Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

1959. április 4, szombat 3. oldal I Elüzemavatő ünnepségek Álmatlan évek Elmúlt évi eredményeink alapján országosan is első he­lyezést ért el társvállalati ver­senyében a Kecskeméti Víz- és Csatornamű Vállalat. A válla­lat dolgozói csütörtökön dél­után tartották ünnepi élüzem- avató értekezletüket, amelyen részt vett Dallos Ferenc elv- társ, a megyei tanács elnöke s több budapesti kiküldött. A vállalat dolgozói között ez al­kalommal osztottak ki mintegy 90 000 forint nyereségrészese­dést és 10 000 forint jutalmat a legkiválóbb dolgozók között. Az Alföldi Állami Pincegaz­daság dolgozói 1958-ban elért eredményeik alapján elnyerték az élüzem címet. Az élüzemavatást a felsza­badulási ünnepséggel egybeköt­ve április 2-án este rendezték meg Kecskeméten a központjában. Az ünnepségen Sári Károly, az Élelmezésügyi Minisztérium Boripari Igazga­tóságának vezetője és Benei Sándor, a vállalat igazgatója mondott beszédet, majd a vál­lalat dolgozói között 120 000 Ft pénzjutalmat osztottak ki. Az élüzemavató ünnepségen megjelent Sarok Antal, a me­gyei tanács elnökhelyettese és Pálfi Pál, a megyei pártbizott­ság munkatársa, Kiss Margit, az ÉDOSZ Központi Vezetőség tagja, Tóth László, a Hazafias Népfront elnöke. Ugyancsak csütörtökön tartotta élüzem­avató ünnepségét a Kecskeméti Gépállomás is, amely már má­sodszor nyerte el ezt a megtisz­telő címet, múlt évi tervének 125 százalékos teljesítésével. Az ünnepségen részt vett Gombos Aladár elvtárs, a városi párt- bizottság titkára is. vallalat Két bronzkori sírt tártak fel Hercegszántón ’ Mint már hírt adtunk róla, a Hercegszántói ! Téglagyár agyagbányájában a munkások régi leletre bukkantak, ame­lyet azonnal jelentettek a ba­jai múzeumnak. Kőhegyi Mi­hály régész személyesen járt kint és két bronzkori sírt tár­tak fel. Időszámításunk előtt 3—3500 évvel temetkeztek ide. A halottakat először elham­vasztották és hamujukat egy urnába helyezték. Tiszteletdíj a legjobb fotohlubnak A Kecskeméti Fotoklub, amely nem egy esetben külföldön is növelte városunk hírnevét, ez év tavaszán, április 3-tól 19-ig rendezi meg az Európai Fotó­művész Szalon kiállítását Kecs­keméten. A kiállításon a Szov­jetunió és a népi demokratikus államok klubjai mellett csak­nem valamennyi nyugati állam fotóművészei is részt vesznek. A kiállítás anyagáról készülő reprezentatív kiállítású pros­pektus előállítási költségéhez ezer forinttal járul hozzá a Kecskeméti Városi Tanács, ezenkívül ezer forintos tisztelet- díjat szavazott meg a kiállítá­son legeredményesebben sze­replő fotoklub megjutalmazá- sára. A halászaiba is bevonult a perien Az ország egyik legnagyobb halászati termelőszövetkezete: a bajai Új Élet évente több mint 20 vagon halat fog ki a Duná­ból s annak mellékágaiból. A jövedelemből minden esztendő­ben nagy összegeket fordítanak felszereléseik korszerűsítésére. Az idén perionhálókat vásárol­nak mintegy negyedmillió fo­rint értékben. Nyolc új halász­ladikot is üzembe helyeznek és bővítik a halásztanyákat is. pOOOO-OOOOOOOOOOOOO-Oi Szerdán kapják meg nyereményüket öttaláiatos lottószelvény tulajdonosai A 13. heti öttaláiatos lottó- szelvény nyereményének kifize­tésére április 8-án, szerdán dél­után 6 órakor kerül sor a kecs­keméti Országos Nevelőintézet (volt Tanítói Árvaház) dísz­termében. A közel másfélmilliós nyereményösszeget ünnepélyes keretek között Szántó Ferenc, az OTP Bács-Kiskun megyei fiókjának vezetője nyújtja át a tíz boldog nyertesnek. A kifizetés nyilvános lesz — s bizonyára sok kecskeméti lot­tózó érdeklődését kelti fel a ritka esemény! Képünkön bemutatjuk olva­sóinknak a szerencsét hozó öt- találatos szelvényt, s a nyerők közül azokat, akik az örömhírt munkaidő után is az intézetben tudták «■átvészelni«: Vágó Lász­lót, Salamon Zoltánt, Olasz Mi­hályt, Holik Józsefet, Mándi Gábomét és Palkó Józsefnét. szelvény kommunistái ezekben B napokban az SZKP XXL kongresszusa ragyogó út­mutatásainak hasznosításán és a Központi Bizottság március 6-i határozatának jó végrehaj­tásán munkálkodnak. Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a most folyó párttaggyűléseken is, A párttaggyűlések zömét áp­rilis 4-ét követő napokban ren­dezik meg pártszervezeteink Ezek a gyűlések igazán akkor lesznek eredményesek, ha azo­kon alaposan elemzi már a be­számoló is a XXI. kongresszus útmutatásait és az üzemre, a községre vagy a termelőszövet­kezetre szabottan tárgyalnak a Központi Bizottság március 6-i határozatának végrehajtásáról, a tennivalókról, a feladatokról, a munkaversenyrőL Különösen szükséges azokat a módszereket és eszközöket meg­vitatni, amelyekkel megvalósít­ják a Központi Bizottság hatá­rozatát. Ezek közé tartozik a szocialista munkaverseny előse­gítése, amely az elmúlt két év­ben megyénkben is egészséges fejlődésnek indult, s új formái bontakoztak ki. Ezzel kapcso­latban a kommunistáknak nem az a feladata, hogy egyik vagy másik üzem versenyéhez csatla­kozzanak, hanem az, hogy felka­rolják és elterjesszék a mun­kások versenykezdeményezéseit és használják ki helyi adott­ságaikat. Természetesen nem lehet le­szűkíteni a Központi Bizottság határozatának megvitatását a munkaverseny kérdésére, vagy az üzem adottságainak vizsgá­latára. Szükséges, hogy a párt­tagok sokoldalúan, összefüggé­seiben is lássák a határozat je­lentőségét, az ipar és a mező- gazdaság helyzetét, fejlesztésé­nek tennivalóit. A most folyó taggyűléseken sok múlik. Ha jól válogatják ki a Központi Bizottság határo­zatából adódó tennivalóikat, ha világos és konkrét munkaprog­ramot állítanak össze, akkor a párttagok látják feladataikat és — az eredmények nem ma­radnak el. N. J. Csepel a főváros szívétől nem messze terül el, mégis mintha külön világ lenne. Az elmúlt nehéz évtizedek külön kis tör­ténelmet formáltak itt. Má- riássy Judit, több sikeres fil­münk forgatókönyvírója, új filmje alapjául a csepeli embe­rek sorsát választotta. Az Ál­matlan évek öt történetet mond el az elmúlt, gondokkal teli évtizedekből. Az első történet Vilmáról szól, a szép, fiatal munkás­lányról, akinek sokan udvarol­nak. De hozzá is elér a hábo­rú, s Vilma az asszonyok pa­naszainak szószólója lesz. Rutt- kay Éva formálja meg a fiatal lány alakját. Szemünk előtt változik bohókás csitriből ön­tudatos asszonnyá. Az 1919-es epizód fő hőse Makláry Zoltán. Nagy drámai erővel kelti életre a rokkant portás alakját. A következő történet 1932- ben játszódik. Kató, az árva kis rikkancslány különös körül­mények között ismerkedik meg szerelmével. A sors azután A Kossuth Könyvkiadónál megjelent az SZKP XXI. kong­resszusának több mint 600 ol­dalas, rövidített jegyzőkönyve. A könyv tartalmazza Hrus­csov elvtárs kongresszusi be­számolóját, a mandátumvizs­gáló bizottság jelentését, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségi tagjainak és póttagjai­hosszú időre elszakítja oKet egymástól, s amikor újra talál­koznak, már egy életre fogják meg egymás kezét. Törőcsik. Mari és Zenthe Ferenc bájos közvetlenséggel alakítja a két főszerepet. A film legszebb, legművé­szibb része az 1942-es és 1944-es kép. Nem is csoda, hiszen ezek állnak legközelebb a nézőhöz és az alkotókhoz is. A történet főszereplői Vass Éva, Agárdy Gábor és Bulla EIma. Mind­hárman felejthetetlen alakítást nyújtanak. (Képünkön Agárdy Gábor és Vass Éva a film egyik jelenetében.) Az Álmatlan évek Máriássy Félix egyik legjobb filmje. Tisz­ta eszmeisége, magasfokú mű­vészete és kulturált rendezése teszi értékessé. Bár öt történet­ből áll, mégis egységes egész­nek érezzük a filmet. Máriássy Félix kitűnően mozgatja a nagyszámú szereplőgárdát, az ő érdeme is, hogy a film egy sor kitűnő színészi alakítást nyújt. nak hozzászólásait, a külföld­ről érkezett kongresszusi kül­döttségek vezetőinek üdvözlő beszédeit és a kongresszus ha­tározatát. Pártszervezeteink a rövidí­tett jegyzőkönyvet megrendel­hetik a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségénél ........................................................................................... ........................................i-i-nnnnruuuu. Me gjelent as SZKP WI, kongresszusának rövidített jegyzőkönyve A párt új katonái... Ez év elején a lászlófalvi ; Úttörő Termelőszövetkezet tag­létszáma és területe csaknem megduplázódott. A szövetkezet 90 tagja jelenleg 900 hold föl­dön gazdálkodik, amiből 600 ; hold szántó, 25 hold szőlő és ■gyümölcsös, a többi pedig rét ; és legelőterület. Adottságaik- nak megfelelően a szövetkezet ; vezetősége átdolgozta az éves termelési tervet és többek kö­zött a szarvasmarha-állomány és a sertéshízlalás növelését, ; valamint a baromfitenyésztés ; megkezdését határozta el. i; Az állatállomány növelésé­hez megfelelő takarmánybázist I is biztosítanak. Korán elvetet­ték a takarmányrépát, fejtrá­gyázták az őszi árpát és jó vetőágyat készítettek a kukori­cának. A szövetkezeti tagok munka- lendületét, szorgalmát kezdet­től fogva nagymértékben nö­velték a közösben dolgozó kom­munista, valamint a községi pártszervezet tagjai, akik ál­landó, céltudatos, felvilágosító, nevelő tevékenységet végeztek és a pártszervezet megalakítá­sának előkészítésén munkálkod- ; tak. ; Különösen Farkas János elv- ! társat, az iskola igazgatóját, a ! községi pártszervezet titkárát I látták gyakran maguk között | a szövetkezetiek, rendszerint ! Varga József isz-elnök, vagy Kiss Imre agronómus társasá­gában. Nem sajnálták a fárad­ságot, külön-külön beszélgettek, tanácskoztak, ismerkedtek a szövetkezet legszorgalmasabb tagjaival, kikérték véleményü­ket és megvitatták velük a ho­zamok , növelésének, a gazdál­kodás megjavításának tenniva­lóit. A munkában példamutató, ugyanakkor a társadalmi élet­ben aktívan tevékenykedő szö­vetkezetiek közül többet párt­tagságra is ajánlottak. A köz­ségi pártszervezet március végi taggyűlésén Agárdi Lajos, Gálfi István és Szebelédi Mihály tsz- tagoknak a párt soraiba való felvételével már tízre növelték a közösben dolgozó kommunis­ták számát. Meggondolatlanul senkit nem vettek fel a pártba, vigyáztak a pórt élcsapat-jellegére. Meg­mondták nyíltan, világosan az embereknek: nagyon örülnek annak, hogy a tsz-be lépéssel a hajdani egyéni gazdák még közelebb kerültek a párthoz. Azon lesznek, hogy ez a ba­rátság a jövőben is megmarad­jon és egyre inkább erősödjön. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy aki a tsz-ben van, annak a pártba is be kell lép­nie. Erre nincs szükség, ez a párt vezető szerepének gyengí­tését jelentené. A pártra, a kommunistákra nagyon fontos feladatok hárul­nak a szövetkezetek megszilár­dításában, gazdálkodásuk fel­lendítésében. Kollektívájuk ösz- szekovácsolásában és nem utol­só sorban a tagság nevelésében. Azok, akik a párt soraiba lép­tek, többletmunkát vállalnak magukra. Arra vállalkoznak, hogy önzetlenül, kiváltságok és anyagi előny nélkül szolgálják a közösség ügyét, a termelő­szövetkezeti tagság boldogulá­sát. A kommunisták személyes példájukkal és meggyőző sza­vukkal harcolnak a hibák el­len, mozgósítják a közösség tagjait a nehézségek leküzdé­sére, újabb és újabb eredmé­nyek elérésére. Ezek a feladatok öntudatos, szilárd akaratú embereket szó­lítanak a párt soraiba, olyano­kat, akik nemcsak máról hol­napra, hanem egész életükre vállalják a kommunizmus ma­gasztos eszméinek szolgálatát. A lászlófalvi kommu­nisták jól választották ki a párt új katonáit és az a kis, tíztagú csoport, amely néhány nap óta most már pártszerve­zetté alakulva meghatványozta erejét, egészen biztos, nagy se­gítségére lesz a szövetkezet va­lamennyi tagjának szép ter­veik valóraváltásában. • Nagy József

Next

/
Thumbnails
Contents