Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-10 / 83. szám
1D3D. április 10, p intek 3, oldal fi termelőszövetkezeti tagoknak járó adókedvezményekről Irta; Polonyi Szűcs Lafos, a pénzügyminiszter első helyettese PANASZOK A PANASZKONYVRE — Felülvizsgálják a panaszkönyveket — A zárszámadásban kimuta- tott munkaegység után kiosztott részesedés alapján fizetik, a jövedelemadót azok a tsz-ek, amelyek gazdálkodásukról zárszámadást készítenek. — Egyénileg adóznak a termelő- szövetkezet tagjai abban az esetben, ha részben vagy teljes egészében egyénileg takarítanak be, ebben az esetben ugyanis zárszámadás készítésére lehetőség nincs. Államunk különböző mértékű adókedvezménnyel is támogatja a termelőszövetkezeti tagokat annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg tudják valósítani a közös nagyüzemi gazdálkodást. Az adókedvezmény mértéke minden esetben attól függ, hogy a termelőszövetkezet tagjai mennyiben és melyik időpontban valósítják meg a közös gazdálkodást és milyen mértékben vesznek részt a tagok kü- lön-külön is a közös munkában. Hoznak-e létre közös állatállományt és közös vetésterületet, gazdálkodásukról készítenek-e zárszámadást és munkaegység alapián részesülnek-e a jövedelemből, vagy a vetés és betakarítás egyénileg történik. Végül hogy a megalakulás évében a közCs gazdálkodás létrehozására milyen kötelezettséget vállalnak: a legfontosabbat tekintve a közös állatállomány részére saját erőből vagy részben állami támogatással építenek-e istállót, a szükséges közös takarmánymennyiséget biz- tositják-e stb. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek az év folyamán azzal alakultak meg, hogy tagjai ebben az évben még teljesen egyénileg vetnek és takarítanak be, közös gazdálkodásuk nincs sem állattenyésztés, sem pedig növénytermelés vonatkozásában, egyénileg adóznak és adókedvezményben nem részesülnek, ugyanolyan összegű adót kötelesek fizetni mint az egyéni gazdálkodók. Adófizetési kedvezményben majd akkor részesülnek, ha a közös gazdálkodást megvalósítják. Azonos a helyzet a régi termelőszövetkezetbe való belépés esetén is, ha az illető gazdálkodó még ez évben egyénileg takarítja be a termést és a közös gazdálkodásban csak az ősszel fog részt venni. Az adó- kedvezmény nem a termelőszövetkezetbe való belépéssel kezdődik, hanem a közös gazdálkodás megkezdésének idejétől. Vannak olyan termelőszö- T vetkezetek is, amelyek fez év elején megalakultak ugyan, de a tagok saját földjükön közös takarmánybázis megteremtését nem valósítják meg, az istálló építéséhez nem fognak hozzá, nem kötelezik magukat a saját földjükön termelt takarmányok egy részének a közösbe vitelére. Közös gazdálkodást csak a részükre juttatott tartalékföldön folytatnak. Közösen művelik a rizsföldjüket, vagy halastavuk van közös, esetleg a földrendezés akadáE yozta a tagságot a közös gaz- íálkodás megvalósításában és ezért a bevitt saját földjükről egyénileg takarítanak be — egyénileg adóznak, azonban részükre 20 százalékos adókedvezményt kell adni, mert már Van közös tevékenységük. Azok a termelőszövetkezetek, amelyeknek tagjai a közös gazdálkodást ez év őszén valósítják meg, azonban a közös gazdálkodásra oly módon készülnek fel, hogy az őszi kezdésre létrehozzák a közös takarmánybázist (pL földjükön közösen kukoricát, silókukoricát, árpát, zabot, pillangósokat termelnek). Baját erőből vagy. résiben álla-, mi támogatással hozzákezdenek a közös istálló, állatférőhelyek megépítéséhez, meglevő nagyobb istállók átalakításához, bővítéséhez, tehát közös munkájukkal biztosítják a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítását, a tarlóhántást már a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelően végzik el — az egyénileg gazdálkodók adójához mérten 30 százalékos adókedvezményben részesülnek. Megkapjak a 30 százalékos kedvezményt abban az esetben is, ha egyénileg végzik el ugyan a takarmánytermelést, de kötelezik magukat arra, hogy takarmánytermésükből a közös állattartáshoz szükséges mennyiséget a betakarítás után a közösbe adják. Mezeket az adókedvezmé- nyékét meg kell adni azoknak is, akik az előző években alakult termelőszövetkezetekbe léptek be, de a közös gazdálkodásban a fentiekben ismertettek szerint vesznek részt. Nem kaphatják meg az adókedvezményt azok, akik a közös munkában, a közös gazdálkodás kialakításában nem vesznek résztA termelőszövetkezetek semmilyen állat után nem adóznak, így a lovak után sem. Nem kell megfizetni a lóadót azoknak sem, akik beléptek a termelő- szövetkezetbe, de a lovukat a termelőszövetkezet nem vette át és az állatforgalmi felvásárló vállalatok sem vásárolták meg, annak ellenére hogy eladásra felkínálta. Nem adható meg az adómentesség, ha a lóval a termelőszövetkezeti tag vagy családja rendszeresen fuvarozik. Meg kell fizetni a lóadót mindazoknak a termelőszövetkezeti tagoknak is, akik saját akaratukból háztáji gazdálkodásukban fuvarozás céljára lovat hagynak meg. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek már tavasszal megvalósítják a közös gazdálkodást, tehát az őszi vetésen kívül közös vetésterületet alakítanak ki, rövid időn belül megoldják az állatok közös istállóban való tartását, közösen takarítanak be, a teljesített munkaegység alapján részesülnek a jövedelemből, gazdálkodásuk eredményéről zárszámadást készítenek — ebben az esetben a termelőszövetkezeti tagok csak a háztáji gazdaságuk után fizetnek jövedelmi adót. Amennyiben az alapszabály szerinti területet hagyják meg háztáji gazdaságnak, úgy nagyon kedvező az adó mértéke: egy hold után 90—120 forintig terjed. Ha az alapszabálytól eltérő területet hagytak vissza, pl. 1,5 vagy 2 holdat a háztájiban, úgy ez a kedvező adózás nem alkalmazható. Abban az esetben az egyénileg gazdálkodókra vonatkozó adótétel szerint kell fizetni a föld utáni jövedelmi adót. A z ez évben alakult terme- löszövetkezetek ebben az évben nem fizetnek adót. A gazdasági év végével zárszámadást készítenek ugyan, de adófizetés csak 1960 szeptemberében válik esedékessé. Az adófizetés alapja a munkaegység pénzben és természetben kiosztott részesedés. A pénzbeni részesedés után az adó 5 százalék, a természetbeni részesedés után pedig 10 százalék. Minél több a pénzbeni részesedés, annál kevesebb adót kell a tsz-nek fizetni. A közös alapokra fordított összegek után adót nem kell fizetni. A Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség nemrégiben száz állami és földművesszövetkezeti boltban és vendéglátó egységben a 194—1951. MT. számú rendelet értelmében felülvizsgálta a panaszkönyvek rendeltetésszerű használatát, valamint a bejegyzett panaszok érdembeli kivizsgálását és megválaszolását. A vizsgálat lefolytatása kimutatta, hogy a panaszkönyvek kezelése és a megválaszolás nem kielégítő, Ahol nincs is... A megyében végzett ellenőrzés során a felügyelők olyan boltegységekre is akadtak, ahol egyszerűen lehetetlen lett volna a panaszkönyvbe írásos bejegyzést tenni. Ugyanis a Bajai KisA Bajai Gyapjúszöveigyár kezdeményezése Mint ismeretes, szeptemberben megkezdi működését Baján a Felsőfokú Tanítóképző Intézet. A Bajai Gyapjúszövetgyár pártszervezete, a vállalatvezetőséggel együtt, megértve a jövő pedagógusképzésének fontosságát, két kiváló dolgozót küld szeptemberben az új intézet falai közé. A két munkás három éven keresztül ösztöndíjat kap a gyártól. Értesülésünk szerint más üzemek is foglalkoznak hasonló gondolattal, hogy a jövő tanítóképzéséhez érettségivel rendelkező szakmunkásokat küldenek a Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe. rfWWWWVWWVWWi/WWN»vyVS/VWWWWWWWWVW Pontosan közlekednek a vonatok A Petőfi Népe olvasóit, s az utazóközönséget bizonyára érdekli, hogy milyen pontossággal közlekednek a vonatok. Erre a kérdésünkre Bodvai Sándor', a kecskeméti vasútállomás szolgálatvezetője adott felvilágosítást, aki elmondotta a következőket : — A menetrend szerinti indításban a MÁV igen jó eredményeket ért el. A személyvonatok indítása március első 20 napján 100 százalékosan pontos volt, 20-tól 31-ig pedig csak egy százaléknyi pontatlanságot tapasztalhattunk a MÁV-nál. Majdnem ilyen pontosan közlekedtek a tehervonatok is. (kohl) Eredményesen dolgozik a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet Évi exporttermelésük megközelíti u httrommillió forintot A Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet nemrégiben tartotta meg 1958. évi mérlegzáró közgyűlését, mely a szövetkezet fennállása óta sorrendben a hatodik évi közgyűlés volt. Ez alkalommal ismét szép eredményekről számolhatott be a szövetkezet tagságának a vezetőség. Amíg például a Félegyházi Háziipari Szövetkezet 1956-ban négy és félmillió forint értéket termelt, addig 1957-ben már hétmilliót. Annak ellenére, hogy az 1958-as évben jóval nagyobbak voltak a követelmények, minőség és választékosság terén, a Háziipari Szövetkezetnek mégis sikerült ezt a kiemelkedően magas 1957. évi termelést is csaknem félmillió forinttal megnövelni, mert az ü ' m Sorozatban gyártják a szép, olcsó, ízléses kivitelű heve- rökei a Megyei Vegyesipari Vállalat kecskeméti bútorüzemében., Képünkön Borbély Imre. Rózsa Mária és Rózsa Júlia rugókat erősítenek fel az egyik beverő vázára. 1958. évi termelésük 7 433 600 Ft volt. Az elmúlt évben tovább fokozta a szövetkezet exporttermelését is, mely 2 778 000 ÍO' rintot tett ki. Az exporttevékenység fokozása továbbra is egyik legfontosabb célkitűzése a szövetkezet vezetőségének és már ez évben két és fél hónap alatt 856 000 forintot termeltek exportra. A szövetkezet 1958. évi nyeresége 442 000 forint, melyből ez évben 138 000 forintot osztottak ki a tagságnak. Közel azonos termelés mellett kereken 400 000 forinttal fizettek év közben több munkabért dolgozóiknak mint 1957-ben. Ennek oka részben a munkaigényesebb termelés, részben a némely termékeknél végrehajtott béremelés volt. A szövetkezet saját vagyona kereken 700 000 forint, s így hitelre máris alig van szüksége. Minden remény megvan arra, hogy egy-két év múlva — a mostani közgyűlésen elfogadott új alapszabály nyújtotta lehetőséggel élve — a Háziipari Szövetkezet is dolgozói lakóházépítési akciójának támogatására fordíthatja a nyereségének tartalékolandó részét. Ezt a bejelentést nagy örömmel vették tudomásul a szövetkezet tagjai. A város vezetői biztosították a tagságot, hogy továbbra is minden segítséget megadnak a szövetkezet helyes irányban való fejlődéséhez. Viszonzásul a szövetkezet vezetői megígérték, hogy tervfeladatuknak és a lakosság igényeinek megfelelően, ez évben ismét tovább fejlesztik szolgáltató-javító részlegeiket, főleg a ruhajavító részleget. F. J. kereskedelmi Vállalat 19. számú tejboltjában, a Kiskunhalasi Kiskereskedelmi Vállalat 16. sz; sportboltjában nem tartottak panaszkönyvet. Ezzel kizártak minden lehetőséget arra, hogy a vásárlók panaszaikat az illetékesekkel tudathassák. ... van, de elaugják... Azok az üzletek, amelyek rendelkeztek panaszkönyvvel, ott kevés gondot fordítottam azok rendeltetésszerű felhasználására — állapította meg a vizsgálat. — A Kiskunhalasi Kiskereskedelmi Vállalat 8-as és 14. sz. boltjaiban, a Bajai Földművesszövetkezet 22. számú boltjában, a Solti Földművesszövetkezet 11. sz. boltjában és a Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet vasboltjábán a panaszkönyveket különböző tárgyakkal fedték el, hogy azokat a vevők ne találhassák meg. Hiányzott a másolópapír és az íróeszköz a panaszkönyv mellől a Kiskunhalasi Kiskereskedelmi Vállalat és a Bajai Földművesszövetkezet boltegységeiben. A felügyeleti szerv munkatársainak összefoglaló jelentése alapján megállapítható — bár ez nem általános jelenség —, hogy egyes boltegységekben, különösen a vendéglátó üzemekben, a vásárlókat igyekeznek lebeszélni észrevételeik panaszkönyvi bejegyzéséről. Egy másik — ez már sűrűbben előforduló — hiba, hogy több üzletben a panaszkönyvek elhasználódtak, piszkosak, oly annyira, hogy a vásárló eleve lemond az esetleges bejegyzésről, ...s ahol nem intézkednek Az alapos ellenőrzés nemcsak a panaszkönyvek meglétére, hanem a bejegyzett panaszok kivizsgálására is kiterjedt. A legnagyobb fokú mulasztást a Kiskunfélegyházi Vendéglátó Vállalat 13. sz. kisvendéglőjében tapasztalták. Az ott talált panaszkönyvben négy egymásután következő panaszt a vállalat nem vizsgált ki és nem válaszolt meg a panasztevőknek. A másik tapasztalat kimutatta, hogy a földművesszövetkezet boltegységeiben a panaszkönyvre a figyelmet felhívó szövegek hiányoznak s a felügyeleti szervek címe hiányzik, vagy éppen helytelenül van feltüntetve. Követeljék a vevők A panaszkönyvek felülvizsgálatának tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy az említett hiányosságok fennállása következtében a panaszkönyvek sok helyen nem töltik be ellen- orrá szerepüket. Ahhoz, hogy a panaszkönyveket rendeltetésének megfelelően használják, a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók részéről be kell tartani a rendelet előírásait, melynek betartását ezután a Kereskedelmi Felügyelőség szigorúbban ellenőrzi majd. A fogyasztó közönség pedig, ha bármilyen hibát észlel a kereskedelmi vagy vendéglátó vállalatnál, bátran jegyezze be panaszait, s követelje meg észrevételeinek kivizsgálását, valamint azok megválaszolását, ezzel is hozzájárulva a kereskedelmi és vendéglátóipari munka színvonalának emeléséhez. Gémes Gábor Jól dolgoztak a tanácsi vállalatok Nyereséggel zárták az el-; múlt évet a kecskeméti tanácsi vállalatok. 8.1 millió forint nyereségükből 1.5 milliót a megyei tanácsnál kezelt vállalati tartalékalap javára fizettek be, vállalatíejlesztésre 232 ezer, — nyereségrészesedésre pedig 780 ezer forintot fordítottakj , •
