Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

1950, február 19, csütörtök 8. oldal A svéd vagy a magyar társadalombiztosítás ad-e többet a betegeknek Több mint 92 millió forint szolgáltatást nyújtott tavaly megyénkben az SZTK Egy orvos ismerősömtől hal­lottam — aki nemrég járt Svédországban —, hogy a své­dek nagyon büszkék társadalom- biztosító intézetükre. Sőt halá­losan megsértődnek, ha lebe­csülik betegbiztosításban elért eredményeiket. Meg kell hagy­ni, a kapitalista országok kö­zött náluk a legfejlettebb a betegellátási rendszer. Nézzük meg, mit kapnak a derék své­dek az ő betegség-biztosítójuk­tól? Milyen a svéd társadalombiztosítás ? Mint hallottuk, ott a bizto­sítási díj felét a dolgozónak kell fizetni. (Nálunk az egészet az állam, illetve a munkáltató rendezi.) A tbc-snek egy évig jár táppénz és kórházi keze­lés. (Nálunk két évig. Az aláb­biakhoz már nem is fűzök kom­mentárt.) Ha a svéd dolgozó elmegy az orvoshoz, ki kell fi­zetnie a vizitet, amelyről az orvos nyugtát ad, s az összeg 75 százalékát téríti vissza az intézet. Ha a svéd munkás meg­betegszik, az első három nap­ban nem kap sem táppénzt, sem fizetést. A gyógyszert 5 koronáig saját pénzén kell megvennie, de az öt koronán felüli összegnél is csak 50 szá­zalékos kedvezményt kap. Fog­húzást és tömést csak magán­orvossal végeztethet. Mindezt csak azért mondtam el, mert mi magyarok nem vagyunk olyan büszkék a mi sokkal többet nyújtó SZTK- nkra. Sőt, ha valaki becsmérli, hajlamosak vagyunk arra, hogy Vele együtt szidjuk. De nézzük •sak meg, tavaly milyen szol- íáltatasokban részesültek me­gyénkben a dolgozók az intézet révén? És mit kaptak az Sí tagok megyénkben? Bács megye lakossága 62 szá-/ ealékának betegellátásáról gon-' doskodik az SZTK. Az elmúlt( évben a kecskeméti és a bajai/ rendelőintézetben 592 000 ember*; fordult meg. Ez annyit jelent,' hogy napi átlagban 1892 bizto-( sított ügyét intézték. A 97 ezer/ beteg 25 718 326 forint táppénzt] kapott; 1607 804 receptre is( millió 420 284 forint értékű/ gyógyszert adtak ki; 33 763/ gyerek után 21793 476 forint' családi pótlékot fizettek. Me-t gyénkben 12 600 nyugdíjasról/ gondoskodnak, akik átlagban. A Kodály-kőrus évi közgyűlése A kisipari szövetkezetek] kecskeméti Kodály Zoltán kó-' rusa az elmúlt szombaton tar­totta évi rendes közgyűlését.. Galamb Lajos elnöki bevezetője] után az üv-főtitkár tartott rö-( vid beszámolót. A számvizs­gáló bizottság elnökének és a, pénztáros évi jelentésének el-; hangzása után az elnök javas­latot tett a vezetőség kibőví-/ lésére. A kórus aleln őkévé Szabó Ferencet, jegyzővé ifj. Szakái Imrét, titkárrá Sebők Mihályt választották meg. A hozzászólások során Fe-, kete László elvtárs, a KISZÖV' elnöke méltatta azt a nagy( fejlődést és sok sikert, anie- ^ lyet a kórus az elmúlt év ío-] lyamán elért. Ádám Józsefi karnagy a kórus művészeti! munkájáról emlékezett meg. A Kodály-kórus mindvégig] lelkes hangulatú közgyűlését’ hagyományos bicskós vacsora/ követte. Bartha Mihály levelező 700 forint nyugdíjat kapnak ha­vonta. Anyasági segély 4 és félmillió forint 16161 darab szemüveget ad­tak ki 816 410 forint értékben. Ezenkívül kiutaltak 2688 pár talpbetétet, 1350 darab gumiha­risnyát, 684 darab haskötőt, 574 pár ortopéd cipőt, 1 546 803 forint értékben. Terhesség és gyermekágyi segély címén két­millió 890 000 forintot, anyasági segély címén 1 802 768 forintot juttattak. Temetkezési segélyre 1254 757 íorinj, került kifize­tésre. Az SZTK egy-egy beteg után 65 forint kórházi ápolási költ­séget fizet naponta. Az elmúlt évben ilyen címen 16 400 000 forint költség merült fel. Ezen­kívül az intézet a biztosítottak Útiköltségét is fizeti. Erre 1958- ban 1 648 556 forintot fizettek ki a betegeknek. Ebben az összeg­ben még nem is szerepelnek a mentők által szállítottak és 3 kórházból távozók útiköltségei, A fentiek után úgy érzem, mi sokkal büszkébbek lehetünk SZTK-nkra, mint a svédek az ő társadalombiztosító intéze­tükre, Nagy Ottó Kiskunhalas minden tsz-e hibridkukoricamagot vet az idén A kiskunhalasi járási és városi tanács mezőgazdasági osztályának rendezésében nem­régen kukoricatermesztési an­kétet tartottak. A tanácskozá­son mintegy háromszázan vet­tek részt a termelőszövetkeze­tek tagjai s a Legjobb egyéni kukoricatermelők közül. A kukorica terméshozamá­nak növelése Kiskunhalason is sürgető feladat. A város 24 ezer hold szántójának mintegy 30 százalékán vetik évente ezt az értékes takarmánynövényt, de a megszokott fajták több­éves átlagban sem adnak 7,5— 10 mászánál többet (morzsolt- bun számítva). A hibridvetőmag előnyei Ha­lason sem ismeretlenek e di­cséretes, hogy mint újat elő­’ tÉhk , Ma A ^ m ^ i ¥ - wf '< '^'1 | i > HM ‘ >, x | | '1 §Ä|§ Moszkva egyes kerületeiben jóformán a kész alkatrészek­ből szerelik össze a lakóházakat. Képünk a III. építőipari kombinát udvarát és műhelyét ábrázolja, amint futósza­lagon elkészítenek teljes fürdőszobákat, majd daruval szállításra készen felemelik. E fürdőszobába mindent elő­re elhelyeznek, a fürdőkádakat és a mosdót, a krómozott töriilközőtartókat, s még a csöveket is úgy készítik oda, hogy az építkezés színhelyén csak be kelljen kötni. Munkás szülők panasza 14 tanterem, 21 tanulócsoport, 526 gyerek; Meddig less cipőraktár as iskolában? A Czollner tér keleti ré­szén festőién elhanyagolt épü­let díszük, — a kecskeméti III. számú általános iskola. 1944 őszén, Kecskemét felszabadítá­sakor az épület több találatot kapott. Ezeket akkor, úgy-ahogy kijavították. Azóta az iskola külsején, mondhatnánk, csak az enyészet változtat. Az emeletes épület folytatása a műemléknek nyilvánított lovarda — ami szintén az iskolához tartozik — még lehangolóbb látványt nyújt. Falait kikezdte az idő, s a rom­bolásban segit az eső, mert a tetőzet nagyrészén még a csa­torna is hiányzik. A tudás házának ez a peri­férikus épülete már régebben is megérdemelte volna, hogy állapotára felhívjuk a figyel­met, de a segítségkérés ma már kétszeresen sürgős. A III. szá­mú általános iskola ugyanis 1960-ban ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Mivel pedig diákjainak csaknem 70 százalé­ka munkásgyerek, a tanítás fel­tételeinek javítása, valamint az iskola csinosítása és otthonossá tétele olyan feladat, amely egy­beesik a munkásosztály helyze­tével kapcsolatos párthatározat végrehajtásával. A határozat, a közelgő 70. évforduló és több munkásszülő ■ személyes kérése késztetett ben­nünket arra, hogy hosszabb lá­togatást tegyünk a Czollner téri általános iskolában. Tizenr így tanterem, 526 gye rek. 21 tanulócsoport. ezek azok a számok, amelyek kiha­tásaikkal a tantestület gondjait okozzák. De nevelőknek sokszor a szégyenből is kijut,- mert orosz tagozatos iskolájuknak sok a látogatója, az emberek pedig köztudomásúlag sokat adnak a külsőségekre. Cikkünk nem akar egy panaszkönyvet helyettesíteni, több mindent mégis szóvá keli tennünk. Ami az iskola külse­jének rendbehozását illeti, a város már három eve mindig megszavazza, de utána más cé­lokra fel is viszi a tatarozásl költségeket. A helyiségek belső bútorzata igen elhasználódott, elavult és hiányos is. Külön kell említenünk, hogy a munkásszülők, mondhatnánk naponta ostromolják az iskola igazgatóját és sürgetik gyer­mekeik felvételét a napközibe. Tájékozódásunk szerint mint­egy 60 munkásgyerek felvétele indokolt is volna. A szülők fá­radozása sajnos hasztalan, hi­szen a jelenlegi 120 gyerek is napközi otthon helyett csak szükségtermekben van elhelyez­ve. Megemlítjük azt is, hogy az iskolának nincsen ebédlője, tgy a napköziben ielvételt nyert kisdiákok utolsó csoport­ja csak két óra, fél három táj­ban tud étkezni. Ha ehhez még hozzávesszük a létszámhoz és a feladatokhoz (politechnikai oktatás, műhely- és mezőgazdasági gyakorlat) mért tanterem, szertár és más helyiségek hiányát, valamint a volt lovarda épületében levő al­sótagozatos osztályoknak csak] szemrontásra jó, lehetetlen el-( helyezésű villanyhálózatát, ak­kor nyilvánvaló nem várha-] tunk sokáig a Czollner téri' általános iskola gondjainak^ megoldásával. Néni tagadjuk, érzi ezt a vá­rosi tanács is. Próbálgatások1 voltak ugyan, vitatkoztak is a! dologról, de határozott intéz-( kedés vagy olyan lépés, ami, az iskola gondjainak megoldd-' sót előbbre vitte volna, a maii napig nem történt. Többszöri felszólítás, sürgető építési felhívás, valamint a Mi­nisztertanács ide vonatkozó rendeletének ellenére a Belke­reskedelmi Minisztérium Cipő-i ipari Igazgatósága ez ideig nemj tett semmit egy megfelelő nagy raktár építése érdekében. Így1 mindig cipőraktárnak használni ják, pedig az épület visszaadá­sa eredeti rendeltetésének egy' sor gondot megszüntetne. Megol-l daná nemcsak a tanteremhiányt,/ hanem a napközi otthon, az, ebédlő, s talán még egy-két pedagógus szolgálati lakásának' problémáját is. Reméljük, e munkáskerü-1 let panaszával kapcsolatos so-( raink megértésre találnak. Ba-( púnkban ezért figyelemmel fog­juk kísérni, mit tesznek az ille-’ tékesek a Czollner téri III-asl számú általános iskola gondjai­nak megszüntetéséért. Sándor Géza szőr a termelőszövetkezetek alkalmazták — igen jó ered­ménnyel. A Magyar-Szovjet Barátság Tsz elnöke például az ankéten is elmondotta, hogy negyedik éve vetnek hib­ridmagot s az MV 5-ös fajta két egymásután következő év­ben 35, illetve 40 mázsái cső-* vesterméssel fizetett, ami kis­kunhalasi viszonylatban re­korderedménynek számít. A Paprika Antal Tsz-ben 2 éve 5—5 holdas parcellákon folytattak kísérletet három faj­tával. Az MV 5-ősről 30, az Óvári 5-ösről 32, a helyi faj­táról pedig 20 mázsás termést szedtek haldanltént, azonos művelési módok mellett. Szőke Vendel elnök, de több hozzá ­szóló azt is elmondotta, hogy a hibridmag még a szokásos módszer — azaz tavaszi szán tás, kevesebb trágya — mellett is több termést ad mint az ed­dig honos, összevissza keresz­tezett fajták. Az persze nem kétséges, hogy a helyes agro­technikát: a mélyszántást, az istálló- és műtrágyát, a szak­szerű, sekély Itapál&st igen meghálálja a kukorica. Kiskunhalas az idén ennyi hibndmagort kap, hogy a ve­tésterületnek mintegy egyhar- madára elegendő. Eddig 57 mázsányí mennyiséget cserél­tek ki a termelők. A város termelőszövetkezetei valameny- nyien hibrddmagot vetnek » közös, de előreláthatólag a háztáji kukoricaföldeken is. WOOOO 0000-0 Kilincs — nincs Paponta tekintélyes forgal­mat bonyolít le a kecskeméti Széchenyi téren lévő csemege-- bolt, más néven « népszerű »tejcsárda«. Közvetlenül a be* járat mellett elhelyezett presst■> szós részelege előtt a nap min* den szakában sokan várnak feketére, hiszen minden elfő* gultság nélkül állíthatjuk, hogy az üzletben igen jó kávé kap­ható. Azon azonban cseppet sem csodálkoznánk, ha a két kávé* főző kartársnő hamarosan erős megfázással, vagy éppen reu-> mával a kórháziba lterülne. Az egyébként modem berendezésű boltnak ugyanis olyan jfcivéi»-* hedt, rozoga ajtaja van, ame­lyen a fityegő kilincs csak ép­pen díszt szolgál, mert be­csukni nem lehet. A félpercen- ként érkező vásárlók persze tárva-nyitva hagyják s a feb­ruári hideg akadálytalanul ló­dul be rajta. Ilyenkor a pres?- szókezelő, de a feketére váró vendég is a gőzt pöfékelő gép melegéhez próbál közelebb hú­zódni, míg lábára, hátára je gesen áramlik a kinti levegő Véleményünk szerint egy len­gőajtóval vagy legalább egy jól záródó kilincs felszerelé­sével segítene a kecskeméti K1SKEII a panaszon. De mi­nél sürgősebben, mielőtt az el­adók és a vásárlók nagyobb mértékben emelnék a megbe­tegedési statisztikát! PABLO CASALS A ROCK AND ROLL-ROL A világhírű B2 éves művészt, jútban Mexikó felé meginterjú­volta egy amerikai riporter és arról érdeklődött, mi a vélemé­nye a rock and rollról? Casals imélyet sóhajtva így válaszolt: Ez is csak egy betegség, ami 'éppoly gyorsan elmúlik, mint ahogyan keletkezet t. Minden- ,esetre szomorú dolog az Önök országára nézve. Nincs benne semmi, de semmi érdekes«. Fizessen elő a Petőfi Népére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents