Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-28 / 123. szám
A NEB vizsgálatának tapasztalatai a dunavecsei járás vendéglátó iparáról Április hónapban a járási népi ellenőrzési bizottság tizenkét vendéglátó üzemegységben tartott vizsgálatot, amely kiterjedt az étel- és italféleségek választékára, az egészség- ügyi követelmények betartására, az árkalkulációra, valamint ez ellenőrzések megtartására. A munka során a NEB az eredmények mellett hibákat is tárt fel, amelyek erősen befolyásolták a földművesszövetkezeti vendéglátó üzemegységek gazdaságos működését, látogatottságát és a dolgozók jobb ellátását. Baj van a választékkal A járásban a többi vendéglátó üzemegység előtt rossz példaként áll a dunavecsei "Si- rály«-étlferem és a solti kisvendéglő, amelyek étlapjain alig van választék. E két helyen állandósult a sós, tört-burgonya, és a tarhonyakörítés. Dunave- csén például tésztaféleségeket egyáltalán nem készítenek, azzal a kifogással, hogy a vendégek nem keresik(V). E vendéglők menürendszerében sűrűn ismétlődnek kisebb változtatásokkal az előző napi ételféleségek. Szalkszentmártonban az 1-es számú italboltban viszont túl nagy a választék, ugyanis — a jelenlegi italfogyasztást alapul véve — két évre elegendő italféleséget szerzett be - a bolt vezetője, indokolatlanul lekötve a forgóeszközt. A Szabadszállási Földművesszövetkezet 1-es és 2-es számú kisvendéglőjében az előfizetéses étkeztetésnél — állítólag szóbeli utasításra — nem az előírt, hanem 4 forintos nyersanyagérték kalkulálásával dolgoztak, így 5,90, illetve 7,60 forintos meriüár helyett 7,20 forint eladási árat számítottak fél. A legelhanyagoltabb a „Sirály“-étterem A megvizsgált boltegységeknél általánosságban az egészségügyi követelmények megfelelőek. Hiányosság azonban, hogy a kötelező orvosi vizsgálatokat nem hathónaponként, hanem évenként tartják, s a vizsgálati eredményeket nem vezették be az egészségügyi könyvbe, Dicséret hangján kell szólni a kunszentmiklósi és a szabadszállási 2-es és 3-as számú italboltokról, ahol példás rend és tisztaság uralkodik. Súlyos hiba azonban, hogy éppen a járás székhelyén, a ríSi- rály«-étterem. helyiségei nyújtják a legelhanyagoltabb képet. Az edénymosogatáshoz használt víz — amelyet a helyi egészségügyi szervek többször kifogásoltak — nem felel meg a higiénia követelményeinek, Vizsgálat van — bejegyzés nincs A különböző boltegységeket a vállalatok belső ellenőrei állítólag rendszeresen ellenőrzik. A helyi tanácsok vezetői, valamint a járási tanács kereskedelmi felügyelője is végeztek több alkalommal vizsgálatot, de ezeknek nyomát az ellenőrző könyvekben nem lehet fellelni.- Talán ezért általános az a jelenség, hogy az ét- és kalkulációs lapokat nem lehet megtalálni egyetlen vendéglátó üzemegységben. Áz ellenőrzés hiánya miatt történhetett meg az is, hogy Dunaegyházán 189 liter, Szalk- szentmártonban 527,5 liter romlott bort talált a NEB. A vizsgálat alkalmával a tassi 2-es számú italboltban 28,8 liter bortöbbletet fedeztek fel a NEB ellenőrei, 3—6 tized fok eltéréssel. A minőségi és mennyiségi eltérés valószínűleg a felvizezésből származott. A járási népi ellenőrzési bizottság vizsgálata — mint a fentiek is mutatják — egy egész sor hiányosságot mutatott ki. — Mit kell tenniök a vendéglátóipari boltegységek vezetőinek? A kisvendéglőkben, éttermekben az ételféleségeknek olyan választékát teremtsék meg, amelyek minden igényt kielégítenek. Hasonlóan több gonddal vigyázzanak a tisztaságra, az egészség- ügyi előírások megtartására, s arra, hogy a kalkuláció folytán biztosítani tudják az olcsó árakat. A hibák kijavításával bizonyára javul majd járás vendéglátóipara. . r TANULSÁGOS ESET R kiskőrösi járásbíróság ítélete egy f9ld müvesszövetkezeti telepvezető ügyében Ä történet ott kezdődött, amikor 1957 áprilisában a Kiskőrösi Földművesszövetkezet TÜ- ZÉP-telepe új vezetőt kapott. A szerződésben teljes anyagi felelősséget hárítottak rá, A történet ott végződne, amikor 1958 decemberében a fenti TÜ- ZÉP-telep vezetőjénél 22 218 forint leltárhiányt állapítottak meg, amelynek megtérítésére kötelezte őt a szövetkezet igazgatósági elnöke. És hogy mégsem így végződött az ügy, az annak tudható be, hogy a kiskőrösi járásbíróság másként döntött. Mert igaz az, hogy 1957-ben a telepvezető a szerződésben teljes anyagi felelősséget vállalt, de közben a földműves- szövetkezet még négy különféle telep áruféleségének eladásával bízta meg őt, A telepek pedig vágjonISlzOBSIEX: A szakcsoportból termelőszövetkezet lesz az ősszel LAKITELEKEN a földművesszövetkezet kebelében három szakcsoport működik. A társasgazdálkodás e legalacsonyabb típusa közül a szőlőtermelőkéről és a méhészekéről lapunkban más alkalommal számolunk be. Mindegyikük lépésről lépésre halad a magasabb gazdálkodási forma kialakítása felé; e tekintetben — amelyikről most szó lesz — a mezőgazda- sági szakcsoport jutott legmesszebbre: ősszel termelőszövetkezetté alakul át. A csoport fejlődésénél tehát a fokozatosság elve érvényesült. Tagjai egyfelől megismerték a közös termelés előnyeit, másrészt azonban rájöttek arra Is: ily módon elérkeztek ahhoz a bizonyos "-plafonhoz-«, amely alatt nem tudják gazdálkodásukat fejleszteni, képtelenek a bővített újratermelésre, ha nem lépnek tovább. Eddig 120 katasztrális hold állatni-' tartalékföldön tíz fővel működött a csoport. Nagyrészt szerződéses növényei:, cukorrépa, paradicsom, borsó, napraforgó termelésével foglalkozott, valamint tagjai állatállománya számára megfelelő takarmány- bázis megteremtése volt a célja Főként itt ütközött ki, hogy a mezőgazdálkodásnál is szükséges kötelező összhang nem érvényesül náluk, mert hiszen, míg a takarmányt közösen termelték, az állattenyésztéssel egyénileg foglalkoztak. PERSZE, ENNEK a felismerése itt sem ment végbe felvilágosítás nélkül. A földművesszövetkezet vezetői, élükön Magyar Sándor igazgatósági elnökkel azonban derekasan oldották meg ezt a feladatot; az illetékesek tájékoztatása szerint alapos felkészültséggel, lelkesen vitték a meggyőző szót. S az eredmény: mind a tíz szakcsoporti tag aláírta a belépési nyilatkozatot, azzal, hogy ősszel létrehozzák a termelőszövetkezetüket. A szőlőtermelők szakcsoportjából is többen csatlakoztak hozzájuk. A földművesszövetkezet vezetői a párt és a tanács népnevelőivel együtt felkeresték a Felső-Alpár pusztai tanyavilág egyéni gazdáit is, akik közül aláírásukkal mintegy harmincán tettek hitet a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Ezek soraiban több mint tíz jómódú középparaszt található így például Koncz József, ifjú Sváb Kovács Lajos, s mások. MAR NEGYVENHÁROM Mehessek a bugaci erdőben Az idén 123 mázsára szerződtek a földművesszövetkezettel. Kint egy hatalmas akácerdőségben telepedtek le az akácvirágzás kezdetén. Né- gyen-öten, akik tehetik — idősebbek, nyugdíjasok vagy csak a méhészettel foglalkozók — felügyelnek a .csoport vagyonára. Kovács bácsi, az egyik legidősebb, tapasztalt méhész, aki már vagy 30 éve bíbelődik a méhekkel, éppen a napi súlygyarapodást ellenőrzi a mérlegre állított kaptáron. — Tegnap kilenc kilót hordtak be családonként, de az éjszaka két kilót is apad — mondia az idős méhész, aki egyébként gazdálkodó ember, de méhészet a szenvedélye. — A gyengébb családok is behordják a négy-öt kilót naponta — jegyzi meg Szeme- nyei elvtárs —, mert nem egyformák a méhek, sok függ a telel- tetcsiől. Sorra látogatjuk a kint lakók kis sátrait, házikóit. Van a méhészek közt mérnök, munkás, kisiparos, tisztviselő, sőt még háziasszony is. Sándor István, egyébként asztalos, házikójára tréfásan ezt írta fel: »Csíp-lak". de a méhészek nem félnek a mohok tői, bátran igazgatják, cserélik a kereteket, azt tartják, hogy egy-két csípés nem a világ. tagja, közel 600 hold földje van •papíron« a tsz-nek, de ősszel valószínűleg több lesz a valóságban, mert sokan érdeklődnek a nagyüzemi gazdálkodás magasabb formája iránt, Lakiteleken is lesz tehát termelőszövetkezet, s a szakcsoportban, mint -előiskolában«, tanultaknak bizonyára jó hasznát veszi majd a tagság a közösségi szellem gyors kialakításához, az eredményes gazdálkodáshoz. T, I. biztonsági szempontból nem voltak megfelelőek. A főtelepen például az árukészlet bekerítetten udvaron hevert, ahol bárki szabadon közlekedhetett. A többi telepeken sem tehetett zárni a kapukat, az ajtókat, az ablakokat. Bár a telepvezető állandóan kérte a szövetkezet igazgatóságát, hogy változtassanak ezen a helyzeten, ráért nem tud felelősséget vállalni az árukban keletkező esetleges hiányokért, segítséget nem kapott. Végül már a réndörség, valamint a közhatóságok közreműködésével vetetett fel jegyzőkönyvet és abban hívta fel a földmü- vesszövetkezet vezetőit, hogy kerítsék be a telepet és tegyék biztonságossá az áruk őrrését. Sőt, egy ízben lapunk is foglalkozott azzal, hogy a telepen fekvő mintegy 100 ezer forint értékű árukészlet nincs biztonságosan raktározva. A kiskőrösi járásbíróság a teljes leltárhiány megtérítése helyett a telepvezetőnek mindössze egy bavi munkabére erejéig állapította meg felelősségét. ítéletét azzal indokolta, hogy a teljes anyagi felelősségvállalás csak olyan munkakörökben köthető ki, amelynél biztosítva van hogy a dolgozó ar, átvett anyagokat állandóan, közvetlen ellenőrzéssel egyedül kezeli'. A szerződést egyébként nem is öt telep vezetésére, hanem csak egyre kötötték. Időközben duzzadt fel a telepvezető munkaköre, s minthogy az anyagi felelősség vállalását tartalmazó szerződés feltételei megváltoztak, nem is tehetett volna továbbra is érvényben tartani. Megyénk földművesszövetke- zeteiben elég sűrűn előfordulnak a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos mulasztások. Legyen ez az eset is figyelmeztetés a földművesszövetkezetek igazgatóságai részére, hogy a jogszabályoknak megfelelően, az emberi teljesíln- képesség határain belül szabják meg a dolgozók feladatait és felelősségét. A felelősségvállaláshoz pedig teremtsék' meg a biztonságosság körülményeit is. ÍVagy az érdeklődés a sző lő - és gyümölcsériékesítési szerződések iráni A földművesszövetkezetek megkezdték a gyümölcs- és a szőiőértékesítési szerződések kötését a termelőszövetkezetekkel, a szakcsoportokkal és az egyénileg dolgozó gazdákkal. Több szakcsoport jelentős tétetek eladására állapodott meg a helyi földművesszövetkezettel. Például az ágasegyházi szőlő- és gyümölcstermesztő szakcsoport 420 mázsa étkezési szőlőre, 130 mázsa barackra, 2 mázsa szamócára és 320 mázsa téli almára, a ké- kishalmi szőlő- és gyümölcstermesztő szakcsoport 50 mázsa téli almára, 100 mázsa barackra és ugyanennyi szilvára szerződött. fV^v'^vvvvvvwvvyvvvvwr»W8!v felkészültek az aratásra — Csak az a baj, hogy nagyon hullik már a virág, pár nap, és mehetünk tovább — mondják az akácost nézegetve. — Most indulunk újabb területet keresni a hegyes vidéken, ott ugyanis később virágzik az akác — teszi hozzá a csoport vezetője. — Sajnos, rossz híreket hallottunk, nagy kárt tett a iugy az akácosokban is, de reméljük, találunk megfelelő vidéket a melleinknek. Lesik a gyülekező viharfelhőket, ami meglassíthatja a hordást. S arról beszélgetnek, hogy nemsokára pergetni Ítéli. Nem hinné, aki nem látta, mennyi türelem, hozzáértés és szakmai szeretet kell ehhez a munkához. A félegyházi méhész szakcsoport tagjainál ebben nincs hiány. f. tőül Szemenye! István elvtárs, a félegyházi Petőfi Méhészeti Szakcsoport vezetője a múlt hét végén meginvitált egy kis motoros kirándulásra. Azt mondja, hiába beszélne ő akármennyit a szakcsoport életéről, azt látni keli, úgy az Igazi. Most együtt van a társaság, legalább is a méhek és a kaptáruk, a bugaci kerektói erdőben. Akác- legelőrö vitték ki őket Útközben azután megtudtam a legjellemzőbb adatokat is a szakcsoport életéből. Több mint tíz éve alakult a csoport 16 taggal, de már az első évben 35—40-re szaporodtak. Most pedig 64 tagjuk van, akik majdnem 1500 méhcsaládot mondhatnak magukénak. — Egy vagon mézet adunk minden évben a népgazdaságnak — mondja a csoport elnöke. vetkezet a bolt megnyitásához rendelkezésre bocsátotta már a helyiséget. Ezek szerint az aratóknak esténként nem kell a faluba befáradniuk, mert a központi helyen levő árudában megkaphatnak minden olyan cikket, amire a háztartásban szükségük vgp, A Szabadszállási Földművesszövetkezet kiskereskedelmi üzemága felkészült a legnehezebb nyári mezőgazdasági munka, az aratás áruellátásának biztosításéra. Június 15-én a Lenin Tsz-ben egy idényboltot létesítenek, ahol élelmiszercikkeket/ sört és hűsítő italokat árusítanak maid. A terKiglósgö* J
