Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

4. oldal 1959. március 15, vasárnap Nyomdász, újságíró, párttitkár Horváth Ambrusra emlékezünk A Nagykőrösről Kecskemét­re származott nyomdász a teremtő, alkotó emberek faj­tájából való volt. Különösen fejlett igazságérzettel született, gyűlölte a kizsákmányolást; a >*nép nevében«, de a nép ellen cselekvő politikusokat, a sunyi­ságot, a politikai, gazdasági és művészeti szédelgést, a tehet­ségtelen könyöklést A fiatal nyomdai betűszedőt sehonnan sem lehetett elriasz­tani, ahol osztályának és ha­zájának használhatott. Nagy tudásáról, irodalmi, történelmi ismereteiről munkástársai Is meggyőződtek, s ezért 1899 őszén megbízták az Általános Munkásképző Egyesület akkor alakult helyi szervezete titkári teendőinek ellátásával. Sokat vártak tőle, — az első kecs­keméti párttitkártól. Itt akkor napról napra rosszabbodtak a viszonyok: a nagyhírű Kada polgármester sem tudott gátat vetni az általános gazdasági romlásnak. Horváth Ambrus lelkes és ügyes segítőtársak támogatásá­val azonnal munkához látott. Az első, 1900 tavaszán tartott népgyűlésen még csak százan hallgatták a szónok szavait. 1903 májusában már 1500 mun­kás gyűlt össze a Czollner téri tömeggyűlésen. Ez év őszén je­lent meg a Kecskeméti Mun­kás, Benedek József szerkeszté­sében, Horváth Ambrus szelle­mi irányításával. Része volt ab­ban is, hogy akkor négy év alatt szakegyletekbe tömörül­tek a városban élő szabók, kő­művesek, nyomdászok, fások; kétkezi munkások. Sztrájkokról, tüntetésekről tudósítanak az egykori krónikák. A munka­beszüntetés miatt elbocsátott asztalosok 1903 őszén ipari szö­vetkezetét alakítanak. Később a Petőfi Munkás Színjátszó Egy­let haladó, olykor szocialista mondanivalójú darabokkal ne­veli a város lakosságát. Hor­váth Ambrus rátermettsége, ügybuzgalma nélkül most nem számolhatnánk be örvendezve a kecskeméti munkásmozgalom akkori gyors erősödéséről. TVf ilyen remek újságíró iYA volt! Áll egyszer a szedöregál előtt — ezt a történetet a mai kecs­keméti nyomdászok is ismerik — és betoppan főnöke. — Mit csinál, lopja a napot? Üres a kézirattartó, elúszik az újság! — A cikkemet szedem — s mutatja a teleszedett sorjázót (vinkelt). — Honnan? A nyomdász, újságíró és párt­titkár; Horváth Ambrus vá­laszképpen a fejére mutatott. Féltek is ettől a fejtől. Ala­pos tárgyi tudás, megfontoltság, líemény, de általában tisztelet- teljes hang jellemezte írásait. Az általa szerkesztett újságtól -remegtek a hatalmasok és tá­mogatást vártak a szegények«. Az első világháború kitöré­sekor — a többi országokhoz hasonlóan — a magyar szociál­demokrata vezérek is »a hábo­rú szükségességéről« fecsegtek. Horváth Ambrus sok régi ve­zetőnél világosabban látott. Sírva nézte a nótázva halálba vonulókat. Tiltakozásképpen be­szüntette hetilapját. -A Magyar Alföld nem jelenik meg addig, amíg a béke napjai vissza nem térnek. Bármily erős a hangja, elnyeli a csatazaj... Nem halt meg, csak alszik, csak figyel, így azután, talán nemsokára, bizonyára lesz majd sok mon­danivalója.« — így búcsúzott. A szebb napokra, amiért a nyomdász egy életet áldozott, négy évet kedlett várnia. 1918 őszén a Magyar Alföld újra bekopogtatott a tisztaszívű em­berekhez. De már nem Horváth Ambrus neve szerepelt a fejlé­cén. Betegen, hihetetlen nyo­morúságban sínylődött, a szü­lető új világ kibontakozását nem segíthette. Régi ellensége, Révész prelátus az első között vonultatta be. A fronton telje­sen tönkrement Munkaképte­len betegként került haza és a szociáldemokrata vezérek — akik megharagudtak rá nyílt- szavúsága miatt — sorsára hagyták. december 24-én halt meg Budapesten. Te­metéséről csak pár sorban em­lékeztek meg a lapok. Utca nem őrzi nevét és emléktábla sem jelzi, hogy hol szerkesz­tették a nagyszerű munkáslapot 81 éves lenne, ha élne..; Heltai Nándor 1918. Üdülés pénz nélkül Színes ssélesvásmnú olasz film A gyönyörű itáliai nyár ha­misítatlan hangulatát árasztja magából ez az új olasz film. A könnyű, vidám történetet a pezsgő olasz temperamentum és sok kacagtató jelenet teszi élénkké. A film felvételei min­den díszletnél pompásabb kör­nyezetben, az azúrkék tenger­parton, narancsligetekkel öve­zett festői Isiában készültek. A szereplők közül elsősorban Vittorio De Sicát emeljük ki. A film francia, olasz, német sztárok — Nadia Gray, Myr- jam Bru, Isabella Corel és Sn« sänne Kramer —- közreműkö­désével készült, akiknek szép­sége és kitűnő játélca között nehéz különbséget tenni. Pedagógus hlubélet Haján A bajai pedagógusok — hogy píldát mutassanak a város más értelmiségi rétegeinek — elha­tározták: egészséges klubéletet fejlesztenek ki. Minden pénte­ken találkoznak a művelődési ház klubjában, s havonta ren­deznek klubestet, amelyre min­den esetben a Tóth Kálmán Társasággal közösen neves elő­adókat biztosítanak. A tervek szerint Dezséry Lászlót, Pándi Pált, Illés Bélát is meghívják. (fi) A kuUuíátis dóit fv&enoni: cáisai pvnqsaG Szerte az országban, a kecs­keméti járásban is nagy igyeke­zettel, szorgalommal készülnek a fiatalok a Ságvári Endre kulturális seregszemlére. Ez a seregszemle a dicső Magyar Ta­nácsköztársaság 40. évforduló­jának tiszteletére indult. Az ed­digi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy ifjúságunk nagy tö­megei lelkesen készülnek erre a napra. A kulturális seregszemlék ma már évről évre megismétlődő hagyománnyá váltak. Az 1958-as évben megrendezett kulturális seregszemle helyi bemutatóin a kecskeméti járásban 1450 fiatal vett részt, a járási bemutatón pedig 550-en. A Tanácsköztársaság évfordu­lójának tiszteletére rendezett seregszemle az előzőeknél is nagyobb méretű lesz. A járási KISZ-bizottság a járási tanács népművelési csoportjával kö­•Gondolj valami másra! — kérlelte magát Jack. — Mert ez nagyon szomorú!« De másban sem találta örö­mét. Barátai cserbenhagyták. A megfeszített, idegőrlő munka nem védte meg a munkanélküli­ség rémétől. Hűséges felesége meghalt... Mire is gondolhat­na még? Jack kedélye elhervadt, ün­nepi közérzete eltűnt. S egé­szen prózai gondolatok rohan­ták meg; a kamrában pokoli hőség van, jobban kellene szel­lőztetni ... Csak azok az átko­zott lakkcipők ne nyomnák az ujjait, ne égetnék a lábát! •Egye meg a fene a szellőz­tetést! Meg a cipőket is! — mérgelődött Jack Peterson. — Foglalkozz azzal, ami jó és szép!« t.. Az integrátor kazettájában pedig egyre fogytak a filmte­kercs méterei. Peterson agyá­nak elektromágnese rezgése százszorosára erősödve fantasz­tikus cikcakkokat rajzolt a szalagra. A készüléket Scseglov kezelte. Jack kívánságának megfelelően gondosan figyelte a felvételeket. Majd kigyulladt a kis tábla: •Vége«, és Scseglov kikapcsolta az integrátort. Peterson néhány másodperc múlva borús és fáradt arccal lépett be a laboratóriumba. Le­üli egy karosszékbe, lehúzta és dühösen félredobta lakkcipőjét, majd zokniban a készülékhez lépett. — Milyenek a felvételek? zösen végzi annak előkészítő munkálatait. A seregszemle megfelelő elő­készítésében nagy szerepe van a községi művelődési otthonok vezetőinek és a helyi pedagó­gusoknak is. A seregszemle helyi bemuta­tóira minden községben már­cius hónapban kerül sor. Ezek a rendezvények szervesen il­leszkednek a magyar—szovjet barátság hónapja, a március 21-i ünnepség az április 4-i ünnepségek műsortervébe. Já­rásunkban különösen széleskörű készülődés folyik Ballószögben, Hetényegyházán, Kerekegyhá­zán, Lászlófalván, Izsákon és a tiszakécskei KlSZ-szerveze- tekben. A helyi bemutatókat körzeti bemutatók követik, amelyet Tiszakécskén április 5-én. La- josmizsén április 12-én, Bu- gacon április 19-én és Izsákon április 26-án tartanak. A leg­jobb együttesek pedig majd a megyei kulturális seregszemlén mutatják be tudásukat. Szabó Gyula, a kecskeméti járási KISZ- bizottság munkatársa ló«mu(aLó elolt Az Optimista tragédia szerzőjéről Március 20-án kerül bemuta­tásra a Katona József Színház­ban a szovjet drámairodalom — Jók. — Az integrátor tehát mű­ködik .. j Működik.; i — Ismé­telte elgondolkozva. — Smith annak idején azon fáradozott, hogy lefényképezze az emberek szenvedését. Én azonban a bol­dogság élményét akartam meg­örökíteni, és ez sokkal nehezebb 0 h ni it : yj p:/f* H egyik legszebb alkotása, az Op­timista tragédia. Vszevolod Visnyevszkij írói pályafutását három nagy drá­ma és egy film irodalmi forga­tókönyve teszi emlékezetessé. Egy harcos bolsevik életútjának nagyszerű irodalmi megnyilat­kozásai ezek a müvek: Vis­nyevszkij írói nagyságának megértéséhez kerülünk köze­lebb, ha megismerjük érdekes életútját. Tizenhét éves volt, amikor beállt a Vöröshadsereg­be. Hajósinas volt a balti-tengeri flottánál, később géppuskás az l. lovashadseregben, részt vett az azovi-tengeri flotta hadmű­veleteiben Vrangel szétzúzása idején. Ezeknek az élmények­nek, nagy történelmi esemé­nyeknek állít maradandó em­léket műveiben: az 1. lovas­hadsereg, az Optimista tragé­dia, a Felejthetetlen 1919 c. drámákban és a Kronstadti tengerészek c. filmben. Visnyevszkij harcolt a spa­nyol szabadságharcosok olda­lán, részt vett a finn háború­ban, ott volt az ostromlott Le- ningrádban. A Nagy Honvédő Háborút végig a flottánál és a hadseregnél töltötte. Az 6 tu­dósításai adták hírül a Prav­dán keresztül a világnak, hogy Berlint elérték a szovjet csa­patok és velük együtt az elsők között vonult be Berlinbe. Ez teremti meg az Opti­mista tragédia mélyen emberi igazságát és nagy erejét. Har­minckét éves volt Visnyevszkij, amikor az Optimista tragédiát megírta. Merész elgondolású, szinte páratlanul lenyűgöző erejű drámát alkotott. A mű egy esztendővel ezelőtt a magyar közönséget is meghó­dította. Néhány nap múlva a Katona József Színház közön­sége is részese lehet e nagy­szerű drámának. Síkiás Olga feladat.;: Mert mondja meg : nekem, jó uram, tudna ön akár ; csak egy óráig is csupa kelle-: mes dologra gondolni?... Mond- : ja meg, de őszintén: szülésé-j gem van a véleményére... : Scseglov kíváncsian nézett: Petersonra. Jack valóban fúr-: csán viselkedett. Néha mégis ; azt kellett hinnie, hogy a sze-j méből sugárzó bánat egy be-: csüietes ember bánata. akit: megvert és lesújtott az élet. (Folytatása következik) •Ennek így is kellett történ­nie.« Jack mindenáron el akar­ta oszlatni a régi sérelmeket. — •Az ifjúságot becsületre kell nevelni!« De a becsület gondolata új­ra csak a lelkészt idézte fel; a ravasz papot, aki kihasznál­va Jack apjának tudatlanságát, kétszer fizettette meg ugyanazt az adósságot, méghozzá kama­tostól! •Az csak félreértés lehetett!« — hessegette el Jack ezeket a gondolatokat. Mihelyt azonban szétoszlatta a lelkésszel kapcsolatos emlé­keit és az »-áldozatkészség« te­rületére kalandozott, már sem­mi kedve sem volt azokkal a nyomorúságos centekkel foglal­kozni, amelyeket annak idején a szegényeknek és éhezőknek adott. Igen, Jack egyszer két dol­lárt, egész vagyonát egy Eddy Hopkins nevű rászorulónak ad­ta. Hopkinst az adósságai miatt elkergették a farmról; felesége meghalt, lánya — Jack kék­szemű, aranyfűrtű első szerel­me — éhezett. Jack nyíltan ném merte felajánlani segítsé­gét. Ez mind az ő, mint a lány önérzetét sértette volna. Ezért a pénzt Hopkinsnak nyújtotta át, aki mindjárt egy lokálba vitte, és keserűségében az utolsó centig elmulatta. 11, De Peterson körül most el­süllyedt a külvilág. Minden akaratát arra összpontosította, hogy az élet tiszta, derűs és kellemes gondjaira gondoljon. Mindenekelőtt gyermekkora áhitatos perceire emlékezett vissza, amikor az őszhajú, pi­rosarcú protestáns lelkész a mennyei boldogságról prédikált. Majd azokat a szegény koldu­sokat idézte maga elé, akiktől néhány centet sohasem tagadott meg annak idején. Most ugyan­is a jól végzett munkát kísérő emelkedettségben és belső örömben akart elmerülni. Első szerelmére és édesanyja utolsó tekintetére gondolt. A tisztaság és bőkezűség, a hűség és becsü­let élményeire. A jót tudato­san felnagyította, s szántszán­dékkal el akarta felejteni a rosszat. De, ha valaki megtiltja ne­künk, hogy a fehér medvére gondoljunk, akkor bizonyára nem tudjuk kiverni a fejünk­ből. Egy valószínűtlenül nagy, kényszerítő erő elterelte a gon­dolatait a lelkész jámborságá­ról, s azt a másik, még világo­sabb képet Juttatta eszébe, ami­kor a mérges, tajtékzó pap cu­darul megvesszőzte néhány al­ma miatt, amelyet a gyümöl­csöséből ellopott

Next

/
Thumbnails
Contents