Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

4. oldal 1059. április 14, kedd innít szebbet el eetn leket képzelni és az iskola rendelkezésére i bo­csátott szövetkezeti földön az összes felsőtagozatosok is mun­kát találnak, akkor be kell lát­nunk, hogy nem mindennapi jelentőségű kezdeményezés szü­letett Csávolyon, Mások is követik őket 1958. május 10-én alakult a szövetkezet. Édesapjának, patró- nusának vallja az azóta szocia­lista községgé lett Csávoly egyik virágzó szövetkezetét, a »nagy« Kossuthot és az elmúlt gazdasági évben az aszály elle­nére 6000 forintos jövedelmet számolt el a »kis« Kossuth tagsága. A részesedés 50—50 százalékos alapon úgy oszlik meg, hogy fele az úttörő csa­pat pénztárába folyik be, má­sik fele pedig a tagok pénz­tárcájába — munkaegységek szerint kiutalványozva. A magyar atomreaktorban Ebben vannak az uránrudak. A reaktor közepén, az aktív zónában, ezeket a kosarakat helyezik el. A mozgalom energiái már ki is törtek a szövetkezeti keretek közül. A két tanyai iskolában is hasonló fajta szövetkezés kezdi bontogatni a szárnyait. És a szülők? Itt már semmi baj nincs. Az indulás, ugyan nehéz volt, meg kellett küzdeni a meg nem értéssel, de Csávoly közben szocialista község lett és a két nemzedék — a kicsik és nagyok — most már valóban a szó legigazibb értelmében »ké­zenfogva« járja a szövetkezés útját. S miről lehet otthon beszél­getni a szülőkkel, lecketanulás után? Hát arról, hogy az ötödi­kes vagy hatodikos, vagy ép­pen nyolcadikos fiú vagy kis­lány hány munkaegységet szer­zett? S hogy dolgozik a szövet­kezeti táblákon az apa, az anya, az idősebb testvér? En­nél szebbet egy új útra tért faluban el sem lehet képzelni. Cs. L. §J A paragiábsok^közöU [§ — Jogi lanáetttdó: Dr. holatsi K. Gyula ügyé»!» — Kell-e ügyvédi képviselet a polgári bírósági eljárásban? Szocialista jogunk egyik alap­elve, hogy az állampolgárok jogaikat minden megkötés nél­kül, általában maguk vagy meg- hatalmazottaik útján, szabadon érvényesíthetik. A felszabadulás előtti burzsoá jog még akként rendelkezett, hogy a törvény­szék és a magasabb bíróságok előtt a félnek ügyvéddel keil magát képviseltetnie. Ez már önmagában igen költségessé tet­te az eljárást. A szocialista jog demokratizmusa azonban ilyen megkötéseket nem tűr. Jellem­ző, hogy míg korábban házas­sági bontópert csak ügyvéd út­ján lehetett indítani, ma már a válópereknek alig 10 százaléká­ban szerepel ügyvéd. A régi Munkásfürdő épül az Alsódunai Nádgazdaságban AZ UTÓBBI években sokat fejlődött a bajai Alsódunai Nád­gazdaság. Ma már az üzemfej­lesztés révén évente 5 és fél­millió forintos tervet teljesít, az üzemfejlesztéssel azonban nem tartott lépést a szociális létesítmények szükségszerű fej­lesztése. Hiba volt ez még ak­kor is, ha a vállalat felettes irányító szerve, a megyei ta­nács, az utóbbi időben ipar­kodik ezen segíteni. A VÁLLALAT dolgozói és vezetői már öt év óta minden mérlegbeszámoló alkalmával szóvátették irányító szervüknek a fürdő- és öltöző létesítésének sürgető szükségességét. Az ál­talában 190 dolgozót foglalkoz­tató vállalatnál eddig a mini­mális tisztálkodási lehetőségek sem voltak biztosítva. Hiába gondoskodott a vállalat mos­dótálról, törülközőről, szappan­ról, ha még vizet sem tudtak szerezni a környéken. Tél ide­jén, a legnagyobb szezonban, kocsikon hordták a hideg mos­dóvizet és ivóvizet a rendkívül ! poros, piszkos munkát végzó nádaratóknak és exportelőkészí- töknek. Közben pedig egymást érték hol az ipari osztályhoz, hol a Könnyűipari Minisztéri­umhoz, szakszervezethez inté­zett levelek, melyben a fürdő építését sürgették. Február hó 14-én a balesetvédelmi és egészségügyi ellátottság ellen­őrzésére alakult bizottság is sürgetően hívta fel a figyelmet a fürdőépítésre. Balogh Tibor városi tanácstagot pedig ma­guk az üzem dolgozói kérték fel régi óhajuk tolmácsolására. VÉGRE megérkezett a hír a megyei tanács végrehajtó bi­zottságától a megszavazott 80 ezer forintról. Nagy örömmel fogadták a vállalat dolgozói — mi azonban utólagos tanulság­ként megjegyezzük: a jövőben a pénzügyi lehetőségek szerint az üzemfejlesztési tervekkel együtt dolgozzák ki az elma- radhatatlanul szükséges szociá­lis, munkaegészségügyi létesít­mények megvalósításának ter­vét is! (—éné—) IV&H/'íUli •• 1 evNQeyic mit, mert valahova félre, a szekrény felé nézett. Nyilván homályos volt a kép. Szinte rá­hajolt az ernyőre. Scseglov közelebb hozta a készüléket, s amikor .Parima szeme felvillant, megértette, hogy már lát. — Mi-Ha-Lo —- suttogta a leány. — Nem haragszol rám, Mi-Ha-Lo? Nem szándékosan célzott a múltra, azokra a régi napokra, amikor ott, a maláji dzsungel­ben egymásba szerettek. Csak azt mondta ki, amit a szíve pa­rancsolt. Mihal pedig — mint akkor a „rádiókabinban” •— azt hitte, hogy képzelődik, agyában na­gyon finom és távoli emlékké­pek derengtek fel..; Három és fél évig teljesen sü­ket volt, s még mindig nem szokott hozzá ahoz, hogy újra hall. — Mi-Ha-Lo .:: Drágám, ked­vesem ... Mindent tudok. Azért jöttem ide, hogy örökre veled maradjak... • Mihail felugrott. A vakok té­tova tekintetével nézett körül a szobában, s felkiáltott: — Mi az, Pjötr Szergejevics, megbolondultam volna? Pariina hangját hallom!,.. — Dehogy barátom — mondta melegen Scseglov. — Ez az ő lrangial — Az lehetetlen! — idegeske­dett Limar. — Nem akarom el­hinni ... Nem tudom .. — Látod, milyen ideges?; — nevetett Scseglov, és ujjúval megfenyegette Parimát. — A végén még el kell ha­lasztani a gyógykezelést... Pa­rima csak néhány nap múlva érkezik... — Drágám — mondta Pari­ma halkan és boldogan. — Már megérkeztem. Pjotr Szergeje­vics, hogyan jutok el magúiéhoz? Mihail a hang irányába for­dult. Eltolt egy széket. Beleüt­között a videfon szekrénybe. ,Majd kezével megérintette az ernyő hideg üvegét, — Parima!! ;.. Gyakran előfordul, hogy az ember szenved, terhesnek érzi az életet, de bánata csak látszólagos. Leginkább a szerelmeseknél fordul elő ilyesmi. Vannak nők és férfiak, akik nem tudnak élni egymás nélkül. Ezt minden ismerősük észreveszi, csak ők maguk nem tudnak eligazodni érzelmeiken. Ködben bolyonga- nak, sóhajtoznak, se látnak, se hallanak és akácleveleket tép- desnek szüntelenül: „Szeret nem szeret”... És mintha csak a sors tréfálkozna velük min­dig a „nem szeret” jut a végé­re. Ez aztán a tragédia!..; De ha egyszer a májusi harmatos ösvényen vagy a holdvilágos li­getben véletlenül összetalálkoz­nak és reggelig némán hallgat­ják a madarak énekét, akkor megértik azt az egyszerű érzést, amely olyan kuszának, zavaros­nak tűnt fel, jog annak érdekében vezette be a legszélesebb területen az ügy­védkényszert-, hogy a jogban já­ratlanok is megfelelően alkal­mazkodjanak a jogszabályokhoz polgári peres ügyeikben. Ma ennek már más és sokkal hatékonyabb biztosítékai van­nak. A törvény szerint »a bí­róságnak az a feladata, hogy az igazság kiderítésére töreked­jék«. E végből a bíróságnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják, a bíró­ság a feleket köteles a szüksé­ges tájékoztatással ellátni és őket jogaikra, kötelességeikre egyaránt figyelmeztetni, Ma már a jog nem elvont* megisanerhetetlenül bonyolult terület, amely ezernyi huncut­ságra nyújt lehetőséget. Szocia­lista jogunk lényegesen egysze­rűbb, világosabb rendelkezé­sekkel arra törekszik, hogy azt minden állampolgár megismer­hesse, megérthesse. Bíróságaink, ügyészségeink , állandóan pa­nasznapokat, félfogadásokat tar­tanak, s ezek keretében bárki­nek díjtalanul megadják a szükséges felvilágosításokat. Így például a kecskeméti járásbí­róság egy-egy bírája minden keddi és pénteki napon panasz­napot tart. és a felvilágosításon túl jegyzőkönyvbe veszi a fél keresetét is. Az ügyészség pe­dig naponta reggel 9 órától déli fél 1-ig a soros ügyész útján mindenkinek rendelkezésére áll,- hogy jogi kérdéseire felvilágo­sítást, ügyes-bajos dolgai ren­dezéséhez pedig segítséget nyújtson. Jogi tanácsadó rovatunk a következő alkalommal fogja is­mertetni, hogy ki képviselheti a polgári bíróság előtt az ál­lampolgárokat. Fizessen cl« a Petőfi Népére I Sokkal rosszabb, ha nem az első, bátortalan szerelembe, ha­nem a kibomlott, érett érzelem­be tör be a bánat. Rosszabb, de ugyanakkor jobb is, mert a sze­relem — akár a barátság — nem az öröm óráiban, hanem a súlyos gondok idején állja ki a próbát. Mihail Limart is nagy bánat érte. Fejlövést kapott, a löve­dék megsértette látási központ­ját és megvakult. Az orvosok azzal biztatták, hogy újra látni fog. Három mű­tét után már valóban meg tud­ta különböztetni a fényt a sö­tétségtől. De ez volt minden. A sebészet többet nem tehetett érte. Még csak egy módszerben re­ménykedhetett. Ezt a módszert azonban Pjotr Szergejevics Scseglov nem árulta el, mert — mint mondta — a biofizikai tudományos kutató intézet meg­tiltotta, hogy a befejezetlen kí­sérleteket nyilvánosságra hoz­zál:. Ez a módszer talán eredmé­nyes lesz. De Mihail már min­den reményét elvesztette: — a lelki eredetű vakság meggyó- gyítása aligha sikerülhet. Az utóbbi hónapokban szün­telenül furdalta a lelkiismeret: Hogy lehetett olyan kicsinyhitű, hogy Parimának nem merte be­vallani szomorúságát? Igaz, csak azért titkolózott, hogy kedvesének ne okozzon bána­tot, meg aztán a gyógykezelés­ben is bízott, de Parima még­sem fogja megbocsátani, hogy becsapta,:, LFoliialása következik} ; 93. í Scseglov erősen megszorította ► Mihail kezét. ► — Én nem tréfálok, bará- | tóm. Csak a rossz emberek fiz­inek^ gúnyt mások nyomorúsá- | gából. De Parimának nem | írom meg... minlhogy már t négy évvel ezelőtt megírtam, f Parima minden tud. Csak még l azt nem. hogy visszanyerted a ! hallásodat. ; — Hát megírtad? Még négy > éve? > kimar lehajtotta a fejét. ! Éles fájdalom hasított a szí- ivébe, miért is járt ilyen sze- ; rencsétlenül? Milyen igazság- ; tálán a sors, hogy a szeme tisz- j ta és épnek látszik, mégis alig : lát, alig érzékeli a fényt, mert : egy golyó a látóközpontot meg- : sebezte az agyában. : Csak most tudta meg, hogy : nem Parimat áltatták, hanem | őt. És hogy Parima szerelmét : azóta biztosan már a részvét váltotta fel. A nyomorékok iránti részvét... — Mihail! — mondta Scseg­lov szemrehányóan. Limar nem mozdult. Scseg­lov ekkor odament a videfon- hoz, Limar felé fordította a készülék ernyőjét és bekap­csolta a mikrofont. — Nyugtassa meg — súgta Parimának —, nem szabad, hogy felizgassa magát. A kislány azonban nem . lát­hatott és nem hallhatót1 setu­: A hagyma már kidugta a fe­jét, vékony zöld szálai példás «sorban őrködnek a parcella fe- 3ett. Szemben az Árpád utca (házsora tekint le a Kígyós pa­lák apró árterületén tavaszi ve­rőfényben fürdő földekre. A ■saláta is bontogatja első leve­seit, s egy melegházi keret tö­vében üres, matadoros doboz, feléül annak, hogy a parcellák ■gondos gazdái körültekintően »védekeznek a kártevők ellen. . A melegház párás levegőjében .egyébként az elvetett rnajo- .ránna magok várják a pilla­natot, amikor kidughatják fé­rjükét a föld. alól. Arrább mé­lyen megforgatott barázdák, az enyhe dombhajlaton szőlő alá ■szántott itt az eke. A dombról vízlevezető erccskék futnak le a patak medréig, s a geometri­kus ábrákat utánzó, parcellákat körülfutó kitaposott ösvények bölcsen várakoznak. Várják a föld gazdáit. Gazda elég sok van, hiszen szövetkezeti földön állunk. Most még csöndes minden, de délutánra benépesülnek a kis­kert útai, az Üttörő—Kossuth Termelőszövetkezet tagjai bizo­nyosan kijönnek szemlélődni, hiszen mást nem igen tudnak még termi.‘ Csak reggelenként szorgoskodnak a földeken, ilyen­kor folyik az öntözés. Feltétel: a becsület A Kossuth Tsz vezetőségének bsszéleitkora 26 év. Rezsneki Mi­hály az elinök a nyolcadik ál­talánost járja, az elnök helyet- lese Harbeit János pedig he­tedikes. A tagság igen népes. Mindenik felső osztály tanulói nagy számban léptek a »kö- rzösbe«. A felvétel feltétele a (becsületes . munkakészség és a 'kizárás oka, — ha valaki akár egy tárgyból is megbukik. 89 általános iskolás úttörő tnagy elhatározásának első jeleit (mutatják az iskola-udvar tövé­ben meghúzódó gondozott kis (parcellák. A »nagy táblán«, a (Kossuth Termelőszövetkezet «földjei melletti öt holdon majd valamivel később kezdődik meg ■a munka, amikor a gépállomás­sal kötött felnőttekhez méltó kör ült elöntéssel meghatározott szerződés, alapján megindul a »-gépi növényápolás«. Hegari ci­rok kerül a földekbe, meg cu­korrépa — »szerződéses alapon«. íA földművesszövetkezettel áll­nak ilyenfajta . üzleti kapcsolat­ban. Rohamlépésekkel... Antikor Mándics Mihály is­kolaigazgatóval végigjártuk a .földeket, összemosolyogtunk. .Egyáltalán nem. azért, hogy le- kicsinylenénk ezt a nagyszabá­sú vállalkozást, mert nagyon ko­moly munka folyik itt. Gondol­juk el; 89' általános iskolás tanulja a közös gazdálkodást, készül a jövőjére, s amint az Iskolában kifüggesztett faliújság egyik cikke bizonyítja, ez a készülődés a lelkekben, a gyér-: meki tudatban is meggyőző for­mában vált valósággá. Nem lehet meghatottság nél-: kül olvasni azt a buzgó, lelke-: >edéstől áthatott cikket a fali-: újságon, amely • az Üttörő Tsz; hírei között szépéi, Harbeit Já-: nos elnökhelyettes tollából. A: cikk nem stílusgyakorlat, frá-j tüsök ismétlése. Izzik benne az; őszinte lelkesedés; »Most már: biztosítva látjuk jövőnket, az: egész falu jóléiét és fejlődésé-; nek biztos útját. Mi is részt vet-; tünk az átalakítás munkájában,! elmondtuk .mi is szüléinknek,) hogy mit tanultunk az iskolá-< ban.-;, hisszük, hogy a jövőben) a. mi községünk rohamlépések-! kel fogja építeni a szocializ-J ■must.« ! Bizony »rohamlépésekkel«! j Harbeit János nagyon az c!e-l «énjére tapintott,, hiszen ha} meggondoljuk, hogy a szövet-j (kőzetben 89 úttörő nevelkedik] j» iöaö». oaszefjosás szellemében2

Next

/
Thumbnails
Contents