Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-30 / 151. szám
1959. Haitis 39. Sedd &j aldaJ fjol faUzfaziilftk az aratása Városföldön a nyár jöttét az feszülő gabonatáblák jelzik. So- Ikatígérő az idei nyár, jól tud- {jak ezt a városföldi Dózsa Tsz (tagjai. Kint a határban a termelőszövetkezet földjein lüktet, pe- Eseg az élet. Bent az irodában gondos gazda módjára a vezetőség ülésezik. Az aratási munkák feladatainak előkészületeit •tárgyalják. A munkacsapatvezetők, a helyi gépállomás brigád- (vezetője és traktorosai figyelmesen hallgatják Horváth Ferenc agronómus szavait. Barna, borostás arca komoly, hangja Érces, s csak úgy cseng mint a (kasza pengéje. — Ä rohamra készen kell jüllni. Egy perc késés is nagy lkárt okozhat — mondja Horváth elvtárs — a 130 kát. hold búza, 58 kát. hold árpa, 32 kát. «hold rozs, 10 kát. hold zabosbükköny learatását kézzel és géppel végezzük. Mindjárt kijelöli a kéziarató munkacsapatokat és a gépiE iunkát elősegítő sarokkaszáso- at. Felhívja a figyelmet a tűzkészültségi szolgálat ellátásához szükséges vizeshordók, csák- lyák és tűzverők előkészítésére. A traktorosokhoz is van szava Horváth elvtársnak. A szerződésben lerögzítettek alapján veszik igénybe a gépeket. Hármat biztosít a gépállomás. Erre szükség is lesz, mert az aratással párhuzamosan a tarlóhántást is megkezdik. Csákány László, a gépállomás brigádvezetője szól: — Minden traktorosunk jól felkészült az aratásra. Kijavították gépeiket. Szavát adta mindegyik, hogy elvégzik az aratást és szántást is becsületesen. Nyúl Sándor, Kecskés Sándor, Gulyás József traktorosok hozzászólásaikban szűkszavúak voltak. Inkább kérésük volt a tsz dolgozóihoz: — A sarokkaszások serények legyenek, mert a traktorral éjjel-nappal menni akarnak. A ringó gabonatáblák őszülhetnek szaporán a városföldi Dózsában, mert jól felkészültek az aratásra. Szűcs Antal levelező Értékes dokumentum Megtalálták Lenin édesapjának aláírását A Központi Lenin Múzeum értékes új dokumentummal gyarapodott: llja Nyikolajevics Ul- janovnak, Vlagyimir lljics Lenin atyjának aláírásával. llja Nyikolajevics a kazanyi egyetem elvégzése után 1854- ben került számtantanárként a penzai nemesi intézetbe, ahol 1863 júliusáig tanított a felső osztályokban. A penzai nemesi intézetben nevelkedett N. F. Filatov, a híres gyermekorvos, akiről a moszkvai gyermekkórházat is elnevezték, llja Nyikolajevics Filatovot is tanította erről tanúskodik a múzeumba került dicsérő oklevél, amelyet kiváló tanulmányi eredményeiért N. F. Filatov kapott, s amelynek aláírói között ott találjuk llja Nyikolajevics Vljanov számtantanár nevét is. 3EIŐKÉSZŰLETEK A CSŰCSEOMGAIOMMA Látogatás a kecskeméti malmokban All a malom — »-vitorlája-«, tá meghajtó áram is »áll«, nem (folyik a liszt sem a garatokon. Június 1-tőr van ez így, s tart «ez az állapot a hónap végéig « Kecskeméti Gazdasági Majomban. (s a Bács megyei Malomipari Vállalat irányításával működő további 19 »lisztgyáriban« szintén), A munka persze nem szünetel, csak éppen módosult. Most -Végzik a megyeszékhely liszt- ellátását biztosító, napi 6 vagon gabona őrlésére berendezett malomban az évi nagykarbantartást, a molytalaní- tást, fertőtlenítést stb., egyező val: felkészülnek az új gabona fogadására, A kenyérnek való tavalyi termésből is van egyébként még raktáron 80 vagon (a megye összes malmában mintegy e. tízszerese), amit majd megfelelő arányban kevernek az új gabonával, mivel az utóbbi az első hónapokban még kevésbé »sütőképes«, Talán nem érdektelen, hogy a csúcsforgalom július végétől szeptember közepéig tart, a vámőrlető egyéni parasztok ugyanis ebben az időszakban, főleg augusztusban »rohanják meg« a malmot. Ezután csendesebb idő, majd novemberben — szüret után — ismét fellendülés következik. A malmot azonban akkor sem érheti melepetés, mert a tapasztalat szerint a napi 16 órás üzemeltetéssel képes kielégíteni © szükségletet. Jellemző egyébként a malom vezetőinek körültekintésére, hogy meglehetősen tájékozottak a termés várható minőségét és mennyiségét illetően. Szerintük az idén — akárcsak tavaly — jó minőségű lesz a gabona, mennyisége pedig felülmúlja az elmúlt esztendőben termeltet, Így remélhetően kevésbé kell importra szorulnia a malomnak mint 1958-ban, amikor is a megőrölt gabona mennyiségének 80 százalékát a külföldről — túlnyomórészt a Szovjetunióból — behozott szállítmányból fedezte* A »hírős város« másik hasonló üzeme, a város peremén működő, napi 630 mázsa kapacitású Kecskeméti Villanyma- lom — egyedül a megyében — javában őröl most is, mégpedig húszórás „nyújtott műszakban", A malom általában a fővárosba, s néhány Pest megyei községbe szállítja a lisztet, ebben a hónapban azonban a gazdasági malom karbantartó munkálatai miatt Kecskemét közellátási szükségletének a fedezése végett üzemel, Július első felében végzik el benne a karbantartást, s ennek során a hengereket is újra rovátkolják, hogy »éles szerszámmal« folytathassák majd a munkát. Két hónapi őrlés után azonban év végéig beszünteti j működését, mert ezen idő alatt az egészségesebb munkakörülményeket biztosító, kevésbé tűzveszélyes pneumatikus berendezéssel látják el. A két hónapra is lelkiismeretesen felkészülnek, s mint Kara Mihály üzemvezető mondja, ugyanolyan éberen ügyelnek az őrlésre átvett gabona minőségére, akár eddig. Kiderül, hogy nemcsak a természet változtat a lisztnek való minőségén (ha például az esőzések miatt a 14,5 százalékos szabványnedvesség helyett magasabb víztartalmú a gabona), hanem néhány termelő is. Megtörtént, hogy a vámörlésre vitt gabonát az egyénileg gazdálkodó — hogy nagyobb legyen a súlya — előzőén meglocsolta, vagy földet kevert közé, A malom „meós"-ának azonban bajosan lehet a szemébe »port hinteni«, Előfordult olyan eset is, hogy a zsákban felül búza, alul rozs volt, az őröltetőnek ama szándéka szerint, hogy a zsák egész tartalmát búzaként vegyék át. Az ellenőr »stekkere« a szúrópróbánál kimutatta azonban az enyhén szólva csalást, — s ha netán bárki élne vele az idén is, el kell viselnie érte a szégyent,- Mert hiába, csalni a malomban sem ajánlatos. T. I. A magunk erejéből Äokak előtt még nem olyan ^ népszerű a községfejlesztés érdekében végzett társadalmi munka, mint kellene, de azért beszéljünk róla, hogy barátkozzunk a gondolatával. Nemrég még a fejlesztési járulékot sem szívesen fizették az emberek, de azért ma már örülnek, ha falujuk, vagy városuk egy-egy újabb létesítménnyel gazdagodik. Ez természetes is, hiszen minden ember megszereti azt a helyet, ahol él. A napokban ketten beszélgettek mellettem a vonaton. Arra figyeltem fel, hogy különös módon dicsekszenek egymásnak. — Nálunk, La- josmizsén szélesvásznú filmszínház épül — mondta az egyik, mire a másik, a kiskunmajsai, a törpevízművükkel büszkélkedett. Igen, ma már más a falu romantikája. mint azelőtt. Nem az alvég, vagy a felvég, a fonó meg a tollfosztó csupán, amiről beszélni lehet. (Egyébként egy parasztlegény sem megy szívesen ma már latyakban, sárban ezekre a helyekre.) A holdvilág helyett is villanyégők szolgáltatják a közvilágítást. Egyszóval, szépen fejlőd- nek a községek és a városok, erről egyre többet beszélnek az emberek. A fejlődés azonban nem egészen egyenletes, mert sok minden függ a közömbösségtől vagy a lelkesedéstől. Azután a pénz sem minden, s itt térjünk vissza a társadalmi munkára, amelyet a községfejlesztés úgynevezett rejtett tartalékainak is nevezhetünk. Erről győződött meg a Szabolcs és Vas megyében járt Bács megyei tanácsküldöttség is. A Vas megyei Kóta községben például kéttantermes iskolát építettek, amelyhez a megyei tanács csak 90 000 forintot adott, a többit gyűjtéssel és társadalmi munkával fedezték. Az építkezés lebonyolítását csaknem teljesen társadalmi munkával végezték, s ezzel mintegy 300 ezer forintot takarítottak meg. Számtalan példát lehetne felsorolni a társadalmi összefogásra mindkét megyében, de elég talán annyi, hogy Szabolcsban tavaly minden ezer lakos 15 000 forint értékű társadalmi munkát végzett, s e mögött nem maradtak el a Vas megyeiek sem. A társadalmi munka mértéke az idén tovább növekedett. Az eredmények természetesen nem maguktól születtek, hanem a munkát helyes módA kecskeméti Béke Tsz „kincsesbányája" — Hatvan négyzetméter mindössze, de több jövedelmet biztosít számunkra, mint egy katasztrális hold szántóföld. így kezdi idős Gyurász Mihály, a kecskeméti Béke Tsz tagja tájékoztatását, amit ha telefonba — látatlanban — tenne meg, bizony, alapos fejtörést okozna vele az érdeklődőnek. Kincsesbányáról beszél talán, hiszen az egy hold szántóterületnek alig több, mint a századrészéről van szó? Igen, olyasféléről, bár ebben a »bányában« nem ásványi anyagokat termelnek, hanem — paradicsomot. A megyeszékhely határában működő termelőszövetkezet 1957-ben 20 000 forint költséggel fűthető üvegházat építtetett, s az idén — a munkadíjat is beleértve — nem egész ezer forintos befektetéssel termelték benne a szóban- forgó vitamindús növényt. Az eddigi eredmény 130 kilogramm primőráru, amelynek kilójáért 38 forintot kaptak, s még 30—40 kilogramm termést tudnak a piacra vinni. Nem nehéz ellenőrizni, hogy Gyurász elvtárs, a kertész nem nagyzol, amikor az összehasonlító megállapítást teszi. Minden jövedelmezősége ellenére is azonban ekkorka területtel nem szokás előhozakodni, — csakhogy a szövetkezet az üvegház tőszomszédságában négy holdon paprikát, zellert, káposztaféléket, uborkát is termel, s távolabb van egy háromholdas paprika-, egy négyholdas paradicsomültetvénye is. As üvegházon kívül 20 melegágyból már régóta folyamatosan árusítják a paprikát, s már beérett az uborka is. Ily módon eddig 35 000 forint bevételre tettek szert, a zöldségfélék zömének a szedése azonban még hátra van, s a tsz tagsága nem vakon reméli, hogy a kertészet teljesíti a 138 000 forintos tervét. A szövetkezet természetesen nem fukarkodott e jó jövedelemforráshoz a befektetéssel sem, s amíg tavaly egy 30, az idén már egy nagyobb, 314 hektoliteres vastartályt vásárolt az öntözéshez szükséges víz tárolására. A vizet villanymotoros szivattyú juttatja a kút- ból a tartályokba, de van benzinmotoruk is, amelyet áramszünet esetén működtetnek. A Béke Tsz tehát egyre jobban rátér a jövedelmezőbb belterjes gazdálkodásra, amit —• ebben a tájékoztatásunkban említetteken, valamint a lapunkban más alkalommal ismertetett baromfitenyésztésen kívül — az is bizonyít, hogy az őszi árpa learatása után újabb 4 hold területtel növeli kertészetét. szerekkel szervezték. A megyei, járási, községi párt- és tanácsszervek minden negyedévben megtárgyalják a tennivalókat. A társadalmi munkát mindig pontosan előre megtervezik, gyűjtéseket szerveznek, téglajegyeket bocsátanak ki, a létesítményekhez alapító tagokat toboroznak, s a legjobb munkát végző nevét a dicsőségkönyvben vagy márványtáblán örökítik meg, oklevelekkel, s különböző kitüntetésekkel jutalmazzák őket. Itleg kell még említeni, hogy a szervezésben és a lebonyolításban rendkívül nagy szerepet biztosítanak a Hazafias Népfront-bizottságoknak, amelyek a dolgozó parasztságon kívül az értelmiséget, a kisiparosokat és a kiskereskedőket is mozgósítják. A mi megyénkben az is hiba, hogy a népfront még nem kapta meg az őt megillető helyet és megbecsülést a községfej lesztésben. A társadalmi munka szerve- zése politikai feladat is. Ahol jó a vezetők kapcsolata a lakossággal, mint például Kiskunhalason, Tiszakécskén, Pálmonos- torán, s a bácsalmási és bajai járás egyes községeiben, ott az eredmények is nagyobbak. Ezenfelül annak is jelentősége van, ha egy létesítmény építéséhez ünnepélyes keretek között fognak hozzá és az első kapavágást, vagy az alapkő elhelyezését valamelyik vezető végzi el. Sőt feltétlenül mozgósítólag hatna, ha a község, vagy a város vezetői is végeznének szabadidejükben társadalmi munkát. igyázni kell azonban arra ” is, hogy a társadalmi munkát nehogy adminisztratív eszközökkel szervezzék* mint arra néhány helyen kísérletek történtek. Előre meg akarták szabni, hogy mennyi munkát »vállaljanak« egyes helyeken. A társadalmi munka csak önkéntes lehet, amelyre a tanácstagok, pártszervezetek, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ, a nőtanács stb. mozgósítják az embereket. Ha a lakosság kívánságával és tetszésével találkozik, amit a fejlesztési tervben meg akarnak valósítani, azt sajátjának tekinti és szívesen áldozza fel szabadidejének egy részét* hogy felépítésén dolgozzon. Politikai feladat tehát arra buzdítani. minél több embert, hogy a magunk erejéből szebbé, jobbá, korszerűbbé tegyük községünket vagy városunkat. Nagy Ottó —n—n Mosogatás—ultrahanggal Három New York-i cég bejelentette, hogy az év végéig piacra dobja legújabb gyártmányát az ultrahanggal működő mosogató gépet. Az új háztartási gép ára előreláthatólag 500 dollár körül lesz. KÉSZÜL A KÉMÉNY ** ■ zp'í > I ■ ■. v ' Nekik természetes, sokunknak viszont érdekes, sőt látványos háromemeletes magasságban dolgozni. Képünk Tóth Lajost és kő-- műves brigádját mutatja be. amint az Arany János utcai bérházon kéményeket építenek,
