Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

l'lá2 proletárjai, egyesül jefeh! A MAGVA!?' SZOCIALISTA1 MUNkA'SPA'R.r BÄCS • KÍSKUN MEGYEI LAPJA jav. évfolyam ik. szám Ara 60 fillér 1959. JÚNIUS 1, VASÁRNAP Köszöntjük nevelőinket! Nyolcadik esztendeje, hogy a pctlagógusuap alkalmából ismét nevelőinket ünnepli, köszönti falu cs város apraja, nagyja, egész dolgozó népünk. Az is­kolák környékén az ünnepi csend helyett már a kora reg­geli órákban nagy a sürgés­forgás, virágoskertté változnak a tantermek. Nevelője elé áll az óvodás, a nagyobb és még- nagyobb tanítvány, az ünnepé­lyes percekből könny is csillan az édesanyák és édesapák sze­mében, akik gyermekeik neve­lőjét — de volt nevelőikre is emlék ezre — ma köszönteni jöttek. Azoknak szól a hála hangja, akik legdrágább kincsüket, gyermekeiket oktatják, nevelik, a jövendő új emberét formál­ják. Nevetőink érezzék és vall­ják is büszkén, hogy érdeme­sek, méltók az ünneplésre. Fe­lelősségteljes munkájuk elisme­résének bizonysága pártunk és kormányunk meg-megújuló er­kölcsi és anyagi segítsége, a pe­dagógusok életszínvonalának állandó emelése és a békés, nyugodt élet biztosítása szá­mukra. Az ellenforradalom óta eltelt több mint két és fél év neve­lőink többségénél a helyes út megtalálását jelentette, de azok előtt sem záródott be a kapu, akik még tévelyegnek. Nagy segítséget jelentettek pedagó­gusainknak a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága által kiadott művelő­déspolitikai irányelvek, a párt 1958 decemberi, illetve 1959 márciusi határozata. Ebben az évben a szakma és ideológiai továbbképzés eredményeit is egyre gyakrabban , tapasztal­hatta a felügyelet az óraláto­gatások során. Boldog örömmel jelenthetjük, hogy megyénk nevelőinek több­sége ma már nemcsak az isko­lában tanít és nevel, hanem is­kolán kívül is a kultúra lelkes terjesztője tanyán, falun és vá­rosban egyaránt. A tanácsi vá­lasztások és a termelőszövetke­zeti fejlesztés során végzett felvilágosító munkájukról is csak az elismerés és dicséret hangján emlékezhetünk meg. Fártunk és kormányunk bi- ralma és türelme segítse ne­velőink további fejlődését, le­gyen lenditője felelősségteljes munkájuknak. A nyolcadik pedagógusnap al­kalmából, amikor egész népünk megemlékezik a nevelőkről, a megyei tanács v. b. művelődési osztályának valamennyi dolgo- «ója a köszöntők sorába áll: az eddigi munka elismeréséért jó­kívánságait fejezi ki megyénk valamennyi óvónőjének, tanító­jának és tanárának, az iskolák és intézetek fizikai dolgozóinak, a járásokban és városokban működő tanulmányi szakfel­ügyelőknek. A köszönet és a köszöntés szava lelkesítse ne­velőinket a még fokozottabb és ■eredményesebb munkára, mely­nek eléréséhez sok sikert kívá­nunk a pedagógusnap alkal­mából. Barabás János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetnie. A LEGJOBB TRAKTOROSOKAT ültetilc az aratógépekre Tavaly a tervezett 600 hold he­lyett 860 hold kalászost aratott le a hozzátartozó kilenc terme­lőszövetkezetben a Jakabszállá- si Gépállomás s ez is egy jó pont volt az élüzem cím elnye­réséhez. Az idén megnövekedett kö­zös gazdaságok gabonavetése 300 holddal nőtt s a gépállomás hét, gondosan kijavított arató­gépére 990 hold kalászos letaka- rítása vár. A vetéseken meglát­szik a jó munka; mintegy 25 százalékkal magasabb .termést ígérnek a múlt évinél. Mert a termelőszövetkezetek gabonájá­nak 95 százalékát a gépállomás vetette, időben s jól előkészített magágyba, tavasszal fejtrágyáz* ták és küllőskapázták. A gépállomás legjobb, arató­géppel már évek óta kiválóan dolgozó traktorosait állítja a ga­bonabetakarításba, mint Tóth Antalt, Gyöngyösi Jánost, Tóth II. Lajost stb. A magas rozsok aratása kemény feladat elé ál­lítja a gépkezelőket. A gépállo­más meg is állapodott a tsz-ek- kel, hogy a szokottnál maga­sabb tarlót hagynak, amit azu­tán megfelelő pétisózás után nyomban lehántanak, a matkói Szabadság Tsz 30 kt. hold dzsun­gelsűrűségű rozsos bükkönyének aratásét pedig fűkaszával old­ják meg. A kiskőrösiek újabb eredménye: 1 is vagon szilvabefőtt terven felül A Dunakeszi Konzervgyár Kiskőrösi Telepe dicsérendő munkát végzett az elmúlt esz­tendőben. Mennyiségi tervük teljesítése, sőt jelentős túltelje­sítése mellett konzervgyártmá- nyaik minőségére is felfigyel­tek az illetékesek. A kecskeméti úttörőház nyári programja FILMVETÍTÉS, KERÉKPAR- TÜRA, TÁBOROZÁS A SZÜNIDŐ ELSŐ HETÉBEN A kecskeméti úttörőház veze­tősége érdekes, gazdag prog­ramot készített az úttörők nyá­ri szünidejére. Már az első hé­ten megkezdik a filmvetítése­ket, kirándulásokat az úttörő­ház látogatói. Június 21-én a kisdobosok részére vetítenek mesefilmeket, 22-én, hétfőn az úttörőknek. Kedd délutánra vi­dám társasjátékra hívogat a meghívó, szerdán a legügye­sebb ezermesterek tartanak ta­lálkozót. Az első kirándulást a Mükertbe rendezik meg június 28-án, de jó idő esetén minden héten csütörtökön és pénteken kétnapos táborozáson vesznek részt a Tisza-partján. Június 26-án az -úttörőház szervezésé­ben 10 napos Balaton-körüli kerékpártúrára indulnak a paj­tások Dánfi Benő tanár veze­tésével, Nagy érdeklődésre tarthat számot az ugyancsak a szünidő elején kezdődő úszótanfolyam Bozsó János gyűjteményes kiállítása Szegeden A kiváló kecskeméti festőmű­vész Bozsó János alkotásaiból vasárnap délelőtt gyűjteményes kiállítás nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A kiállítást délelőtt fél- 12 órakor Telepy Katalin művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudo­mányos kutatója nyitja meg. A június 7-től 28-ig tartó kiállítás nagy érdeklődésre tarthat szá­mot Szegeden és Kecskeméten egyaránt. tudják, legké­Háziasszonyok is hogy a szilva -egyike nyesebb gyümölcsöknek, ha be- főttkészílésről van szó. Nagy­üzemi szilvabefőtt gyártás ép­pen ezért a jó nyersanyag mel­lett komoly szakértelmet is igényel. Kiskőrösön úgylátszik egyiknek sem volt hiánya. Bi­zonyság erre, hogy az üzem négy vagon exportmegrendelése után, terven felül, még tíz va­gon szilvabeíőttet küldött a Szovjetunióba, JIUq.ala.kult DCalotiáti az MSZBT peilaqéqiai izakaiztátqa Pénteken délután Kalocsán megalakult a Magyar—Szovjet Baráti Társaság pedagógiai szakosztálya. Az alakuló ülé­sen mintegy 25 pedagógus vett részt. Szép és sokoldalú terve­ket dolgoztak» ki, amelyek arra utalnak, hogy az eddiginél ala­posabban akarják megismerni a szovjet pedagógiai módszereket. Az egybegyűltek, szakosztá­lyuk vezetőjének Simon Emilt, a gimnázium igazgatóját vá­lasztották meg. A titkár Szvé- tek József lett. Szvétek Sándor az előadói, Pécsi Sándor pedig a jegyzői tisztet látja el a pe­dagógiai szakosztályban Az alakuló ülésen részt vett és felszólalt Baksa Gyula, a társaság megyei titkára, A LOTTÓ TARGY- NYEREMÉNY GYORSLISTÄJA (2. oldal) A MEGYEI KISZ- BIZOTTSÄG LEVELE A PEDAGÓGUSOKHOZ SZOCIALISTA BRIGÁDOK CSEPELEN ÉRDMES VOLT DOLGOZNI (3. oldal) UTAZÁS A MEGYÉBEN (4. oldal) MEGJEGYZÉSEK EGY KIÁLLÍTÁSHOZ TÍZ ÉVES A FÉLEGYHAZI VEGYESKAR (5. oldal) A PORTÓ SPORT REJTVÉNY (7, oldal) MŰEMLÉKEINK CSÖKKEN A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK SZAMA (8. oldal) IRODALMI EST KISKUNHALASON ÉS DUNAVECSÉN Pénteken este a kiskunhalasi járási könyvtár a belvárosi pártszervezet klubhelyiségében irodalmi estet rendezett, ame­lyen a Kecskeméti Katona Jó­zsef Társaság tagjai közül Haj­nal József és Madarász László verseivel, Tarján István novel­lájával szerepelt. Ugyanakkor a dunavecsei já­rási könyvtár hasonló rendez­vényén, az ottani művelődési otthonban Gémes Gábor novel­láját, Nagy Istók István verseit olvasta fel. Nagy István előadó- művész pedig klasszikus költők műveit tolmácsolta. Mind a két irodalmi est » könyvhét keretében zajlott le, s bizonyság rá, hogy az olvasók egyre élénkebben érdeklődnek az irodalom iránt. orxs6?í, 03ro!RS2k:ar gtóic Saját erőtől építkeznek a bacsborsádi íerme'öszimtkezetDk Idősebb Szalma Pál, a bácsborsódi Petőfi Termelőszövet­kezet állatgondozója, két kedvencével. Befejezéshez közeledik a bácsborsódi Üj Élet Termelőszö­vetkezet 50 férőhelyes szarvasmarha-istállójának építése. vül épített a tagság bognármű­helyt, átalakítással pedig egy szarvasmarhahízlaldát. A Péteri Termelőszövetkezet tagsága átalakítással egy ko­vácsműhelyt létesített. Azonkí­vül saját erőből egy nyári ka­rámot a szarvasmarhák részére. A környező erdőből termelték ki a fát, és hogy a szállítási költség is mennél kevesebb le­gyen, az erdő közepén építették meg a karámot. Az egész létre­hozása alig néhány forintba ke-4 rült. Idős Szalma Pál örült a legjobban annak, hogy a kará- mot, az erdő közepére építették^ Ű gondozza ugyanis a szövetke­zet 23 tehenét és amióta az erú dőben él, kevesebbet köhög» mert a jó levegő gyógyszere aa első világháborúban szerzett krónikus hörghurutjának. Kereskedő Sándor Foto: Pásztor 800 jószág befogadására alkal­mas juhhodályuk lesz. Ezenkí­Már hírt adtunk róla, hogy a bácsborsódi közös gazdaságok saját erőből oldanak meg egész sor építkezést. Így akarják mie­lőbb együvé tenni a közös állat­állományt, hogy könnyebben meg tudják szervezni a takar­mányozást, a jószágok gondozá­sát. Az Űj Életben kintjár- tunkkor befejezéshez közeledett egy 50 férőhelyes, magtárpadlá- sos szarvasmarha-istálló. Ezt még 1956-ban kezdték építeni 80 ezer forint saját erő hozzá­adásával. Az ellenforradalom miatt elhúzódott a munka és az idén 40 ezer forint saját erő és 160 ezer forint állami hitel felhasználásával most már meg­oldják az építkezést. Saját erő­ből létesítettek egy juhhodályt is 40 juh részére, de máris kibő­vítették. A terv szerint őszre már

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents