Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-28 / 123. szám

I 1935. május 28, csütörtök 8. oldat OC&izönd f(]ip Ismer el/(ti pjJ itáítUlk Személyi igazolványom meg­újítása végett idéztek be a rend­őrségre. Reggeli túlzsúfolt mun­kám után rohantam a hivatal­ba, még egyszer átnézve minden rendben van-e az igazolványhoz tzükséges iratokon. Már csak a 70 forintos okmánybélyeg hi­ányzott. A 2. sz, pályaudvari postára siettem, ahol egy szemüveges, fiatal tisztviselő adta ki a bélye­get. Fizetem, s elsiettem. Üj igazolványommal boldogan mentem be az önkiszolgáló bolt­ba, hogy a vacsorához megve­gyem a kenyeret, a vajat és a ret­ket. Fizetni akartam, de nagy volt a zavarom, amikor nem ta­láltam a reggel a pénztárcámba beletett 50 forintot. Bizony még a könnyek is ki­csordultak a szememből, amikor hazaérve otthon sem találtam a pénzt. Nagyon ideges voltam. Ekkor jutott eszembe, hogy a postán fizettem tíz forintot, s vi­lágosan emlékeztem rá, hogy a visszajáró pénzt nem vártam meg. Reményt vesztve indultam vissza a vasúti postára. Kevés bizakodással a hangomban kér­deztem, hogy... de szóhoz sem engedett jutni a kedves szem­üveges fiatalember. Rögtön át­adta a visszajáró 40 forintot. Hálás köszönetéinet is alig fogadta, hiszen neki olyan ter­mészetesnek tűnt, hogy ez a pénz másé. Iia már a nevét nem árulta el, engedje meg, hogy ez­úton mondjak köszönetét becsü­letességéért.. N. N.-né MHS kiildöítértekezlet Baján A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség-bajai járási szerveze­teinek és klubjainak küldöttei nemrégiben Baján tárgyalták meg a szövetség egyéves munká­ját, megválasztva a járási el­nökséget és az ellenőrző bizott­ságot. Az értekezlet előtt a küldöttek résztvettek az.MHS és a Parti­zán Szövetség rendezésében a Türr István múzeumban kiállí­tott „Mágyar partizánok a sza­badságért” című kiállítás meg­nyitó ünnepségén. A küldöttértekezlet a rendőr- egyesület klubtermében folyt le. Az értekezleten jelen volt Vichnál Pál, az MHS megyei el­nöke, Szabó István, a járási pártbizottság titkára és Bürczi Béla főhadnagy, az MHS orszá* gos elnökségének munkatársa. A megjelentek előtt Muharos Sándor, az MHS bajai járási el­nöke számolt be az egyéves munkáról. Megállapította, hogy a szövetség jelentős eredménye­ket ért el a tömegek honvédel­mi nevelésében. Az alapszerve­zetekben és a klubokban ebben az évben 131 előadást tartottak, amelyet több mint ötezren hall­gatták meg. A technikai, de kü­lönösen a gépjármű vezetői, rá­dió és motoros alapismereti tan­folyamokon az MHS tagjain kí­vül még sokan vesznek részt. A járásban működő négy klub munkáját szintén pozitívan ér­tékelték. Ezek a klubok társa­dalmi vezetés mellett, egy év alatt nagyon sokat fejlődtek, s anyagi eszközeiket is társadal­mi úton biztosították. A felszólalások után a kül­döttértekezlet megszabta az el­következendő egy évre a szövet­ség feladatait. M. S. levelező JOGOS VAGY NEM JOGOS? A Tassi Községi Tanács leg­utóbbi vb-ülésén az árvízvéde­lemmel kapcsolatos problémá- ! kát tárgyalta volna meg, ha — 1 a tanács írásbeli kérelmére a Vízügyi Igazgatóság ráckevei kirendeltségétől, amelyhez Tass és környéke tartozik — Kopasz tőmérnök ellátogatott volna Levelekből — röviden Régi problémája oldódott meg a helyi KISZ-szervezetnek, ami­kor nemrégiben helyiséget ka­pott a községi tanácstól, — írja űartal Mihály levelezőnk. — A szabadszállási KISZ-szervezet fiataljai összefogtak és saját erejükből társadalmi munkával tették széppé és otthonossá. Az új helyiségben meg 'is tartották már az eiső taggyűlésüket. A Garai Állami Gazdaság leányai és asszonyai a Fóti Gyermekváros részére mintegy ezer forintot gyűjtöttek — közli levelében Fazekas Pélerné le­velezőnk. — Ezzel az összeggel kívánnak hozzájárulni az ott­élő gyermekek ruházatának ki­egészítéséhez. Gara községből Tatarozás és helyesírás A Budai utcai ál­talános iskola tata­rozása évek óta sze­lepei az Építési és Szerelőipari Válla­lat munkaprogram- j ában. Az állvá­nyok hiánya aka­dályozta mindeddig a munkát, pedig Kecskeméten gyárt­ják a képünkön lát­ható alumíniumcső állványozó anyagot is. Tavaly mégis ta- -larozták az iskola hátsó részét és egyik oldalfalát, s most, miután meg­felelő állványokhoz Is jutott a kivitele­ző vállalat, az isko­la homlokzati ré­szét is rendbe te­szik. Két hét múlva — 110 ezer forin­tos költséggel — be ‘.s fejeződik itt a munka. A régi iskola egé­szen újjászületik a kőművesek keze nyomán. Élénk sár­ga színe megnyug­tatja a szemet, s az új ' külső bizonyára nem csak a kis diákoknak tetszik •majd, hanem a vá­roskép csinosodását <s eredményezi. Hanem egy dol­got azért mégis szóvá kell tennünk, mielőtt még a mun­ka befejeződnék az iskolában. Arról a légi felírásról van szó, amely a főbe­járat homlokzatán van: I-SÖ KÖZSÉ­GI NÉPISKOLA, így szól a felírás, ami talán 50 éve még helyes is lehe­tett ... Ma ugyanis ez a három szó — három hiba! Az el­süt ma már belük­kel t agy számmal hat assapny vesz reszt a Gyer­mekvárosban létesített óvoda felavatásán. * Május 17-én Orgoványon jól sikerült előadást tartottak a központi általános iskolások — adja hírül Túri József levele­zőnk. — Színre került Csipke Rózsika című háromíelvonasos mesejáték. Dicséretet érdemel Bárdos Etelka pedagógus, aki szabadidejét a község kulturá­lis éleiének fellendítésére szen­tel * Május lG-án a bajai Türr Ist- | ván Közgazdasági Technikum­ban ismét nagy sikere volt a már hagyományos ballagással egybekötött „Keri-báV’-nak. A bensőséges szép búcsúztató után a közel másfélezer fiatal kitűnő mellett vidám hangulatban • szórakozott — tudósít Bajáról iPfeil József levelezőnk. • *• ♦ Jól sikerült tornaünnepélyt trendezett vasárnap a kiskun- ‘majsai gimnázium — írja Hor- {váth József levelezőnk. — A • többezer főnyi közönség szere­ltettél fogadta a szépen sikerült í tornabemutatókari a kosárlab- ;da- és röplabda mérkőzéseket. 5 A fiúk és lányok figyelemre- j méltó eredményeket értek el az {atlétikában. A jól megrendezett {bemutatót még a szakadó eső X em tudta elmosni. Tassra és tájékoztatást nyújtott volna a végrehajtó bizottság­nak az esetleges zöldár esetén foganatosítható intézkedésekről. Kopasz főmérnök, akivel ezután telefonon beszélték, kijelentet­te: »-Nincs joga a tanácsnak ahhoz, hogy beszámoltassa a Vízügyi Igazgatóság kirendelt­ségét.« Ügy véljük, Kopasz főmérnök tévedésben van, s teljesen félremagyarázza a községi ta­nács közeledését. Tudomására szeretnénk hozni, hogy a ta­nácsnak — a törvények értei méhen — joga van tájékozódni a területén működő szervek munkájáról, különösen, amikor ilyen fontos közérdekről van szó. A községi tanács v. b. nem beszámoltatásra, hanem éppen a félreértések elkerülése és tisztázása végett hívta meg a Vízügyi Igazgatóságot ülésére, amelyek eddig előfordultak az árvízvédelemmel kapcsolatban. Az együttműködést ilyen módon sohasem tudják elmélyíteni, s ez nyilvánvalóan a Vízügyi Igazgatóság ráckevei kirendelt­sége hibájának tudható be. Az árvíz elleni védekezés na­gyon fontos kérdés, s megelő­zése érdekében félre kell lenni minden kicsinyeskcdcst, sertó- dékenységet. Gémes Gábor-r/V^VVVVVVVVVVVWVVVyWWVVVVWSAAA. cyíjf/ (hufkíp nianjőf iu a Nemrégiben a Műemlékeink című sorozatban megemlékezett a Petőfi Népe Baja régi keres­kedelméről, s egy gabonahom­bár képét közölte. A hombár mellett egy ötablakos földszin­tes ház is jól látható. Ez az épület régi emlékeket ébresz­tett fel lapunk egyik olvasójá­ban. Helvei Vendelben, s ész­revételeit levélben közölte is e sorok írójával. Hetvenkét évvel ezelőtt, eb­ben a földszintes házban kapott szállást a bajai munkásmoz­galom első szervezete, a bajai ipari munkások önképző köre. Első elnökük a Íi3 éves Kurta István ma is ét ’Ahogy vissza­emlékezéseiben mondja, Scheib- ner rendőrkapitány 10 forint pénzbüntetésre ítalte az első május 1-9 megünnepléséért. E házban tartotta beszédait Pock Nándor, F&bik József, Hintereiter György és a többi munkásvezér. Bokányi Dezső nem juthatott e falak közé, hi­szen — amint tudjuk — a hi­vatalos hatalom a számára ve­szedelmes embert kitoloncoltat- ta Bajáról. Itt énekelték előszűr:-Itt van május elseje. Legyen kérges annak is a tenyere, Aki miatt nincs a népnél; kenyere.« A munkásegyletben az üldöz­tetések ellenére is eleven élet zajlott. Itt gyűjtöttek többek között titokban a Népszava ja­vára. Itt díszítette először Marx, Engels, Bebel, Petőfi Kossuth és Táncsics képei mel­lett a falat a jelszó: «Világ­proletárjai, egyesüljetek!« E falak között alapította meg Pock Nándor az első bajai munkáspártot. * Kedves Helvei bácsi! Köszönöm e figyelmeztető sorokat. Kérésére újra meg­néztem a régi házat. Valóban elhagyottan áll. Ahogy a múlt­kor városunk . kereskedelmének tanúját, a hombárt, most, le­vele nyomán, a munkásegylet első székházát szeretném e pár sorral — ha csak egy percre is — kiemelni a feledés homá­lyából. Sólymos Ede Segítik a növényvédelmet A burgonyabogár nagymérték­ben pusztít az idén. A küzdelem mindenfelé folyik a kártevő el­len. Nemcsak a burgonyabogár hanem egyéb kártevők ellen i« segítséget ad a földművesszövcí- kezet kisgépek kölcsönzésével. A szövetkezet birtokában 131 báti permetező, 50 háti porozó 4 magasnyomású és 2 motoros permetezőgép van. Ezenkívül a növényvédő állomás által a ta­nácsok rendelkezésére bocsátott j gépeket is átvették és kiköl- i csönzik a termelőknek. dzwnCf&lás jCfaywte&záp&aft és a mellé írott ponttal jelöljük. Az iskola azonkívül nem községi — ha­nem városi, sőt, ál- iavni, s nem is a régi népiskola, ha­nem általános is­kola. Semmit sem von­na le — szerintünk — a régi iskolaépü­let becséből és mű­emlék-jellegéből, ha ezt a felírást meg­fiatalítanák vagy eltüntetnék. Hiszen egy másik középü­leten még ltugyján. de ott ahol a ma­gyar helyesírást ta­nulják fiaink, oít bizony kicsit fura ez a régi felirat. Az persze jó len­ne, ha a gyerekek is, meg a város fel­nőtt lakói is tud­nák, hogy ez volt az első nagyobb is­kola Kecskeméten. De ezt talán érthe­tőbben és méltób­ban is tudtul adná egy kis márvány­tábla, aminek a szövegét a magyar helyesírás mai sza­bályai szerint fo- tálmaznák me*. Eredetileg nem könyvtár­inak készült a helyiség, a Keres­Í kedelmi- és Iparbank bajai fiókja székelt itt. Ma már nem [bankosok ülnek a hűvös falak Iközött íróasztalaik mellett, az Süvegfallal elválasztott kölcsönző, •helyiség ablakain túl könyves- • polcok régiói, az olvasóteremben •a csend honol, az asztalokon el- trendezett folyóiratok közt pedig {pihenésre és művelődésre vágyó {diákok, fein öt tele válogatnak. Az Ady Endre Járási KönyV- [tár, Baja egyik igen fontos kul­turális intézménye. Ma már a [neonvilágításos, a zord teleken [is kitűnően fűtött, nyáron pedig himogatóan hűvös he'yiségekben • hatalmas forgalom bonyolódik _ c. Csakhogy itt nem az.üzletek {vásári zsivaját találja az eni- {bor, hanem csendet és nyugal- ímat — és nem utolsó sorban {gondos és nagyon színvonalas {„kiszolgálást”, már ami a tudo­mányos kutatás céljából itt {gyakran megforduló tollforga- {tokkal való kapcsolatot illeti. { 1948-ban még a múzeum he­lyiségében bonyolódott le a nyil- {vános- könyvtári szolgálat, 1950 {óta működik a könyvtár jelen­legi, Tóth Kálmán téri helyisé- [gében. Azóta a gyarapodás bá- [mu latra méltó. Az alakulás [idején alig több mint 3200 köté­ltől tett ki az állomány. A múlt [év végére 47 ezer kötet állott a I megnövekedőit olvasótábor r^n­idelkezésérc. A könyvtár dolgozói elsőrendű feladatnak tekintik, hogy a té­mában gazdag, szerteágazó anyag iránt az olvasók minél szélesebb rétegeinek érdeklődé­sét felkeltsék. A jól kiépített ka­talógusok nemcsak mechanikus tükrözői az állománynak, hanem ezen túl az olvasók nevelésének is fontos eszközei. Vem véletlen, hogy' a ba­jai könyvtár helyi forgalma ma­gasan kiemelkedik megyei vi­szonylatban. 1948-ban még mindössze 2523 kötetet kölcsö­nöztek, tavaly pedig már — a statisztikák szerint ■— 165 416 kötetet tesz ki a kölcsönzések végösszege. Az olvasók 12 szá­zaléka munkás. 16 százaléka ér­telmiségi munkakörben dolgo­zik és — egészen természete­sen csaknem fele a népes bajai közép- és általános iskolák tanu­lója. Persze, nem minden könyv fo­rog közkézen. Nem egy olyan, igen értékes kiadvány található meg a polcokon, amely elsősor­ban a kutatás céljait szolgálja. Magyar nyelvű művek mellett szép számmal lehet válogatni görög, latin, olasz, francia, an­gol, német, orosz, délszláv^ szlo­vák és cseh nyelvű könyvek között. Csaknem az állomány fele szolgálja a kutatás céljait. Érdekes és szinte egyedülálló az az ötszáz kötetre terjedő kü­lön kezelt anyag, melyet „Nagy István művészeti könyvtár” cím alatt tartanak nyilván. Körülbe­lül ezer ‘'kötetre tehető a Baja múltjára vonatkozó helytörté­neti anyag is. Ha mindehhez hozzászámít­juk, hogy' közel száz folyóirat áll az olvasók rendelkezésére, me­lyek közül nem hiányoznak a nemzetiségek folyóiratai sem, igazat adhatunk azoknak az ol­vasóknak, akik százszámra lá­togatják nap nap után ezt c fontos és kitűnő intézményt. Az olvasókkal való kapcsolat meleg és baráti jellegű. De azok­nak is segítségére siet a könyv­tár, akik nem szívesen gyalogol­nak be a város központjába. Ba­ja különböző negyedeiben 12 fiókkönyvtár tart rendszeresen kölcsönzéseket. Közeleg a könyvhét. egyre többen keresik fel a bajai könyvtár vezetőit információért, baráti tanácsért, hogy mit vásá­roljanak a köny'vnapon, mibe ér­demes befektetni a félretett fo­rintokat. Mert aki egy'szer — időnként betérő olvasóból i könyv állandó barátjává vált, annak lassan-lassan megjön az étvágya a saját kis otthoni könyvtár megteremtésére. Ez egészen természetes, hiszen a könyvtár nemcsak igényeket elégít ki, hanem az olvasók ne­velésének pótolhatatlanul fontos eszköze is. i s. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents