Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
T3S9. március f5, vasárnap 5. oldat Tizenhat méter mélyben, az egyik kút működése közben készült ez a felvétel. A képen Tassi Lajos, a Kecskeméti Csatorna-, Vizmüépítő és Szolgáltató Vállalat igazgatója látható, ellenőrzés közben. Megkezdődött a fásítási hónap Március 10-én kezdődött a fásítási hónap. Bátran állíthatjuk, hogy az országban közüggyé vált a felszabadulás óta a fásítás. A tavalyi fásítási hónap keretében 72 300 darab su- háng és 19 ezer darab csemete került elültetésre társadalmi munkával megyénknek a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság területére eső részén. A KISZ- és az úttörőszervezetek a kecskeméti járásban végezték a legjobb munkát. Több szervezet* kapott tavaly pénzjutalmat és! díszoklevelet ezért. < Az idén a fák hónapja és aj nyáríásítási program keretében} a KISZ megyei bizottsága 8000* nyársuhángot oszt el a legjobb; KISZ-szervezetek között. A( KISZ- és az úttörőszervezetek* ezt társadalmi munkában ülte-J tik majd el. Figyelembevéve* Kiskunfélegyháza város fátlan-J eágát, az itteni KISZ- és úttö-r rőszervezetek 8000 darab akác* sorfa elültetését oldják meg) társadalmi munkában a íák( hónapja alatt. A későiteken kívül Tisza kécske 2800, Városföld 1000, ( Kisszállás 400, Orgovány ugyan-* ennyi nyársuhángot kap belte-} rületi fásításra, melyek elülte-* téséről a helyi tömegszerveze-> tek, szintén elsősorban a KISZ( és az úttörőcsapatok tagjai* gondoskodnak a helyi tanácsok^ Irányításával. ( Termelőszövetkezeteink az> előre elkészített tervek alapján? 840 ezer darab csemete és 220 r/<?r darab suháng elültetését* tervezik. Ezt a közös gazdasá-c gok ingyen kapják. Megyénk termelőszövetkeze- j tejben nagyarányú a fásításig kedv. ezúton Is felhívjuk Íi-í gyelmüket, hogy őszi fásításaikhoz július 15-ig, a jövő tavaszi fásításaikhoz pedig november 15-ig a helyi tanácsok mezőgazdasági felügyelőjéhez, illetve csoportjaihoz adják be csemeteigényléseiket, hogy az erdőgazdaság időben ki tudja azokat elégíteni. Halupa Lajosné erdőmérnök A harmincnyolc méter magas víztorony tárolójából látják el a város bérházait. Alig néhány napja, hogy Gara termelőszövetkezeti község lett, de szinte abban a pillanatban, amint kikerült az ezt jelző tábla a község névtáblája alá, megkezdték a munkát az új szövetkezetek. Négy közös gazdaság öleli fel most a határt A Vörös Csillag és a Rákóczi mellett a Partizán és a Kossuth Termelőszövetkezet alakult Dujmov Antallal, a Partizán délszláv elnökével beszélgetünk, aki 13 és fél holddal lépett a szövetkezetbe. Csupa energia, amint lelkesen magyarázza, hogy milyen terveik vannak. — Tizenhat fogatunk állandóan dolgozik. Nagy szükség van most a lovakra is, mert sürgős a munka. Holnap megkezdjük a hagymaduggatást az asszonyokkal, négy holdon termesszük. Nem feledkezünk meg az őszi kalászosok ápolásáról sem. 84 holdat fejtrágyáztunk, 75 kilogrammot adtunk holdanként. A burgonya alá 80 mázsa istállótrógya, 100 kilogramm szuperfoszfát és 50 kiló kálisó kerül, egy-egy holdra számítva. Katona Tiborné községi mezőgazdasági felügyelő, aki nemsokára a Partizán agronómusa lesz, ehhez hozzáteszi: — A termelőszövetkezetben 130 kilogramm lesz a holdanként! mű- trágyafelhasználás. Ezért 14100 forint árkedvezményben része sülnek a közös gazdaság tagjai. Nemcsak a tanácstól, hanem az állami gazdaságtól is sok- segítséget kap a Partizán. Kölcsönben 13 mázsa zabot, 30 mázsa burgonyát kaptak, azonkívül 3 holdra takarmányrépa vetőmagot ingyen adott az állami gazdaság vezetősége. Az idősebb testvérek sfeni feledkeznek meg róluk. Kricska- vity József, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet agronómusa, Csík Mihály, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke szintén segítséget nyújtanak a még tapasztalatlan vezetőknek és tagoknak. A másik ifjú szövetkezet, a Kossuth még csak három nappal ezelőtt alakult, máris az utolsó simításokat végzik a terven. Már van székhazuk. Jankó Endre elnök elmondj*, hogy az állami gazdaságtól 19 mázsa zabosbükköny vetőmagot kaptak, ezenkívül egyéb vetőmagvakat is Ígértek a politikai és a szakmai segítségen kívül. Mind a 22 fogat dolgozik már a kö2ös földeken, valamennyi tag bekapcsolódik a munkába. Még bizonytalanok az első lépések és ebben a bizonytalanságban nagy segítséget jelent a tanács, az állami gazdaság, a két régebbi termelőszövetkezet részéről megnyilvánuló. segítség. Ez biztosítja majd, hogy a két ifjú garai termelőszövetkezet erős közösséggé kovácsolódjon össze. K. S. Egy férfi elsírta magát Visszafelé pergettem magamban az előadás mondatait, s már tudtam, hogy a szemben ülő bácsbo- kodi miért sírta el magát. / — Nézzétek meg az asszonyaitokat — mondotta az államminiszter. — Negyven éves korukra mar megöregedtek, kiszikkadtak... És ő, az élettől duzzadó parasztférfi a lelketrázó szónoklásra maga elé Képzelte élete társát, az asszonyt, akire úgy nézett valamikor, még legény korában, mint éltető nap a mező Virágára. Üdén és frissen, mint szivárvány zivatarok után, tündökölt az az asszony élete egén, míg, észre sem vette, elfcnnyadt. színét vesztette, pedig ével számát tekin've oh, még mennyire fiatal. — Tudjátok miért0 — vágta oda neki is a kérdést a miniszter. — Tudod miért? — dobolta benne a lelkiismeret. — Mert amíg te a szántóföldén dolgozgattál, asz- szonyod, életed társa veszkődött a gyerekekkel, az otthonnal, a baromfiakkal, a sertésekkel, a tehenekkel, főzte neked az ebédet, mosta rád a fehérneműt, tettvett a veteményesben. Miattad! Te tetted tönkre az asszonyodat! Te, te, te! Ez sajtolta ki belőle a könnyet. A megbánás, a bűntudat. Mert lehetett volna másképp is. Már évek óta másképpen is lehetne. Élhetnének úgy, hogy az asszony vállát ne nyomná ezernyi gond mázsányi súlya. Ha nem ragaszkodna ő, a férfi annyira ahhoz a tucatnyi hold földhöz, a «-maga birodalmához«, amelyben néki sem fenékig tejfel az élet* s amelyben rabszolga az asszony. Amikor elsírta magát, nagyon szerettem volna átfogni széles vállát, megölelni. — Mert, aki a vád és önvád marcangolására nem marad fád, érzéketlen, az tisztalelkű ember lehet. Azóta mindig ő jut eszembe, ha arról hallok, hogy Bácsboko- don ennyien és eny- nyien hagytak fel az egyénileg gazdálkodással és léptek a közösbe. Az az érzésem, hogy már ő is közöttük van. Száz más ok között az asszonya miatt is. Hogy ne terhelje any- nyi gond a vállát, s ismét ragyoghasson élete egén, mint zivatar után a szivárvány! Tárián István Fényképezőgép — Napszemüveg — írógép — Egy éb optikai és fotócikkek nagy választékban OFOTÉRT-tól. Kecskemét, Szabadság tér 1. 7390 ! GÖG LAJOS elvtárs. a Csá- volyi Községi Tanács elnöke, arról tájékoztat, hogy pártmeg- bizatásuk egyik részét mái teljesítették. Átsegítették a kis- parceilám küszködőket a nagyüzem tábláira, a felemelkedés, a boldogulás útjára. Most pedig azon munkálkodnak, hogy a szövetkezetbe tömörült egyéni gazdák számításaikat valóban megtalálják és a közös gazdaság minél előbb a jólét forrása legyen. A termelőszövetkezetek szervezésében — magyarázza Gőg elviére — mindenek előtt a kommunistákra, a pártszervezet tagjainak példamutatására támaszkodtak. 48 párttagjukból 40-en léptek be a termelőszövetkezetbe. Többek között VI- dovics Máté 12, Kábái Ferenc 5 és Vidovity István 5 holdas egyéni gazda párttagok neveit említi meg. Jelenleg minden párttag, aki földdel rendelkezik, már a közösben gazdálkodik Csávolyon. Amilyen nagy szerepe volt a párttagok példamutatásának az új termelőszövetkezetek létrehozásában és a régiek megerősítésében, most ugyanolyan vagy talán még nagyobb szerepük lesz a közös munka megszervezésében, az új élet első lépéseinek megtételében. A helyi vezetők tudják, hogy milyen sok múlik a kommunistákon. A községben öt termelőszövetkezet működik, két régi és három új. A pártszervezet az elmúlt napokban igen helyesen úgy határozott, hogy hamarosan együttes tanácskozásra hívja össze a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistákat és ott részletesen megvitatja velük a közös gazdaság megerősítésének tennivalóit, a kommunisták feladatait. Ezen az értekezleten a pártszervezet vezetősége a tavaszi munkák elvégzésében való példamutatásra és a közös építkezések mielőbbi megindítására bátorítja, lelkesíti a kommunistákat és a szövetkezet valamennyi hívét. EZEKBEN a napokban a nagyobb termésért, az ország kenyér- és mezőgazdasági nyersanyag szükségletének megfelelő kielégítéséért, a nagyüzem nyújtotta lehetőségek kihasználásáért és a szövetkezet tagjai jólétének növeléséért indulnak harcba a csávolyi kommunisták. Pártmegbízatásuknak ez a második része, és tegyük hozzá, nagyobb feladatot képviselő hányada, a munka neheze. A községben szerzett tapasztalataink alapján meg vagyunk győződve arról, hogy ezt a feladatukat is kommunistához méltóan, Szívvel, lelkesedéssel látják él, s hamarosan újabb sikereket könyvelnek el Csávolyon. Nagt József A MUNKA NEHEZE Mindenünnen árad a segítség Ott ült velem szemben, az asztal másik oldalán; mellette jobbról, balról társai, jóvágású. erőtől duzzadó parasztok. Arcuk a kultúrház színpada felé, merő figyelem valamennyi, mert ritka előadó vitte ott a szót; államminiszter, Marosán Oyörgy elvtárs jött el közéjük Bácsbokodra. Figyelte ő is a kormány tagjának minden szavát, — és egyszer csak megkeményedett a javakorabeli 45 éves forma ember arcizma, aztán megrándult; erőlködött a férfi, az erős, hogy uralkodjék magán, de nem bírt, s egy könnycsepp ült ki a szeme sarkába, mélyről jövő, borsó- nyi, s makacsul hlm- bálódzott ott mint gyöngy a fán. Aztán, hogy he lássák többen is. elővette zsebkendőjét és letörölte a könnyet. A föld mélyéből az emeletes tárházakba Nem is gondolná az ember milyen szövevényes dolog elő- bányászni a föld mélyéből a; életet adó vizet. Természetesnek tartjuk, hogy reggelenként vagy a nap bármely szakábar víz folyjon a csapból, a kutat Sllandóan működjenek, nyáror a strand medencéi is megteljenek, de jusson víz az utcák járdák, udvarok locsolásához és a vetemények, virágos kertel: öntözéséhez. Mint qjár előző cikkünkbe!) írtuk, a, több mint 70 kilométernyi., föld alatt húzódó vízve- zetékjzálózaton kerül a víz Kecskemét város legkülönbözőbb részeibe. A kutakat a széktói strand tőszomszédságában találjuk. Egyike-másika 800 litert ad percenként, de van olyan is, amelyik 600 litert tud csak kicsalni a föld mélyéből. A város vízellátásának megjavítására 1956-ban négy új kút kezdte meg működését. A kutakban tartalékszivattyú is van. Géphiba esetén a tartalékszivattyúi állítják üzembe. Ezenkívül van még egy kút. amely állandóan hideg tartalék, s csak »víz- inség« idején dolgozik. Persze mindezt nem láttuk a kapcsolóteremből, ahol Molnár György gépápoló irányította a kutak munkáját. S hogy a gyakorlatban is megismerjük a kutakat, megtekintettünk néhányat. A legnagyobb rend és tisztaság fogadott mindenütt. Fotóriporterünk, ho-gy a mélység »-titkairól« is tájékoztassa olvasóinkat, egy ilyen kútlátogatást is megörökített. A kutak által termelt vizet szétosztják a város vízereibe, de jut a víztoronyba is. Há- romszázegynéhány lépcsőfok megmászása után előttünk állt a hatalmas, 1200 köbméter vizet magába ölelő víztároló. A 36 méter magasban székelő víztoronyból csöveken át jut el a víz a megyeszékhely bérházainak vezetékeibe. Szöveg: Venesz Fotó: Pásztor Egy pillanat; a 8-as kút már nem termel vizet.
