Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

1959. április 11. kedd 8. oldal Három hónap alatt négy új gyártmány a Bajai Villamossági Gyár programjában ' Háromhónapos múltra tekint Vissza a Bajai Villamossági Gyár. Ez idő alatt jól megbir­kózott az átállás nehézségeivel, s egyidejűleg új gyártmányok­kal jelent meg a belíöldi pia­con. Kíváncsiak voltunk a gyárt­mányokra, s így hát azokra a helyekre siettünk, ahol az új gyártmányokat készítették; El­sőnek egy raktárhelyiségbe lép­tünk be, ahol egy asztal meliett három hölgy állt. A porszívókat csomagolták; őket örökítette meg a fényképezőgép lencséje munka közben; Mihályi Éva KISZ-tag (középen), Márton Lászlóné (balra) * és Csikós Erzsébet, Belépve az ajtón népes em­bercsoportot láttunk, akik nagy munkában voltak. A 12 féle in­dító ellenállás közül a fényké­pezőgép lencséje elé a legna­gyobb került. Épp akkor, ami­kor Szabó László elektroműsze­rész és Velchner András cso­portvezető ellenőrizte a készü­léket. A képen látható indító ellenállást 300 lóerős motorok lassú indítására használják, Nemcsak a porszívóval büsz kélkedtek, hanem a laborató­riumi kemencéjükkel is. Ügy tudják, hogy a második negyed­évben a Szovjetunióba is szál­lítanak majd; Egyébként épp jókor érkeztünk, mert Patocskai István és Szabó Gézáné a vil­lamos gyártmányok bemérői, épp az egyik laboratóriumi ke­mence működését ellenőrizték. Róluk is készítettünk egy felvé- lettj Körsétánkon négy új gyárt­mánnyal találkoztunk, amelyek­ből hármat bemutatunk olvasó­inknak. Az átállás nehézségeit tehát sikeresen leküzdik. Visszatérve az igazgatói iro­dába, megtudtuk még azt, hogy a második negyedévben újabb 30 munkás talál kenyeret ebben a gyárban, s hogy újabb gyárt­mányokkal lépnek majd a piacra. Útra valóul még annyit mond­tak, hogy a régi gazdától — megyei tanács ipari osztálya — tavalyi jó munkájuk eredmé­nyeképpen 8 napi nyereségrésze­sedést kaptak, Szöveg: Venesz Foto: Pásztor Tegyük köxkinccsé a márciusi határozatot Számos helyen már lezajlot­tak, de sok helyen még csak most folynak pártszervezeteink­ben a taggyűlések. Az alapszer­vezeti taggyűlések a párt Köz­ponti Bizottsága márciusi hatá­rozatának megtárgyalásával ala­kítják ki a pártmunka és a párttevékenység legfontosabb tennivalóit, az előttünk álló esztendőben. A határozat ala­pos tanulmányozása és végre­hajtásának megszervezése rend­kívül nagy jelentőséggel bír a szocialista építés meggyorsítá­sában. A tapasztalatok azt mutat ják, hogy a legtöbb helyen, kü lönösen ipari jellegű pártszer­vezeteinkben, de másutt is he­lyes módon szervezték meg a taggyűléseket. Nem elégedtek meg csupán azzal, hogy alapos beszámoló és jó taggyűlési vita legyen, hanem gondoskodtak arról is, hogy a határozat a pártonki- vüli dolgozók előtt is széleskö­rűen ismert legyen. — Sőt már a taggyűlések elé részletes gaz­dasági intézkedési terveket, va­lamint a népnevelő és felvilá­gosító munka érdekében fontos elgondolásokat is beterjesztet­tek. A pozitív és dicsérendő je lenségek megemlítése mellett azonban meg kell mondani azt is, hogy jónéhány pártszerveze­tünk — különösen a falusiak — nem vette figyelembe, hogy ahol a határozat megvitatását nem követi a végrehajtási terv elkészítése, ahol azt csak a párttagság ismeri, nincs elég mozgósító ereje és nem tölt­heti be feladatát. Meg kell em­líteni egy másik jelenséget is. Nem bizonyult helyesnek a ta­pasztalatok szerint az sem, hogy a községekben összevont taggyűléseken vitatták meg a márciusi határozatot. Ahol pél­dául a termelőszövetkezeti köz­ség területi és esetleg még más jellegű pártszervezetek tagsága együttesen tárgyalja meg a ha­Neveljünk több baromfit tározatot, nem is lehetséges konkrét, kézzel fogható mun­kaprogramot kialakítani, hiszen minden önálló pártszervezet­nek más és más feladatai van­nak a határozat végrehajtásá­ban. Minden pártszervezetünknek, azok vezetőségeinek, de tagsá­gának is tudnia kell, hogy e nagy jelentőségű párthatározat csak akkor válhat valósággá, ha annak feldolgozását és ér­vényesítését nagy körültekin­téssel szervezzük meg. Termé­szetes, hogy az első és legfon­tosabb feladat az, hogy a tag­gyűlési beszámoló és a határo­zat feletti vita alapos és rész­letes legyen. De ez nem elegen­dő — sőt, igen kevés. Azok a pártszervezetek és elvtársak dolgoztak helyesen, akik nem csupán arra gondoltak, hogy jó beszámoló és vita legyen, ha­nem gondoskodtak arról is, hogy az országos jellegű határozat mellé beterjesszék, vitára bo­csássák az üzem, a termelőszö­vetkezet, vagy az illető terület konkrét, a márciusi határozat alapján készített helyi munka- programját. Az ilyen módon megszervezett taggyűlések sike­resek és mozgósító erejűek vol­tak. A jó taggyűlés, a helyesen elkészített helyi program mellett még vannak más fontos tennivalók is a határozat vég­rehajtása érdekében. A határo­zatok csak akkor érnek valamit és végrehajtásuk csak akkor gyorsíthatja meg hazánkban és megyénkben a szocialista épí­tést, ha azok a dolgozók, a nép közkincsévé válnak. Csak ázol? a pártszervezeteink érhetnek el jelentős eredményt a határozás végrehajtásában, amelyek kés­lekedés nélkül hozzáláttak a határozat célkitűzéseinek ismer­tetéséhez a pártonkívüli dolgo­zók között. Bök olyan pártszer­vezetünk van, ahol a taggyűlési követő időben azonnal hozzá­fogtak a pártnapok, kisgyűlések, csoportos és egyéni beszélgeté­sek megszervezéséhez, megtar­tásához. Érdemes rajta elgondolkozni Az erdő és a legelő Megyénk legelőterülete közel 200 000 hold s a statisztika sze­rint ebből jó minőségű mind­össze 3,1 százalék, közepes 5,7 százalék, gyenge minőségű 31,4 százalék és rossz minőségű 59,8 százalék. Hogyan segítheti elő a védő­erdősávokkal a legelők megja­vítását? Ügy, hogy ezek a védősávok megtörik a szárító szeleket, így pdradúsabb lesz a levegő, nö­vekszik a fühozam és a legelő nem ég ki júliusban. Az 1955-ben végzett mérési adatok szerint Püspökladány­ban a védett terület fű termése 34 százalékkal volt magasabb mint a nyílt területen. Ezenkí­vül a Mezőgazdasági Minőség­vizsgáló Intézet vizsgálata sze­rint a védett legelők fűhoza­mának vitamintartalma és fe­hérjetartalma is lényegesen több és jobb; mégpedig az »A« vitamin tartalom 40 százalék­kal, a »0 vitamin tartalom 113 százalékkal, az emészthető fe­hérjetartalom 170 százalékkal, a szárazanyag- és keményítő- tartalom pedig 71, illetve 72 százalékkal magasabb mint a nyílt legelőn. De a védett területeken szántóföldi termelés esetében is növekszik a terméshozam s ez­zel megtérül a telepítéssel el­veszett területek hozama. A fatömeg már többlet haszon­ként jelentkezik. Ez igen jelen­tős lehet, hiszen például 100 m hosszúságban, egymástól 5 mé­terre telepített, 20 darabból álló nyárfasor 10 év alatt 4000 forint, 20 év alatt 10 000 forint, 30 év alatt pedig 24 000 forint értékű ipari célra alkalmas fát szolgáltat. Azt is meg kell állapítani, hogy a faanyag-termelésen kí­vül a védősávok kedvező ha­tása csak a nagyüzemi gazdál­kodásban érvényesül. Kis par­cella cselében a haszon csak a szomszédos földön mutatko­zik. ✓v> '/VWWWVWVWVW^WWVWWW — Kalymáron, a délszláv, is­kolában április 15-én a megye délszláv nevelői és nyelvoktatói számára egynapos továbbképző tanfcilyamöt rendeznek. A tan­folyamon a Délszláv Szövetségi Iskolai főelőadója tart előadást.; Szerkesztői üzenetek F. M. Kiskörös: A község tiszta­ságiról irt panaszos levelét Intéz­kedés céljából továbbítottuk. U- Varga Síndorné Kecskemét: A Nagykőrösi utcai Uenyérboltról beküldött panaszlevelüket kivizs­gáltuk, válaszunkat rövidesen meg­kapják. Búzás Pál Hcténycgyháza: Leve­lére — melyben öröksége ügyében érdeklődik — jogi tanácsadónk, Kolozsi R. Gyula ügyész válaszol. O/v. Kiss Imréné Kecskemét: La­kásügyének kivizsgálását a Kecs­keméti Városi Tanács fogja meg­ejteni. ; Bcgya Andrásné gyv. felügyelő; Kerekegyháza: Sorait a cikkírónak.; Szabó Attilának adtuk át. Választ! a KISZ megyebizottságától kapja! mee. A bajai járási nőtanács fel­hívással fordult a járás vala­mennyi asszonyához, termelőszö­vetkezeti taghoz és egyénileg dolgozó parasztasszonyhoz a baromfitenyésztés fellendítése érdekében. Ezek szerint arra kell törekedni, hogy lehetőleg ! Többször hírt adtunk már az első kecskeméti lúrsasházépítő közösségről lapunkban. Most hogy kitavaszodott az idő, s különösen alkalmas az építke- ! zésre, ismét felkerestük őket, ! hogy űjabb előrehaladásukról ! érdeklődjünk. Papp Istvánt, a közösség vezetőjét kérdezzük elsőnek: — Hogyan állnak az építke- kezéssel? ; — Nagyszerűen haladunk, a ! tervezett ütem szerint. A pin- ! cetömb készen van, s a beton- j gerendák lerakása után meg- | kezdjük a földszinti falak épí- ! tését, illetve csak kezdenénk, ha a pénzünk el nem fogyott volna. — Miért nem veszik igénybe akkor az OTP-kölcsönt? — Sajnos, nem rajtunk mij­ük. A múlt héten már az OTP Országos Központjával is tár­gyaltunk a kölcsön folyósítása érdekében, ők azonban még mindig azon vitatkoznak ve­lünk, hogy hihetetlenül olcsón építkezünk, s a 2 424 000 forint összegből nem látják biztosi­minden udvarban legyen csirke, kacsa vagy liba. A termelőszö­vetkezeteknek 35 százalékában pedig legyen baromfi-farm; A felhívás kéri az asszonyok se­gítségét, hogy minden ház ud­varán száz csirke, tíz kacsa és tíz liba legyen; tottnak a ház felépítését. Azzal bocsátottak el bennünket, hogy ők kidolgozzák az új »bizton­ságos« költségvetést, s majd arra megadják az OTP-köl­csönt. Az interjú itt már tulajdon­képpen be is fejeződne, ha nem volna olyan kétségbeejtő a ta- máskodó pártfogás, amelyet az OTP-központ az ország első társashézépíiö közösségével űz. Furcsának találjuk, hogy ők most indítanak vitát az ala­csony költségek miatt, amikor erre legkésőbb a múlt év no­vember 22-én meg lett volna az alkalmuk, amikor az építke­zés megkezdődött. Azóta a terv szerint, naprakész állapotban folyik az építkezés, a tagok ed­dig saját pénzükből 752 000 fo­rintot áldoztak munkára és anyagra, s most, amikor már az utolsó pénzük is elfogyott, s 73 000 forint magánkölcsönt kellett igényelniök ahhoz, hogy az építkezést tovább folytathas­sák — eszébe jut az OTP-köz­pont műszaki és pénzügyi osz­tályának, hogy az ő légköbmé­teres irányáraiknál sokkal ala­A határozat helyes végrehaj­tásának megindításával még nem késtünk el. Szükséges azonban« hogy sokkal körültekintőbben, a határozat nagy jelentőségét fi­gyelembe véve szervezzük meg a munkát. csonyabb árakkal dolgoznak, illetve akarják megvalósítani az építkezést. A tapasztalatok szerint az eddig elvégzett mun­kákra a közösség által készí­tett terv alapján használták fel a költségeket. 'Hogy miért alacsonyabb ez, mint az OTP által elkészített irányár, köny< nyű rá magyarázatot találni Mivel az. építkezést saját rézsű ben végzik, megtakarítják a forgalmi adót, s egyéb olyan költségeket, amelyek általában a kivitelező vállalatokat íer< helik. Jelentős az a segítség is, amelyet a megyeszékhely váP lalatai gépkölcsönzésben nyúj­tanak a társasház-építőknek. —< Ezenkívül 8 százalékkal ol­csóbban kapják az építési anya­got. Valamennyi megtakarítás­ra nem tudunk itt hivatkozni, de mód felett ssodálkozunk azon, hogy mindezt nem veszi figyelembe az OTP-központ, s éppen az első vállalkozóknak, az új lakásépítési módszer e merész úttörőinek igyekszik kedvét szegni, ahelyett hogy megfelelően támogatná őket! Eszi Jen é Romsies Ferenc Előnyük vált hátrányukra as ország első társashásépítőinek — emiatt tamáskodik az OTP

Next

/
Thumbnails
Contents