Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

1959. április 19, vasárnap I, oldal Fürdőszobából raktár, konyha a lóistálló mellett A NEB munkaegészségügyi vizsgálata ' Megyénk népi ellenőrzési bi­zottsága a közelmúltban fejezte be az egyes munkaegészségügyi jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése érdekében tartott vizsgálatát, amelyen 82 népi el­lenőr 39 mezőgazdasági- és ipa­ri üzemet vizsgált meg e szem­pontból. Megállapította a vizsgálat, hogy a termelés mennyiségileg és minőségileg csak a munká­sok munkakörülményeinek ja­vulásával együtt fejlődhet. Ezt mutatta a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat munkásszál­lásának felépítése, a Bajai Ru­hagyár teljes átszervezése ke­retében az idén szociális léte­sítményekre fordítandó 870 000 forint, s a Bajai Gyapjúszövet­gyárnál a másfél milliós mun­kaegészségügyi berendezés meg­rendelése is. Jellemző azonban, hogy egyes vállalatok termelési kapacitásának felfutását a mun­kavédelmi berendezések fejlő­dése nem követte. A Kiskun­félegyházi Bányászati Berende­zések Gyárában például új ko­vácsműhely épül, de az ezzel kapcsolatos egészségügyi beru­házások megvalósítását csak 1964—65-re tervezik. Csupán a termelés számszerű fejlődését tartják ax ilyen helyen fontos­nak a vezetők és sokszor még azzal sem törődnek, hogy a meglevő szociális létesítménye­ket rendeltetésüknek megfele­lően használják: a Bácsalmási Állami Gazdaságban például a vizsgálat idején lakásnak hasz­nálták a fürdőt, a Kiskőrösi Sütőipari Vállalatnál pedig rak­tárnak. Gátja-e • toborzásnak az orvosi vizsgálat? felelő munkásszállásán több esetben előfordult, hogy a trak­torosok olajos ruhában, sáros csizmában feküdtek a tiszta ágyba. Megfelelően kiépült az üze­mi biztonsági megbízottak há­lózata, de szemléiken az üzem vezetői nem mindig és nem mindenhol vesznek részt En­nek tulajdonítható, hogy a kü­lönben nem minden esetben szakértő népi ellenőrök is sú­lyos munkavédelmi hiányossá­gokat fedeztek fel, mint pél­dául a Bajai Gyapjúszövet­gyárban is, ahol a villanysze­relő műhely kapcsolótáblája életveszélyes; s a Kiskunhalasi Faipari Vállalatnál, ahol az egyik üzemrészben lelógó elekt­romos vezetékek vannak. Ezzel kapcsolatban kell megemlíte­nünk az üzemorvosok tevé­kenységét akik a munkahelyen keveset járnak. Ilyen a Zo­máncipari Művek kecskeméti telepének, s a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalatnak a helyzete is. A NEB javaslata va őket a hibák kijavítására, —• záróa határidőt szabva a dolgozók törvényben biztosított munkaegészségügyi ellátásának javítására. Vizsgálatuk tehát nem öncélú, hibakereső eljárás volt hanem a gyakorlati élet alakításába is belenyúló, segítő szándékú ellenőrzés, amelynek — az utólagos ellenőrzések le­zajlása után — bizonyára meg is lesz a foganatja. Tanulságul szolgál azonban ez az ellenőrzés azoknak a vál­lalatoknak is, ahol — bár nem jártak népi ellenőrök — a munkaegészségügyi berendezé­sek, szociális létesítmények épí­tésének elhanyagolása veszé­lyezteti a munkások életét, egészségét biztonságos munká­ját; s minden egyes esetben felhívja gazdasági vezetőink fi­gyelmét a legfontosabbra: ve­zetésük alatt levő vállalataink­nál e berendezések építését tartsák ugyanolyan, törvényben meghatározott feladatuknak, mint a vállalat termelő részle­geinek fejlesztéséti szerint fokozatosan ki kellene építeni a főfoglalkozású üzem­orvosok hálózatát legalább a nagyobb városokban, mert a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat üzemorvosához hason­lóan a legtöbb üzemorvos csu­pán másodállásként vállalta az üzem egészségvédelmi felada­tainak ellátását S.ahol nem járt a NEB...? Terjedelmes a népi ellenőr­zés jelentése, — abból csupán a leglényegesebbeket említet­tük. Mint értesültünk róla, a felfedezett hiányosságok meg­szüntetésére a népi ellenőrzés Kedvezőek a vizsgálat ered- megtette a szükséges intézke­ményei a munkavédelmi törvé- déseket: írt az érintett vállala­nyesség betartását illetően: fi- tok felettes hatóságának, felhí­gyelembe veszik ft terhes asz* tzonyok, beteg-, rokkant mun­kások érdekeit, — a dolgozók időszakos orvost vizsgálatát azonban aok helyen elhanya­golják. ▲ kisebb ftxrmek egész sorúban orvosi vizsgálat nélkül Állítják munkába a fel veiteket, s a Báca-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalatnál egyenesen ar­ra hivatkoznak, bogy a ■-mun­kaerőtoborzással amúgy Is ne­hézségeik vannak, miért fo­koznák tehát ezt az orvosi vizsgálat alkalmával meg nem felelőnek talált dolgozók épí­tőipari munkától történő eltil­tásával«? Hasonló nézetekkel lehet találkozni az élelmiszer- gyártó üzemeknél is! Kimutatta az üzemi konyhák vizsgálata, hogy ha jól szerve­zik meg a földművesszövetke­zeteknél történő étkeztetést, — az megfelel céljának, de több helyen már kihűlt, dermedt ételt kapnak a konyhákról. A Kunfehértói Állami Gazdaság konyhája szomszédságában pe­dig lóistálló van és a Bácsal­mási Állami Gazdaságban sem megfelelő egészségügyileg a konyha. Kisebb Ipari üzemeinkben a dolgozók tisztálkodása igen pri­mitív módon, vagy egyáltalán nincs megoldva. A Kalocsavi­déki Fűszerpaprikaipari Válla­lat miskei telepén pl 150 női dolgozóra egy (!!) fürdőkád jut, a Kiskőrösi Sütőipari Vállalat fülöpszállási üzemegységénél pedig a mosdóhelyiséget lom­tárnak használják, s a dolgozók télen-nyáron egyetlen lavórban mosdanak az udvaron. Biztonsági megbízottak munkájáról Munkásszállásaink felszerelé­se általában kielégítő, de itt főleg lakóik felelősségét kell felvetnünk. A Bácsalmási Ál­lami Gazdaság egyébként meg­Május első hetében adják át rendeltetésének a mintegy 750 000 forintot költséggel épült ét felszerelt 24 ágyas fektetőt Kis­kőrösön. A tbc elleni küzdelem új létesítményének átadásával a járás területén a röntgenfelvételi lehetőség is megoldódik. 20 lifer a fejési átlag a csávolyi Aranykalász Termelőszövetkezet tehenészetében AB* kút hónapja, bogy a csá­volyi Aranykalász Termelőszö­vetkezet — az egyik legnagyobb újonnan alakult bácskai közös gazdaság — -járni« kezdett, de máris az egyik legtakarosabb, legjobban induló közösségnek ismerik a környéken. Nemcsak az elnököt, Hamhaber Józsefet — aki 16 holdjával lépett a közösbe — dicsérik, hanem az egész vezetőséget, akik között több középparaszt van, és akik igyekeznek jól gyümölcsöztetni tapasztalataikat a közös táblá­kon. A fő cél: az állattenyésztés nagyarányú fellendítése. — Két év múlva az ebből származó jövedelmek teszik ki a bevé­telek zömét — fogadkozik Mül­ler Rezső, a vezetőség egyik tagja. A csávolyiak ugyanis híres állattenyésztők, különösen a szarvasmarhát szeretik. A leg­több gazdának törzskönyvezett tehene van. A mezőgazdasági kiállításokon a csávolyiak te­henei mindig nyertek valami­lyen díjat. A kiváló állatte­nyésztők a nagyüzemben még jobb lehetőséget találnak a jó­szágnevelésre mint eddig. Leg­többjüknek, akik beléptek az Aranykalászba, két törzsköny­vezett tehenük is volt, amelyik közül az egyik háztájiban ma­radt, a másikat beadták a kö­zösbe. A legnagyobb problémát jelent az állatállomány elhe­lyezése. Csak 14 fejőstehén ré­szére tudtak istállót szerezni, ötven számára rövidesen épí­tenek egyet amelyet be is né­pesítenek. Érdemes mefjegye»- ni, hogy a 14 fejőstehén fejési átlaga: 20 liter. Pehm László közösbe hozott Teri nevű tehe­ne most is 31,5 liter tejet ad — jegyzi meg Müller Rezső, majd így folytatja. — Nem csökken a közösben sem a tejhozam. A jószágok etetésére, gondozására rendkívül nagy gondot fordí­tunk. A takarmánybázis bizto­sítására 40 hold pillangóst ve­tettünk, • tagok fejenként m kg kukoricát adtak be a közös jószágok Jó ellátása érdekében. A szarvasmarha-tenyésztést kí­vánjuk legjobban fellendíteni, meg a fehér hússertés szaporí­tását határoztuk el. Így dolgoznak a nemrég még egyéni parasztok a közösben annak érdekében, hogy jobban éljenek mint azelőtt. K. S. Est várjuk a fiataloktól A kiskunhalast fiatalok érte­kezletén Juhász Sándor, a vá­ró«» KISZ-bizottság titkára tar­tott beszámolót a KlSZ-szerve- zetek és a fiatalok feladatairól, a párt márciusi határozatának végrehajtásával kapcsolatban, Az aktívaülés lelkes hangulatú vita után elhatározta többek között, hogy az MSZMP I, kong­resszusának tiszteletére Indí­tott szocialista munka verseny keretében megindítják a «-szak­ma ifjú mestere« és a -szocia­lista munka brigádja« mozgal­mat, Az 1958-as év takarékos- sági eredményeire támaszkodva 1959-ben az üzemeknél és a vál­lalatoknál a fiatalok vállalása alapján 400 000 forint értékű megtakarítást érnek el, 20 ezet munkaórában 80 eater forint ér­tékű társadalmi munkát végez­nek a városfejlesztés érdekében, a halasi erdőgazdaság és Bo- doglár területén a tavaszi fá­sítási akciót továbbfejlesztve 120 ezer darab csemetét és su- hángot ültetnek el. Az aktívaülés a fiatalok ja­vaslatára úgy döntött, hogy minden alapszervezet a maga munkahelyén ismerteti az el­fogadott határozatot és annak végrehajtása érdekében részle­tes intézkedési tervet készít. Annyira új dolog még ebben a csepp fa­luban a cukrászda, hogy az előkelő kávé­főzőgépnek csak ak­kor akad dolga, ha valami hozzám ha­sonló koffeinimádó vá­rosi téved ide. A törzsközönséget az is­kolából áradó gyerekek képezik, akik izzadt kis öklükben tartott 50 fillér erejéig fagylal­tot kémek, s már trap- polnak is kifelé. Ám nem sokáig ülök egyedül. Két bájos bakfis szerénykedik be s látható zavarral sep- pegve egymással, be­húzódnak a sarokba; Mindkettőnek vastag copfja van, de a lábu­kon nylonharisnya fe­szül, s a barnábbiknak még retikül is a kar­ján. Poharas fagylaltot rendelnek, egy-egy kré- messel, s arcocskáju­kon csak úgy izzik a A lüUäc pillanat fontosságának tudata: íme, nagylá­nyok módjára passzióz­hatnak; Mint cica a talpát, kényeskedően nyalogatják a fagyial­tos kanalat, egymásra pislognak néha, s ilyenkor halkan kun­cognak; Közben újabb ven­dég érkezik, egy, a lányoknál nem sokkal több tavaszt megért legényke, De mert férfipalánta, bátrabb is amazoknál; Fölé­nyességet erőszakolva arcára, odasétál az asz­talhoz, körülményesen rágyújt és két torta­szeletet kér, aminek viszont nem titkolható gyerekes mohósággal esik neki: A két fonatos leány­fej lejjebb hajlik a tányérra, s a seprős szempillák alól lopva lesnek ki a legényre; De arcuk rögvest bí­borosra gyullad, mert lám, az ifjú egyenesen rájuk néz és mosolyog.- Egy kicsit amolyan messzenéző tekintettel, de mégiscsak moso­lyog és még kefehaját is végigsimítja; Az asztalterítő vé­delme alatt a lányok cipőjének orra figyel­meztetően találkozik; Még mélyebbre hajol­nak, de csodálatoskép­pen azért mindent lát­nak. A legény most az inge nyakát igazítja, s még nyíltabban moso­lyog; — Gyerünk, Bözsi! — ugrik fel pár perc múlva csiklandozó za­varában a szőke bak­fis, s felháborodásra erőszakolt arccal siet­nek fizetni a pulthoz; De az egyik ravasz kis Éva-lánya úgy fordul, hogy visszalásson a szomszédra; S óh, egek, ilyen szemtelenséget! A le­gényke még mindig mosolyog és illegeti magát, Csakhogy nem nekik, hanem a tü­körben levő képmásá­nak, Merthogy a tü­kör pontosan ott függ a falon, ahol a lányok ültek. Most már fésű is van a kezében és úgy szépítkeziki A lányok a titkos restelkedéstől és a bosszantó csalódástól elpirosodva lépnek lü az utcára. De rájuk­nevet a tavasz, s ők, mint testvéri üdvözlet­re, vísszakacagnak har­sányan a szikrázó napba. > ■ G. K. A tsz van a gépállomásért? ellen, • a gépállomástól sor« vetésre kérnék a gépet, amelye az — megyei rendeletre hi vatkozva — nem hajlandó oda adni csak akkor, ha 300 hol( kukoricájukat négyzetesen fog ják velük elvettetni. A Kis kunság Tsz — mivel ez jogábai áll — ilyen körülmények közöt inkább harmincsoros géppé veti kukoricáját — amely sza porátlanabb, pontatlanabb, s kis sé hátráltatja is a tavaszi ga bona vetését —, minthogy en­gedjen a gépállomás vezetői­nek vagy azok feletteseinek. Most tehát az a helyzet, hogj sem az öntözést, sem a unitra gyaszórást, sem a kukoricave­tést nem tudja kellőképpen se­gíteni a gépállomás- Mindent előtt világos hát, miért tettül lel a kérdést cikkünk címében *A termelőszövetkezet van-c a gépállomásért?« —» vagy for­dítva? Mi úgy hisszük, a gépállo­másnak sokkal készségesebben megértőbben és ami ennél is Fontosabb, — a tavaszi munkát kára nélkül kell elvégezni a termelőszövetkezettel leszerző­dött munkákat! <—og~•) Ezt a különös kérdést kell fel­tennünk a Kunszentmiklósi Gépállomás brigádvezetőinek, akik a Kiskunság Termelőszö­vetkezet tavaszi munkáit immár sokszorosan hátráltatták. Nem készültek fel időben a cukor­répa öntözésére, pedig szivaty- tyújukon csupán négy-öt órai javítanivaló lett volna. Műtrá­gyaszóróik munkábaállítására is hiába szerződött le a tsz, mert 1600 hold műtrágyázni valójuk­ból eddig csupán 800 boldat szórtak ed, s a mostanra elma­radt területen már csak kárral tudnak műtrágyázni. Ügy véljük, munkaszervezés- beli hibák lehetnek a gépállo­máson, hiszen nem az a gond, hogy nincs műtrágyaszórójuk — van három is —, de azokat — munka nélkül — Kunpeszéren és Kunadacson tartják, s a Kis­kunság Tsz-ben levő magyar gyártmányú korongos gépjüknek is csupán két szélső, felfüggeszt­hető tagját hagyták a kunszent­miklósi területem, amelyhez a tsz-tői szeretnék elkérni aa egyik, vetőgépet húzó Zetort. Harmadik gondja a Kiskun­ság Tsz-nek a négyzetbevető gép alkalmazása. Egyelőre hevesen tiltakoznak a »égyzetbevetés

Next

/
Thumbnails
Contents