonyai­val, hogy jól tájékozódhassa­nak és jól tudjanak irányí­tani. Önfeláldozó vállalásuk, mun­kájuk elismerést és dicséretet érdemel, — de vigyázzunk rá­juk.. ;; Falun dolgozó elvtársaink is nagyon jól tudják, hogy alig pár esztendővel ezelőtt szin­tén sok, addig városban élő elvtársunk vállalta a falusi munkát, és a párt szavára sok százan költöztek le a vá­rosokból a községekbe. Ha ma körülnézünk és számvetést csinálunk, bizony meg kell ál­lapítani, hogy az említettek­nek zöme nem tudott meggyo- kéresedni vidéken. Sokféle oka van ennek. Teljesen biztos, hogy a kiválogatás és a jelent­kezők elbírálása távolról sem volt olyan alapos, mint arra szükség lett -volna. Az is bizo­nyos, hogy jelentős számban voltak olyanok a falura kerül­tek között, akik túlbecsültek erejüket, szilárdságukat és szí­vósságukat, Egyesek meghát­ráltak, de nem kis számban voltak olyan elvtársak is, aki­ket az intrika, a helyi vezetők féltékenysége, a segítségnyúj­tás megtagadása vagy elégte­lensége űzött vissza faluról a városba. VIGYÁZZUNK tehát rájuk, A falunak, a jövendő és a je­lenlegi szocialista mező gazda­ságnak óriási szüksége van ezekre az emberekre. Abban- biztosak lehetünk, hogy a fa­lura, termelőszövetkezetekbe küldött elvtársak kiválogatása jelenleg sokkal nagyobb ala­possággal és gonddal folyik, mint néhány évvel ezelőtt. Fa­lusi elvtársaink láthatják, hogy a , szövetkezetekbe kül­dött városi vezetőknek renge­teg nehézséget, akadályt, elő­ítéletet és bizalmatlanságot kell leküzdeni ahhoz, hogy gyökeret verjenek. Segítsék őket hát mindenben. Támo­gassák és óvják őket azoknakf a hibáknak elkövetésétől, ame­lyek a helyi viszonyok nemis­merése következtében sokszor előfordulnak. EGYSÉGES és közös érde­künk, hogy a kommunista ál­dozatvállalásban és példamu­tatásban kitűnt elvtársaink gyorsan Otthon érezzék magu­kat, munkájukkal és magatar­tásukkal tekintélyt szerezzenek és szocialista mezőgazdasá­gunknak kiváló vezetőivé vál­janak. Komsics Ferenc Az állatorvos javaslatát tárgyalja a jászszentlászlái tanács végrehajtó bizottsága (Községi tudósítónktól.) Dr. Kovács Gyula jászszent lászlói állatorvos felkereste Jászszentlászlói Községi Ta nács Végrehajtó Bizottságát, sir’ avasolta, hogy a járási párt« lizottságnál július 13-án meg­ártott állatnemesítési ankéti latározatai alapján alakítsunk ú a község egyes határrészein aj tiszta állatállományt. Kérte, hogy bizottság állapítsa meg: milyen állatokat vásárolhatnak majd a fajtisztaságra törekvő azdák? E bizottságban bennu enne az állatorvos, a gazda­ági felügyelő, a végrehajtó bi- ottságnak a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó tagja, s a ermelési bizottság elnöke és a sz-ek agronómusai. A végrehajtó bizottság aa llatorvos javaslatát legköze- ebbi ülésén tárgyalni fogja. Szerkesztői üzenetek s Pauk József, Tiszakécske: Bírá­ltával egyetértünk. Utasítottuk le« elezőnket. hogy figyelmesebben ézzen körűi. Mészáros Jenő, Helvécia: Panasz« gyében rövidesen vizsgálat indulj Knapig János, Baja: Levelében oglaltakra a termelőszövetkezeti álaszol majd. Földvári András, levelező. Baja» következő levelezőértekezlet idő« pontját még nem tudjuk közölni. Kecskeméten jár. keresse tel zerkesztöségünket. Leveleit var« uk. Bekéné, Bíró Teréz, Kecskemét* szrevételét köszönjük. Intézked« ünk. Túrt Istvánná, Baja: »Minek a munkaközvetítő, ha az üzemek nélkül veszik fel a szükséges mun- aerőt?« című cikkét a bajai járás*, tanácsnak küldtük el kívizssaiás vé» Fények és árnyak Kiskunhalas ktsz-einek munkájában ják fel, s úgy Sütöge­tik ki. A város szívében ta­lálható Fa- és Építő­ipari Ktsz szép, tágat, forgalmas üvegező ás képkeretezö üzlete. Névtábláját azonoan sehol sem találtam. Megkérdeztem a ktsz dolgozóit, akik így te­leltek: Halason min­denki tudja, hogy itt üvegezünk és kerete­zünk, s ezért teljesen felesleges a külső megjelölés... NEM FOLYTATOM tovább a felsorolást, hanem arra kérem az illetékeseket, hogy sürgősen szüntessék meg az árnyakat, hogy a gyorsan fej­lődő várossal lépést tarthassanak a ktsz-ek is. J3arta Mihály sági kibővített ülés, amely csak arra volt jó, hogy elvegye az emberek drága idejét, mert a felmerült kér­désekben — a KIOSZ- szal való együttműkö­dés kulturális vonalon, a KlOSZ-székház fel­építésének támogatá­sa, kulturális kiadá­sokhoz való hozzájá­rulás stb. — érdemi határozat egyáltalán nem született. ELLÁTOGATTAM a szolgáltató ktsz felső­városi fodrász részle­gébe is. Az üzlet szép, korszerű. A falakat embermagasságig olaj­festékkel festették be. Bevezették a folyóvi­zet is. Csupán az a baj, hogy a három kagylóból lefolyó szennyvíz levezetésé­ről nem gondoskod­tak, s ezért a szenny­vizet egy vödörbe fog» fényképeit (Csordás Istvánét, Holló Kál­mánét, Bogdán Sán­dorét), akik — mint az iskola szakelőadói is — tanítják az ifjú nemzedéket a szakma fortélyaira. ESTE ellátogattam a filmszínházba. Szünet közben jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy mindenki képet kap­hat arról, mivel fog­lalkoznak a ktsz-ek. A lábbeli ktsz, a fa- és építőipari, a ruházati valamint a ■ háziipari szövetkezet hirdetései, reklámjai ötletesek, kífejezőek. — Csak így tovább — mond­tam magamban... ÉS MIT tapasztal­tam a másik nap? Bosszantó dolgokat,' amelyek ugyancsak papírra kívánkoznak. Ezek közé tartozik az a szövetkezeti bizott-. KISKUNHALAS tá­ros az utóbbi időkben a rohamos fejlődés út­ját járja. Éppen ezért érdeklődésre tarthat számot, hogy a hely­beli ktsz-ek miként segítik ezt a fejlődést, hogyan illeszkednek a város fejlődésébe? örömmel tapasztal­tam, hogy az igen szép és modern strandfürdő három pavilonja kö­zül a jobboldalt levő tetőzetén ott díszük a ktsz-mozgalom szép emblémája. A FŐTÉREN — az egyik üzlet kirakatát szemlélve — felkeltet­te érdeklődésemet az a fényképtabló, amely a helyi iparitanuló­iskola végzet* növen­dékeit ismertette meg a város dolgozóival. Jólesett látni azoknak a ktsz-tagoknak a

Next

/
Thumbnails
Contents