Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-21 / 169. szám
1959. július 21, kedd 3. oldat Á HARMADIK HELYEN VIQVÁZZUNK RÁJUK!... Jerkovics Istvánná brigádját láthatjuk a képen, akik a Bajai Gyapjúszövetgyár fonodájában dolgoznak és a kongresszusi versenyben 654 ponttal a harmadik helyet szerezték meg. Ez a brigád — Jerkovics Istvánná, Turzó István és Baracsi Mária — kezeli a 28 méter selfaktor gépet, amellyel nyolc óra alatt 200^210 kilogramm fonalat készítenek. SZÁMOSÁN vannak már a megyénkben. Olyan emberek, mint a többiek — csak egy kicsit áldozatkészebbek, egy kicsivel nagyobb felelősséget éreznek ezért az országért, a párt szava számukra szent és hívásának minden körülmények között eleget tesznek. Hírük nincs dobra verve. Üj munkahelyeiken nem fogadták őket zeneszóval, sem ünnepséggel, sem hangzatos dicsérő szónoklatokkal, Megjelentek, bemutatkoztak, megmondták, hogy kicsodák, hogy mit akarnak és csendben, szerényen, roppant szorgalommal kezdtek a munkához. Vannak közöttük agronómu- sok, volt pártmunkások, tanácsi dolgozók, gépállomási és állami gazdasági üzemgazdászok, volt szegényparasztok, Leleplezik as állami tartalékingatlanok „fekete" használóit A lászlófalvi mezőgazdasági állandó bizottság: Kezdeményezése Bátran lehet mondani, hogy Lászlóiéivá — bármennyire is kiépült és községgé fejlődött — ma is többnyire tanyavilág. 19 ezer holdas nagy határából — amelyből 12 ezer hold a szántó —’ 943 hold az állami tartaléktőid. Manapság már jó részben a termelőszövetkezetek hasznosítják. Az évekkel ezelőtt történt több birtokrendezés miatt, majd a Városföldi Állami Gazdaság megalakulása utáni cserekártalanítások következtében azonban az egy-két hold állami tartalékföldek nyilvántartása terén még ma is nehezen áttekinthető helyzetet teremtettek. Még a tavasz folyamán elhatározta a mezőgazdasági állandó bizottság, hogy felülvizsgálja az állami tartalékföldek hasznosítását. Három nap alatt az egész község határát feljárva, több visszásságra bukkantak rá. Volt olyan, aki ugyan bejelentette igényét az állami tartalékföldre, és meg is kötötte a haszonbérleti szerződést a községi tanácsnál, de »albérletbe« adta- ki a föld egy részét, — néha egy teljes holddal is megkárosítva »albérlőjét.« A- régi szerződéseken nem voltak pontosak a helyrajzi számok sem és ez is alkalmat adott arra, hogy némelyek »feketén« használják a földet. Rosszhiszem űek is akadtak azonban a »fekete« földhasználók között. Ilyen volt Szabó Pál Kecskemét, Kisfái lakos is, aki négy hold állami tartalékot használt anélkül, hogy arra a községi tanács legcsekélyebb jóváhagyását is megkérte volna. Még a határszemle elől is sikerült kibújnia, s rosszhiszemű, jogtalan haszonszerző mesterkedését csak a véletlen leplezte le: a Kecskeméti Városi Tanács a lászlófalvi tanács igazolását kérte arról, hogy Szabó Pálnak nincsen a lászlófalvi határban bérlete. Kiderült az igazság, és SzaElőleg itt, előleg ott: Szabóra a börtönben Szabó Istvánná, a Bösztöri Állami Gazdaság bérelszámolója volt, s az előleg-bérjegyzékek meghamisításával a bérjegyzékbe olyan előlegigényléseket is bevezetett, amelyeke'; a dolgozók nem kértek. Minthogy a bérkifizetéseket ő végezte, a pénztárból felvett pénzek egy részét megtarthatta. Ilyen módon 13 000 forintot csalt ki és tulajdonított el magának. Szabóné a Kunszent- miklósi Földművesszövetkezettel 10 liba, 30 kacsa és 50 pulyka hizlalására is szerződést kötött, de célja nem a szerződés teljesítése volt, hanem a hizlalási előleg 1450 forintot kitevő összegének felvétele. A dunavecsei járásbíróság dr. Bakay-tanácsa Szabónét másfél évi börtönre és két évi, egyes jogoktól való eltiltásra ítélte s kötelezte a Bösztöri Állami Gazdaságnak és a Kunszent- miklósi Földművesszövetkezetnek okozott kár megtérítésére. A járásbíróság Bogácsi Bélát, a Bösztöri Állami Gazdaság vezető bérelszámolóját is elítélte három hónapi börtön- büntetésre, mert elmulasztotta Szabóné megfelelő ellenőrzését. Bogácsi büntetésének végrehajtását három évi próbaidőre fel függesztette a bíróság, a kár összegéből azonban 1000 Ft megfizetésére őt kötelezték. bó Pált 1226 forint haszonbér azonnali megfizetésére kötelezték. Hasonló eset volt Bodor László ügye is, aki nyolc hold 1957-ben bérelt allami tartalékföldjére a szerződést 1958- ban nem újíttatta meg, mondván azt, hogy »nem tudott a megújítás szükségességéről«. Ügyét a mezőgazdasági állandó bizottság vizsgálta ki, s újból megköttették vele a szerződést. Sikerrel járt tehát a mező- gazdasági állandó bizottság tevékenysége, de • — mint Font Marianna mezőgazdasági felügyelő mondja — a nagykiterjedésű határban még a mai nap is van olyan gazda, aki fizetség nélkül használja az állami tartalékterületet. Gondoljuk, Lászlói alván nem ártana még egy újabb határszemle. A mezőgazdasági állandó bizottság kezdeményezését azonban valamennyi nagyhatárú községünk mezőgazdasági állandó bizottsága magáévá tehetné, hogy megszüntethessék az állami tartalékingatlanokkal való jogtalan haszonszerző üzérkedést, s némely esetben még a kizsákmányolást is, amelyet ezek a »fekete« föld- használók »albérlőikkel« szemben alkalmaznak. akik eleddig hivatalban dolgoztak stb. A párt hívő szavára most a tavasszal mentek el a termelőszövetkezetekbe. Ki elnöknek, ki agronómusnak. Otthagyták a várost, a megszokott környezetet, a megismert és megszeretett munkatársakat, barátokat, a kulturáltabb életet — sokan egyelőre még a családot is. Visszamentek, mert hívta őket a föld, meg az osztály, amelyben termettek. Falura mentek, mert megértették, hogy ott van most rájuk szükség, ott, ahol a régi paraszti világban az új élet, a szocialista élet sarjad, hogy segédkezzenek az új hajtások növekedésében és ápolásában. ÓRIÁSI munka vár rájuk. Meg kell tanítani a volt kistulajdonost nagy üzemi méretekben gondolkodni és kollektív szemlélettel nézni a világot. Nagyüzemet kell csinálni a sokszor még darabokból álló, új szövetkezeti gazdaságokból. Modern szakértelmet kell oda vinni, ahol száz, kétszáz év- előtti módszerekkel dolgoznak. Fegyelmet és egyetértést kell teremteni ott, ahol sokszor még a kisparaszti múltból származó okok miatt gyakori a széthúzás, a veszekedés, a régi sebek felújítása és a kisparaszti anarchia. Űj munkahelyükön rengeteg nehézséggel kell megküzde- niök. Le kell győzni a kezdeti, sokszor súlyos bizalmatlanságot és meg nem értést. Meg kell találni azt a nyelvet, azt a hangsúlyt, amivel közel kerülhetnek új szövetkezeti parasztságunkhoz, tekintélyt és bizalmat szerezhetnek. Meg kell ismerkedniök mélyreható alapossággal a vezetőkkel, a dolgozókkal, a falu sajátos, sokszor bonyolult viszonyaival, hogy jól tájékozódhassanak és jól tudjanak irányítani. Önfeláldozó vállalásuk, munkájuk elismerést és dicséretet érdemel, — de vigyázzunk rájuk.. ;; Falun dolgozó elvtársaink is nagyon jól tudják, hogy alig pár esztendővel ezelőtt szintén sok, addig városban élő elvtársunk vállalta a falusi munkát, és a párt szavára sok százan költöztek le a városokból a községekbe. Ha ma körülnézünk és számvetést csinálunk, bizony meg kell állapítani, hogy az említetteknek zöme nem tudott meggyo- kéresedni vidéken. Sokféle oka van ennek. Teljesen biztos, hogy a kiválogatás és a jelentkezők elbírálása távolról sem volt olyan alapos, mint arra szükség lett -volna. Az is bizonyos, hogy jelentős számban voltak olyanok a falura kerültek között, akik túlbecsültek erejüket, szilárdságukat és szívósságukat, Egyesek meghátráltak, de nem kis számban voltak olyan elvtársak is, akiket az intrika, a helyi vezetők féltékenysége, a segítségnyújtás megtagadása vagy elégtelensége űzött vissza faluról a városba. VIGYÁZZUNK tehát rájuk, A falunak, a jövendő és a jelenlegi szocialista mező gazdaságnak óriási szüksége van ezekre az emberekre. Abban- biztosak lehetünk, hogy a falura, termelőszövetkezetekbe küldött elvtársak kiválogatása jelenleg sokkal nagyobb alapossággal és gonddal folyik, mint néhány évvel ezelőtt. Falusi elvtársaink láthatják, hogy a , szövetkezetekbe küldött városi vezetőknek rengeteg nehézséget, akadályt, előítéletet és bizalmatlanságot kell leküzdeni ahhoz, hogy gyökeret verjenek. Segítsék őket hát mindenben. Támogassák és óvják őket azoknakf a hibáknak elkövetésétől, amelyek a helyi viszonyok nemismerése következtében sokszor előfordulnak. EGYSÉGES és közös érdekünk, hogy a kommunista áldozatvállalásban és példamutatásban kitűnt elvtársaink gyorsan Otthon érezzék magukat, munkájukkal és magatartásukkal tekintélyt szerezzenek és szocialista mezőgazdaságunknak kiváló vezetőivé váljanak. Komsics Ferenc Az állatorvos javaslatát tárgyalja a jászszentlászlái tanács végrehajtó bizottsága (Községi tudósítónktól.) Dr. Kovács Gyula jászszent lászlói állatorvos felkereste Jászszentlászlói Községi Ta nács Végrehajtó Bizottságát, sir’ avasolta, hogy a járási párt« lizottságnál július 13-án megártott állatnemesítési ankéti latározatai alapján alakítsunk ú a község egyes határrészein aj tiszta állatállományt. Kérte, hogy bizottság állapítsa meg: milyen állatokat vásárolhatnak majd a fajtisztaságra törekvő azdák? E bizottságban bennu enne az állatorvos, a gazdaági felügyelő, a végrehajtó bi- ottságnak a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó tagja, s a ermelési bizottság elnöke és a sz-ek agronómusai. A végrehajtó bizottság aa llatorvos javaslatát legköze- ebbi ülésén tárgyalni fogja. Szerkesztői üzenetek s Pauk József, Tiszakécske: Bíráltával egyetértünk. Utasítottuk le« elezőnket. hogy figyelmesebben ézzen körűi. Mészáros Jenő, Helvécia: Panasz« gyében rövidesen vizsgálat indulj Knapig János, Baja: Levelében oglaltakra a termelőszövetkezeti álaszol majd. Földvári András, levelező. Baja» következő levelezőértekezlet idő« pontját még nem tudjuk közölni. Kecskeméten jár. keresse tel zerkesztöségünket. Leveleit var« uk. Bekéné, Bíró Teréz, Kecskemét* szrevételét köszönjük. Intézked« ünk. Túrt Istvánná, Baja: »Minek a munkaközvetítő, ha az üzemek nélkül veszik fel a szükséges mun- aerőt?« című cikkét a bajai járás*, tanácsnak küldtük el kívizssaiás vé» Fények és árnyak Kiskunhalas ktsz-einek munkájában ják fel, s úgy Sütögetik ki. A város szívében található Fa- és Építőipari Ktsz szép, tágat, forgalmas üvegező ás képkeretezö üzlete. Névtábláját azonoan sehol sem találtam. Megkérdeztem a ktsz dolgozóit, akik így teleltek: Halason mindenki tudja, hogy itt üvegezünk és keretezünk, s ezért teljesen felesleges a külső megjelölés... NEM FOLYTATOM tovább a felsorolást, hanem arra kérem az illetékeseket, hogy sürgősen szüntessék meg az árnyakat, hogy a gyorsan fejlődő várossal lépést tarthassanak a ktsz-ek is. J3arta Mihály sági kibővített ülés, amely csak arra volt jó, hogy elvegye az emberek drága idejét, mert a felmerült kérdésekben — a KIOSZ- szal való együttműködés kulturális vonalon, a KlOSZ-székház felépítésének támogatása, kulturális kiadásokhoz való hozzájárulás stb. — érdemi határozat egyáltalán nem született. ELLÁTOGATTAM a szolgáltató ktsz felsővárosi fodrász részlegébe is. Az üzlet szép, korszerű. A falakat embermagasságig olajfestékkel festették be. Bevezették a folyóvizet is. Csupán az a baj, hogy a három kagylóból lefolyó szennyvíz levezetéséről nem gondoskodtak, s ezért a szennyvizet egy vödörbe fog» fényképeit (Csordás Istvánét, Holló Kálmánét, Bogdán Sándorét), akik — mint az iskola szakelőadói is — tanítják az ifjú nemzedéket a szakma fortélyaira. ESTE ellátogattam a filmszínházba. Szünet közben jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy mindenki képet kaphat arról, mivel foglalkoznak a ktsz-ek. A lábbeli ktsz, a fa- és építőipari, a ruházati valamint a ■ háziipari szövetkezet hirdetései, reklámjai ötletesek, kífejezőek. — Csak így tovább — mondtam magamban... ÉS MIT tapasztaltam a másik nap? Bosszantó dolgokat,' amelyek ugyancsak papírra kívánkoznak. Ezek közé tartozik az a szövetkezeti bizott-. KISKUNHALAS táros az utóbbi időkben a rohamos fejlődés útját járja. Éppen ezért érdeklődésre tarthat számot, hogy a helybeli ktsz-ek miként segítik ezt a fejlődést, hogyan illeszkednek a város fejlődésébe? örömmel tapasztaltam, hogy az igen szép és modern strandfürdő három pavilonja közül a jobboldalt levő tetőzetén ott díszük a ktsz-mozgalom szép emblémája. A FŐTÉREN — az egyik üzlet kirakatát szemlélve — felkeltette érdeklődésemet az a fényképtabló, amely a helyi iparitanulóiskola végzet* növendékeit ismertette meg a város dolgozóival. Jólesett látni azoknak a ktsz-tagoknak a
