Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

3. oldal 1059. április 1, kedd ................-...... A f elajánlások a munkapadoknál s ne az íróasztalok mellett szülessenek Városunk munkásosztálya nagy lelkesedéssel fogadta a Központi Bizottság március 6-i határozatát és az azt követő, a megyei pártbizottság által ki­adott felhívást. A lelkesedés Oka, hogy városunk dolgózói mélységesen bíznak a párt po­litikájában, tudják, hogy e ha­tározatok az érdekükben szület­nek és javukat szolgálják. Né­hány hónappal ezelőtt született meg a munkásosztály helyzeté­vel kapcsolatos párthatározat, s azóta egy sor intézkedés tör­tént: a nyugdíjak, orVos-egész- ségügyi dolgozók, pedagógusok fizetésének rendezése és a leg­utóbbi napokban a nagycsalá- dösák családi pótlékának fel­emelése. Dolgozóink jól tudják, hogy a Központi Bizottság azon Célkitűzése, hogy a népgazda­ságban, azon belül döntően az iparban és külkereskedelemben 1959-ben néhány nagyon fon­tos alapvető mutatóban érjük el az 1960 végére tervezett szín­vonalat — nagyon reális, megvalósítható. A legutóbbi pártbizottsági ülésünkön felmértük helyzetün­ket és megállapítottuk, hogy városunkban is jók az előfelté­telek a fenti célok eléréséhez. Szocialista iparunk a tervtelje­sítés terén lépést tart az orszá­gos és megyei eredményekkel. Tanácsi Vállalataink 1957-hez viszonyítva 1958-ban 12,9 szá­zalékkal termeltek többet. Mi­nisztériumi vállalataink 1957- ben a teljes termelési tervüket csak 96,7 százalékra teljesítet­ték, 1958-ban már a teljes ter­melési érték 24 632 000 forinttal volt magasabb az előző évinél. Tizek uz eredmények gazdasági, üzemi, párt- és tömegszervezeti vezetőink, műszaki értelmisége­ink és nem utolsó sorban a fi­zikai dolgozóink lelkes, jó mun­káját dicséri. A fenti eredményekre tá­maszkodva hívtuk fel üzemein­ket, hogy a központi cs a me­gyei határozatok szellemében mérjék fel lehetőségeiket és te­gyenek konkrét intézkedéseket e nagyszerű célok megvalósítá­sa érdekében. Leggyorsabban a Villamosipari Gyár cselekedett — ahol hét műhelyrészben fo­lyik munkaverseny —, mely a Szeműién különösen az idő- bbek között ma is elterjedt a apjú házi feldolgozása. A ké­nkön Tóth Ferencné dolga- i a rokkán. Még a nagyany­ái tanulta a fonást. Már több int Í61 évszázada csinálja. kongresszusi versenyfelhívásá­ban csak az anyagköltség 3 Szá­zalékos megtakarításával 900 szer forintot, a termelési érték növekedésével 5 064 000 forin­tot, az önköltség csökkentésé­vel egymillió forintot fog meg­takarítani. Hasonlóan helyesen reagált a Gyapjúszövetgyár is, ahol a gyár gazdaságvezetése, üzemi pártszervezete és szak- szervezeti bizottsága megvaló­sítható versenyfeltételekkel for­dult a dolgozókhoz. Azzal, hogy az anyagnormájukat 2 száza­lékkal, az egy termékegységre eső felhasználást 10 százalékkal kívánják csökkenteni, a minő­ségi munka megjavításával, a műszaki fejlesztés s gyártmány- fejlesztés jobbátételével, az újí­tó-mozgalom fellendítésével, a szakmai képzettség fokozásával csaknem kétmillió forint meg­takarítást akarnak elérni. De, hogy a versenymozgalom váro­sunk területén nemcsak az iparban, hanem a mezőgazda­ságban is megvalósítható, bizo­nyítja a Bajai Mezőgazdasági Technikum tangazdaságának a kongresszus tiszteletére indított munkaversenye, mely nagyon helyesen a különböző brigádok­ra, azon belül az egyes dolgo­zókra van felépítve. Sokan felvetették a kérdést, hogy a munkaversenyt a régi módszerek szerint fogjuk-e szer­vezni. Mi azt feleltük és a gya­korlatban is ezt tettük: a ré­giből átvesszük mindazt, ami jó és hasznos volt, és elvetjük mindazt, ami rossz és káros. Éppen ezért minden alkalmat felhasználunk arra, hogy üze­meink, gazdaságaink, párt, gaz­dasági és szakszervezeti veze­tőinknek felhívjuk a figyelmét arra, hogy a munkaverseny be­indításánál a legmesszebbmenő­kig a dolgozók véleményére, ja­vaslataira támaszkodjanak és a felajánlások ne az egyes veze­tők íróasztalánál, hanem a mun­kapadoknál, a dolgozók konkrét felajánlásaival szülessenek meg. Nagyon megszívleljük a központi és a megyebizott­ságunk azon figyelmeztetését, nehogy a munkaversenyben is­mét helyet kapjon a puszta mennyiségi szemlélet, a gazda­ságosság szemlélete helyett. Félreértés ne essék, a termelés mennyiségi emelése is fontos célja a munkaversenynek, de csak ott, ahol a tt öleléshez szükséges nyersanyag, vr ‘amint az áru elhelyezése is ziosítva van. Ilyen korlátlan lehetőség van városunk területén is az exportcikkeket gyártó üzeme­inkben vagy a mezőgazdaságban. De pl. a Ruhaüzemben a mun­kaversenynek elsősorban a mi­nőség javítását, a takarékosság legmesszebbmenő betartását, az önköltség csökkentését kell elő­segíteni. Pártbizottsági ülésünk határozata értelmében el kell érnünk, hogy városunk üzemei­ben a munkaverseny a takaré­kosabb gazdálkodást és gyárt­mányaink minőségének javítá­sát segítse elő. Gondunk lesz rá, hogy a munkaverseny a dolgozók szocialista öntudatá­nak emelésével együtt a munkafegyelem megszilárdítását; eredményezze. Végrehajtó bizottságunk ; fő feladatának tartja, hogy minden üzemben a gazda­sági, párt- és tömegszervezeti vezetőkkel a helyszínen tár­gyaljuk meg a Központi Bi­zottság határozatából adódó fel­adatokat. Ezt követően a párt- szervezetek irányításával, a szakszervezeti bizalmiak aktív közreműködésével üzemrészen­ként, minden dolgozóra felbont­va ismertessük a feladatokat.. Ennek eredményeként el kíván-1 juk érni, hogy mindenegyes, dolgozó alaposan átgondolva. saját munkaterületén tegye meg felajánlását. Mint minden mun kában, itt is a kommunistáknak kelt élenjárni és személyes pél­damutatásukkal elősegíteni meg­jelölt feladataink sikeres vég­rehajtását. Glied Károly, a bajai városi pártbizottság titkára Ne a Plaithy-uica rovására! 1955-ben a Csáky utcában volt egy kijelölt hely, ahova a piac­ról naponta összesepert szeme­tet hordták az utcaseprők. Áz utca lakói tömegesen tiltakoz­tak ez ellen, mire a tiszti orvos, s a közegészségügyi csoport bi­zottsága kiszállt, és helyt adva az utca lakói kérésének, böl­csen elhatározták, hogy Ihnen el kell vinni a szeméttelepet. Még "bölcsebben« határozták el azonban azt is, hogy a szemetet egy utcával odébb, a környék legkisebb és legszűkebb utcá­jában, a Platthy utcában "rak­tározzák«. Itt következik az én sérel­mem. Lakószobámtól ugyanis három méterre van ez a sze­méttelep, azóta nyáron sem éjjel, sem nappal nem tudom az ablakot kinyitni. A március 28-1 Petőfi Népé­ben olvastam, hogy megszünte­tik az egészségügyi követelmé­nyeknek meg nem felelő ital­boltokat, s azt is, hogy meg­szervezik ismét a tisztasági hó­napot. Ez mind rtagyon jó és nagyon szép lesz. De kérem, ne a Plat- thy utca rovására tegyék ...! Nagy Sándor, Kecskemét, Platthy utca 2. Zenei klebest Bajén A Bajai Állami Zeneiskola énektanszakán klubestet rendez­tek a napokban. A műsorban magyar és német népdalfeldol­gozások, valamint Kodály mű­vek szerepeltek, az est második részében az énektanszak végzett növendékei léptek a meghívott vendégek elé. HOMOKOS Ti LA ION JÓL FIZET a „Kecskeméti kéthaszoú seprőcirok“ A mezőgazdaság belterjes fej­lesztése során arra törekszünk, hogy szántóterületeinkről az ed­diginél nagyobb értékű ter­ményt takarítsunk be. Ezt a célt a termésátlagok növelésén kí­vül azzal is szolgálhatjuk, hogy belterjesebb jellegű növényfa­jokat termelünk. Ilyen többek között a seprőcirok is. Szakáll- termése a seprögyártás alap­anyaga és egyben értékes ex­portcikk. Magtermése az árpát megközelítő tápértékű állati ta­karmány, baromfiak részére kü­lönösen jó eleség. Szára tüze­lőnek, ideiglenes kerítésnek és óltetők készítésére alkalmas. A Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet előállí­totta a »Kecskeméti kéthásznú seprőcirok« fajtát, amely az or­szág egész területén sikerrel termeszthető, ahol a talaj meg­felelő táperőben van és nem erősen szikes vagy sivár futó­homok. Általában ahol a kuko­rica megterem, ott a cirok is jól díszlik, a szárazságot azon­ban jobban bírja mint a ku­korica. A növény erőteljes, zömök jellegű, magassága 2—2,5 mé­ter. A magasszárú fajtáknál kb. egy méterrel alacsonyabb, de azoknál jóval igénytelenebb is mind talaj, mind éghajlat te­kintetében. A magastörzsű faj­táknál két héttel korábban érik, rendszerint szeptember közepén, a kukorica törése előtt betakarítható. Ez az őszi munkacsúcs elkerülésén kívül azért is előnyös, mert ilyenkor még melegebb és szárazabb az idő, így a cifokszakáll kevésbé van kitéve a megázás okozta veszélyeknek. A Kecskeméti seprőcirok két- hasznú volta a terméseredmé­nyek alakulásából tűnik ki. Kísparcellás országos fajtakí­sérletekben a Mezőkováésházi (Bánkúti) magastörzsű 9,8 má­zsa szakállt és 12,1 mázsa ma­got, — a Kecskeméti 10,7 má­zsa szakállt és 23,6 mázsa ma­got termett holdanként. Tehát közel egy mázsa szakáll és több mint 10 mázsa magtöbblet mutatkozik a kecskeméti fajta javára. Intézetünkben végzett kísérletekben és az. üzemi ter­mesztés során hasonló eredmé­nyeket kaptunk. A magastörzsű fajta termesz­tését a Békés megyei zárt kör­zetben a valamivel hosszabb (5 —10 cm) és finomabb szálú szakáll indokolja. Az ottani jó talajokon annak termesztése kifizetődik. Az ország többi, főleg, gyenge, homokos talajain viszont a kecskeméti fajta ter­mesztése jövedelmez jól, külö­nösen a nagy magtermés miatt. Az igénytelenség, a szárazság- tűrés és a nagy mag'termő ké­pesség éppen ezeken a talajo­kon jelent nagy előnyt, ahol egyébként igén nagy gond a takarmánytermesztés. A Kecskeméti seprőcirok azo­nos talajon a kukoricával azo­nos mennyiségű magot terem, májusi morzsoltban számítva. A szakálltermés — amely gon­dos kezelés esetén — pénzben többet jelent a magtermésnél, bűven fedezi a kukoricához vi­szonyítva belterjesebb termelés költségeit, a több kézimunka­ráfordítást és a nagyobb gon­dosságot. Termelése nem igé­nyel különös befektetést, mégis jelentősen emeli a növényter­mesztés jövedelmezőségét, külö­nösen, ha a szerződéses terme­lés nyújtotta előnyöket is igény­be veszik a termelők. Terme­lőszövetkezetek és egyéni gaz­dák egyaránt szerződést köthet­nek a földművesszövetkezetek­nél. Bauer Ferenc tudományos osztály Vezető, Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet IONIZÁLÓ »PISZTOLY« Foma Portnov, a lett Kísér­leti Orvostudományi Intézet munkatársa ionizáló "pisztolyt« szerkesztett, amely egy köbcen­timéter levegőt 2 millió nega­tív ionnal tölt meg. A beren­dezést égési sebek, hosszabb ideig gyógyuló sérülések gyó­gyítására használják. A »pisz­toly« lehetővé teszi, hogy kon­centrált ion-sugarat vagy elekt­rolízissel gyógyanyagot sugároz­zanak a testfelületre. Sziget, atndty tntyUódUfa maid a teng-etá A c rös-korii l a kisebb-na­gyobb szőlős parcellák tengere, s az ágasegyházi úttól kétszáz méternyire a sziget: a szőlészet­tel foglalkozó Mathiász János Termelőszövetkezet, Nem nagy még, inkább csak szigetecske, amelyen kilenc család tagjai március 3-án vetették össze a vállukat, hogy itt künn, a me­gyeszékhelytől néhány kilomé­terre. Belsőballószögön az egy­helyben topogás helyett közös erővel menjenek tovább, előre. Erről a megindulásról, az el­ső lépésekről beszélgetek az el­nökkel, az agilis, 27 esztendős Gömöri Józseffel, aki nemsok­kal előbb érkezett meg motor­biciklijén a városból, ahol a fiatal szövetkezet ügyes-bajos dolgait intézte. Kezembe nyomja az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét. Alá­írásával megerősítve a kilenc család 18 tagja kötelezte el ma­gát egymásnak, vállalva ezt is: »Tekintve, hogy a tsz két idős tagja. Könyves Pul és Könyves Pálné beteg, s ha a rajuk eső munkát idejében elvégezni nem tudják, a tagok közösen kisegí­tik őket.« S a leírt szavakban rögzített elhatározást követte a tett. Kíntjártamkor, március végén, a szőlő nyitásával már a vége felé tartottak, a metszés kilenc­tized részét is befejezték, s nekiláttak a köztesben levő mintegy őtödfélszáz gyümölcsfa permetezésének. Könyves Pali bácsi is felgyógyultan végezte már a munkáját, E néhány hetes szövetke­zetnek nagyvonalakban ez a »múltja«, amelyhez azonban hozzátartozik az is, hogy már öten vették igénybe az SZTK brvosi kezelését, amiért, ha még egyénileg gazdálkodnának, bizony, jó kis summát fizethet­tek volna. Ami pedig szintén csák a kö­zös gazdaságoknak nyújtható egyéb támogatást illeti: a tsz kapott már la ezer forint bank­hitelt, amely összegért nagyke­reskedelmi áron vásárolhatott rézgálicot és gyümölcsfaolajat, az Alföldi Állami Pincegazda­ság — hogy mentesüljenek a korábban egyénileg végzett gazdálkodás gondjától — át­vette a tagoktól a szerződéses borokat, jól lehet előzőén erre későbbi időpontban állapodtak meg, sőt, azoktól a szövetke­zeti dolgozóktól is megvásárol­ta, akik annak idején nem kö­töttek szerződést. A gépállo­más vezetői is felkeresték már kétszer a tsz-t, hogy a _ gépi segítségnyújtásról biztosítsák. Ezt azonban egyelőre nem ve­szik igénybe, mert el vannak látva a szükségletnek megfelelő termelőeszközökkel. Az újdonsült tsz nem maradt tehát magárahagyottan, a vá­rosi tanács mezőgazdásági osz­tóivá is ellátta szakmai taná­csokkal; a látogatásunk előtti nap pedig két kedves vendég kereste fel. A három kilomé­ternyire már régebb ideje mű­ködő Űj Tavasz Tsz elnöke, Kiss Sándor és Farkas könyvelő tet­te tiszteletét a legifjabb szo­cialista szektornál, s felajánlot­ták. hogy ingyenes használatra permetezőgépet bocsátanak a rendelkezésére, s a könyvelő ugyancsak ellenszolgáltatás nél­kül segít az adminisztrációs munkák elvégzésében. S a Mathiász János Tsz tag­jai önmaguk erejében, meg a »kívülről« jövő támogatásban bízva, már a távolabbi jövőre is gondolnak. Tervezik, hogy_ a jövedelmet eredményességi munkaegység alapján osztják majd szét, előbb azonban szer­ződést szándékoznak kötni bor­ra és gyümölcsre. Ax eíniiík édesapjával, a négy évtizedes szőlőtermelési ta­pasztalattal rendelkező, és az ellenőrző bizottság tagjául meg­választott Gömöri Györggyel beszélgetve kiderül: a vezetők között szó esett már arról it, hogy a tsz később szamóca-, valamint, spárgatelepet is léte­síthetne. Egyelőre feltételesen fogal­mazzák meg a tervet, de ami késik, nem múlik. Mint ahogy az is biztos; hogy e kis sziget meghódítja majd a körülötte vajúdó tengert. Tarján István

Next

/
Thumbnails
Contents