Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-07 / 132. szám
i. oldal 1959. júniuü 7, vasárnap temir /d.iír . Jsiáwuw. ~~sg]'igi»—antr /'iiir-iiin-nuiinírzni/^p tan»'—------. mp /mi xw «A BT -ta^hraarner-.. Zíirnmp------^üü^/ JOSS-----~fflHliT«T"iy>q'HÜtV" jdfffflMfJ ^>Tiy iflr" Ht odza% MyyvÁcbs Uvz a Uícas Ifcms Kecskemér múltja... ue rener-e neszeim moaem városról fejlett ipar nélkül? A válasz nem kétséges. Kecskemétet viszont nagyon is kötötte a múltja, városatyáink maradi- sága. Gyárakat nem építettek, sőt a kisebb üzemeket sem fejlesztették azon elv alapján, hogy akkor drágább lesz a napszám. A kifogás mögött persze a szervezett munkásság kialakulásától való félelmük is meghúzódott. 1863-ban létesült az első nagyobb üzem, a Gazdasági Gőzmalom. A századfordulóig épült ugyan egy és más, de jelentősebb fejlődésről csak azután beszélhetünk. 1907-ben húzzák fel a Gépgyár falait. A két világháború között épült a Kecskeméti Konzervgyár német alapítással. Profiljába akkor csak a szárítmányok tartoztak. A gyár teljes egészében a hitleri hadseregnek dolgozott. A háborús konjunktúra okozta ipari fejlődés ellenére, az állandó munkaalkalom hiánya évről évre visszatérő probléma maradt. Az emberek viszont keresték a megélhetés lehetőségeit. Ez magyarázza, hogy pár évtized alatt a bérből és fizetésből élők számottevő része vált kétlakivá. Felszabadulásunk óta sokat változott a helyzet, de a nyolcórás munkaidő mellett a nadrágszíj-parcellás gyümölcstermelés vagy szőlőművelés ma is sok munkást jellemez. A tervek és lehetőségek biztatóak. A modern város, az iparosodó Hírős Város képe mindinkább kezd kialakulni. A konzervgyár ma már ott tart, hogy az igényekhez mérten kinőtte kereteit. A háború előtt csúcsidőben is csak 5—600 munkás dolgozott üzemeiben. 1958-ban viszont az évi átlaglétszám már elére a 2700 főt, csúcsszezonban pedig 3500 dolgozót foglalkoztattak. A tervek szerint 1965-ig mintegy 30 százalékkal emelik a termelést, s ez újabb 250—300 főnek teremt állandó munkaalkalmat. Régebben főként szezonmunka jellemezte a Baromfifeldolgozó Vállalatot is. Jelenleg a mind tervszerűbb anyagellátás (szerződéses baromfinevelés stb.) eredményeként 400 főre nőtt állandó létszáma. “ iWTiő I Csömör József, a Kecskeméti Konzervgyár gépkezelője a borsófejtő működését ellenőrzi. ban. A második ötéves terv során körülbelül 40 millió forintos beruházással a jelenlegi 60 ezer helyett 120—140 ezer fürdőkád készül majd évente. Tíz esztendővel ezelőtt létesült az Épületlakatosipari Vállalat. Kecskemét egy üzeménél sincs olyan ugrásszerű fejlődés, mint itt. A nagyarányú lakás- és tsz-építkezések kiszolgálása jelentős részben rájuk hárul. A vállalat ezért 100 millió forintos beruházással növeli termelő kapacitását. Fejlődésük a munkáslétszám emelkedésében is mérhető. Januárban 400 fői foglalkoztattak, jelenleg viszont a dolgozók száma 760-ra emelkedett. Mindez azonban kevés Feladataikat mérlegelve ezért döntöttek úgy, hogy már az idén, s ezt követő években 200 Ipari tanulót szerződtetnek A fizikai munkavállalók létszámát ezzel pár év alatt 2000 főre kívánják növelni. Komoly segítség lesz az időszakonként jelentkező munkahiány felszámolásában, és az iskolából kikerült fiatalok elhelyezésében a szervezés alatt álló reszelőgyár és a parkettagyár is. A két üzem felfutás esetén mintegy 1600—1800 főt tud majd foglalkoztatni. A közlekedés annyira hozzátartozik a modern városképhez, hogy bemulató kőrútunk végén pár szót az Autóbusz Üzemről is írnunk kell. 1948-ban a legtöbb kecskeméti gyalog járt munkába. Nem sokkal tíz év után ott tartunk, hogy a város lakosságának zöme nem tölti az időt cipőkoptatással. Íme a bizonyság: az Autóbusz üzem dolgozói 1958-ban 5 542 000 utast Több száz szőlőfajta áll megfigyelés alatt s Szőlészeti Kutatóintézet miklóstelept kísérleti telepének 288 holdas területé». ...és jövője A Kuruc körút cs a Bethlen körút beépítési terve. — Készítette Uullay György. A fejlődés sürgető követelményeinek megfelelően alakul a város határának mezőgazdasága is. A város 14 termelő- szövetkezetének 741 tagja van, akik 6563 hold földön gazdálkodnak. Űjabb két szövetkezet — melynek 33 tagja már alá-1 írta a belépési nyilatkozatot — ősszel kezdi meg a közös gazdálkodást, 374 hold földön. Ezzel a szocialista szektor aránya a mezőgazdaságban elérte a 37,3 százalékot. Természetesen még a mezőgazdaságban is kiaknázatlanok a lehetőségek, de ezúttal látogassunk el egy olyan szövetkezetbe, ahol. mintaszerű nagyüzemi módszerek mellett folyik a belterjes gazdálkodás. Nem messze a várostól, a budapesti betonút mentén vé- geláthatalan borsótábla ragadja meg a iigyeimunKet. a Petői Termelőszövetkezet 100 holda borsó ültetvénye ez, ahol má nemcsak a művelést, hanen a .borsó szedését, cséplését i gépesítették. Itt találjuk az or szág harmadik borsó feldolgoz1 kombájnját, amely naponta 1 hold száras borsó termését csé peli ki. A Kecskeméti Konzerv gyárral megkötött szerződés alap ján csupán borsóból 350 eze forint jövedelemre számíthat a idén a szövetkezet. Sok mindenről szólhatnátil meg, ami nem fér bele eg: szűkre szabott ismertetés kere tébe. A tervek és tények azon ban arra mutatnak, hogy a le hetőség és valóság közel ál egymáshoz a Hírős Város mo dérli várossá fejlődésében. álldor—Eszi h n é Foto: Fás*tor Munkában a borsófcjtő kombájn a Petőfi Termelőszövetkezetben. Fejlődő szövetkezetek alatt 3 635 000 forintos beruházással fejlesztik a vízmüvet. Több utcában, így a Máriavá- rosban, Zsinór utcában, Mikes utcában, Szarvas utcában vízvezeték épül. A hároméves terv egyetlen évében közvilágításra több mint egymillió forint van előirányozva. Ebből gyarapítják az utcai lámpák számát, s még az idén községfejlesztésí beruházással megvalósul a főtér és a Rákóczi út fénycsöves világítása. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére ebben az évben 1 390 000 forintot költenek. Ugyancsak az idén kezdik meg a 16 millió forintos beruházással megvalósuló hatalmas új szálloda építését. A város fejlődése gyors etemben csak a felszabadulás után indulhatott meg, Az új létesítmények egész tömegét hirtelen felsorolni sem lehetne, de hadd említsük meg a legjelentősebbeket, az új SZTK- palotát, a több száz lakást, a piactér építését, s a város központjának parkosítását, rendezését. S ez a fejlődés egyre gyorsabb üteművé válik. Az idei tervekben 241 lakás felépítése szerepel, de az állami beruházáson kívül 325 családi ház épül magánerőből, s három társasház építő közössége is van mór a városnak. S most néhány adat a jövőből: a hároméves terv ideje Modern város == fejlett ipar a város 1958—1960-ig több mint 4 és fél millió forintot fordíthat iskolaépítésre, s az összes beruházások értéke pedig meghaladja a 75 millió forintot. Biztatóak e számok, pedig ezek csupán a közeljövő tervei, A tizenötéves távlati fejlesztési terv azonban még nagyobb arányú kibontakozást, igazi modern, nagyvárosi jövőt Ígérj Jelentősen javul a város kulturális helyzete is. Míg a fel- szabadulás előtt mindössze 170 pedagógus tanított iskoláinkban, az elmúlt évben már 442 tanerőt foglalkoztatott a város. Az 1942—1943-as tanévben egy tanítóra 50 gyerek jutott, 1958- ban pedig alig több mint egy- h armada, vagyis 19, S bár nem akarjuk a számokat halmozni, de hadd írjuk még itt le. hogy világháború között mindössze három emeletes ház, az új állomás, a vasúti aluljáró és a tiszaugi híd épült, Persze nem városképi elmaradottság tette híressé Kecskemétet. E hírnév története hadd elevenedjék meg dr. Bognár Károly ismert szőlészeti kutató tanulmánya nyomán:-Már az első Árpádházi királyok korában (XX., XII, század) virágzó szőlőskertek dísz- lettek ezen a tájon, A város határának egy részét arany homoknak hívták. Később, a török hódoltságot megelőző időkben vesz nagyobb lendületet a szőlő- és gyümölcstermelés, de igazi képe csak a XIX. század vége felé bontakozik ki. Ebben az időben szőlővel köztes gyümölcsöseinek területe mintegy 8 ezer hold volt. Ez az 1910-es években 12 ezer holdra, majd 1935-ben pontos statisztikai fel- vételezések alapján 18 340 holdra emelkedett. 1909-ben barackból az országos termelés 52,9 százalékát adta Kecskemét, s az 1935—39-ig eltelt öt esztendőben a kajszibarack export 61,7 százalékát már innen szállították. Világhírt szerzett Kecskemétnek tüzes, zamatos, finom illatú, elsőrendű homoki bora is.« Járunk, kelünk a városban. Itt élünk, itt dolgozunk, de a hétköznapok sodró lendületében nem Is gondolunk arra: miből s mivé fejlődik szűkebb hazánk, Kecskemét? Szerényen erról számol be mai riportunk, melyben elsőnek Joós Ferencet, a város múltjának szorgalmas kutatóját szólaltatjuk meg: — 4lz ásatások eredményei arra utalnak, hogy Kecskemét évezredek óta lakott hely, A Mária utca 2. számú ház helyén Arnó jász vezér és felesége, Lifestra pecsétjét találták meg. Kada Elek idejében a Czollner téren bronzkori leletekre, 1930-ban a piarista gimnázium építésekor huszonkét avar sírra bukkantak. A környék a hagyomány szerint hosszú ideig az Árpád törzs és később pedig a királynék birtoka volt. Városképi érdekesség, hogy Kecskemétnek 1876-ig nem volt kövezett útja. A várossá alakulás Lestár Péter polgármester idejében (1871—1896) kezdődik. Ekkor épül az MNB és a SZÖVOSZ mostani székháza, a református templom körüli bazár sor, a városháza, a színház. Utána Kada Elek lendítette fel a város fejlődését. Az ő érdeme a ■Rákóczi út kinyitása, a mű- yésztelep létrehozása is, A két
