Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
1959. május 17, vasárnap t. oldal A Tompái Állami Gazdaságban a fiatalok is megtalálták a helyüket Az ember szívesen barangol a határban, s közben kíváncsiság fogja el, hogy a városoktól, falvaktól távoleső településeken hogyan élnek az emberek, milyen céljaik, terveik vannak. Ez a kíváncsiság csalt engem is a tompái határba, ott is az állami gazdaság egyik üzemegységébe. A nagy udvar egyik lakóépületének konyhájában fiatal asz- szonyka főzi az ebédet, a gyerekek a ház előtti pádon játszadoznak apjukkal. — Régóta laknak Itt? — kérdem a fiatalokat, akik válaszképpen örömmel újságolják, hogy március közepén kaptak itt lakást a gazdaságtól, s most új bútorra, rádióra, új ruhára gyűjtik a pénzüket* A szomszédban az üzemegység vezetője lakik feleségével és kislányával. Ök is új lakók itt. A férj Pesten végezte az agrár- tudományi egyetemet. — Hogy érzik magukat itt a gazdaságban, távol a várostól, hazánkban tartózkodik a 'Xlnaí OtépÁÖ ztána lág, katonai küldött lége. Képünk: a küldöttség tagjai Peng Tö Huaj marsall vezetésével megtekintik Budapest nevezetességeit* ^VVWVWWWWWWWWWWWA A termelési bizottság javaslata kultúrától? — kérdezem, A férj válaszol: — A kultúra olyaa* mint a növény, ha jó talajra lel, a magot csak gondozni kell* S így van ez itt is* Már van kul- túrcsoportunk, amely hisszük, hogy beváltja reményeinket* — S hosszú időre telepedtek meg ezen a vidéken? — Nagyon megszerettem a környezetet, s a munkámat — válaszolja a fiatalember, s felesége helyeslőén bólint szavaira* Beszélgetés közben megérkezik az üzemegység főkönyvelője és KISZ-titkára, Mund- veil József, Tőle tudom meg, hogy rövidesen televíziót vásárolnak a kiszesek. Az árát részben már össze is gyűjtötték* Olyan lelkesen , beszél a főkönyvelő, hogy áz ember kiérzi szavából, ő is ennek a nagy családnak tagja. De vajon örökké? — Igen. Ha megnősülök, idehozom a feleségem is. Biztosan jól érzi majd itt magát, mert sok itt a hozzánk hasonló fiatal. Az itt lakó 22» család közül 12-en fiatal házasok. És a parasztfiatalok, a mezőgazdászok valamennyien megtalálták itt a helyüket? Igen. A környéken egyre több fiatal marad a mezőgazdaságban, mert a párt, a kormány, s nem utolsósorban a gazdaság vezetősége mindenképp segít, hogy kulturált környezetet teremtsen számukra. Lakást épitett, könyvtárat létesít, s hozzájárul a televízióvásárláshoz, hogy a fiatalok a várostól távol is megtalálják az eddiginél sokkal kulturáltabb formák között a tartalmas, szép élet célját. Barta Éva Mi lett Bon Compaqny herceg volt „kócerájából“? a mezőgazdasági termelés növelésére Kiskumnajsán Nemrég összeült Kiskunmaj- sán a termelési bizottság és megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozatát. Elsősorban arról beszélgettek, hogy miképpen érjék el az idén a községben a mezőgazdasági termelés 5,2 százalékos növekedését. A bizottság úgy vélte, hogy erre minden lehetőség megvan, sőt a határozatban előírt százalékot túl is lehet szárnyalni, ha erre minden területen megfelelő erőfeszítéseket tesznek. Ezért úgy döntöttek, hogy a községben ez évben a mezőgazdasági termelés 6 százalékos növekedését igyekeznek elérni. Ezt nemcsak a szántóföldi növények, hanem a szőlők és gyümölcsösök terméshozamaira vonatkozóan is vállalták. Határozatuk végrehajtása érdekében a mezőgazdasági állandó bizottsággal karöltve már rendeztek azóta egy ankétot a gyümölcs- termelő gazdák részére. Baranyai István mezőgazdasági felügyelő 120 termelő előtt tartott igen értékes előadást a gyümölcsösök tavaszi és nyári gondozásáról. Május 17-én, vasárnap a szőlőtermelők részére rendeznek filmvetítéssel egybekötött szakelőadást. Ebből az alkalomból kérték a megyei tanács mező- gazdasági osztályát, hogy küldje meg részükre a »Peronoszpóra« című filmet A szűk, egészségtelen, védő- felszerelés nélküli, betegséget lehelő munkahelyeket „kóceráj” néven emlegették a munkások, amelyben 15—20 évvel ezelőtt 20—22 ember dolgozgatott. A szűk fizetség mellé a hercegség csak a látástól-vakulásig szóló munkát garantálta, s a kenderfeldolgozással járó mérhetetlen port és a velejáró betegségét... Ezeknek ismerete nélkül nem lehet itt reálisan értékelni a jelent, s ebben meglátni a jövőt. Ma 68 munkás talál megélhetést a Kisszállása Kenderüzemben a nyári hónapokban. Az év utolsó heteiben pedig újabb 16 idénymunkás helyezkedik el az üzemben. A régen nem is álmodott kul- túrház, ebédlő, könyvtár ma már természetes itt. A ’művelődési lehetőségeket jól felhasználhatják az itteniek, mert a gépesítés Humánus és állatbarát törtétietek a kecskeméti piacról A sokezres tömegben egy kétségbeesett édesanya próbál utattörni magának. Négy éves kisfiát keresi, aki néhány pillanattal előbb még mellette állt, de hirtelen elsodorta egy, a piacra érkező újabb ember- áradat-. — Be kellene jelenteni a hangosbemondóba — szólal meg jóindulatúan valaki. Az asszony ijedten tördeli kezét a piacke- zelőség irodájában, odakint, a hullámzó tömeg fölött pedig már négy világtáj felé hirdetik a hangszórók, hogy a kecskeméti piacon elveszett egy szürkeöltönyös, kékszemű, szőkehajú négyéves kisfiú. (Aki éppen ezekben a percekben indul »világidledező« kőrútjára az SZTK-palota körül...) S még nem is tetszett neki, hogy a »piaci hangos újság« segítségével megtalálták. Ám az ítéletet embere válogatja! — Mert lássuk csak a következő történetet. Fiatal, izsáki leány száll fel az autóbuszra a Nagykőrösi utca sarkán. Kihajol a nyitott ablakon, s távoli, de erőteljes mikrofon hangok ütik meg a fülét: —.. .a megtalált csomagot igazolt tulajdonosa a piackezelőségen áLveheti ,;, — Az új kabátom! — kiált fel a lányka ijedten, de az autóbusz már indul, s a vonatról sem késhet le... Másnap visszajön, s tanácstalanul, bizonytalanul adja elő, hogy tegnap az egyik piaci elárusítónál felejtette barna csomagolópapírba csomagolt vadonatúj kabátját. Nem akar hinni a szemének, — mikor a piackezelőség egyik dolgozója mosolyogva, s természetesen szapora jótanácsok kíséretében átnyújtja neki a csomagot.. * Az öröm és hálálkodás természtes ilyen- | kor* De mi legyen í azokkal, akik ezt nem ♦ tudják kifejezni? Mert | ilyen is van! r A piaci rendet, s fe- I gyeimet élénk figye- i lemmel kísérő hangos- $ bemondó a napokban | közölte a rendőrség « utasítását, hogy a ba- | romfikat nem lehet f fejjel lefelé lógatva | szállítani, mert az ál- g latkínzás, és bűntett- 1 nek számít. : Reméljük, hogy a j megvédelmezett »ille- f tékesek«, ha szóban | nem is, de legalább $ anyagiakban: több to- | jással, nagyobb ha- | rapnivalóval kárpótol- I nak bennünket az el- | maradt szóbeli hálál- f kodásért. Legalább is ♦ így volna méltányos...! j — éné — nagyrészt felmenti a munkásokat a nehéz, fárasztó munka alól. Ennek szép példája a nemrég beállított stabil gőzgép ia. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra. A gőzgép beállítása — amely munkagépeket is működtet — feleslegessé tette a hideg kenderáztató víz használatát. Most a gőzgéppel fejlesztett 60— 70 fokos fáradt gőzt használják fel a kenderáztatásra. Ezzel az áztatás idejét két-három nappal lerövidítik, amellett még a feldolgozást is megkönnyítik. Igen dicsérik a munkások a nemrég beállított pozdorja-el- szívó ventillátort is. Az idén generálozzák a 12 munkahelyes tilológépet. A kóc- osztály hat gépén is végeznek kisebb-nagyobb javításokat. A mában azonban a jövő képe is kibontakozik. Az épülő új erőtelep kétszér-háromszor annyi gépet is el tud majd hajtani, mint amennyi jelenleg munkában van Kisszálláson. Ezek után érthető, ha ez a lelkes, szorgalmas kollektíva úgy határozott, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére havonta 55—60 ezer forintot takarítanak meg. Ez is elősegíti majd, hogy a „kó- cerájból” lett üzem modern gyárrá bővítve teljes egészében fel tudja dolgozni megyénk egyik kincsét, a kendert. Értékes természeti kincsünk ■ Az ország egyik legkiválóbb gyógyíorrásaként tartják nyilván a szakemberek a dávodit. A víz már több évtizede folyik egy vékony csövön. A képen látható medencéket néhány évvel ezelőtt építették. A 37,8 fokos gyógyvizet évente ezrek keresik fel. Nyáron mint a heringek, úgy ülnek az emberek a kis medencékben. Azonban a meglevő kút még ezek táplálására sem elegendő. Egy nagyobb, több vizet adó fúratra lenne szükség, de az több százezer forintba kerülne, amit a községíejlesztési alapból egyelőre nem lehet megoldani. A gyógyforrás kiépítése csak egy távlati terv megvalósítása útján lehetséges. Helyes lenne azonban, ha a községi tanács, a lakossággal összefogva, jobban rendben tartaná a medencéket. Ezek piszkosak, elhanyagoltak, még megfelelő öltöző sem áll a fürdőzők rendelkezésére. A megyei tanács ösztöndíj-alapot létesített a szakember-utánpótlás elősegítésére Július 20-ig lehet pályázni kakörben legalább 5 évet dolgoznak. Amennyiben a vállalt kötelezettségüknek saját hibájukból nem tesznek eleget, a felvett ösztöndíjat teljes egészében kötelesek visszatéríteni. 1959-ben mezőgazdász, pedagógus, orvos, gyógyszerész, jogász, közgazdász és építés hallgatók (utolsó és első évesek) pályázhatnak. A pályázati kérelmet 1959. július hó 20. napjáig kell a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az utolsó éves hallgatóknak: a) Az egyetem, főiskola stb. igazolását az 1958/59. tanévben elért tanulmányi eredményről. b) A lakóhely szerint illetékes községi, városi tanács v. b. szak- igazgatási szervének igazolását a kérelmező, valamint szüleinek anyagi és szociális helyzetéről. c) Nyilatkozatot arról, hogy a megyei tanács v. b. által kijelölt munkahelyen 5 éven át dolgozik, amennyiben ennek saját hibájából eleget nem tenne, az ösztöndíjat visszafizeti. Az ösztöndíjat kérő első éves hallgatók kérelmükhöz ugyanolyan igazolásokat, mellékleteket csatoljanak, mint amilyeneket egyetemi, főiskolai stb. felvételi kérelmükhöz korábban mellékeltek. A pályázatok elbírálása 1959. augusztus 20-ig történik, s az elbírálás eredményéről a pályázók szeptember hó 1-ig értesítést kapnak. Bács-Kiskun megyei Tanács V igrehajtó Bizottsága A Bács-Kiskun Megyei Tanács »Bács-Kiskun megyei Ösztöndíj« elnevezéssel társadalmi ösztöndíj-alapot létesített. Az ösztöndíj célja, hogy Bács-Kiskun megye területéről az egyetemeken, főiskolákon, felsőfokú tanító- és óvónőképző-intézetekben tanuló fiatalok szociális helyzetét javítsa, a jó tanulmányi eredményt elérő, magatartásában, népi államunkhoz való hűségben példamutató hallgatók támogatásával a megye államigazgatási, gazdasági és kulturális szerveinek szakemberutánpótlását a megyében növelje. Az ösztöndíj-alapból minden évben 7 utolsóéves egyetemi, főiskolai, felsőfokú tanító- és óvónőképző-intézeti hallgató, valamint a felsőfokú tanintézetek I. évfolyamára felvett 7 hallgató részesül oly módon, hogy az ösztöndíjasok 10 hónapon át havonként 500 Ft ösztöndíjat kapnak, s tanulmányaik befejezése után részükre a megyei tanács v. b. által kijelölt munkakör elfoglalásakor egy összegben 1000 Ft-ot. Az ösztöndíjra olyan Bács- Kiskun megyei lakosok — utolsó, illetve első évfolyamra felvett hallgatók — pályázhatnak, aikknek tanulmányi eredménye kitűnő, jeles, vagy jó, é„ erkölcsi magatartásukban példamutatók. A pályázónak a pályázat benyújtásakor kötelezettséget kell vállalniok arra, hogy oklevelük elnyerése után Bács-Kiskun megye területén, a megyei tanács v. b. által kijelölt — szakképzettségüknek megfelelő — mun-
