Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-19 / 91. szám
4, oldal Its#. április 1#, vaaárnap KÉSZÜLŐDÉS MAJÜS 1-RE Április 19-én zárja kapuját az Európai Fotóművészeti Szalon nemzetközi fényképkiállítása Kecskeméten, Képünk Pietro Rinaldi genovai fotóművész egyik portrétanulmányát ábrázolja. fc**^^**^^^^^*^*^^*^^^**«^^^*^***1»»» ■^-‘^riru‘V\riru-j-L~Lrtnru-t.iri Am Ute kttltoteen fedte* te váltosatoesá akarják tenni a május 1-4 ünnepségeket a bajai járásban* A művelődési csoport te a járási TSB későé határozata alapján május 1-én Ifjúsági tornabemutatókat és iskolai tornaversenyeket rendeznek minden községben* Ez utóbbi — tehát as iskolai tornaversenyek megrendezése — az összefoglaló előtti túlterhelés csökkentését is jelenti egyben. Segítség az algériai népnek Szép eredménnyel vesznek részt a bajai járásban az ifjúsági vöröskeresztes szervezetek az algériai hazafiak megsegítésére indított bélyegakcióban. A járás iskoláiban közel 1500 forint értékű bélyeget adtak el a Vöröskereszt-szervezetben mű- j ködő úttörők. Az iskolai segélynyújtási tan-; folyamok részvevői között most; folynak a helyi versenyek. Má-! jus végén kerül sor az ifjúságii vöröskeresztesek seregszemléje ] keretében a járási versenyek] lebonyolítására. ! ARCOK A SZtSflALAK MÖGÖTT a ‘FODRáSSttÓ Még egy igazítás a hajon, s máris színpadra léphet Baracsi Ferenc és Szalma Sándor. Halkan surran öltözőről öltözőre és a hivatás munkaszeretetével igyekszik segítségére Lenni az előadás szereplőinek, A néző sohasem látja a színpadon, világa a kulisszák mögött kezdődik. Munkáját mégis ott érezzük minden darabban, Mini oly $ok más tén», • gyernaekvédeleni kérdésében fcí népi demokráciánk súlyos fcrökséget vett át a Horthy* rendszertől, melynek gyermek* védelme legfeljebb csak a kialakult állapotokkal fogLalko- eott, de a megelőzéssel nem, 1948-ban a gyermekvédő intézetek is állami kezelésbe kerültek, Ma már ott tartunk, hogy az állami gondozásba vett gyermekeknek nemcsak lét- szükségletei, hanem egyéniségüknek; hajlamaiknak megfelelő nevelési éa tanulási lebető- aégel is biztosítva vannak 18 éves korukig, továbbtanulás esetén • kereső bí> tosító képesítés megszerzéséig) Az állami gondozott gyermekek évents két öltöny ruhát, két pár cipőt; három pér harisnyát, három rend fehérneműt, a lányok kötényt, sálat, a fiúk sapkát, q*t«lklbé£t fcwa kát darab hálóin«*, négy darab aasbkandOt, 8 térülkőcőt, ff«—* llaililáiiriéfi tést ki hágták. De gyökeresea ategváknaott a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekek sorsa fa* A nevelőszülőkhöz való kihelyezést ma gondos környezettanulmány, egészségügyi és nevelési vizsgálat előzi meg, Csak azok a nevelőszülők vehetnek magukhoz gyermeket, akik erkölcsileg és anyagilag képesek megoldani a gyermek eltartásával és nevelésével kapcsolatos feladatokat A gondos kiválogatást mutatja az, hogy míg 1952-ben megyénkben 1700 kihelyezett gyermek volt most ezek száma csak 517, Nálunk a nevelés az egész társadalom ügye, s e téren a legkisebb társadalmi egységre, a családra igen nagy feladatok hárulnak, Ma már mindenki előtt világos, hogy a nevelés feladatait az iskola egyedül nem tudja meggildani, s az iskolai nevelés eredményességének egyik döntő feltétele az, hogy a gyermek családi környezetét az iskoláéval azonos nevelési eszméket valló szülők tegyék harmonikussá. Példák ezreivel igazolhatnánk, hogy a gyermekük fejlődésével törődő, sokszor saját kényelmükről is lemondó szülők vissza tudták téríteni gyermeküket a hanyagság, a rossz barátok, a serdülőkorral járó nehézségek útvesztőiből. Sajnos azonban az ellenkezőjére is találunk példát. Akadnak szülők, akik nem értik meg, hogy gyermekük neveléséért felelősséggel tartoznak, hogy a gyermek nem játékszer, GYERMEKVEDELEM és családi nevelés Irta: Madarász László aem fa • szülői szeszélyek kiszolgálására hivatott magántulajdon, és legkevésbé olyan alany, akit a szülői gondatlanság és felelőtlenség kitehet a kizsákmányolás, a testi és erkölcsi züllés veszélyeinek. Meg kell mondanunk, hogy ma a gyermekvédelem legsúlyosabb kérdését nem az elhagyott vagy árva, hanem egyes, a családi környezetben veszélyeztetett, a szülők felelőtlensége miatt kiszolgál tott sorba került vagy a testi-szellemi-erkölcsi züllés útjára taszított gyermekek alkotják) A» miföldi tanyákon Ida- csel ódként tartott gyermekek túlnyomó (észét a szülők maguk adták errs a »szolgálatra, azzal nyugtatva meg lelki- tsmersiükwt, hogy a gyermek Így hozzájárul a családfenntartás költségeihez) De mivel jár ez a »hozzájárulás«? Elsősorban azzal, hogy a gyermek tanulási lehetőségei a minimumra csökkennek, H, I.-né lajos- mizsei lakos például azzal adta két fiát »rokonokhoz«, hogy jobb tanulási lehetőségük legyen, mert ő maga özvegyasz- szony, egész nap dolgozik, nincs ideje gyermekeivel foglalkozni, Egyik fia most végzi az általános iskola VIII. osztályát, technikumba szeretne menni. Tanítója szerint -a gyermek igen értelmes, eszes, más körülmények között jeles tanuló lehetne, de gazdájánál nincs ideje a tanulásra. Minden ház körüli munkát ővele végeztetnek el.« A másik veszély, hogy az így felnövő gyermeknek egészen eltorzul a társadalomi zeni lelete. A szolgaság szolgalel'küvé teszi, a társadalom, az állam segítő kezét nem érzi, sőt — minthogy egész helyzete törvényellenes — környezetének hatása alatt az államban ellenséget lát. Nem véletlen, hogy a gyermekek nagy része retteg az állami gondozásba vételtől. K. G. például budapesti szülők gyermeke. Az apa részeges, az anya idegbeteg. A családban öt gyermek van. K. G.-t tavasztól őszig tanyára adják ki, »hogy kisebb testvéreit segítse«. Szolgálata nehéz, élete keserves, de állami gondozásba nem akar menni, »ha odaviszik, inkább felakasztja magát«. B. I. 5 hold rossz minőségű föld gazdája. hért gyermeke van, nem bírja a nagy család eltartásét, ezért adta fiát kiscselédnek, Hészeg állapotban családját szétzavarja, fut, ki merre lát, A gyerekek ruhátlanok, piszkosak. De az állami gondozásba vétel ellen az anya erélyesen tiltakozik. — H, I, nyolcgyermekes családból került kiscseléd-sorba, Az apa' részeges, a nagyobb gyerekek is isznak. De amikor az állami gondozásba vétel szóba került, azt felelték a szülők: »Inkább a kútba dobom a gyereket, minthogy elvegyék tőlem,« Ezek a szülők nem látják, hogy a mai állami gondozásba vétel nem azonos a régi »lelencbe helyezés—«el, Tájékozatlanságukban és oktalan félelmükben megnyomorítják gyermekeiket) Vagy a szülői szeretet volna olyan erős, hogy nem tudják rászánni magukat erre a lépésre? A fentiek alapján ez aligha hihető, De szereti-e igazán a gyermekét az, aki cselédsorba adja, jövőjét tönkreteszi? S lehet-e eredményes nevelést folytatni olyan családban, ahol az erkölcsi nevelés alapvető körülményei sem lelhetők fel? A lajosmizsei tanács által nyilvántartott 14 iskoláskorú kiscseléd közül háromnál az árvaság, háromnál a sokgyermekes család szegénysége, de nyolcnál az apa iszákossága, vagy az egész család életmódja az alapvető oka a gyerek cselédsorba jutásának. Másoli ugyan nem cselédek, de a szülők felelőtlensége vagy hibás szemlélete miatt meg vannak fosztva a rendszeres tanulás, sokszor az iskola- látogatás lehetőségétől is, rongyosak, rosszul táplálkoznak, csavarognak, lopnak, elzülle- nek, bíróság elé, javítóintézetbe vagy börtönbe kerülnek, K. E. kecskeméti tanulóról jelenti iskolája: »Édesapja iszákos, a pénzt elissza. A gyermek mostohaanyjára van bízva, aki nem törődik gondozásával. Az asszony saját gyermekeivel jól bánik, mostoha gyermeke azonban gondozatlan. Ha az iskolában társai rendbeszedik, akkor otthon megverik. Főtt ételt a gyermek nem kap. Sápadt, sovány, ha társai enni adnak neki, akkor eszik.« Egy most állami gondozásba vett kiskunfélegyházi tanköteleskorú gyereket apja még éjjel is felköltöt- te, hogy menjen vele a vasúthoz téglát kirakni a vagonokból, Utána nem engedte iskolába, a keresetet pedig mind elitta) Gondolnak-« a szülők arra, hogy az elhanyagolt, szüleitől rossz példát látó gyermek útja hova vezet? Rendőrségi jegyzőkönyvek, bírósági okiratok tanúskodnak erről, s példáinkat nem a régmúltból vesszük, hanem a legutóbbi háromnegyedév adataiból. Négy kecskeméti iskolásgyerek bandába szerveződve, iskola helyett a város különböző üzleteiben lopásokat követett el, — I, J. kecskeméti iskoláskorú gyerek három másik társával kifosztott egy cu- korkás bódét, önmagáról így beszél, »Én rendszeresen együtt szoktam lenni a barátaimmal. Mondhatnám, hogy az egész napot együtt csavarogjuk el, és ilyenkor étkezni nem szoktam haza menni, hanem a város külterületén levő szőlőkben szoktunk megjelenni, ott magunknak gyümölcsöt lopunk,« Emlékeztetőül: a azámbavett esetek 10 százalékában a szülők elfoglaltsága, 40 százalékában a bűnös könnyelműség, 50 százalékában pedig az apa iszákossága volt a gyermek elzüllé- sének oka, Ssocialismust építő társadalmunk legféltettebb kincse a gyermek. A szülőknek meg kell érteniök, hogy gyermekük neveléséért elsősorban ők felelnek. Igaz, a nevelés nem könnyű feladat. De vegyék igénybe a szülök a társadalom segítőkészségét. Szülői munka- közösségi előadásokon, szülők iskolája tanlolyamokon, a szak- irodalom, a ,,rádió segítségével sajátítsák el a nevelés művészetét. S ha az eredményes nevelésre anyagi helyzetük, betegség vagy egyéb ok miatt nem képesek, keressék és igényeljék az állami segítséget Irtsuk ki azt a képtelen szemléletet, mely az ilyen megjegyzésekben nyilvánul meg: »Mi köze hozzá? Nem a maga gyereke!« — De art is, amely az állami intézetekben még mindig valamiféle gyerekkínzót lát. Legfőképpen pedig száműzzük a családból a felelőtlenséget, az önzést. A szülők pillanatnyi kényelme, szórakozása, az ital teremtette mámor helyett biztosítsuk a családi élet harmóniáját, a gyermek egészséges testi és szellemi fejlődését. Ez önmagunkkal, gyermekeinkkel és a társadalommal szembeni szent kötelességünk) hiszen kevés a* olyan szeret» amikor a művész vagy primadonna, tánckari tag vagy statiszta a színházi fodrász segítsége nélkül lépne a rivaldafénybe) Kuti Józsefné, a színház közkedvelt Magdi nénije az idén Jubilál, Kerek tíz esztendeje a Kecskeméti Katona József Színház fodrászlárában, Megszámlálhatatlan, inennyi szép frizura dicsérte Ilyen hosz- szú idő alatt ügyességét, keze- munkáját. Mint minden színházi fodrásznak, neki is a kosztümös darabok a kedvencei. Elmondása szerint csak a Csínom Palkóban 500 loknit készített naponta, olyan nagy volt a kurucok és labancok statiszta gárdája. Hát még a többi kosztümös darab, amit tíz esztendő alatt Kecskeméten bemutattak..) Vidéki színliáznál dupla munka fodrásznak lenni. Sokszor minden perce ki van számítva az itt dolgozónak. Délelőtt vagy főpróba van, vagy készítik a következő bemutató maszkját, parókáit. Délután indulnak a tájon játszó színészek, de már készülni kell az esti előadásra is. Mindez pedig újabb maszkok. parókák, loknik sokaságának az elkészítését, rendben- tartását igényli, Egyszóval, ember legyen, aki utánozni tudja) 0 mégis mindenütt ott van, mindenütt segít és mindig szolgálatkész, Lehet öröme vagy bánata, mert Kuti Magda nemcsak gyakorlója, de művésze a szakmájának. Ezért örvend közszeretetnek a színházban) Sándor Géza Földművesszövetkezet alkalmaz textil boltvezetői és bérelszámolói. Cím a kiadóban) 915 Kecskeméti Kádár Kiss Gáspár András utca 13. Telefon: 12-29) Állami gazdaságok, term elősző vetkezetek, egyéni termelők, FIGYELEM! Készítünk hordókat, kádakat, puttonyokat, dézsákat, háztartási faedényeket. *— Mindenféle kádárszakmába vágó javításokat rövid elkészítési határidőre vállalunk. 746
