Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
i oldal 1959. májas 17, vasárnap A harmadik erőpróba Megtartja-e az élüzem címet a Kecskeméti Gépállomás? A Kecskeméti Gépállomás üde parkkal körülölelt »főhadiszállásán« csak az üzemgazdász és az újságíró szerencséjére véletlenül otthon található főag- ronómus képviseli a vezérkart. A hadsereg, ez a pompás mezei nehéztüzérség kínt rohamoz a széles határban; vet, kapál és kaszál, s egy-egy nyert csatáról a megmunkált holdak számának békés hadijelentése beszél. A múlt évi jó munkáért nyerte el a Kecskeméti Gépállomás az élüzem címet, s a traktorosok megfogadták: az idén harmadszor is megszerzik. Derekasan megdolgoznak érte: Nekik is könnyű lehet! Kiskunhalasról tsz-tagok és egyéni gazdák látogattak el nemrég a kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságába. Megcsodálták az országos hírű tehenészetet, ahol « fejési átlag igen magas, s a szebbnél szebb egyedekből álló törzsállomány — halasi szólással élve — olyan, mint a »vakart half. Megtudták a látogatók, hogy a tehenek tejtermelés arányában pótabrakot kapnak, s ez nem egy jószágnál a 6—8 kilót is eléri naponta. Ekkor csúszott ki több vendég száján a megjegyzés: »Könnyű a tangazdaságnak, és általában az állami szektornak, hiszen központi készletből kapja az abraktakarmányt.'« A megjegyzést tevők értesülése nagyon rossz. Az állami gazdaságok ugyanis még csak véletlenül sem kapnak mást mint ipari takarmányt — olajpogácsát, korpát —•, s ebből is csak annyit, hogy ez nem haladja meg az összes takarmány- szükséglet 10 százalékát. De ennyit a termelőszövetkezet is kap, hiszen köztudomású, hogy minden liter átadott tej után 20 deka a korpajárandóság számukra is. Másban keresendő a hiba azért, hogy a termelőszövetkezetek egyrésze nemhogy a pótabrakot, de egyáltalán a szükséges abrakot sem tudja megadni a fejős jószágnak. Abban tudniilik, hogy amíg az állami gazdaság a megtermelt és kapott takarmányt is százszázalékig feleteti — vagyis »bőrben« értékesíti —, addig a tsz- ekben a takarmánynak csak egy hányadát kapja a közös állomány — Kiskunhalason pél dául alig 50—60 százalékát — mert a többit természetben ki osztják. Azok a tsz-ek, ahol 2—3 kilé árpa, 4—5 kiló kukorica• ju' egy munkaegységre, ahol lege löt, 50—60 négyszögöl lucernfi mérnek ki egy-egy tagnak, n- csodálkozzanak, hogy kevés r jószág, rosszul jövedelmez^ é csak vékonyan tudnak kész pénzt osztani zárszámadáskor Egyszerű ez, mint a kétszer kettő. El kell érni, hogy er alapszabályban megengedet létszámú háztáji jószág takar mányát minden tsz-ben a ház táji földön termeljék meg a ta gok, a közös táblák terméséi pedig az utolsó szálig és dekáig a közös jószág fogyassza el. Akkor a szövetkezetekben is könnyű lesz nagy létszámú és* a jövedelmet vastaaon ontó ál-1 latállományt nevelni! j G. K. ♦ a 46 460 normálholdas évi tervet 7 ezerrel túlteljesítik, az egy normálholdra eső költséget 3,30 forinttal csökkentik, ami összesen 176 ezer forint megtakarítást jelent, több négyzetes vetést és gépi kapálást csinálnak, s elvállalják az Üj Tavasz Tsz patronálását. Amit már teljesítettek Ezt vállalták, s néhány teljesített pontot már ki is pipálhatnak a felajánlási jegyzőkönyvben. — Az élüzem-szintet a tavaszi idényben teljesítjük — bizonykodik a főagronómus, s nem is túloz, hiszen most 92 százaléknál tartanak, s még jó másfél hónap van a szezonból. Az olcsóbb munkára vonatkozóan minden brigád megcsinálta a maga elképzelését, csep- penként vigyáznak az üzemanyagra és aranyként a legkisebb alkatrészre is. A szerződések szerint 250 hold kukorica négyzetes vetése várt a gépállomásra. 350 holdat vállaltak, s végül 450-et telje- stíettek! Egyedül a Vörös Csillagban 160 holdon tették földbe a magot. Mert amikor a szövetkezet tagsága meglátta Csikós István és Dakó Gergely príma munkáját, sietve megkötötte a pótszerződést, de ezt csinálta az Arany Kalász Tsz is. A kukorica nem lát kézikapát A növényápolást május 13-ig 114 hold borsón és kapás lucernán végezte el a gépállomás, s ezen a napon beállt a traktor a Vörös Csillag Tsz kukoricájába is. A régi szabály szerint az a traktoros végzi a növényápolást, aki vetett, s hogy a minőség is kifogástalan legyen, a kultivátorokra felszerelték a középső lúdtalpas kapákat is. A Vörös Csillag Tsz kukoricája ebben az évben nem lát kézikapát, de a többi tsz-ben is úgy megszaporodott az igény, hogy a gépállomásnak nem lesz nehéz ebbeli vállalását teljesítenie, s az eredetileg szerződött 1900 holddal szemben 2300-ra teljesíteni a növényápolási tervet. A gépállomás a Vörös Csillag Tsz 70 holdas maglucema tábláján megkezdte az első kaszálást is, hogy a magfogás biztosabb legyen. A járvasilózó a talfáji Törekvés Tsz-ben 23 hold őszi keveréket takarított le, s a helyén már földbe is került a négyzetesen vetett siló- kukorica. Az Arany Kalász Tsz-ben új gép, a keletnémet gyártmányú járvakaszáló vizsgázik kitűnő sikerrel. E szövetkezet nagy állatállománya sok takarmányt fogyaszt, a kézi kaszálás lassú, fáradságos és sok embert követel. A gép pár óra alatt levágja a két-három napra szükséges mennyiséget, kocsira is rakja, csak az istállóhoz kell szállítani. A kalászosok 96 ssásalékát gép aratja! Az udvaron rajtra készen sorakoznak a rendbe tett nyári gépek. Kész a három kombájn, a 16 aratógépből már csak 3, és a 45 cséplőből 7 vár javításra. Ezek a derék masinák a gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek 2623 holdnyi kalászosvetésének 96 százalékát aratják le az idén! A műszaki gárda a javítások mellett is megtalálja az időt az említett Űj Tavasz Tsz gyámo- lítására. A szövetkezet 14 holdas kertészetének öntözéséhez megjavították már a 300 hektoliteres víztartályt, elvégzik a rengeteg cső összeszerelését, s a található összes lakatosmunkát. ... Ügy hírlik, hogy a traktoros napon a gépállomás több dolgozója kap értékes kitüntetést és jutalmat. Azt hiszem, a kecskeméti traktorosok ezt amolyan előlegnek veszik majd, lelkesítő biztatásnak a nagy erőpróba sikeréhez: az élüzem cím harmadszori elnyeréséhez. S ahol már kétszer megvetették az ágyát a szerencsének, oda harmadszor is könnyen odatalál. G. K. □orjBonc La tan UJ FILMEK cÁ (xöldútyitíty oaiáincLfi jön Jelenet a filmből: a három jóbarát, aki nyerni szeretne. A cseheknek ez a mulatságos Totó-filmje a szerencse- játék rajongóinak szektáját csúfolja ki. Három vidám, serdülő ember — egyik sem érte még el a húsz évet — szenvedélyes totózó. Sok szelvénnyel játszanak — illetve szeretnének játszani, csak éppen a kellő mennyiségű pénzük hiányzik. Hogyan jutnak hozzá a fiatalok a pénzösszeghez, amely végül is nem hozza meg az óhajtott nagy nyereményt? — lényegében ez a film története. A három jóbarát a kudarc után rádöbben, hogy az életben a boldogság nem »vasárnap jön«, itt van közöttünk, csak érte kell nyúlni. A film kissé vontatott jeleneteiért • kárpótol a fiatal csehszlovák színészek érdekes játéka. A nagytételű söldségárut helyben vessik át a tss-ektöl A lavalyinál nagyobb forgalomra számít a MÉK Még alig bontották ki virágaikat a fák, alig bújtak ki melegágyukból az első primőr zöldségfélék, a Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei Értékesítő Központjának kecskeméti kirendeltsége már megkezdte az előkészületeket a felvásárlásra. Előzetes becslés szerint a kecskeméti MÉK kirendeltség ez évi várható forgalma lényegesen meghaladja az elmúlt évit, hiszen a tavalyi 1200 vagonos felvásárlással szemben a legszerényebb számítások szerint is mintegy 1700—1800 vagon áru felvásárlására számítanak zöldségből és gyümölcsből együttA1 páron él, a tisza- parti kis falu szegélyén Horti Józsi bácsi, >,díszmű-árufonó’! népművészünk. Éppen munka közben találtuk. Amerikai nemes fűzvesszőt gyalult, hogy feleségével hozzákezdhessenek a fonáshoz, A kis széken pihent a vesszőhasító kés, amelyet csodálatos ügyességgel forgat kezében Horti néni, aki kiváló segítőtárs is az asszony! teendők mellett. — Éppen a legnagyobb rendetlenségben találnak bennünket — mentegetőzött i csendes szavú népművész. — Üj bútort vettünk, s most folyik a nagytakarítás. Még hellyel is alig ludom megkínálni nagukat. Göngyölítjük a beszéd fonalát. Józsi bácsi szerény, nem szeret dicsekedni alkotásaival. Ügy véli, hadd beszéljenek a népművészeti tárgyak, az már a közönség dolga, melyiket választja magának. Az a tapasztalata. hogy az embeAlpártól — Brüsszelig rek többsége ma már igényes, csak művészi értékű készítményeket vásárol. Több mint huszonöt éve foglalkozik díszműáru készítéssel, Eleinte nehezen ment, hiszen ösztönös művészetét csak saját maga alakíthatta. Ki törődött abban az időben az egyszerű parasztból lett népművész taníttatásával, irányításával? A felszabadulás óta érzi, hogy szeretik és megbecsülik. Ékes bizonyítéka ennek 1954- ben történt kitüntetése. A Népi Iparművészeti Tanács népművésznek minősítette, s ünnepélyes keretek között kapta meg oklevelét. Azóta is fáradhatatlanul dolgozik, s munkái keresett cikkek külföldön is. A brüsszeli világkiállításon 152 alkotásában gyönyörködtek a látogatók. Ezek között szerepelt több díszfo- nású üveg és derni- zson. különböző méretekben. A kiállított tárgyak nagyon kapósak voltak, s mind elkeltek. Lélegzetvételnyi szünet következett. Felesége térült-fordult a szobában, s néhány pillanat múlva egy szakajtó pattogatott kukoricát helyezett elénk. — Fogyasszák jó egészséggel — buzdított minket. Ropogtattuk az éhségcsökkentő tavaszi csemegét, s folytattuk a beszélgetést. — Józsi bácsi elmondta: megtalálja számítását a szövetkezetben. Többet tud keresni mint a kosárfonók. — Akkor örülök a legjobban, amikor egy szép munka kikerül a kezemből. öt fia van a Horti családnak. A műszerész kivételével mind isméri az apai mesterséget. Sanyi, aki az alpári általános iskola tanára, már több remekművet készített, amiért megdicsérte édesapja, A véve. Az idei évben a felvásárlásnál különösen nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezetek árujának átvételére, de gondolnak az egyéniekre is, amikor a felvásárlótelepek számát a forgalom nagyságától függően kettővel vagy hárommal gyarapítják. A tervek szerint az idén sor kerül a borbáspusztai paradicsomátvevőtelep felállítására is, amit a borbáskörnyéki termelők több év óta kérnek. Az elképzelések szerint ez a telep július 10-től augusztus 15-ig üzemek Az idén a múlt évi tapasztalatokat figyelembe véve a MÉK terve az, hogy a jelentkező áru- mennyiség 35—40 százalékát küldi exportra. Érdekességként megjegyezzük, hogy a legnagyobb exportálás! lehetőségek a : földiepeméi, meggynél, sárgabaracknál, csemegeszőlőnél, zöldségfélék közül a paprikánál, paradicsomnál mutatkoznak. Annál kevésbé tartanak igényt a külföldi államok nyári alma és dinnye exportunkra, pedig sajnos az előző évek jövedelmezősége folytán különösen nagy területeken terjedt el megyénkben a dinnyetermesztés. Mint már említettük, a MÉK az idén nagy segítséget kíván nyújtani a termelőszövetkezeteknek. Ez abban is megnyilvánul, hogy gyakran felkeresik a szövetkezeteket, megfelelő osztályozási, csomagolási útmutatásokat adnak számukra, s nagyobb tételű — 30 mázsán felüli — árujukat helyben veszik át. A MÉK felvásárlási előkészületeiről a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalt. Az ülésre készült jelentésből kitűnik, hogy megfelelő a felkészültség a szállító- edények tekintetében is. Az exportszállításhoz mintegy POO ezer, a belföldi szállításhoz másfél millió láda áll renőoikez-Ss- re. A szállításban az idén térnek át először nawnbb merevben a gépkocsis szállításra, amo'v 'ehetővé teszi, hogy nano«>a friss áru kerüljön az inarvld*- kek és nagyvárosok v-OHnthn. y célból naponta 40—*0 gépkocsit foglalkoztatnak majd. fiúknak más a szakmájuk, s a „népművészettel” csak szabadidejükben foglalkoznak. Józsi bácsi új divattal ajándékozta meg az alpári asszonyokat. Vederkosarat és kanna-vederkosa- rat készített, s rövid idő múlva levelet kapott a HISZÖV budapesti központjától, tudna-e veder- és kanna-vederkosarat készíteni a belföldi igények kielégítésére? Ügy látszik, néhány darab felkerült a fővárosba is és a pesti divathölgyeknek megtetszett. A népművész „találmánya” így vált országos divatcikké. Azóta rendszeresen gyártja az asszonyok örömére. így éli világát az alpári Tisza-part közelében Horti József kiváló népművészünk. Nagyon kevesen tudják, hogy a divatos kosarak Al- párról indultak el világhódító körútjukra. Az alkotás, a munka, a békés családi élet fénye ragyogja be életét. Bicliczky Sándor
