Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

1. oldal 1939. június 17, szerda Á személyes példamutatás és a meggyőző szó az agitátorok fegyvere { Érik Napirenden levő felada­taink elvégzésének, a terme­lési eredmények növelésének fontos mozgósító eszköze a meg­győző szó, a kommunisták sok­oldalú felvilágosító tevékeny­sége. Régebben külön népnevelő csoportokra volt bízva ennek gyakorlati ellátása. Ma kiter­jedtebb a kör és valamennyi párttagnak elemi kötelessége a párt célkitűzéseinek valóra vál­tását példamutató termelő munkájával és felvilágosító szavaival is szolgálni. Hogyan teljesítik ezt a meg­bízatásukat a kommunisták, a párt-alapszervezetek, hogyan vesznek részt a felvilágosító munkában a tömegszervezetek tagjai? — erről tanácskozott az elmúlt napokban a kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság. Megállapításaik legfontosabbi­ka, hogy a helyenként előfor­duló fogyatékosságok ellenére az elmúlt év második felétől kezdve nagy egészében véve az agitációs munkát a fellendülés jellemzi és elősegíti a párt előtt álló feladatok elvégzését. Ez a választások eredményein, a ta­vaszi tsz-fejlesztés sikerein, a mezőgazdasági munkák jó ütemén és az ipari termelés növekedésén kézzel foghatóan is lemérhető. A* üzemi pártszervezetek taggyűléseken, azt követően pedig üzemi gyűléseken, mű- helyprtekezleteken tanácskoztak a munkásosztállyal kapcsolatos párthatározatról, a mezőgazda­ság szocialista átalakításának szükségességéről, a XXI. kong­resszus útmutatásainak hasz­nosításáról és a márciusi hatá­rozat végrehajtásáról. Jelentős szerepük volt az agitátoroknak a dolgozók kezdeményező kész­ségének, a kongresszusi mun­kaversenynek kibontakozásá­ban. Ennek során a Zomanc- ipari Művek Kecskeméti Gyár­egységének dolgozói terven fe­lül 25 ezer darab szarvasmarha- önitató elkészítését és 300 da­rab fürdőkád gyártását vállal­ták. V A többségben jó tapasztalatok A községi tudósítókról Hónapok óta minden lapszá­munkban olvashatják valamely tudósítás előtt olvasóink: »Köz­ségi tudósítónktól.-« E tudósítá­sok egytől-egylg az illető köz­ség legidőszerűbb problémáiról szólnak, s a közigazgatási szak­ember szemével merik fel a falunak a tudósításban megírt problémáját. Érthető hát az az érdeklődés, amely megyénk több részéről is megnyilvánult: azt kérik olvasóink, írjuk meg, mi célt szolgál a községi tudósítói hálózat, s annak kik lehetnek a tagjai? Eleget téve olvasóink kérésé­nek, megírhatjuk, hogy szer­kesztőségünk a levelező háló­zat további fenntartása, sőt bővítése mellett elhatározta, hogy a községi tanácsok végre­hajtó bizottságainak vezetőit felkéri: tudósítóként számolja­nak be időről időre, hétről hét­re községük politikai, gazdasá­gi, kulturális és más, olvasóin­kat érdeklő eseményeiről. Míg levelezőink főképpen a> változatosabb témákat kedve-j lik, s nem egy olyan lényeges: problémára hívják fel a figyel-i met, amelyekről cikket írva,- vagy pedig amelyeknek érdeké-; ben a levelet közölve, szer­kesztőségünk segítségére lehe-: tett államhatalmi szerveinknek ] az illető probléma megoldásá-j ban, addig községi tudósítóink: javarészben azokat az esemé-: nyékét, terveket, elképzeléseketj írják meg, amelyek nem egy le- j velezőnk előtt is ismeretlenek! voltak. j íme, ezért fontos továbbra isi levelezőink munkája, hiszen a! levelezők és községi tudósítók) írásai kiegészítik, sőt támogat-] ják egymást. ! Községi tudósítót természete-] sen nem kértünk fel megyénk] valamennyi községéből. Csak a] városokból s a nagyobb falvak-í ból, azokból, amelyeknek életét" szerkesztőségünk tizenegyné- '• hány munkatársa nem tudja ol-; vasóink teljes megelégedésére] szemmel tartani, s azokból,; amelyekben a község nagysága; miatt levelezőink sem ismerhet­nek minden újságba kívánkozó problémát. A felkért elvtársak — több­nyire a tanács végrehajtó bi­zottságának elnökei és titkárai — örömmel vállalták a tudó­sítói munkát és közülük nem egy — mint például a tisza- kécskei tanács végrehajtó bi-: zotlságának titkára is — nem-; csak híranyaggal, információs cikkel, a tanács egyes munka­területeit kiválóan. — sőt el- ; fogulatlanul és bíráló módon Ismerteti olvasóinkkal. úgy,: ahogy azt talán belső munka­társaink tudnák csak meglenni. Ezért a felelősségteljes és rendszeres munkáért szerkesz­tőségünk természetesen — a községi tudósítók minden önzet­lensége ellenére is — szerény lehetőségei szerint honoráriu­mot is juttathat, mivel a tudó­sítói munka levelezőink nagy­ra értékelhető leveleinek fel­adatán túl, igen sok esetben a többletmunka mellett felelőssé­get, a község életének e szem­pontból való, állandó szemmel- tartását kívánja. Ügy hisszük, hogy a magyar sajtó történetében is, — a rend­szerességével — egyedülálló községi tudósítói hálózat kiala­kítása hozzájárul a Petőfi Né­pe híreinek frisseségéhez, írá­sainak érdekesebbé tételéhez, s ami legfőbb célunk: olvasóink jobb és pontosabb tájékoztatá­sához. Ezért e helyen is kívá­nunk valamennyi községi tudó­sítóinknak jó munkát. Nagy búzatábla fut a dombokig, szélén a paraszt elgondolkodik; levert cövekként mozdulatlanul áll, míg hullámzik a hullámzó határ. Érik a mag. A nyűtt kalap alatt is érlelődik már a gondolat, az értelem azt vizsgálja felül, amiért a szív elnehezül, mert benne két szó vissza-visszazeng: tizkörmű enyém, százkörmű mienk, s míg birkózik a szív, az értelem, a harcból a bölcsesség megterem, hisz látja, hallja, tudja, érti ö: nem várhat rá az elfutó idő, de töpreng, mint a gyötrődő beteg, kit félemlítenek a műszerek, bár tudva tudja, ha fáj is nagyon: a gyógyulást segítő fájdalom elmúlik majd és kétszeresre nő a magában csak gyengülő erő; tűnődik még és mozdulatlan áll, míg hullámzik a szőke tenger-ár; s fülébe súg, biztatva magyaráz a milliárdnyi zizegő kalász. 1959. Pákolitz István : mellett számos hiányosságot is feltárt a helyszíni vizsgálódás, Szóvá tette a jelentés, hogy egyes üzemekben csak a mun­kaverseny szervezésére szűkí­tették le a márciusi határoza­tot és nem foglalkoztak a XXI. kongresszussal, valamint a me­zőgazdaság szocialista átalakí­tásával való szoros összefüggé­sével. A végrehajtó bizottság ennek a mulasztásnak mielőbbi megszüntetésére hívta fel a pártszervezetek figyelmét. \ felvilágosító munka erdményeit és gyengeségeit elemezve, az agitáció hatékony­ságának növelése céljából a végrehajtó bizottság hangsú­lyozta a kommunisták példa- mutatásának jelentőségét a szó és a tett egységének biztosí­tását. Ugyanakkor legfontosabb­nak a mondanivaló további gazdagítását jelölte meg és a pártszervezetek feladatává tet­te, hogy a jövőben még na­gyobb gondossággal tájékoztas­sák a párttagokat és a párton kívüli agitátorokat az időszerű politikai kérdésekről. Foglalkozott a végrehajtó bi­zottság az agitáció szervezeti kérdéseivel is. Rámutatott a különböző tömegszervezetek együttes cselekvésének szüksé­gességére. Elhatározták, hogy az agitáció módszerei közül a szükségletnek megfelelően al­kalmazzák a személyes beszél­getéseket, a kisgyűléseket, a párlnapokat, a békegyüléseket és a többi agitációs formákat. Megállapították, hogy jól be­váltak a pedagógusok és a tsz- tagok különböző csoportjaival rendezett tanácskozások. Ilyen megbeszéléseket a dolgozók más csoportjai számára is ren­deznek a közeljövőben. A végrehajtó bizottság határozatai részletes útmutatást nyújtottak a pártszervezetek­nek az agitációs munka hiá­nyosságainak megszüntetésére, a meggyőző tevékenység foko­zására. Erről a kérdésről a leg­közelebbi párttaggyűléseken ta­nácskoznak majd a város kom­munistái. Ezektől az értekezle­tektől újabb sikereket, további előrehaladást várnak. Nagy József KALOCSÁN a meszes fes­tői környezetében, a Duna part­ján 15 kislány dala zeng: «Ka­locsára két úton kell betérni«... Libasorban allnak a víz part­ján, s az a lábszáruk közepéig ér. Az egyiken rövid nadrág, a másikon fürdőruha, s mindegyik kezében egy-egy zsák. Alámerí­tik a vízbe, kicsit megdórzsölik, majd bemártják, utána kifor­dítják, ismét moséák, aztán ki­dobják a part füves pázsitjára. Ott Körösi Laci és Zsubori Kar­csi ka^ia fel, akik klórmeszes vízben fertőtlenítik, majd a fü­ves részre, s a fák között kife­szített kötelekre teregetik a zsá­kokat. Ezek a lányok és fiúk a Ka­locsai Fűszerpaprikaipari Válla­lat dolgozói. — KISZ-brigádnak hívnak bennünket — mondta büszkén az egyik kislány. — Közöttünk vannak olyanok is, akik nem tagjai a szervezet­nek — avatkozik a beszédbe egy másik. — Mi a napi norma? — kér­dezem. — Ezer zsák — hangzott az egyöntetű válasz, — És most hol tartanak? — A vége felé, — mondta a brigádvezető. A telepvezető is helyesel és ezzel egészítette ki a jó véleményt: — A KISZ-brí- gádnak nem tudunk olyan mun­kát adni, amit gyorsan és jól el ne végeznének ... EZEN A NAPON a brigád két részre oszlott. Az egyik a foktői részen helyezkedett el, s itt Bagó Rózsi diktálta az ira­mot. Lejjebb, Bátya irányába Szabó Magdolna és társai buk­tatták víz alá a poros zsáko­kat. Serényen dolgoztak, s közben M lopva mindig nézték egymást, j'hogy kinek, mennyi van még hátra az előírt napi adagból — :a 25-ből. Versenyeztek, mégpe­dig fiatalos hévvel, s nagy oda­adással. Akkor még nem dőlt iel, hogy ki a legügyesebb, de Szabadi Piroska KlSZ-vezető- :ségi tag, Laczi Margit, Tóth Má­ria bizalmiak, Kovács Ilona, Szabadi Vera, Szabó Magdolna, Horváth Teri nevét a legjobbak között említették. A VERSENYZÉS közben az idő gyorsan telik. Csak azt vet­ítők észre, hogy felhők gyüle­keznek az ég alján, a szél is felkerekedik, s a napsütéses idő­ből csúnya, szeles idő lesz. Ek­korra már otthagyták a Duna vizét. Egyik-másik magára kap­kodta a ruháját, de volt olyan is, aki zsákkal védte csupasz lábait. Ebben az időben történt meg az is, hogy Szabó Magdi, Kor­sós Laci és Zsubori Karcsi vir­tuskodásból megmártogattók magukat a hömpölygő Duna hüs habjaiban. E kis esemény csak átmenetileg zavarta meg az üte­mes munkatempót. Mire az óramutató a kettes­hez ért, az ezer zsák kimosva száradt a vízpart mellett, a ki- fcszített köteleken. A délutáni órákban már csak a zsákok száradását ellenőrizték. TRÉFÁLKOZÁSOK, vidám­ság cs szorgalmas munka kö­zepette ért véget a napi munka­ilő. A brigád tagjai összerakták az ezer zsákot, mindannyian felöltöztek, majd ki kerékpár­ra, ki motorra pattant. A KISZ- trigád úgy vonult be a városba, nint egy győzte? csapat. Vencsz < kólánkban helyet kaphatna a velünk szorosan együttműködő KISZ-szervezet is. Továbbá na­gyon szeretnénk, ha itt is be­vezethetnénk a politechnikai oktatást. Az állami gazdaság és a szövetkezetek szívesen segí­tenének a politechnikai oktatás tökéletesítésében, hiszen eddig is kölcsönösen segítettük egy­mást. .. Iskola és az élet Erről a baráti kapcsolatról mesélik, hogy a napokban nagy burgonyabogár gyűjtési akciót szerveztek a termelőszövetkeze­tek burganyavetésein, s a tava­szi szünetben szintén az isko­lások ültették el a fásításra szánt csemetéket az állami gaz­daságban. Május végén pedig a pedagógusok rendeztek tanul­mányi kirándulást a jóhírű tompái Szabadság Tcrmelőszö- vetkezetbe, s az ott szerzett ta­pasztalatokról a kunfehértói szövetkezeti tagoknak is beszá-, moltak. j Apró, hétköznapi események,' jellemvonások ezek egy szocia- i lista község életében, mégis ] lagyszerűen megvilágítják, hogy j i falu jelentős értelmiségi rété- : ;ét alkotó pedagógusok odaadás- 1 ;al munkálkodnak a szocialista j gazdálkodás útjára lépett falu- <üzösség jövőjének formálásán, ‘ íz emberek szocialista meggyő­ződésének kialakításán. t Eszikné : Szinte egyetlen olyan tagja sincs a 17 pedagógusból álló tantestületnek, amelyik iskolai nevelő munkáján túl ne járul­na hozzá az itt lakó emberek szocialista meggyőződésének for­málásához, kialakításához. Raj­kai Ferenc — az egyetlen idő­sebb pedagógus a tantestület­ben —, a helyi népfront bizott­ság elnöke. Munkásságáról tisz­telettel nyilatkoznak az egész faluban. Télen sikeresen szer­vezte meg a tanácstagok és a népfront bizottsági tagok okta­tását, legutóbb pedig nagysike­rű békegyűlést tartott. A legnagyobb kívánság A Il-es számú Füzesi iskola I. osztályának vezető tanítójá­ban, Judák Mihályban nemcsak a pedagógust, hanem a községi KISZ-szervezet titkárát is tisz­telik a fiatalok. Öt jó munkája elismeréséül két hetes jósvafői üdüléssel jutalmazza a járási KISZ-bTzottság. Verbáczi Kata­lin ugyancsak lelkes úttörő munkája elismeréseként tölt két hetet a keszthelyi úttörővezető táborban. Az MHS helyi rádiós­szakkörét szintén a pedagógu­sok szervezték meg. — Mi a legnagyobb kívánsá­guk? — kérdezem az igazgatót és helyettesét. A válasz egyöntetű: — Jó lenne, ha több tanter­münk volna, s mivel kultúrott­hon még nincs a faluban — is­, Az igazgatói iszoba meghitl I csendjében hárman beszélge [tünk a kunfehértói általáno; [ iskolában. A fiatal tantestüle [ugyancsak ifjú vezetői — a: ! igazgató és helyettese iilnei [velem szemben. Tanácstag, és „ifjúsági esték“ szervezője I Gszelman Ádám, az igazgató- helyettes öt évvel ezelőtt tele­pedett meg a faluban. Min ének- és történelemszakos ta­nár itt kezdte igazi nevelő »pályafutását«. Ma .már tagja a falu legtekintélyesebb irányí­tó testületének: a községi ta­nácsnak is. ö vezeti a KISZ- fiatalok színjátszó csoportját mely most a tavalyi első nagy­sikerű bemutatkozás után Mó­ricz Zsigmond »Sári bíró« cimí színművét viszi színpadra. De nemcsak a színjátszó fiatalok­kal törődik ő, hiszen javasla­tára rendszeresítették a falu­ban az ifjúsági estéket, ahol egyideig folytatásos regényt ol­vastak fel, máskor illemtan- »órát« tartottak, majd német- országi élménybeszámolót hall­gattak a fiatalok. Gszelman Ádám lelkiismeretes, lelkes fia­tal pedadgógus. De vajon van-e társa ebben a környezetben? A kérdésre a legnyugodtabb lelkiismerettel hangzik az igen­lő válasz a falu vezetőitől. Akik rászolgálnak a megbecsülést** Jegyzetek egy szocialista község pedagógusairól 9 9 9994^9 VT W TV wtt WWW ww-w ww w w w wwm V JlúíUj ö k a üín ^Díuta-pa rijúfi

Next

/
Thumbnails
Contents