Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-30 / 151. szám

1959. Haitis 39. Sedd &j aldaJ fjol faUzfaziilftk az aratása Városföldön a nyár jöttét az feszülő gabonatáblák jelzik. So- Ikatígérő az idei nyár, jól tud- {jak ezt a városföldi Dózsa Tsz (tagjai. Kint a határban a termelő­szövetkezet földjein lüktet, pe- Eseg az élet. Bent az irodában gondos gazda módjára a veze­tőség ülésezik. Az aratási mun­kák feladatainak előkészületeit •tárgyalják. A munkacsapatveze­tők, a helyi gépállomás brigád- (vezetője és traktorosai figyel­mesen hallgatják Horváth Fe­renc agronómus szavait. Barna, borostás arca komoly, hangja Érces, s csak úgy cseng mint a (kasza pengéje. — Ä rohamra készen kell jüllni. Egy perc késés is nagy lkárt okozhat — mondja Hor­váth elvtárs — a 130 kát. hold búza, 58 kát. hold árpa, 32 kát. «hold rozs, 10 kát. hold zabos­bükköny learatását kézzel és géppel végezzük. Mindjárt kijelöli a kéziarató munkacsapatokat és a gépi­E iunkát elősegítő sarokkaszáso- at. Felhívja a figyelmet a tűz­készültségi szolgálat ellátásához szükséges vizeshordók, csák- lyák és tűzverők előkészítésére. A traktorosokhoz is van szava Horváth elvtársnak. A szerző­désben lerögzítettek alapján ve­szik igénybe a gépeket. Hár­mat biztosít a gépállomás. Erre szükség is lesz, mert az aratás­sal párhuzamosan a tarlóhán­tást is megkezdik. Csákány László, a gépállomás brigádve­zetője szól: — Minden traktorosunk jól felkészült az aratásra. Kijaví­tották gépeiket. Szavát adta mindegyik, hogy elvégzik az aratást és szántást is becsüle­tesen. Nyúl Sándor, Kecskés Sándor, Gulyás József traktorosok hoz­zászólásaikban szűkszavúak vol­tak. Inkább kérésük volt a tsz dolgozóihoz: — A sarokkaszások serények legyenek, mert a trak­torral éjjel-nappal menni akar­nak. A ringó gabonatáblák őszülhetnek szaporán a város­földi Dózsában, mert jól felké­szültek az aratásra. Szűcs Antal levelező Értékes dokumentum Megtalálták Lenin édesapjának aláírását A Központi Lenin Múzeum értékes új dokumentummal gya­rapodott: llja Nyikolajevics Ul- janovnak, Vlagyimir lljics Le­nin atyjának aláírásával. llja Nyikolajevics a kazanyi egyetem elvégzése után 1854- ben került számtantanárként a penzai nemesi intézetbe, ahol 1863 júliusáig tanított a felső osztályokban. A penzai nemesi intézetben nevelkedett N. F. Filatov, a hí­res gyermekorvos, akiről a moszkvai gyermekkórházat is elnevezték, llja Nyikolajevics Filatovot is tanította erről tanúskodik a múzeumba került dicsérő oklevél, amelyet kiváló tanulmányi eredményeiért N. F. Filatov kapott, s amelynek alá­írói között ott találjuk llja Nyi­kolajevics Vljanov számtantanár nevét is. 3EIŐKÉSZŰLETEK A CSŰCSEOMGAIOMMA Látogatás a kecskeméti malmokban All a malom — »-vitorlája-«, tá meghajtó áram is »áll«, nem (folyik a liszt sem a garatokon. Június 1-tőr van ez így, s tart «ez az állapot a hónap végéig « Kecskeméti Gazdasági Ma­jomban. (s a Bács megyei Ma­lomipari Vállalat irányításával működő további 19 »lisztgyár­iban« szintén), A munka persze nem szüne­tel, csak éppen módosult. Most -Végzik a megyeszékhely liszt- ellátását biztosító, napi 6 va­gon gabona őrlésére berende­zett malomban az évi nagy­karbantartást, a molytalaní- tást, fertőtlenítést stb., egy­ező val: felkészülnek az új ga­bona fogadására, A kenyérnek való tavalyi termésből is van egyébként még raktáron 80 vagon (a me­gye összes malmában mintegy e. tízszerese), amit majd meg­felelő arányban kevernek az új gabonával, mivel az utóbbi az első hónapokban még ke­vésbé »sütőképes«, Talán nem érdektelen, hogy a csúcsforgalom július végétől szeptember közepéig tart, a vámőrlető egyéni parasztok ugyanis ebben az időszakban, főleg augusztusban »rohanják meg« a malmot. Ezután csen­desebb idő, majd november­ben — szüret után — ismét fellendülés következik. A mal­mot azonban akkor sem ér­heti melepetés, mert a tapasz­talat szerint a napi 16 órás üzemeltetéssel képes kielégíteni © szükségletet. Jellemző egyébként a ma­lom vezetőinek körültekintésé­re, hogy meglehetősen tájéko­zottak a termés várható mi­nőségét és mennyiségét ille­tően. Szerintük az idén — akárcsak tavaly — jó minősé­gű lesz a gabona, mennyisége pedig felülmúlja az elmúlt esz­tendőben termeltet, Így re­mélhetően kevésbé kell im­portra szorulnia a malomnak mint 1958-ban, amikor is a megőrölt gabona mennyiségé­nek 80 százalékát a külföld­ről — túlnyomórészt a Szov­jetunióból — behozott szállít­mányból fedezte* A »hírős város« másik ha­sonló üzeme, a város peremén működő, napi 630 mázsa kapa­citású Kecskeméti Villanyma- lom — egyedül a megyében — javában őröl most is, még­pedig húszórás „nyújtott műszakban", A malom általában a főváros­ba, s néhány Pest megyei községbe szállítja a lisztet, eb­ben a hónapban azonban a gazdasági malom karbantartó munkálatai miatt Kecskemét közellátási szükségletének a fedezése végett üzemel, Július első felében végzik el benne a karbantartást, s ennek során a hengereket is újra rovátkolják, hogy »éles szerszámmal« folytathassák majd a munkát. Két hónapi őrlés után azonban év végéig beszünteti j működését, mert ezen idő alatt az egészsége­sebb munkakörülményeket biz­tosító, kevésbé tűzveszélyes pneumatikus berendezéssel látják el. A két hónapra is lelkiisme­retesen felkészülnek, s mint Kara Mihály üzemvezető mondja, ugyanolyan éberen ügyelnek az őrlésre átvett ga­bona minőségére, akár eddig. Kiderül, hogy nemcsak a ter­mészet változtat a lisztnek való minőségén (ha például az esőzések miatt a 14,5 százalé­kos szabványnedvesség he­lyett magasabb víztartalmú a gabona), hanem néhány ter­melő is. Megtörtént, hogy a vámörlésre vitt gabonát az egyénileg gazdálkodó — hogy nagyobb legyen a súlya — előzőén meglocsolta, vagy föl­det kevert közé, A malom „meós"-ának azonban bajosan lehet a sze­mébe »port hinteni«, Előfor­dult olyan eset is, hogy a zsákban felül búza, alul rozs volt, az őröltetőnek ama szán­déka szerint, hogy a zsák egész tartalmát búzaként ve­gyék át. Az ellenőr »stekkere« a szúrópróbánál kimutatta azonban az enyhén szólva csa­lást, — s ha netán bárki élne vele az idén is, el kell viselnie érte a szégyent,- Mert hiába, csalni a ma­lomban sem ajánlatos. T. I. A magunk erejéből Äokak előtt még nem olyan ^ népszerű a községfejlesz­tés érdekében végzett társadal­mi munka, mint kellene, de azért beszéljünk róla, hogy ba­rátkozzunk a gondolatával. Nem­rég még a fejlesztési járulékot sem szívesen fizették az em­berek, de azért ma már örül­nek, ha falujuk, vagy városuk egy-egy újabb létesítménnyel gazdagodik. Ez természetes is, hiszen min­den ember megszereti azt a he­lyet, ahol él. A napokban ket­ten beszélgettek mellettem a vonaton. Arra figyeltem fel, hogy különös módon dicseksze­nek egymásnak. — Nálunk, La- josmizsén szélesvásznú filmszín­ház épül — mondta az egyik, mire a másik, a kiskunmajsai, a törpevízművükkel büszkélke­dett. Igen, ma már más a falu ro­mantikája. mint azelőtt. Nem az alvég, vagy a felvég, a fonó meg a tollfosztó csupán, ami­ről beszélni lehet. (Egyébként egy parasztlegény sem megy szívesen ma már latyakban, sár­ban ezekre a helyekre.) A hold­világ helyett is villanyégők szol­gáltatják a közvilágítást. Egyszóval, szépen fejlőd- nek a községek és a vá­rosok, erről egyre többet beszél­nek az emberek. A fejlődés azonban nem egészen egyenle­tes, mert sok minden függ a közömbösségtől vagy a lelke­sedéstől. Azután a pénz sem minden, s itt térjünk vissza a társadalmi munkára, amelyet a községfejlesztés úgynevezett rej­tett tartalékainak is nevezhe­tünk. Erről győződött meg a Szabolcs és Vas megyében járt Bács megyei tanácsküldöttség is. A Vas megyei Kóta község­ben például kéttantermes isko­lát építettek, amelyhez a megyei tanács csak 90 000 forintot adott, a többit gyűjtéssel és társadal­mi munkával fedezték. Az épít­kezés lebonyolítását csaknem teljesen társadalmi munkával végezték, s ezzel mintegy 300 ezer forintot takarítottak meg. Számtalan példát lehetne fel­sorolni a társadalmi összefogás­ra mindkét megyében, de elég talán annyi, hogy Szabolcsban tavaly minden ezer lakos 15 000 forint értékű társadalmi mun­kát végzett, s e mögött nem maradtak el a Vas megyeiek sem. A társadalmi munka mér­téke az idén tovább növeke­dett. Az eredmények természe­tesen nem maguktól születtek, hanem a munkát helyes mód­A kecskeméti Béke Tsz „kincsesbányája" — Hatvan négyzetméter mindössze, de több jövedelmet biztosít számunkra, mint egy katasztrális hold szántóföld. így kezdi idős Gyurász Mi­hály, a kecskeméti Béke Tsz tagja tájékoztatását, amit ha te­lefonba — látatlanban — tenne meg, bizony, alapos fejtörést okozna vele az érdeklődőnek. Kincsesbányáról beszél talán, hiszen az egy hold szántóterü­letnek alig több, mint a szá­zadrészéről van szó? Igen, olyasféléről, bár ebben a »bányában« nem ásványi anyagokat termelnek, hanem — paradicsomot. A megyeszékhely hatá­rában működő termelőszövet­kezet 1957-ben 20 000 forint költséggel fűthető üvegházat építtetett, s az idén — a mun­kadíjat is beleértve — nem egész ezer forintos befektetés­sel termelték benne a szóban- forgó vitamindús növényt. Az eddigi eredmény 130 kilogramm primőráru, amelynek kilójáért 38 forintot kaptak, s még 30—40 kilogramm termést tudnak a piacra vinni. Nem nehéz ellen­őrizni, hogy Gyurász elvtárs, a kertész nem nagyzol, amikor az összehasonlító megállapítást te­szi. Minden jövedelmezősége el­lenére is azonban ekkorka te­rülettel nem szokás előhozakod­ni, — csakhogy a szövetkezet az üvegház tőszomszédságában négy holdon paprikát, zellert, káposztaféléket, uborkát is ter­mel, s távolabb van egy három­holdas paprika-, egy négyhol­das paradicsomültetvénye is. As üvegházon kívül 20 melegágyból már régóta folya­matosan árusítják a paprikát, s már beérett az uborka is. Ily módon eddig 35 000 forint be­vételre tettek szert, a zöldség­félék zömének a szedése azon­ban még hátra van, s a tsz tag­sága nem vakon reméli, hogy a kertészet teljesíti a 138 000 fo­rintos tervét. A szövetkezet természe­tesen nem fukarkodott e jó jö­vedelemforráshoz a befektetés­sel sem, s amíg tavaly egy 30, az idén már egy nagyobb, 314 hektoliteres vastartályt vásá­rolt az öntözéshez szükséges víz tárolására. A vizet villanymo­toros szivattyú juttatja a kút- ból a tartályokba, de van ben­zinmotoruk is, amelyet áram­szünet esetén működtetnek. A Béke Tsz tehát egyre job­ban rátér a jövedelmezőbb bel­terjes gazdálkodásra, amit —• ebben a tájékoztatásunkban em­lítetteken, valamint a lapunk­ban más alkalommal ismerte­tett baromfitenyésztésen kívül — az is bizonyít, hogy az őszi árpa learatása után újabb 4 hold területtel növeli kertésze­tét. szerekkel szervezték. A megyei, járási, községi párt- és tanács­szervek minden negyedévben megtárgyalják a tennivalókat. A társadalmi munkát mindig pon­tosan előre megtervezik, gyűj­téseket szerveznek, téglajegye­ket bocsátanak ki, a létesítmé­nyekhez alapító tagokat tobo­roznak, s a legjobb munkát végző nevét a dicsőségkönyv­ben vagy márványtáblán örö­kítik meg, oklevelekkel, s kü­lönböző kitüntetésekkel jutal­mazzák őket. Itleg kell még említeni, hogy a szervezésben és a le­bonyolításban rendkívül nagy szerepet biztosítanak a Hazafias Népfront-bizottságoknak, ame­lyek a dolgozó parasztságon kí­vül az értelmiséget, a kisiparo­sokat és a kiskereskedőket is mozgósítják. A mi megyénkben az is hiba, hogy a népfront még nem kapta meg az őt meg­illető helyet és megbecsülést a községfej lesztésben. A társadalmi munka szerve- zése politikai feladat is. Ahol jó a vezetők kapcsolata a lakos­sággal, mint például Kiskunha­lason, Tiszakécskén, Pálmonos- torán, s a bácsalmási és bajai járás egyes községeiben, ott az eredmények is nagyobbak. Ezen­felül annak is jelentősége van, ha egy létesítmény építéséhez ünnepélyes keretek között fog­nak hozzá és az első kapavá­gást, vagy az alapkő elhelyezé­sét valamelyik vezető végzi el. Sőt feltétlenül mozgósítólag hat­na, ha a község, vagy a város vezetői is végeznének szabad­idejükben társadalmi munkát. igyázni kell azonban arra ” is, hogy a társadalmi munkát nehogy adminisztratív eszközökkel szervezzék* mint arra néhány helyen kísérletek történtek. Előre meg akarták szabni, hogy mennyi munkát »vállaljanak« egyes helyeken. A társadalmi munka csak önkén­tes lehet, amelyre a tanácsta­gok, pártszervezetek, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ, a nőtanács stb. mozgó­sítják az embereket. Ha a la­kosság kívánságával és tetszé­sével találkozik, amit a fejlesz­tési tervben meg akarnak való­sítani, azt sajátjának tekinti és szívesen áldozza fel szabadide­jének egy részét* hogy felépí­tésén dolgozzon. Politikai fel­adat tehát arra buzdítani. minél több embert, hogy a magunk erejéből szebbé, jobbá, korsze­rűbbé tegyük községünket vagy városunkat. Nagy Ottó —n—n Mosogatás—ultrahanggal Három New York-i cég beje­lentette, hogy az év végéig piac­ra dobja legújabb gyártmányát az ultrahanggal működő moso­gató gépet. Az új háztartási gép ára előreláthatólag 500 dollár körül lesz. KÉSZÜL A KÉMÉNY ** ■ zp'í > I ■ ■. v ' Nekik természetes, sokunk­nak viszont érdekes, sőt lát­ványos háromemeletes magas­ságban dolgozni. Képünk Tóth Lajost és kő-- műves brigádját mutatja be. amint az Arany János utcai bérházon kéményeket építe­nek,

Next

/
Thumbnails
Contents