Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

1939. június 7, vasárnap 9, oldal A megyei KISZ-bisottság levele a pedagógusokhoz Jíi ívtársak, kedves barátaink! Engedjétek meg, hogy a pedagógusok napja alkalmából kinyilvánítsuk meleg szeretetünket és jókívánságainkat felétek, ifjúságunk nevelői, tanítói, barátai iránt. Hazánk ifjú nemzedékének szocialista szellemű nevelése érdekében pedagógusaink nagy munkát végeznek és jelentős sikereket értek el. Népünk, pártunk és kormányzatunk nagyra becsüli pedagógusaink erőfeszítését és odaadását az ifjúság nevelésében és abban a munkában, amelyet nemcsak a fiatal­ság, de a felnőtt lakosság között is végeznek. Az ifjúság tanítói­nak és nevelőinek óriási szerepe és felelőssége van a fiatalság formálásban és a kulturális forradalom gyakorlati végrehajtá­sában. Ifjúságunk nevelése az egész társadalom ügye, de ezen belül kiemelkedő szerepet töltenek be a pedagógusok és a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei. A pedagógusok és a KISZ összefogása hatalmas hajtóerőt jelent a szocialista nevelés kiterjesztésében és eredményességében. Ennek az ösz- szefogásnak számtalan szép példáját találjuk már megyénkben. Meg vagyunk arról győződve, hogy összefogásunk a jövőben is gyümölcsözően fog előrehaladni ifjúságunk javára és népünk dicsőség éve. A ünnep alkalmával minden pedagógus barátunknak sok sikert és boldog életet kívánunk. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága Újabb segítség a körzeti orvosoknak Eddig 18 körzetben neveztek ki ápolónőt Nemrég adtunk hírt arról, hogy a körzeti orvosok mellé or- vosirnokokat neveznek ki. Azó­ta újabb nagyjelentőségű ren­delet végrehajtását kezdték meg megyénkben az orvosi es egészségügyi ellátás megjavítá­sa érdekében, mely szerint ápo­lónők segítik majd a körzeti or­vosok munkáját. A rendelet végrehajtása nem megy máról holnapra, hiszen 175 körzeti orvos dolgozik a me­gyében, s ennyi szakképzett ápolónőt csak úgy, egyik napról a másikra előteremteni nem le­het. 18 ápolónői állás betöltésé­ről azonban máris intézkedett a megyei tanács egészségügyi osztálya. Ezeket az állásokat csak két­éves iskolát végzett ápolónő, védőnő vagy szülésznő töltheti be, ugyanis az orvosok mellett igen komoly feladatuk lesz. Azoknak a fekvő betegeknek ápolásáról kell gondoskodniuk, akiknek betegségét az orvos már megállapította. » Ezek az ápolónők Injekcióz­nak, katétereznek, vérnyomást mérnek, gyógyszert adagolnak, s olyan ápolásban részesítik a beteget, mint a kórházi ápoló­nők. Ezáltal nemcsak a körzeti orvosok munkáját könnyítik meg, s teszik lehetővé számuk­ra, hogy alaposabban megvizs­gálhassák betegeiket, — keve­sebb beteg kórházba utalására lesz szükség, mert úgy módo­sul az orvosi és egészségügyi ellátás, hogy az orvos megvizs­gálja a beteget — s ha csak nem kíván rendkívüli ellenőr» zést a betegség — az ápolónő kezeli tovább az orvos útmuta­tásai alapján. Mindez azonban komoly szakmai felkészültséget kíván, ezért az ápolónők előbb kéthónapos gyakorlati tovább­képzésben, majd utána is állan­dó elméleti képzésben részesül­nek. Az év végéig még további ápolónői állások szervezésére van kilátás. Az ápolónők havon­ta körülbelül 1200 forint fizetést kapnak. Munkájuk révén to­vább javul az egészségügyi .műn- ka színvonala. N. O. Hogyan tevékenykednek a szocialista brigádok Csepelen ? Élményeim egy tapasztalatcsere során ' MÁR HÍRT ADTUNK arról, hogy megyei és városi pártve­zetők a Csepeli Vas- és lésm- műben tanulmányozták a szo­cialista brigádok munkáját. Mi­vel megyénk több üzemében érdeklődnek a munkások, ho­gyan nyerhetnék el a szocialis­ta-brigád címet, most e cikkben a csepeli tapasztalatokról sze­retnénk beszámolni. A szocialista brigád cím el­nyeréséért indított új formájú munkaverseny azt jelzi, hogy munkásaink nagy részé többet, tartalmasabbat kíván a régi versenyeknél. S hogy éppen in­nen, Csepelről indult útjára ez a kezdeményezés, természetes dolog. Csepel a magyar mun­kásosztály fellegvára. Tél volt még, amikor a Gép­gyár taggyűlésén Kovács Ödön fczóbahozla* hogy a brigádver­senynél valami olyan új konst­rukciót kellene létrehozni, ami előre mutat, s más, mint az eddigi. S hogy milyen legyen, azt csak körvonalazta. Kezde­ményezését a taggyűlés helye­selte, s a pártbizottság is Ko­vács Ödön mellé állt. Barátai­val, munkatársaival több hétig vitatkoztak, míg sikerült elkép­zeléseiket papírra vetni. Ebben a munkában a pártbizottság is segített nekik. A hosszas vitában megszüle­tett a szocialista munkabrigádra jellemző néhány elképzelés. An SZOT határozata jórészt el is; fogadta és ajánlja ezeket az- Irányelveket. MI JELLEMZI a különböző gyáregységekben dolgozó szocia­lista brigádokat? Először is az hogy a termelés legégetőbb, leg­nehezebb feladatainak megol­dására vállalkoznak. Újítások­kal kísérleteznek, s vállalják, hogy selejtmentes munka kerül ki kezeik közül. A brigádok önállóan határozzák meg, hogy kit fogadnak be brigádtagnak. Megállapítottuk, hogy a brigád tagjai között van párttag, KISZ- tag, és sok a pártonkívüli. Mindegyikben megtalálható a mérnök, a technikus, a jól és kevésbé képzett szakmunkás, betanított munkás, segédmun­kás is. Jelenleg sok ilyen brigád dolgozik Qsepelen. A brigádnak joga van eltávolítani a kollek­tívából azt, aki méltatlannal; bizonyul társaihoz. Nem pazarolják Csepelen sem e szocialista brigád címet, ezért igen komoly termelő tevékeny­séget kell kifejteni. Erről győ­ződtünk meg a motor- cs nagy­tömegcikk üzemben működő egyik brigádnál is. Ez a brigád így évig selejtmenlesen dolgo­son. s ezután kapták mer az ellenőrző (meos) pecsétet. Az általuk megjavított gépeket mi­nőségi ellenőrök már nem el­lenőrzik. A SZOCIALISTA BRIGÁD cím elnyerésének feltételei kö­zött szerepel a szakmai és po­litikai oktatás is. Az előbbivel kapcsolatban csak annyit je­gyeznénk meg, hogy a brigád tagjai maguk határozzák meg milyen szakmai kérdést tanul­mányoznak. Az előadó többnyi­re a brigádban közreműködő főmérnök vagy technikus, aki annak a munkának elméleti vo­latokra, a közös kirándulásra, sőt meghívj ák egymást a családi ünnepekre is. A vállalások tel­jesítéséről, a brigád életéről naplót is vezetnek. Mindezeket mérlegeli az üzemi gyűlés és az dönti el, hogy a brigád jogo­sult-e a szocialista címre. Befejezésül még az értékelés­ről és a nyilvánosságról néhány szót. A legjobb módszerek ki­alakítását abban is a brigádok határozzák meg. Mivel Itt sincs séma, az egyik helyen pont- rendszer alapján vizsgálják a vállalásokat, másutt kétheten­ként értékelik, de van olyan brigád is, ahol arra törekszenek, hogy naponta értékeljék, A VERSEMY értékelése ter­mészetesen jórészt a szakszer­vezettől függ. Ebben a kérdés­ben a brigádoknak Csepelen is több segítségre volna szükségük. Végezetül már csak any- nyit: a vörös Csepel új kezde­ményezéssel hívta fel magára az ország figyelmét. S most, amikor már országszerte híre van a szocialista brigádok moz­galmának, mi csak azt mond­hatjuk: Kecskemét, Baja, Kis­kunfélegyháza munkássága fe­leljen a vörös Csepel szavára, mégpedig tettekkel a munká­ban, tanulásban és emberi ma­gatartásban is a szocialista bri­gádok nemes versengésével. t— Venesz Károly natkozásait ismerteti, amelyen éppen dolgoznak. (Például az esztergagép elektromos berende­zése.) Ez a szakmai tanácskozás egyben tapasztalatcsere is. Gya­koriak ezenkívül az olyan ese­tek is, hogy a brigádtagok egyi­ke, másika ellátogat a szomszé­dos üzembe, s az ott tapasztal­takat közli brigádtársaival. MIBEN KÜLÖNBÖZIK még a szocialista brigád az egyszerű munkabrigád, vagy a komplex brigád tevékenységétől? A fen­tieken túl abban is, hogy nem­csak a munkában, az üzem előtt álló feladatok megoldásá­ban támaszkodnak egymásra, hanem az üzemen kívül is meg­találjál; egymást. Közös szín­ház-, mozilátogatásokat szer­veznek, együtt mennek el a tár­1300 állami tulajdonban lévő házat adnak el a megyében Mint ismeretes, kormányren­delet jelent meg május elsején az állami tulajdonban levő ki­sebb házak eladásáról. Felke­restük Monori F. Dezső elvtár­sat, a megyei tanács v. b. igaz­gatási osztályának vezetőjét, s tájékoztatást kértünk tőle: ho­gyan hajtják végre a rendele­tet megyénkben? Monori elvtárs elmondta, hogy a megyében 1200—1300 állami tulajdonban levő házat adnak el. Azok a házak, amelyek a községekben vannak, általában 2—3 szobásak, a városokban levők pedig 5—6, sőt ennél több szobásak. Az igazgatási osztály eddig 130 állami házat adott el mintegy 2 millió forint érték­ben. A májusban megjelent rendelet azonban úgy intézke­dik, hogy a jövőben az OTP végezze el a házak eladásával kapcsolatos tennivalókat. ; Arra a kérdésünkre, hogyan történik az állami házak el­adása, Monori elvtárs utalt a rendeletre. Elmondta, hogy ma­gánszemélyek hatszobásnál na­gyobb házingatlant csak a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának engedélyével vehetnek A vételi kedvezménnyel kap­csolatban az igazgatási osztály vezetője elmondta, hogy jelen­leg körülbelül ezer vételi aján­latot tartanak nyilván, s ezek közül mintegy 300 vételi szer­ződés megkötésére rövidesen sor kerül. Az épületek értékéi egy bizottság állapítja meg és a helyi forgalmi áron adják eí A vevőnek a vételár 10 száza­lékát kell készpénzben kifizetni a vételkor. A ház áránál; többi részére indokolt esetben az OTP huszonötéves lejáratú köl­csönt nyújthat, amit évi 3 szá­zalékos kamat mellett kell visz- szafizetni. Aki a kölcsönt ha­marabb letörleszti, kamatked­vezményben részesül. Megjegyzés wwwywvwwv* Aszalják meg a szamócát? Június 1-1 keltezéssel két, majdnem azonos szövegű fel­szólítást kapott a MÉK-től ltozinka István aláírással Nagy Béla, jakabszállási fel­vásárló, Az egyik így hang­zik: »Május 28-i operatív jelen­tésünkből megállapítottuk, hogy önök 6 mázsa eperre kértek szállítási rendelkezést, s ezzel szemben 850 kilo­grammot szállítottak, tehát 250 kilogrammal küldtek töb­bet ...« — s jön a dorgató- rium. A másik papír viszont azt közli, hogy a május 31-i operatív jelentés szerint Nagy Béla kevesebb szamócát szál­Lített, mint amennyit jelzett Majd úgy folytatódik a szö­veg, hogy a felvásárló esőre való hivatkozását csak úgy tudják elfogadni, ha a »ta­nácstól is esőigazolást kap­nak« — magyarán, Nagy Bé­lának nem hiszik cl, hogy az említett napon tényleg csa­padékos volt az időjárás Ja- kabszálláson. Sietünk előrebocsátani, hogy mindenben, így a sza­mócafelvásárlásban is a terv* szerűség hívei vagyunk. Nyil­vánvalóan a MÉK-et is köte­lezi a vagonrendeléseknél és a szállításoknál, hogy tudja: mennyi árut várhat egy-egy helyről. De azért a szamóca természetét illetően lehetne némi engedményt tenni és rá­tartást adni a felvásárlóknak. Mert ha jó az idő, ez a sze­gény ember hiába beszéli le a gazdákat a szedésről, s ha többet visznek, nem küldheti vissza őket azzal, hogy rakják padlásra és aszalják meg a szamócát. Ha pedig esik az eső, a jakabszállási szamóca- termelő nemhogy Nagy Béla, de a MÉK összes dolgozója rimánkodására seni hajlandó szállítani a gyümölcsöt. Nem­csak azért, mert nem akai pacallá ázni, hanem mert ő is tudja, hogy az áru minősé­gét rontja a sok Víz. Azt is tudjuk, van olyan megállapodás, hogy a termelő előző nap jelentse, hogy más­nap mennyi árut szállít. De gézt sem lehet vasszigorral megkövetelni, mert ha a fel­vásárlóhelytől 8—10 kilomé­terre lakó jakabi ember be­jár naponta jclentgctni, — akkor mikor szed? S mert a szamóca gyorsan érő portéka, s mert az időjárás tudvalé­vőén igen változékony — a ina reggeli elörejelcntéskor a gaz­da sem tudja grammra meg­mondani, hogy holnap reggel ineiuyi lesz a szedés! G. K, vő új nemzedék csak hírből ismeri a nyomort. Már kinn beszélgettünk ' az utcán, amikor az ősz hajú pe­dagógus boldog megelégedett-: séggel mutatott egy felénk bal-; lagó férfira. — Medgyesi Mihály elvtárs,: a Helvéciái Állami Gazdaság: agronómusa. Valamikor őt is; tanítottam — súgta. Nincs olyan nap, hogy ne ta-: lálkozna valamelyik régi, ked-: vés tanítványával. A szavak; helyett ezek a férfiak és asz- j szonyok igazolják Sipos Károly- I né kiváló nevelő munkáját. j Nem véletlen tehát, hogy: dolgozó népünk olyan megtisz-j teltetésben részesítte, amely csak a legjobb tanítókat illeti: a pedagógusnap alkalmából: Dobi István, az Elnöki Tanács: elnöke az Országház kupola-3 csarnokában átnyújtotta Síposa Károlynénak a "Kiváló tanító«] korrnánykitüntetést. j Gizi néni úgy érzi, érdemes] volt dolgozni. : Bieliczkv Sándor i ember, ha emlékezik — folytat­ta. — Anyák napján egy régi kedves tanítványom keresett fel, s így köszöntött: «-Gizi néni indított el az életbe. Köszönöm a szigorúságát, igazságosságát.« Boldog vagyok, hogy megtartot­tak emlékezetükben az én fel­nőtt gyermekeim. Kitekintett az utcára. Az alkony szétterítette bíbor kön­tösét a határban, az ég végte­lenjén kigyulladtak a szipor­kázó csillagok és a szárnyra kelt nemzedékek nevelőjének lel­kében újra meg újra fellángolt az emlékezés tüze. — Fiatal tanítónő koromban majd meghasadt a szívem, ami­kor benyitottam az osztályba. Sápadt arcú gyermekek ültek a padokban. Rongyosak voltak, ápolatlanok. A földesúri világ korhadt levegője tette ilyenné őket. 1927 telén kegyetlen hi­deg volt, Major Ilonka mégis mezítláb jött iskolába ... — Ma viszont csinosak, jól ápoltak a tanulók. A felnövek­— Harmincnégy év óta tanítok Félegyházán — kezdte a beszélgetést Sipos Károlyné. — Mint fiatal pedagógus meg­szerettem az eisőosztalyosokat, s azóta sem tudok lemondani arról, hogy ne én tanitsam őket a betűvetésre, a számtan tudo­mányára. Nincs nagyobb öröm, mint kézen fogni a kicsinye­ket, s megismertetni velük az ABC birodalmát. — Közel 1600 gyereket oktat­tam, neveltem a szépre, a jóra, embertársaink megbecsülésére. S mily jóleső érzés, mikor hal­lom, hogy volt tanítványaim vitték valamire, becsületesen megállják a helyüket az élet­ben. Farkas Kati tanárnő lett, Vágó Zsiga a Miskolci Műegye­temen tanul, Rigó Erzsiké ta­nítónő. Egykori elsőosztályosaim közül is többen választották élethivatásuknak a pedagógus pályát. Könny csillant szemében. Mo­solyogva törölte le az arcán végiggördülő drágagyöngyöket. — Hamar cl érzékeny ül az Érdemes volt dolgozni;

Next

/
Thumbnails
Contents