Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

4. oldal 1»S». április 4, (Bombát ^üallútiuu a míméizetrűl — Műteremlátogatáson Éber Sándornál — Ebben a Jókai utcai házban született. Innen jár ma is, negy­venéves fejjel diákjai közé dél­előttönként a pontos, halkszavú tanár. Délutánokon, éjszakába nyúló estéken festékas dobozai­val, papírgöngyölegeivel baran­gol a barna Duna partján. Ku­tatja ezt a csodálatos, számára talán a legszebb világot a fel­fedező izgalmával. Összehúzott szemmel méri a fények opálos derengésének titkát, a vízbe haj­ló faág kacér Jebbenését, a foly­ton változó, örökfelszínü, vib­ráló fénytócsákat, cikázó ref­lexeket. A meteorológus mérhető egy­ségekre bontja a táj, az évszak légköri jelenségeit. A tudós képletekben rögzíti a változó ősfolyam, -a víz« lusta tömegé­nek elemezhető rejtelmeit. Ó pedig összefoglal, láttató és lát­hatóságában gyönyörködtető egységbe vonja a milliárdnyi ér­zékeny jelenség lényegét. A kép sík felszínén mélységet kap a táj, a természet. Az impresszió azonban nem pillanatok soha nem ismételhető szépségszikrá­ját villantja csak fel, értelmet kap, hosszabban elemezhető ér­zelmi és gondolati mélységet A tudósok szóhasználata sze­rinti »víz«, — a Duna, valóban Dunává lényegül, az enyhe dombhajlat szürkészöldje, umb- rája rezeg a lég fénytörő priz­mája alatt és ismerősen inte­get — Hiszen ezt én is láttam Éber Sándor egyik festménye előtt. Háttérben édesapjának Rózsahegyi Kálmánról festett portréja. Az édesanya a műteremben, özvegy Éber Sándornó férje vázlatkönyvével. %OS jk. O > R W T^* Vasárnapi sportműsor A KELETI NB U-BEN a Kecske­méti Dózsa Miskolcra látogat el az MMTE-hez. A miskolci csapat most nagyon Jó formában van és a Dó­zsának Igen nehéz lesz az őszi itt­honi vereségért visszavágni. Ehhez Igen nagy JAtékkedv, -debreceni- forma és az utolsó percig való küzdés kell. Reméljük, hogy a Dó­zsában mindez meglesz és vasárnap estére legalább az egyik pontot ha­zahozzák. A DÉLKELETI NB ÜL MÉRKŐ­ZÉSEI során a KTE idehaza játszik az utóbbi időben nagyon feljavult MAv HMTE-veL A vásárhelyiek minden áron el akarnak kerülni a kieső zónából, ezért bizonyára fo­kozottabb erővel küzdenek. A KTE tartalékos csapatának nagy javulá­son kell keresztül mennie, hogy mindkét bajnoki pontot itthon tart­sa. — Kiskunhalason két Jó formá­ban levő csapat találkozik a H. Ki­nizsi—Nagykőrösi Kinizsi mérkőzé­sen. A halasiak a harmadik hely felé kacsingatnak, a körösiek pedig a kiesési zónából akarnak elkerül­ni. Nagy küzdelem lesz. —' A leg­nehezebb feladat a félegyháziakra vár. Az Építőknek Békéscsabáról kellene elhozniok a két pontot a szintén veszélyes övezetben tartóz­kodó Agyagipartól A félegyházi csa­pat legutóbb Javuló formáról tett tanúságot és ennek alapján bízunk az egyik pont megszerzésében. A többi mérkőzések közül a legérde­kesebbnek az Orosháza—Cs. Építők találkozó ígérkezik. A DÉLNYUGATI NB IU-BAN rendkívül izgalmasnak Ígérkezik a Bácsalmás—Bajai Építők mérkőzés. Mindkét csapat részére létkérdés a két pont. A mérkőzés kimenetele teljesen nyílt. A Bajai Bácskának még Baján sem lesz könnyű dolga a tavalyi NB II-s nagykanizsai­ak ellen. Csak javulással remélhető a győzelem. A többi mérkőzés kö­zül a legfontosabb a Bázakerettye— Kaposvár találkozó lesz. A MEGYEI BAJNOKSÁGBAN a két vezető nem áll nehéz feladat előtt, bár az F. Honvédnak jobban meg kell dolgoznia Kalocsa ellen Félegyházán a győzelemért, mint a H. Határőrnek Madarason. Nyílt mérkőzéseknek Ígérkezik a Mélykút —K. Építők, a Jánoshalma—Soltvad- kert és a Dávod—Kecel találkozó. A vaskút—H. MAV, Bácsbokod— Gara és a Kiskőrös—Tiszakéeske mérkőzéseken az otthon játszók az esélyesebbek. A KOSARLABDA-MÉRKÖZESEK során a Bácska Posztó otthon ját­szik, mégis semmi esélye sincs a győzelemre, hiszen a bajnokjelölt Bp. MAVAG látogat le hozzá. Bí­zunk benne, hogy a bajalak most Is megállják a helyüket és bár a vereséget nem kerülhetik el, de Igyekeznek azt csökkenteni. — A Kecskeméti Petőfi Miskolcra utazik és szeretné végre megszerezni az első tavaszi győzelmét. Erre a csa­patnak igen nagy szüksége is lenne, hiszen benne vannak a veszélye* zónában. A Bajai Építők női csa­pata a nagykőrösieket látja vendé­gül és minden bizonnyal győz i» ellenük. A Kecskeméti MAV—Békési MAv mérkőzést későbbre halasztot­ták, mert a kecskeméti csapat fia­talabb tagjai a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium csapatában rés/.t vesznek az országos kosárlabda döntőn Székesfehérvárott. AZ NB I-ES TEKEMÉRKOZESEK1 során a Kecskeméti Vasas otthoná­ban látja vendégül a Pécsi Szikra jó képességű együttesét. A kecske­méti csapat minden valószínűség szerint kilábolt már a múltkori ve­reség okozta visszaesésből, és most szombaton szép győzelemmel örven­dezteti meg híveit. A mérkőzés szombaton du. 2 órakor kezdődik a Horog utcai sportpályán. — A KTE NB I-es női csapata Budapesten kezd a Z. Danuvia ellen — remél­hetőleg győzelemmel. AZ ORSZÁGOS VIDÉKI felnőtt szabadfogású blrkőzóbajnokságoka» szombaton du. 4 órakor és vasár­nap de. 10 órai kezdettel bonyolít­ják le a Piarista Gimnázium torna­termében. AZ ASZTALITENISZ sportban va­sárnap de. 9 órai kezdettel rende­zik meg Kecskeméten a 10-ek baj­nokságot a Piarista Gimnázium dísztermében. IFJÚSÁGI tőr- és kard vívó ver­seny lesz Kecskeméten április 4-én du. 3 órai kezdettel a Katona Jó­zsef Gimnázium tornatermében. RÖPLABDA-TORNA lesz vasár­nap de. fél 10 órakor a repülőtéri pályán a szovjet helyőrség, a K. Légierők, a K. Spartacus és a H. Határőr csapatai között. már — mondod, de (teszed hoz­zá mámorosán) nem ilyen szé­pen. teljesen! Ügy, ahogy csak a művész láthatatlan szemüve­gén át érzékelheted, sőt érezhe- ted, magadévá sajátíthatod, így finomul a táj, a dolgok az érzékelhető alakulatok hal­maza a kép négyszögén túl, vagy innen emberek közötti vi­szonnyá. mely csak akkor le­het bensőséges, izgalmasan nagyszerű, ha igazi művész ke­ze fonogatja láthatatlan szálait. Olyan mint Éber Sándoré is. Hatalmas műterem az udvar végében. Ez meg a ház, a csa­ládi otthon, melyet édesapjától örökölt. — idős Éber Sándor­tól, aki a bölcsen nyugtalan emberi szellem hevességével gyűjtötte önmagába a világot, hogy képei vásznán, templomok falán, oltárok arany cirádái kö­zött kupolák, termek sima sík­ján mesélje el az embereknek mindazt a szépet, amit a világ adott neki. Életművének emlé­kei gondosan rendezve ott pi­hennek a műterem testes szek­rényében. mint múzeumok pol­cain (milyen jó lenne helyet találni számukra a városban úgy, hogy megmutathatnánk ezt a gazdag, gyönyörű kincsestá­rat az utódoknak!), S szűk is ez a műterem számukra, hiszen emberek elé kívánkoznak. És milyen kevesen gyönyörködhet­nek bennük. Rózsahegyi Kálmán bácsi bű­bájos művészfeje néz ránk az egyik vászonról. Friss, fiatal táj integet a másik falról. Mi­lyen furcsa ellentét! Idős Eber Sándor egyik késői alkotása. Tornyai János hetykén dacos művészfeje amonnan figyel. A holt apa kozáksüveges arcképe fia festőállványa mögött sze­rénykedik. Ez már ifjú EDer Sándor műve, aki nemcsak ha­tártalan szeretettel gondozza művész apja hagyatékát, de élővé is tudja varázsolni a múltat a naponkénti emlékezés óráiban, s akkor, ha látogató jön, akit be kell ide vezetni. Kell — mondom, hiszen Éber Sándor művészetének, emberi egyéniségének megértéséhez úgy hozzátartozik apja műtermé­nek, festményeinek hallgatva is mesélő sora, a rajzok, a tanul­mányok. mint a napsugár a naphoz. Mégsem epigon-művészet az, ami Éber Sándort, a fiút, az örököst jelenti. Eredeti, álom­szerűén szép, varázslatosan ter­mészetes, lélekkel teli képein önálló, nagy tehetség mutatja magát. A művészi — emberi magatartás ünnepélyes komoly­ságát kapta apjától igazi, leg­szentebb örökségül. Ez emeli magasra céljait, művészetét és nem utolsó sorban pedagógusi nevelőmunkáját. Mert nevelő is. Fiatalok ok­tatója, aki arról beszél most, mennyire kevés az, amit a mű­vészet megértésének, a szépre való rávezetésnek a szolgálatá­ban iskoláink adhatnak. Pedig — erősítgeti Éber Sándor (s mennyire igaza van!), a fiatal élet többet kíván. Példát is mond. Egy képzőművészeti, reprodukciós gyűjteményt állí­tottak ki az iskolában az ő gon­dozásában. A barlangi ősök fest­ményei tői napjaink művészetéig kalauzolják a képek a fiatalo­kat. És kétezernél több bajai iskolás látogatta meg ezt a ki­állítást igen rövid idő alatt. Van tehát alap, amire a teljesebb, érettebb művészeti, esztétikai nevelést építsük, úgy, ahogy a Szovjetunióban teszik. A két hét, amit a hónap ele­jén több más művésszel együtt a béke hatalmas országában töl­tött, ezt a hitet erősítette meg. Mutatja is a színes diaképeket — rajtuk tárlatok festményei, ahogy az Ermitázs, a Tretyakov falain függenek. Ott állnak előttük a piros nyakkendős pio­nírok, a fekete köténye« kislá­nyok, s a nevelők magyaráz­nak. Példának mutatják a nagy orosz művészek alkotásait, Rembrandt, Rubens vagy éppen Picasso, Renoir, Michelangelo alkotásait. Egyszerre döbbenünk rá, mit jelent az, — ott a Szovjet­unióban és nekünk itt, tanul­ságképpen, — hogy Leningrád­Tizenhat előadás cl izegedi izalxadtfai játékokon. Az idén július 25-e és au­gusztus 16-a között rendezik meg, hosszú szünet után első ízben, Szegeden a hagyományos szabadtéri játékokat. A játé­kok műsorán 16 előadás szere­pel. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával Erkel: Hunyadi László című operáját mutatják be a szabadtéri színpadon. A műsoron szerepel Kacsóh: Já­nos vitéze, a moszkvai Szta- nyiszlavszkij balett fellépése, az Állami Hangversenyzenekar koncertje, az Állami Népi Együt­tes műsora. A szegedi szabad­téri színjátszás hagyományai­hoz híven egy magyar drámát is bemutatnak: Kós Károly Budai Nagy Antal című törté­nelmi tragédiáját. Az előkészítés munkálatai már megindultak. Szeged ösz- szes társadalmi és művészeti szerveit magában foglaló ren­dezőség gondoskodik a hagyo­mányos szabadtéri játékok si­keréről, Kecskeméti Kádár Ktsz Gáspár András utca 13. Telefon: 12-29. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni termelők, FIGYELEM! Készítünk hordókat, káda­kat, puttonyokat, dézsákat, háztartási faedényeket. — Mindenféle kádárszakmába vágó javításokat rövid el­készítési határidőre válla­lunk. 748 __f'yere hamar, kislányom! ** Érted jött a naccsága, elvisz a városba szolgálni... Csalogatja Szabó nagymama a 14 éves Irénhét, aki a tanya szomszédságában palántát ültet apjával. Míg a kislány futva szalad hozzánk, a 78 éves nagymama felé fordulok érdeklődéssel: va­jon miért gondolja, hogy szol­gálónak csalogatom kis unoká­ját! — így jöttek el a nagyobbik unokámért is, aki most Orgo- ványon szolgál, — mondja a néni, de már előttem is áll a barna copfos, csillogó szemű kislány riadt kíváncsisággal a szemében. Meg kell őt nyugtatni, ér­zem, s már mondom is: — Nem vagyok nagysága, hanem újságíró és szolgálónak se hívlak, csak szeretnélek kö­szönteni a születésnapodon. Nagy barna szemei felcsil- lannak, s kicsit szégyenlősen, de őszinte örömmel öleli körül a nyakam, s meglepetésemre meg is csókol. Igen, a nagymama, s Irenke két külön világ, ö már nem tudna nagyságát szolgálni sze­líd alázattal, a nagymama pe­dig nehezen képzeli el más­ként egy fiatal élet indulását. A nagymama nem tudta még feledni a múltat, Irénke pedig már csak a nagymama történe­teiből ismeri. — Szereted hallgatni a nagy­mama meséit? J obban szerelem a köny­veket — válaszol — s lassan nagymama is megbarát­kozik már velük. — ö is szokott olvasni? —• Szívesebben hallgatja, amit én olvasok. A történelmet s az irodalmat is mindig han­gosan tanulom, s olyankor mel­lém ül a nagyapám, nagy­anyám, meg az édesapám. — Moziban voltál-e már? — Igen, az »ördögi talál­mányit láttam utoljára. — Hát a nagymamád? — <5 templomba szokott jár­ni, a városba, meg orvoshoz, ha beteg. Néha engem is ma­gával visz, de én jobban sze­retek itthon a könyveim mel­lett. .. Azt azonban, hogy milyen ügyes kis gazdasszony, s hogy jobban gondját viseli a ház körüli jószágnak, mint eddig bármelyik, fészekből kiröppent testvére — már a nagymama árulja el. Szívesen segít az otthoni munkában, s ha kigyullad a lámpa a tanyai ház kicsi abla­kában, Irénke az asztal mellé ül. hogy klasszikus írók köny­veiből, vagy a történelem egy- egy dicső fejezetéből részlete­ket olvasson fel 26 éve világta­lan nagyapjának, a mai életbe olyan nehezen illeszkedő nagy­mamának, s Miene gyermeké­vel korai özvegységre jutott édesapjának. L, rdekes találkozása a szim- bolumnak és a valóság­nak ahogyan a haza szabadsá­gával egy napon — 1945. ápri­lis 4-én — született lányka csa­logatja tudásának fel-fellobba­nó fényénél sokat szenvedett, megtört szülőit a mai, boldo­gabb kor megértése felé. tEszik Sándorné MEGÉRTÉSIRE CSALOGATÓ E&v kislány 14. születésnapjára — ban 12 ezer ember zarándokol el naponta az Ermitázsba. Nézegetjük a képeket, az apa és a fiú műveit. Lassan beeste­ledik, s miközben pár szóval megtudjuk, hogy Éber Sándor festői programja a dunai táj mellett a bajai halászélet szép­ségeinek megkeresése, és hogy szeretne gyűjteményes kiállítá­son számotadni új alkotásairól Baján és Kecskeméten, — bú­csúznunk kell. Néhány mondat, amit önma­gáról vall — talán kevés is lenne egy szűkszavú tudósítás­ra, de a képek meséltek és mindennél többet mondtak er­ről a nagyszerű művészről, aki apjával együtt vallja: lehet tel­jeset, nagyot alkotni vidéken is, itt a Duna partján, távol a fő­várostól, de nagyon közel az emberekhez, a tájhoz. Csáky Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents