Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-17 / 64. szám
i. <<bw 1959. március 17. kedd Szerény segííés Apöttltigőn is mint a többi Duna rnehti községben, nagy gondot okoz sok családnál az elvándorlás, a fiatalod városba, iparba özönlése. Ez a' gond sok család nyugalmát dúlta már fel. Á fiatalok elvándorlásának, városba áramlásának okai eléggé közismertek. Ipari szakma biztosabb jövőt jelent mint a kis magántulajdon, nem kedvelik a földművelés elmaradott módját, a város több lehetőséget nyújt a kulturálódásra és a szórakozásra mint a falu és így tovább. Sok falusi vezető, értelmiségi és pedagógus nagyon jól ismeri ezeket az okokat és többségük azzal is tisztában van. hogyan lehelne e sok gondol okozó kérdést megoldani. Mégis áz a helyzet, hogy megyénkben — a bajai járást kivéve — igen kevés olyan község van, ahol érdemlegesen foglalkoznának és valamit is tennének a fájó pont orvoslására. Valamelyik nap Aposta- gon jártunk, az általános iskola igazgatójával beszélgetve végül is az említett kérdésről esett szó. A tantestület, különösen annak a községben régebben megtelepedett része, jól ismeri a falunak ezt a fájó pontját, hiszen nem kell mást megnézni, csak a végzettek névsorát, hogy meglássuk, milyen jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik nem maradtak a mezőgazdasági munka mellett. Persze, a megoldás nem valami könnyű sehol, így Aposta- gon sem. A községben a szövetkezeti mozgalom, amely majd a végleges megoldást fogja jelenteni, egyelőre nagyon lassan erjed. Az elmúlt két hónap alatt inkább csak a tapogatód- zás, á gondolat erősödése, az óvatos eszmecsere volt _ a jellemző. A tantestület nevelői maguk is részt vállaltak a családlátogatások kapcsán a dolgozó parasztság felvilágosításából. Ezzel bizonyságot tettek öntudatukról, a népi demokrácia iránti segítőkészségükről. A termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsége, fejlesztésé egész társadalmunk alapvető érdeke — és a felismerés tükröződik az apostagi névelők felvilágosító munkájában. Szükséges is a falusi kultúra első számú terjesztőinek közreműködése ebben a nagy forradalmi átalakulásban, hiszen a pedagógusok közismert, megbecsült emberek a falun, sokat adnak szavukra. De most nem is erről a közvetlen segítésről akarunk szólni elsősorban, hanem arról, hogy az apostagi nevelők úgy adják elő szaktárgyaikat, hogy a nyiladozó értelmű falusi ifjúság megismerkedjék a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kérdéseivel, nagy lehetőségeivel, az új paraszti élet szépségével. Ez nem könnyű dolog, mert itt az eröszakoltság, a sablon nem használható, az csak árthat. A kezdeményezés, a helyes törekvés azonban dicséretre méltó. Hiszen a mai iskolás gyermek a jövő évek felnőttje, egy-két évtized múlva már az ő vallaira nehezedik majd a termelés, az országfenntartás gondja. S az nem kétséges, hogy a gyermekek felvilágosultsága jótékonyan hat szüleik gondolkodására is, Asl mondhatnák,, hogy mindez nem is olyan világrengető nagy dolog. Tényleg, nem hozhat ez a szocialista segítés egyik napról a másikra óriási sikereket. De mégis segítség! Mégis segíti és előre segíti a fejlődést a falun. És ez a fontos. Nagyon jó lenne, fia a saját erejükből telő segítés módozatain másutt is így törnék a fejüket, ha az apostagi nevelők szerény példáját megyénkben mindenütt követnek. R. F, A LEGVONZÓBB PÄLVADlJ Egy nagy párizsi napilap nemrég pályázatot hirdetett. A francia közállapotokra jellemzően, a pályázat legfőbb vonzereje, hogy az első nyertesnek a lap megfizeti egy évi adóját és lakbérét. Leleplezték as adócsalót 69 ezer forint bevitelt titkolt el az adóügyi szervek eiffl a mások muokájából élősködő kárpitos Film az aíomrobbantchoh ellen Japánban a napokban fejezte be egy tokiói filmgyár a Fu- kurju Maru nevű japán halászhajó tragikus sorsáról készült film forgatását. Mint emlékezetes, 1954 márciusában a robbantási kísérletek közben rádióaktív sugárzást szenvedtek í japán halászhajó matrózai, A képen: jelenet a filmből. 72. — Én tudnék, Jack. Ha a hazámra emlékezem, csupa kellemes dolog jut eszembe, napokon át, sőt akármeddig is. Ez persze nem azt jelenti, hogy semmi rosszat nem láttam, hogy nálunk minden kifogástalan. De ezek a bajok lényegtelenek. Peterson fel-alá járkált a laboratóriumban, majd metsző hangon megkérdezte: — Mondja már meg végre, Mister Vogel, kicsoda ön? Gyűlölöm, » ugyanakkor el vagyok ragadtatva magától. A kitartásétól. A mesteri játékától. És nem utolsó sör ban a .tehetségétől. Az Integrátort csak igazán tehetséges mérnök javíthatta még... De hihetetlennek tartóm, hogy ön, okos, művelt ember létére nem érti meg: az új háború n huszadik század második felében az emberiség öngyilkosságát jelentené?! Gyűlöltem magukat, németeket, mert a koncentrációs táborban két éven' át kínozták, majd megölték a feleségemet. De a békés jövőben reménykedve még ezt is megbocsátottam ... És tessék, ön most arról ábrándozik, hogy az integrátorral leigázza a világot. .. Hát nem volt maguknak elég Németország kétszeri leigázása? Miért akarják országukat a végzete« nuszUiláshs dönteni?,.. lOtmi'OIIA : CAISAI AVUOBAC Harwood is erről képzelődik. Másfél hónapja ugyanebben a szobában hallgattam végig azt a rettenetes lázálmát, hogy néhány kiválasztott kedvéért az egész emberiséget el kell pusztítani ..; De mire jó ez? ... Mire? ...- Naponta egy kiló kenyér és egy darab hús mindenkinek elég; a milliomosnak éppúgy mint a munkanélkülinek. Nem, ekkora szenvedéllyel már aligha lehet hazudni. Ez a vallomás a lélek őszinte segélykiáltása volt. Scseglov Petersonhoz lépett, s kezét a vállára tette: — Maga hiába akar engem tnceacitálni. Jack. Mért én nem Vogel vagyok, se nem német, de legkevésbé kém. Én szovjet mérnök vagyok. S magam is félek az új háború lidércétől. Tehát az integrátorra nincs szükségem. Az integrátort el kell pusztítani. Peterson úgy nézett Scseglov- ra, mintha lelkének legrejtettebb titkait kutatná. Scseglov meg komolyan, őszintén így szólt: — Igaza van, Jack. De mondja el, hogyan gondolja? Kettesben mégis csak könnyebben boldogulunk. Peterson néhány percig meg- hányta-vetette magaban a lehetőségeket. Felvette a »rádió- sisakot-, hallgatózott... Aztán magához intette Scseglovot: — Az integrátort ne tegyük tönkre, hanem használjuk fel!... Vegyük filmszalagra a legtisztább emberi érzéseket, a legszebb indulatokat; rögzítsük a boldogság es a megbékélés elektromágneses rezgéseit. Azután az integrátor segítségével formáljuk jobbá a világot! Hát ezek igazan furcsa elképzelések voltak!... Scseglov alig tudta visszatartani nevetését. —* Mágiával akar harcolni a bombák és puskagolyók ellen? — Nem, hanem az integrátorral 1 — felelte keményen Pc- .erson. — De ahhoz, hogy ezt 1 nagyszerű célt elérjük, mindenekelőtt a »hatalmat sugárzó- készüléket kell megszereznünk! — Hát az meg mi fán terem? — Az egy rendkívüli teljesítőképességű. új Integrátor. Har* A megyei tanács legutóbb egy jelentésében megállapította, hogy az önálló kisipari tevékenységet folytató és a szabad szellemi foglalkozást űzők közül sokan eltagadják tényleges jövedelmüket a pénzügyi szervek előtt. Ezáltal jelentős ösZ- szegű adócsalással károsítják meg népi államunkat, s ugyanakkor jogtalan anyagi előnyökhöz jutna« a közteherviselést becsületesen vállaló társaikkal szemben is. A megyei tanács pénzügyi osztálya és a kecskeméti járási tanács pénzügyi osztálya például nemrég vizsgálatot folytatott Blaskovics Antal kecskeméti kárpitos műhelyében. Többek között megállapították, hogy 1957. második félévében 34 200 forint helyett csak 19 700 forint bevételt váltott be. 1958. első félévében újabb 14 600. a második félévben pedig már 40 000 forint bevételt tagadott el a megadóztatas elől. Nehéz dolga volt a vizsgálatot folytató szakembereknek, mert Blaskovics kárpitos a megrendelőkönyvet is csak az utóbbi négy hónapban vezeti. Az adócsalást úgy követte el, hogy az általa vezetett pénztárkönyvbe nem írta be miből származnak bevételei és kiadásai. Ilyenformán pénzbevételének csak egy részét könyvelte cl. Végül úgy sikerült hozzávetőleges pontossággal kideríteni műhelyének forgalmat, hogy a részére dolgozó asztalosok könyveléséből állapították meg, mennyi széket, fotelt, s rekamiévázat stb. szállítottak neki. A vizsgálat azt is kiderítette, hogy Blaskovics Antal a termelő munkában közvetlenül nem vett részt, azt három segédjével és két tanulójával végezteti. A mester leginkább csak az anyag- beszerzést intézi és a vevőkkel tárgyal. Nézzük csak számvetését, hogyan lehet kevés munkával könnyen megélni? Blaskovics Antal műhelyének 1958-ban több mint 183 ezer forint forgalma wood holnap reggel fogja kipróbálni. .. Embereken... Erős a gyanúm, hogy éppen kettőnkön! — mondta Peterson, majd résziéi esen beszámolt Scseglov- nak a lefülelt beszélgetésről. Hosszú ideig hallgattak: a helyzet valóban súlyos volt. — De hol az a »sugárzó«? — kérdezte Scseglov. — Azt hiszem, a második épülettömbben — válaszolta Peterson. — Abban a laboratóriumban. ahová sohasem engednek be minket. — Rendben van — mondta Scseglov. — Én egyedül a végére járok a dolognak. Csak arra kérem, ne avatkozzék bele, és ne zavarjon meg. Most pedig szépen feküdjék le, aludjon. Peterson vállat, vont. Már megbánta, hogy kollégáját figyelmeztette a veszélyre. XIX. fejezet HA A MOTOR ELROMLIK... Mister Harwood kitűnő hangulatban lépett a hálószobájába, Minden úgy ment mint a karikacsapás. Knipps félt Par- kertől és néhány százezer dollár »könyöradománnyal« is beérte. Parker pedig ma végleg beleegyezett, hogy a -hatalmat sugáAó" kipróbálása után korlátlan hitelt nyújt az integrátorgyár felszereléséhez, míg Johnson közölte, hogy éjfélkor száll fel Szingapúrban; ennél korábban veszélyes lenne a fc- ketebőrűeket a repülőtérre szállítani. (Folytatása következik) volt. Ebből 58 ezer forint vtplt a rezsi költsége, 32 ezer tortptot munkabérre fizetett ki, a nixg- maradó 92 ezer forintot pedig ő vágta zsebre. Segédei p munkabérükre vonatkozólag a következőket mondták jegyzőkönyvbe: havonta SUO —850 forintot kerestünk, a ta-> aulák pedig 200 forintot kaptak ugyanennyi időre. Blaskovics Antal — a munkásait kizsákmányoló kapitalista vállalkozó — ugyanakkor munka nélkül 7500 —S000 forintot keresett havonta az üzleten — tízszeresét annaü; amit egy-egy segédjének fizetett. Több felől hallani híreket arról, hogy megyénkben van még néhány ilyen műhely. Reméljük a pénzügyi szervek megtalálják a módját annak, hogy a többi adócsalót is felderítsék, kémé-, nyen megbírságolják, s pótlólag megadóztassák, mint ahogy azt. Blaskovics _ kárpitos esetében tették. N. O. ■' — 100 ezer forintot fordít a törpevízmű megépítésére ebben az évben a Jánoshalmi Községi Tanács a községfejlesztési ösz- szegből. Az építési szerződést már meg is kötötték. c irodalmi est NFQYVEN ÉVE Ki tudja, hogyan kezdődött Kecskemét város ncpe cs Betereli Andor, a költő között a barátság? Ki tudja, miért hagyta ott Budapestet öl évvel ezelőtt? Nyugtalan természet volt? — Az, a szó tisztább és nemesebb értelmében, Bármifajta csúnyaság, igaztalanság, ellenkezést váltott ki belőle. Peterdi Andor, az Alföldi Híradó szerkesztője még Kecskemétről történt elköltözésével sem szakította meg a városhoz és az itteni munkásság vezetőihez fűződő baráti kapcsolatait. A Magyar Alföldnek még az 1913—14-e$ évfolyamában is több szép Peterdi-verssel találkozunk. Tanácsaival is szívesen segítette a helyi munkás-írókai: Horváth Ambrust, Hajnal Józsefet és a többieket. A Magyar Alföld egykori főszerkesztőjének. Hajnal Józsefnek Gőz- kalapács című kötetéhez előszót is irt. Peterdi Andor 1919 márciusában irodalmi esten is bemutatkozott a város közönségének. Várnai Zsenit, feleségét, akinek versei közvetlenül is siettették az akkori korhadt rendszer ösz- szedőlését, személyesen ekkor ismerte meg a kecskeméti nép. Sok idő telt el azóta. A nagyszerű költöházaspárról egy kicsit elfeledkeztünk, pedig Peterdi Andor mindig nagy szeretettél gondolt a városra. — >•Sokszor emlegette szegény n kecskeméti szerkesztőséget, az Alföldi Híradót, ahol annyi szépet szeretett volna megvalósítani-' — írta Várnai 'Zseni e cikk szerzőjének küldött levelében. Elfutottak a gyorslábú evek és Várnai Zieni egyedüT nwradt. Férjének már csak emlékét. idézhetjük. De a köítőnő, akinek szüntelenül »tiszta fényért« dobogott szíve, szólt szava — ismét ellátogat Kecskemétre. üt nap híján — pontosan 40 év múltán — a kecskeméti munkásklubban lep fel 1959. március 19-én, csütörtökön esí% tisztelettől és szeretettől bizonyára meghatott érdeklődök se rege elölt. Köszöntjük városunk kedve vendégét! Ucllaá Nándor
