Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

1959. március 1*. kedd 3. oldal „Soha ne legyen arra szükség, amit itt tanultak..." Az olvasó észreveheti ebből a furcsa címből, hogy valamely tanfolyamról akarunk most szól­ni. „Rossz diákok mondják ezt talán!’’ — így gondolkozik — „vagy egy tanításba belefáradt tanár véleménye ez a furcsa ki­jelentés?” Egyik sem. Ezzel búcsúzott hallgatóitól, a kecskeméti Ul. kerület 1-es háztömbje háziasz- szonyainak, idősebb embereinek tartott „10 órás atomvédelmi tá­jékoztató előadás” utolsó óráján Klátik Gyula előadó. Klátik Gyula körülbelül a 25. előadássorozatát tartja a IU/l-es háztömbnek, a városban azon­ban még több a tanfolyamok száma: már eddig IS ezer em­berrel ismertették meg érdekfe- szitő és a modern tudományba is bepillantást nyújtó előadásso­rozatukat, amelynek során még hangosfilmeket is vetítenek. A nyárig azonban még több embert akarnak bevonni az atomvédelmi oktatásba: 250 tan­folyamot rendeznek meg 20 előadó bevonásával. Nemcsak légoltalmi feladato­kat lát el Klátik elvtárs és a többi előadó, hanem a „Csodá­latos gyógyszer” című film elő­adása után — amely a vérát­ömlesztésről, a Vöröskereszt véradó mozgalmáról szól — szá­mos véradásra jelentkezőt küld­tek tanfolyamaikról a véradó­helyekre. Így tehát a „tízórás atomvé­delmi tájékoztató előadás”, amely az esetleges háború ide­jére képezné ki az embereket, — békés célok szolgálatában is megállja a helyét. Megrendelünk önöktől exportszállításra... Látogatás a Kecskeméti Mezőgazdasági KTSZ-ben Ha valaki nem tudná: Kecs­kemét, a hírős város ma már nemcsak barackjáról és pálinká­járól, hanem számos ipari ter­mékéről is híres. Egyike ezek­nek az áruknak a Kecskeméti Mezőgazdasági Ktsz venyige­ollója. A múltban igen sokat szállí­tottak ebből a kisipari termék­ből külföldre. Jugoszlávok, ola­szok, németek és franciák évente egyaránt nagy tételeket rendeltek, belőle. De több olyan országból is jelentkeztek vevők, ahol a parasztság egy része szőlő, illetve gyümölcstermelés- sel foglalkozik. Mint a tények bizonyítják, a Kecskeméti Mezőgazdasági Ktsz termékeinek minősége ré­vén sikerre] újítja fel ezeket a külföldi üzleti kapcsolatokat. Tavaly a Kínai Népköztársa­ságba exportáltak metszőolló­kat, az idén pedig Jugoszlávia kér belőlük jelentős mennyisé­get. mintegy 10—15 ezer dara­mítottak ahhoz, hogy a metsző- ollókat minél olcsóbban tudják elkészíteni. A kojjácsműhelyben. az edzőknél, csiszolóknál és összeállítóknál egyszerre 900 darab olló van kézben, A mun­kának ezzel a szervezettségével érték el, hogy naponta 220—250 tavasz; küszöbéin a szeretnie! Zöld Mező Termelőszövetkezetben EQYRE TÖBB A TENNIVALÓ ni. A pin teld nap sem kínálta tálcán Szeremlén azt a témát, amely a mezei munkálatokká, kapcsolatos. Előző nap esett az eső, kisebb nagyobb megszakí­tásokkal szemerkélt pénteken is, a natárban folydogáló Duna szinte mágnesként húzta föld­közelbe a felhőket. A Zöld Mező Tsz-ben azon­ban mégsem tespedt el az élet. Teleki Ferencet, a csupaener- gia munkavezetőt, már a kora reggeli derengésben lehetett lát­ni, ahogy hol a kerékpárját nyergei ve, a sár miatt meg hol tolva sorrajárta a foltosokat. Aztán gyerünk: ő. maga is ko­csira ült, s tíz fogat fuvarozta a' trágyát az udvarokról ki a határba. Angyal István elnök, miután az irodán a kezdeti lépé/ek te­mérdek adminisztrációs munká­ját elvégezte, tíz óra tájban ki­sietett csak úgy gyalogszerrel a malomrájai határrészre. A földmérők most osztottak szét a szeremlei tsz-ek között egy 200 holdas területet, amelynek mintegy a fele a Zöld Mező­nek jutott, Kitííuő kertészetet Jeliet cstnálui : ezen a Duna menti áradmá-| nyos talajon. ; Á nagyobb élet a szövetkezet? irodájában zajlott le. r A jelenlevők először kiörven-j dezték magukat, hogy végre; megérkezett a megyei tanács-; tói a működési engedély (szűk-' séges a hiteligényléshez, az: SZTK-hoz), aztán valamelyikük: NYÁRFÁT ÜLTETNEK a JCiiUimtágbfiH Az Alföld Bács megyei sza­kaszán újabb, mezőgazdasági termelésre alkalmatlan terüle­teket fásítanak. A rügyfakadás előtt több mint 3500 hektárnak megfelelő holdat telepítenek bt különböző fajtákkal. A telepítéseknél előtérbe ke­rült a gyorsan fejlődő, ipari cé­lokra jól felhasználható nyárfa. A Duna ártéri bajai erdőgaz­daság a tavaszon több mint 700 nektárnak megfelelő területet aletet be nyárfával. Több mint Két millió nemes- és fehérnyár- ta kerül a dunai árterületre. A Kiskunság széljárta homokvidé- . Kein mezővédő erdösávokat lé­tesítenek. Kétezer hektárnak megfelelő területen kerül állan­dó helyére a fenyő-, akác- és avárfaesemete. felfedezte, hogy hiba van a re- disztoll Körül. Az engedélyre ugyanis nem a tsz megalaku­lásának az időpontját, 1959. feb­ruár 17-ét írták tustintával, hanem 1957-ről szól a dátum. — Ott még két évvel hátrább tartanak? — jegyezte meg Aranyos bácsi élénk derű köze­pette, aztán napirendre is tér­tek a könnyen kijavítható hiba telelt. A nagyobb baj másban leled­zik. Egyelőre nincs megfelelő mennyiségű minőségi vetőbur- gonyájuk. Elöl szerezzenek? S most is lehetett tapasztalni, hogy a gazdálkodás sokrétűsé­géhez értő tegnapi középparasz­tok mennyire neu» a semmittevő töprengés emberei. Ifj. Felső Illés vezetőségi tag szorgalommal böngészte az új­ságokat, s a Magyar Mezőgaz­dászban rá is bukkant, hogy a Perjéspusztai Állami Gazdaság Komárom megyéből jó minősé­gű burgonyát kínál megvételre. Valaki megjegyezte, hogy ér­deklődni kéne a burgonyater­mesztéséről híres kápolnásnyéki Vörösmarty Tsz-töl is. Noteszbe került a két cím, s már kész is a javaslat: az elnök tele­fonon érdeklődjék majd, még­pedig haladéktalanul a két du­nántúli nagyüzemnél. Tomcsanyi Lajos brigádveze­tőnek más gondban főtt a feje. A', ronóiun-* ke11eue a most már közel nyoicszáz- noldas szövetkezetbe. Ok tud­nák is, hogy Pénzes Pál felel­ne meg legjobban erre a poszt­ra, hiszen Szeremlére való, ag- ráregyetemet végzett, s most Pesten utolsóéves tanárképzős. Beszéltek már vele, szívesen is jönne a falujába, csak állítólag egy évet tanítania kel! majd az egyetemien. Hát ebben az ügy­ben kérvényt menesztenek még az illetékesekhez, s bíznak ben­ne erősen, hogy instanciájuknak meglesz az eredménye. A Zöld Mező Tsz-ben tehát egyre szélesebben bontakozik ki a tennivaló, sűrűsödnek a közös gazdálkodás problémái is, az a rengeteg erő azonban, amely a tagság tudásából, lel­kesedéséből összetevődött, át­segíti ezt a fiatal szövetkeze tét a kezdet nehézségein. T. I. Burányi László kovács, a szakma kiváló dolgozója, a gép- kalapáccsal nyújtja az izzó vasat. bot. Még nincs is vége az első negyedévnek, de a szövetkezet dolgozói már az ötezredik da­rab metszőollót készítik az em­lített export-rendelésből. A kis üzemben szikrapatto- gás és gépzakatolás közben Nagy Ferenc, a szakma kiváló dolgozója, mint részlegvezető kalauzol bennünket. A szövet­kezet tagjai mechanikai úton, szalagrendszerben dolgozva gyártják a márkás kertészeti szerszámokat. Gyártásuk közel­ről sem olyan egyszerű, mint egy-egy kész darabot megvizs­gálva az ember gondolná. A normalapokon 72 féle művelet van i'ellüntctve, vagyis a tagok­nak ennyiszer kell kézbevenni egy-egy munkadarabot, mire a kész metszőolló a raktárba ke­rül. Nem túlzunk, amikor azt ír­juk, hogy a szövetkezetbe tö­mörült aí"anykezű kisiparosok jóformán minden lépést kiszá­elsőosztályú metszőolló kerül ki a műhelyből. S. G. Sebestyén István csiszoló munka közben. Csökkent vagy nem csökkent? Lapunk március 5-i számá­ban, a Figyelő rovatban szóvá tettük, hogy egyes, üzemekben magasabb létszámmal oldották meg a januári tervtcljesucst av engedélyezettnél. Ezzel kapcso­latban a Kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalattól, Tamási es Miszlai aláírással egy levél ér­kezett hozzánk, amely többek :között ezt írja: • >'A vállalat január havi ter- tvét 118,8 százalékra teljesítette lés ehhez a létszámtervet 109,;! •százalékban merítette ki, tehát • az egy főre eső termelékenységi [tervet 113.3 százalékra teljesí- t telte, ennélfogva 22 munkással í kévés ebbet foglalkoztatott. | Ha az 1958. évi januári telje- tsítést az 1957. évi januári telje- tsítéssel egybevetjük, akkor lát illatjuk, hogy a termelés 126.5 • százalékra emelkedett, a létszám (viszont 128,3 százalékra. Tehál (van egy Látszólagos, 2 százalé­kos túllépés, vagyis a tavalyi (azonos időszakhoz viszonyítva (az egy lőre eső termelési érték • 98,4 százalék. Ha tehát egyálta­lán lemaradásról lehet beszél- ( ii, akkor az mindössze 2 száza- j lékot tesz Isi. A viszonylagos le t maradásnál figyelembe kel) {venni azt, hogy a vállalat az •idén egész más összetételű tér­imétől tevékenységet végzett, iezért a bázishoz való összeha- ; ionlítás csak akkor fogadható tál, ha a megfelelő szintre haz­fzuk a termelést.« • : * S E levélből tehát kiderül, (hagy nincs is lemaradás, meg ívan is lemaradás. Az egy főre ♦eső termelési értéit pedig a ta- (valyihoz viszonyítva az idén ♦ -►látszólag« csökkent. Ez aztán íjól megmagyarázza! Ha akii-- {rom vemhes, ha akarom nem... nak rendelkezésre, úgy két olyan ♦ személyt kell vinni tanúként, ( akikkel katonai szolgálatot tel-1 jcsített. E Két tanú előadása ♦ aiapjan igazolja a kiegészítő pa-1 rancsnokság a katonai szolgám:- ? ban és hadifogságban eltöltött? időt. Az itt kapott igazolást kell ( benyújtani az SZTK-hoz. * I SZÖLÖSI SÁNDOR bácsal-f mási olvasónk arra kér választ, | hogy mi a teendője abban az { esetben, ha a háztulajdonos ki • akarja lakoltatns a házból, az- J zal az indokkal, hogy kevés ház- { bért fizet Ezenkívül a háztu- ( lajdonos panaszosunk jelenlegi ] lakásából több helyiséget saját { számára szeretne felhasználni.« Szőlősi Sándor kérdéseire Kolo- ( zsi R. Gyula, a Megyei Ügyész- \ íég helyettes vezetője válaszol: j „A háztulajdonos személyében < beá'J&tt változás nem hat ki a i lakás bérlőjére vagy a lakójara. j Amennyiben az új tulajdonos j bármilyen módon háborítaná, j úgy a járásbírósághoz fordulj] hat. Szőlőst Sándornak a koráb-; bt megállapodás szerint kall a < lakbért fizetnie. Amennyiben a j tulajdonos lakásába erőszakosan j behatolna, úgy magánlaksértést < követ el.” '■ ték, de a végrehajtó, aki foglal­ni ment, csak gazdasági felsze­reléseket és állatokat talált a férjnél. Arra szeretne olvasónk választ kapni, hogy miért nem foglalták le a közösen szerzett állatállományt és terményeket. Magyar Ferencné panaszában jel­zett végrehajtást azért nem fogana­tosította a végrehajtó, mert az álla­tokra, felszerelésekre a gazdaság továbbvitele érdekében szükség van, s ez a törvény értelmében nem foglalható le. Panaszosunknak azon­ban joga van végrehajtóhoz fordul­ni, ha megtudja, hogy férjenek le­foglalható ingósága van, sót kérheti a lábon álló termés lefoglalását is. KISS PÉTER kecskeméti ol­vasónk levelében a következők­ről tájékoztat bennünket: ,.61 év es vagyok, s szeretnék nyug­díjba menni, de 1939-től 1917-ig katona voltam, illetve fogságba estem. Ezt az időt nem tudom igazolni. Mit tegyek, hol keres­sem az igazolásokat, hogy a nyugdíjamat megkaphassam?” A katonai szolgálatban és a fogságban eltöltött időt a kiegé­szítő parancsnoksággal kell iga­zoltatni Ha az adatul- nem úli­„Uetek óta járunk a városi ta­nácshoz hatósági bizonyítvá­nyért, de olt százával állnak az emberek, mert az őstermelői igazolványt is ott állítják ki. Kérjük a szerkesztőségei, tegyen valamit érdekünkben ’ — írja Szabó Lajos, kecskeméti olva­sónk. Panaszos levelét a Kecs­keméti Városi Tanács igazgatási osztályának küldtük meg, ahon­nan Kalló János osztályvezető az alábbiakat válaszolta: „Szabó Lajos kecskeméti la­kos panaszát megvizsgáltam, s megállapítottam, hogy teljes mértékben igaza van. Az igaz­gatási osztályról még két mun­kaerőt erre a munkára állítot­tam be, így tehát négyen foglal­koznak a bizonyítványok kiadá­sával. A termelői igazolványok nagyrészét már kiadtuk, s jelen­leg minden fennakadás nélkül mindenkit ki tudunk szolgálni, természetesen sorszám 'szerint.” * MAGYAR FERENCNÉ bács­almási olvasónk panaszolja, hogy különváltan éiő férjétől még nem sikerült megkapnia a közösen szerzett vagyon felét. A bírósági perek folytán a kö­zös szerzemény felét neki ítél­NINCS MÁR SOKBANÁLEÁS A TANÁCSIIÁZÁN — A GAZ­DASÁGI FELSZERELÉST NEM LEHET LEFOGLALNI — A KATONAIDŐT A KIEGÉSZÍTŐ PARANCSNOKSÁG IGAZOLJA — VÁLASZ SZÖLÖSI SÁNDORNAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents