Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-14 / 138. szám
PavacUiMh* le&z az efypk kfmastaUáfr&vidéke 15) fT»nrmvltZ 3111 vrniAw'-isrz ~TQ^£y £!/■ußrjaljflBrüili^ EEiT Xi^-M-m .m^^_^_ewn mm /llliMM. /.'*» tatf'^^rn^-J^sriaííLJmr^mMI^. "■**'.i/. / 'z-r'X-iX/ 7üir~iy ■Ta/ L.-ijCT—«uw</ can— itíjiű'-isasiii*^ üasSíünBu/ i®-----Sz áz esztendővel ezelőtt Kun- Bzentniiklóson és környékén, mint mindenfelé a Kiskunságon, még virágzott a pásztorélet. Tavak, nádasok, zsombé- kos hajlatok, szittyós erek váltakoztak. A nádasokban vízimadarak ezrei tanyáztak, a ki- Bebb-nagyobb tavakban gazdag zsákmányra lelt a hidász. Itt- ott a nádasok között farkas tanyázott. A Kiskunságnak sok tízezer holdnyi közlegelője volt, a jószáglétszám Kiskunhalas után Kunszentmiklóson és környékén volt a legtöbb. A dús legelőkön végtelen nyájak leltek gazdag táplálékra. Az állattartás és a pásztorkodás hanyatlása 1860-ban a rétek, legelők felosztásával kezdődött és a századforduló idejére teljesen be is fejeződött. A változott viszonyok a tanyákra történő fokozatosabb kitelepülés nyomán a legelőket részben feltörték és művelés alá fogták. A Duna—Tisza közét átszelő csatorna építésével a mocsarakat lecsapolták. A csatorna azonban több vizet vitt el, mint kellett volna; a legelők kiégtek, kivirágzott a szik, jelentős területek váltak terméketlenné. Ezért nevezte el a nép a csatornát ’ Átok-csatornának. Juhászélet régen és most Egész pásztói-dinasztiákat nevelt fel ez a vidék. Egy ilyen dinasztia leszármazottjával, Hajdú Lászlóval, a szalkszent- mártoni kostelepen találkoztunk. Nemcsak ő, hanem felesége is régi juhász családból származik. Az ükapjuk ükapja is juhász volt. Hajdúék élete természetesen más, mint elődeiké volt. Azelőtt a juhászok tavasztól őszig kint voltak a szabadban, télen a szárnyék volt az egyedüli védelem az időjárás viszontagságai ellen. Ez egy nádból, kukorica- vagy napraforgószárból épített alkalmatosság volt. Alsó végénél a helyet térdigérő mélységben körülárkolták, az árokból kikerülő földet mindkét oldalon a kerítés tövéhez hányták,, majd íedöngölték. Nyáron meg jóformán semmi sem volt a juhász feje felett, legfeljebb két kukoricaszárból készített valami árnyékot. 1 — Még az apám is így élt, illát még a nagyapám. Egy héten egyszer látták az asszonyt, amikor tiszta ruhát vitt nekik. A gyerekek fejét pedig sokszor hónapokig nem simogatták. Tavasztól őszig mostoha körülmények között éltek kint a pusz- fán — meséli Hajdú László. , Előfordult, hogy tavasztól őszig, vagy hónapokig nem esett az eső. Kiszáradtak a tavak, kiapadtak a kutak, leromlott a jószág. Jó esetben el lehetett hajtani méregdrágán váltott legelőkre. Nyáron az égiháborúk, télen a hóviharok, fergetegek zavarták a juhászt és a jószágot egyaránt. Van is egy ilyen népdal: »Mikor esik, fújja, hordja, Akkor áll a juhász talpra .. .* A mai pásztornak furcsa hallani ezekről a nyomorúságos időkről. Hajdú László is csak gyermekkorából emlékszik ezekre. Neki szép lakása van, amelyben rádió szól, együtt van mindig a családjával. Két hónap fizetett szabadságot kap, 1200 forint a havi fizetése. Ha a tervezett gyapjúhozamot túlteljesíti, kilónként még 2 forint prémium jár. Ezenkívül 1200 négyszögöl illetményfölddel is rendelkezik. Természetben kapja a gabonát. — Nem cserélnék én senkivel — mondja magabiztosan —. Az elődeink nem is tudták, mi az élet. Füttyent a kis pulinak: — Ügy nézzenek erre a kutyára, hogy száz forintért vettem. Az apja második díjat nyert 1957-ben a kutyák országos ügyességi versenyén. fel lehet használni az öntözésre. — Legyen az Átok-csatorna Áldás-csatorna — mondta néhány évvel ezelőtt dr. Herke Sándor professzor, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója. Még hozzátette: — Meg lehet erre találni a módot, termővé tudjuk' tenni a sziket, csak hozzá kell fogni. mm Hl- .v Vi, ■ . ... V, Kulturálódik a tanyavilág Szép lakás, rádió, könyv. Művelődik a Hajdú család. 1 Nemcsak az egyén, hanem természetszerűen vele a közöscégi élet is változik, javul. Kunszentmiklós is — a régi {kunsági juhászélet e fellegvára <— rohamosan fejlődik. Böjth őózsef, a végrehajtó bizottság titkára erről sokat tud mon- Idar.i. — Csak néhány dolgot sorolok fel: törpevízmű épül. Az előző két évben három kilométer hosszú betonjárdát léte- Bítcttünk, az idén újabb két ki- Jométert fogunk építeni. Az életszínvonal emelkedését jól bizonyítja, hogy tavaly 50 új családi ház épült, részben állatni hitelből, részben saját erőtől. Az idén is már 20 építéséről tudunk. Kulturálódik a tanyavilág is. Meg kell említeni, hogy Kunszentmiklósnak 30 ezer katasztrális hold határa van, hatalmas taijvateríi lettel. Három {jelentősebb tanvarészünk van: Bodakút, Bösztör és Bábony. Bodakúton és Böszlörön új iskola épült az utóbbi években. Bábonyban pedig kultúrházat építünk a lakosság összefogásával. Tasskertesen is létesült egy modern iskolánk. Itt is hozzájárultak a környékbeliek az építkezéshez. A jövő útja a mezőgazdasági nagyüzem, amelyet mind méltóbban képvisel a községben a Kiskunság Termelőszövetkezet. Gazdag termés off, ahol azelőtt semmi sem volt Kunszentmiklós környékén többezer hold szikes terület van, és mint már említettük, nincs belőle semmi haszon. A Dunavölgyi Főcsatorna elvezette a nádasok, mocsarak vizét. E fontos vízgvűitőt nagyszerűen Nicsovics György, a kostelep vezetője. Erről többet tud mondani Nicsovics György, a szalkszent- mártoni kostelep vezetője. A kostelep egyébként a kunszent- miklósi határhoz tartozik közigazgatásilag. Itt vezették be a sziki mészpázsit öntözését, a Dunavölgyi Főcsatorna vizének felhasználásával. — Először 1956. évben kísérleteztünk vele — mondja a kostelep vezetője — Herke professzor irányításával. Három mázsa pétisót szórtunk kézzel egy-egy holdra. Az eredmény még nem volt kielégítő, de nem csüggedtünk. 1957-ben már 30 holdat, 1958-ban 130 holdat, az idén pedig 150 holdat öntöztünk és műtrágyáztunk. Április 20-án kezdtük meg az öntözést és május 22-én fejeztük be. A természetes csapadéktól függően 140—170 miliméter vizet adunk a növénynek. Huszonhárom mázsa elsőosztályú szénára számítunk holdanként. Íme, így vált a terméketlen szik gazdagon termővé. Kiszámítottuk, hogy mindenféle költséget felszámítva egy-egy katasztrális holdról 1160 forint tiszta jövedelemre tehetünk szert. Ez csak óvatos becslés, ennél többre számíthatunk. Meg kell jegyeznem, hogy ott, ahol nem öntöztünk és műtrágyáztunk, a sziki mészpázsit alig egy-két centiméterre nőtt meg. Csak sínylődik. A birka éhenhalhat mellette. Megnéztük az öntözött rétet és — mint képünk is mutatja — átlag 70 centiméterre nőtt rajta a növény. Beszélgettünk a lehetőségekről Bank Gyulával, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjével, aki elmondta, hogy itt, a környéken, 3—4 ezer ka- lasztrális holdon lehet hasonló öntözést rövidesen megvalósítani, ami azt jelenti, hogy ugyanekkora területen a terméketlen szikből gazdag rétet varázsolunk. A kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben máris öntöznek 50 holdat, hasonlóképpen a Gyapjútermelő Vállalat is foglalkozik hasonló kísérlettel. Annyit meg lehet jegyezni — mint ahogy ezt Herke profesz- szor mondotta a napokban, amikor erről szó esett —, hogy a kísérletezés stádiuma lényegében lejárt. A tények beszélnek. Több évi eredmény bizonyítja, hogy ilymódi n termékennyé lehet tenni az egyébként hasznavehetetlen területet. Ilyen magasra nő a sziki méz- pázsit a víz és a műtrágya hatására. Érdemes rizslermeszféssel foglalkozni Dr. Herke Sándor professzor Dr. Schandl József akadémikusnak, a híres állattenyésztőnek mutatja a mészpázsit termését. Jou az éltető víz. A Délalföldi Mezőgazdásági Kísérleti Intézet 1953 óta foglalkozik rizstermelési kísérletekkel a Duna völgyében, többek között Kunszentmiklós környékén. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy jövedelmező e növény termesztése. Különösen nagyjelentőségű, hogy az ezen a vidéken termesztett rizsnél nem találkoztak a bruzone nevű veszedelmes betegséggel. Az úgynevezett száraz rizsfajták termesztésével is foglalkoztak, amely egyedül e környéken kecsegtet némi eredménnyel, mint Szekér Tamás, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója mondja. Az eddigi kísérletek azt igazolják, hogy lignitporozással és műtrágyázással alkalmassá lehet tenni szikes területeket a rizstermesztésre. Ezzel kapcsolatosan Szekér Tamasék jövedelmezőségi számításokat is tettek. Megállapították, hogy a lignitpor és a műtrágya együttes használatánál egy holdról 4560 forint tiszta jövedelemre lehet szert -letini. Szerinte, és más szakemberek szerint is, érdemes kiterjeszteni ezen a környéken a rizs termesztést. Íme, a szakemberek fáradhatatlan kutatómunkájának eredményeképpen az ország egyik legmostohább, vidékét paradicsommá lehet varázsolni. Néhány év múlva a kopár sziki legelők helyén gazdag szénatermést takarítanak be, rizstáblák hajladoznak majd a szélben. Nicsovics György elmondja, hogy sokan érdeklődnek a sziki mészpázsit termesztése felől. Magot kérnek. A magtermesztés lenne a következő lépés, hogy minél nagyobb területen termővé lehessen tenni a sziket. A susogó nádasok, a vadvizek, a régi külterjes pászlorko- dás romantikája már a múlté. Üj emberek más módon dolgoznak itt, a Kiskunság vidékén. Legyőzik a természet mos- tohaságát, kezük nyomán gazdaggá válik az éiet. Kereskedő S.—l-usztcr Z.
