Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

1959. március ÍZ. vasárnap S. oldal Optimista tragédia oí JCtcikeniélL DCatötia Qázief. Színház. ilmicpl díizkeMutatója Tragédia ez valóban. Tragé­dia, amely felemel, megráz, önusmeretré tanít és utat mutat a jövőbe. Utat, amely kristá­lyosán fénylik, s amelynek kezdeténél az alvilág és a tiszta emberség mérkőzötr, s a nagy mérkőzésből az emberiesség, a szépség, a jövőbe vetett hit vi­lágít napnál fényesebben, már­ciusi égnél tisztábban. A balti flotta tengerészei kő­ié, kiknek lelkét, testét a múlt átka. az anarchizmus káosza fertőzte, egy tiszta nő érkezik. A párt küldte, hogy amikor az egész világgal birkózott a szü­lető szovjet hatalom, vigye harcba őket, tisztítsa meg lel­kűket a szennytől, s emelje őket olyan magasra, ahol csak az emberség, a hősiesség fény­lik mint világítótorony a vi­harban. S a színpadon kitágul­nak a falak, a horizont végte­lenbe nyúlik, s a kínoktól gyö­tört tömegből emberek nőnek ki megnemesedve a szenvedés és az eszme erejétől, bukásuk­ban is megmutatva, hogy a tragédia nem a lezáródás, az utak elvesztése felé vezet, ha­nem a derű, a békesség, az emberi tisztaság felé. Az előadás, amely méltó Vis- nyevszkij nagyszerű művéhez, a Kecskeméti Katona József Színház legszebb idei teljesít­ménye. A művészet tisztaságába vetett hit árad a szereplők já­tékából, a legnemesebb érte­lemben vett teátrálitás, mély benső emberi tartalom, egy­szerű és világos tagoltság jel­lemzi ezt a kitűnő előadást. Dr. Németh Antal, a darab ren­dezője nemcsak ezekben a meg­lelendő erejű, erényekben gaz­dag előadást teremtett, hanem olyan színészi teljesítményekre tudta inspirálni a darab na­gyon népes szereplőgárdáját, hogy a néma és beszélő alakí­tói. tolmácsolói a drámának tökéletes egységbe forrva, vi­A* anarchisták vezetője: Tánczos Tibor. lágosan felismerve alakításuk 6úlyát, értékét és helyét a da­rabban, képesek megmutatni a mondanivaló drámai mélységét, pártos tisztaságát. Úgy tudjuk, az első olyan rendezés ez hazánkban, amely nem a »térszínpad-« dinamikus mozgásának, távlatokat kitágító jellegzetességének lendítő me­chanizmusát állítja a dráma szolgálatába, hanem statikus színpadképekben a szereplők, a tömegek és egyes hősök szük­ségszerűen drámai mozgatásá­val szinte szimbolikus erejű felvonultatásával kutatja és ta- , tálja meg a drámai fcselekmény egymást váltó csúcsait, adja meg a feloldozást, az enyhülést akkor, amikor úgy érzi a néző, hogy magasabbra már nem emelkedhet a hevület, az érzés dinamizmusa. Hűséges és alá- tolmácsolás is. ez egyben* amely sosem válik öncélúan magamutogatóvá, hanem min­dig a legmélyebb mondanivaló szolgálatát ragadja meg. A bemutatón Labancz Borbála formálja meg intuitív erővel a komisszárnő nemes és tiszta alakját. Ellágyulásai és ke­Alckszej: Simon György. meny határozottsága elölhető erejű, alapos felkészülést és tö­kéletes beleélést mutat. Ez a belülről világító, eszközeiben egyszerű játékstílus Labancz Borbála legszebb színészi eré­nyeit csillogtatja meg. Nehéz lenne a szereplők, a főbb ala­kok között érték-sorrendet ta­lálni, hiszen Simon György vagy Tánczos Tibor, Fonyó Jó­zsef vagy Dobók Lajos, T. Sza­bó László vagy Fekete Tibor egyenlő erővel, tiszta egyszerű­séggel éli szerepét. Az anarchista tömeg, melynek célja a káosz, s melynek úgy látszik, nincs kiútja a meg- nemesedés, az eszmékért való hősiesség felé, a nézők szeme előtt alakul jellemében és cse­lekvésében és ezt a törvény- szerű mozgását, fejlődését az embereknek, a dráma hőseinek a darabhoz híven az előadás, a ^szereplők játéka magávalragado világossága tükrözi. Alekszej matróz (Simon György), alá »csak« kritizál, hőssé válik. Jelleme világos indokok, nagy­szerűen kiválasztott cselekvések közben alakul, de ott van a végképp elrontott ember. Az elembertelenedett szörnyeteg, a Rekedt, aki Fonyó József meg­fogalmazásában magyar színpa­don még nem látott sajátos egyéniséget kap. Mozgásának szimbolikája, gesztusainak jel­legzetessége, félelmetessé, un­dorítóan igazzá és hitelessé te­szi. Az ő számára — valóban érezzük — csak a szenny, a pusztulás, az önmagát is meg­semmisítő Nihil marad. Dobák Lajos a cári tiszt ellentmondá­sos jellemét, s az események közben való megtisztulását, a forradalom mellé való állását egj-szerű eszközökkel, jellegze­tes vonásokkal rajzolja meg. T. Szabó László fedélzetmestere is ugyanezen az úton halad a dráma sodrásában, s Vajnonen. a finn tengerész kétkedése, bi­zonytalansága is (Fekete Tibor) ugyanúgy eltűnik a párt sza­vára mint azoké a névtelen ka­tonáké, akik egyenként is, osz- szességükben is egyszerűen és világosan haladnak a tragédia útjain a megtisztulás, az igaz­ság felismerése felé. A két narrátor Kiss László és Gyulai Antal belső tűztől fűtött dekiamációjukkal kitűnően il­leszkednek az* együttesbe, mint ahogy l’erlaky István Ragyás figurája (a maszkja kitűnő) fia­tal színészünk tehetségének új arcát mutatta meg. Külön kell beszélnünk Tán­czos Tibor alakításáról, aki az anarchisták vezérét félelmete­sen valószerűvé, halk tónusai­ban is iszonyatossá tudja tenni. Tánczos Tibor erejéből arra Is telett, hogy a játékmester ne­héz szerepét vállalja ebben a darabban. Az epizódisták közül kiemelkedik Simon Géza anar­chistája, Jánoky Sándor német tisztje, Karizs Béla és Vörös Tibor döbbenetes erejű hadi­foglya. A tábori lelkészt Budai László kissé színtelenül kelti életre. A tömegjelenetek egyszerű­sége és kitűnően megszerkesz­tett mechanizmusa az egyik leg­nagyobb erénye az előadásnak. Ilajóparancsnok: Dobák Lajos A statisztéria nemcsak háttér és keret, hanem élő, mozgó, for­málódó, egyéniségekre bomló, ugyanakkor nagyszerűen együtt­élő együttes. Cselényi József díszletei tömör és határozott térhatásukban az előadás nagy értékű szereplőivé válnak. A Róna Frigyes vezényelte zenekar finom dinamikával festi alá az egymást váltó jelenete­ket. Csáky Lajos Rekedt. Fenyő József. Versenyben Felsöszentiván tsz-ei Mint már megírtuk, a két szövetkezeti község, Csávoly és Felsöszentiván termelőszövetke­zetei egész évre szóló munka- versenyre hívták ki' egymást. Ennek megfelelően lelkesen vég­zik a tavaszi munkákat, a szán­tást, vetést, műtrágyázást. Az egyik versenytárs, Felsö­szentiván három régi és négy új tsz-ének földjein a Bácsbokodi Gépállomás nyolc traktora szánt, s rajtuk kívül a közös gazdaságok (különösen az újak) a lófogatokat is igénybe vettek erre a munkára. A hét tsz némelyike külön­ben vetőmag-problémával küzd, amelyet különböző módon olda­nak meg. A nemrégiben meg­alakult Március 15-e Tsz pél­dául a Mátételki Állami Gaz­daságtól kapott Ígéretet másfél vagon vetőburgonyára. Ugyan­ebben a tsz-ben 7,5—7,5 mázsa zab és takarmányrépa, valamint a bükköny vetőmagját a tagok összeadják. A zabot a közös gazdaság ősszel visszatéríti, a bükkönyre vonatkozóan pedig a március 17-1 közgyűlésen úgy határoztak, hogy — ne kelljen hitelt kérniük! — minden tag 3 kilogramm vetőmagot, vagy annak az árát szolgáltatja bei Megszavazták azt is, hogy az ősziek fejtrágyázására és a ta­vasziak alá 35,5 mázsa nitro­gén, 29,5 mázsa s/.uperfoszíái műtrágyát és 17 mázsa kálisót vásárolnak. / Fokozott védekezéssel óvjuk a kártevőktől a jónak ígérkező idei gyümölcstermést A Tasst Növényvédő AI omás már megkezdte a védekezést A Tassi Növényvédő Állomás már megkezdte a mezőgazda- sági kártevők elleni védekezést. A mostani, tavaszi kampány első felében főleg a gabona­futrinka kártételének megaka­dályozására törekednek és a gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezését végzik a termelő­szövetkezetekben. A Növényvé­dő Állomás zetoros permetezői már napok óta kint tartózkod­nak a járásban, s több helyen meg is kezdték a munkát. A Növényvédő Állomás szak­embereinek véleménye szerint az idén jó gyümölcstermés vár­ható. Ezt a véleményüket a gyümölcstermés több éves meg­figyeléséből leszűrt tapasztala­tokra, valamint a kezdődő rügy­fakadás tanulmányozására, a termőrügyek jó állapotára és szép számára alapozzák. Az állomás szakemberei ez­zel kapcsolatban elmondották, hogy a maguk részéről mindent megtesznek a jónak ígérkező gyümölcstermés megvédésére. A Tassi Növényvédő Állomás 31 univerzális traktora, 24 nagy teljesítményű permetezője idén is jelentős tényező lesz a növé­nyi kártevők elleni védekezés­ben. Az állomás gépei azonban — jellegüknél fogva — főleg és elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelőszövet­kezetek védekező munkáját se­gítik. A védekezés azonban tudva­lévőén csak úgy hatásos, ha a kisebb és szórványos gyümöl­csösökben is gondosan elvégzik* Ez a körülmény az egyéni ter­melők felelősségét hangsúlyozza a növényi kártevők elleni vé­dekezésben. VILLAMOSSÁGI SZAKUZLET létesül Baján A Szekszárdi RAVEL a múlt év végén megszüntette bajai kirendeltségét. Ennek következ­tében a városban nem volt elektromos berendezéseket áru­sító és javító szaküzlet. A ba- jaiak Pécsre vagy Kecskemétre kényszerültek villamossági cik­keiket javítás céljából a RAVEL kirendeltségeknek elszállítani. Baja Város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága a város la­kosságának kérelmére elhatá­rozta, hogy egy önálló villamos­sági szaküzletet hoz létre. Az üzlet létrehozásához azonban megfelelő helyiség hiányában bizonyos fokú átcsoportosítás vált szükségessé. Ennek során a városi tanács végrehajtó bi­zottságának igazgatási osztálya igénybe vette a Bajai Földmű­vesszövetkezet által tojásfelvá­sárlás céljára használt Attila u. 6. szám alatti üzlethelyiséget s kiutalta a Bajai Vasmúszak t Nagykereskedelmi Vállalatnak, s e vállalat korábbi helyiségét bocsátotta a RAVEL rendelke­zésére. A földművesszövetkezet pedig megkapta a szekszárdi RAVEL által korábban hasz« nált Szabadság utca 25. szám alatti helyiséget. Mivel az átcsoportosítás mn att különböző jogi problémák adódtak, az ügy a megyei ta-‘ nác$ végrehajtó bizottsága elé került, ahol tekintettel voltak a vas nagykereskedelmi vállalat 50 ezer forintos beruházására, amelyet új helyiségére fordított., s ezért a SZÖVOSZ elnökének utólagos hozzájárulása alapján, véglegesen kiutalták a helyisé­get a villamossági szaküzlet- nek. ssasasaeBSS*Eiassa?sí A szebb, iában gazdagabb országért! Fásítási ankét Kecskeméten A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának és a Kiskun­sági Állami Erdőgazdaság ren­dezésében március 20-án fásítá­si ankétot tartottak Kecskemé­ten, amelyen részt vett Halász László, az Országos Tervhivatal és Fekete Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság főmér­nöke is. Horváth János megyei erdé­szeti előadó megnyitó szavai után Halupa Lajos erdőmérnök tartott igen érdekes és tartal­mas előadást a fásítás jelentő­ségéről, felmérve az eddig elért eredményeket és megszabva a további feladatokat. Ismertette, hogy 8 év alatt a megyében a különböző fásító szektorok 5000 hektár új erdőt, fasort létesítettek, s ha ehhez hozzászámítjuk az erdőgazda­ság által telepítteti 3500 hek­tárt, akkor megállapítható, hogy eredményesen halad az Alföld fásítása. Beszélt a fásítás nép- gazdasági jelentőségéről, s a jö­vő feladatairól is; a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságnak pél­dául 1965-ig 3500 hektár új nyá- rast kell telepítenie. Halupa Lajos hangoztatta, hogy csak a nagyüzemi gazdál­kodásban fog érvényesülni a fa­anyag termelésén kívül az erdő­sávok, legelővédő sávok és fa­sorok hatása a mezőgazdasági hozam és fűhozam növelésében s az erdészetek dolgozói ezért is támogatják, a kormányzatnak a mezőgazdaság szocialista át­szervezésére irányuló tevékeny­ségét. Ezen az ankéton került sor a múlt évi fásításban legjobb eredményt elért községek, le­geltetési bizottságok, termelő­szövetkezetek és fásítási fele­lősök meg jutalmazására, akik között 7900 forint pénzjutalom kíséretében 5—5 plakettet és oklevelet, valamint 10 jelvényt osztottak ki. Az ankét vitával folytatódott, majd filmvetítés zárta he,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents