Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

Több segítséget a szakcsoportoknak! — Erre figyelmeztet a szabadszállási példa — Szabadszálláson jó híre van a Töldművesszövetkezet kebelén belül működő szőlő- és gyü­mölcstermelő szakcsoportnak. 1955-ben alakult meg, s azóta Farkas Ignác, a szakcsoport el­nöke, aki aktivitásával, fárad­hatatlanságával élvezi a tagság bizalmát. Négy év alatt — tu­dom meg Farkas Ignáctól — nemcsak a tagok találták meg a szövetkezésben a számításu­kat, hanem egyre jobban növe­kedett a közös vagyon. ISO hek­toliter bort befogadó hordót, 2 borszivattyút, 3 borpincét, s 172 ezer forintot mondhatnak ma­gukénak a szakcsoport tagjai, i 958-ban már osztottak részese­dést is. A borból és a gyü­mölcsből GO ezer forint tiszta nyereségük volt, amelyből 39 ezer forintot a tagság között osztottak szét, 2.1 ezer forintot pedig a közös alap növelésére fordítottak. Az idei év terve szintén a fejlődésről tanúsko­dik. Négy katas/trails holdon közösen telepítenek kövidin­ka szőlőt — a tagok maguk vették meg a földet — 130x70 centiméte­res tőketávolságra. Ezzel meg­vetik a gépi munkával történő művelés alapját, hiszen a be­ültetendő szőlők sorközében már traktorral is permetezhetnek. A föld forgatása befejeződött, s előreláthatólag 40 ezer vesszőt dugnak el, amiből jövőre 15 ezer gyökeres vesszőt értékesí­tenek majd. A fent leírtak alapján úgy tűnik, hogy a szabadszállási szőlő- és gyümölcstermelő szak­csoport is jó irányban halad. Ez így is van. Azonban jobban fejlődne a szakcso­port, ha nagyobb segítséget kapnáuak a földművesszö­vetkezettől. A helyi £oldművesszövej;kezet vezetősége — s ezt sajnálattal kell megállapítanunk — kevés támogatásban részesíti a szak­csoportot, sőt — egyes emberek hanyagságából — kárt okoz a tagságnak. Mi is történt? A SZÖVOSZ 1958. október 2-án egy tájékoz­tatót küldött a földművesszö­vetkezethez, amelyben felhívja a figyelmet, hogy a közösen ér­tékesített borért az Aföldi Ál­lami Pincegazdaság 10 százalé­kos felárat fizet. A szakcsoport tagjai — akik egyénileg szer­ződtek, de közösen művelték a földet — felbontották volna a korábban kötött szerződést, s a 10 százalékos nagyüzemi fel­árat a közös alap növelésére fordították volna, de a tájékoz­tatót csak december 10-én kap­ták kézhez, amikor már késő volt, Ezért a szakcsoport közös vagyonát, a tagságot 40 ezer forintos veszteség érte. Farkas Ignác, a szakcsoport el­nöke ugyan megpróbált min­dent, hogy megszerezze a pénzt, ezzel kijavítva a hibát, amit a földművesszövetkezetnél elkö­vettek, de hiába járta végig a különböző fórumokat, nem si­került. Központi kérdés, most a kö­zös gazdálkodás segítése, szer­vezése, támogatása. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a földművesszövetkezetekre, hi­szen kötelességük ez, az értéke­sítésen és a felvásárláson kívül. A Szabadszállási Földmüvesszö- vetkezet vezetősége durva hi­bát követett el, amikor így járt el édes gyermekével, a szakcsoporttal szemben. Gémes Gábor Az újszülött — életképes fcgyre többen termelnek szerződésre Szabadszálláson Á termelési szerződéseket 1958. január 1. óta önállóan kötő Szabadszállási Földmű­vesszövetkezet erre az évre szóló szerződési tervét több terménynél túlteljesítette. Cu­korrépából például a tervezeti 172 hold helyett 203, tavasz­bükkönyből 30 helyett 40, som- kóróból 30 helyett 60,5 holdra kötött szerződést, s még a spe­nót, szemescirok, szöszösbük- köny termeltetésénél teljesí­tette túl a tervét, míg a seprű­cirok, muhar, mügkender, őszi káposztarepce, tavaszi dug­ványrépa termelésére ugyan­akkora területekre sikerült szerződést kötnie, mint amek­korára tervbe vette. Ezenkívül a saját boltja szükségletének a fedezésére fél-fél hold dug- h agyai a és petrezselyem szer­ződéses termeltetését is biz­tosította. E siker annak köszönhető, hogy a parasztság felismerte a szerződéses termelés előnyeit. Nincs gondja az értékesítéssel, másrészt: a földművesszövet­kezet jelentős összegű előleget nyújt azonkívül, hogy hitelezi a műtrágyát és a szántási dí­jat is. A két termelési felelős, Ádám Kálmán és Fehér Jó­zsef agilitása Is nagyban hoz­zájárult a szerződési terv túl­teljesítéséhez. A cukorrépa ter­melésére holdanként nyújtható 800 forint őszi előleget egyéb­ként a szerződők mintegy há- romnegyedésze vette igénybe, a tavaszi, holdanként! 320 fo­rintos előlegek kérésére és megadására majd répaegyelés- kor kerül sor. Hitelszántást már jóval kevesebben végez­tettek, mivel a cukorrépaföl­dek nagyrészt 4—500 négyszög- ölesek. s a szerződött gazdák megfelelő igaerővel rendelkez­nek; a műtrágyát a szöszös- bükkönyre vitték el, a többi termény mütrágyaszükségleté- nek a kielégítése e hónapban történik meg. A baromfifélék tenyésztésé­re február 1-én kezdte meg s földművesszövetkezet a szerző­dései: kötését, s a tavalyi ered- ménv alanián itt is sikerre le­het számítani. Érdemes meg-, említeni, hogy milyen jó mel­lékjövedelemhez jutnak a pa­rasztasszonyok a baromfi-szer­ződések által. Budai Mihályné idős asszony például 570 fo­rint értékben naposcsibéket vett át a földművesszövetkezet­től, s 46 kilogramm összsúlyra való felnevelésük után IIIS forintot kapott értük. Július­ban újra szerződött: 100 darab 320 forint összértékű naposcsi­bét vett át azzal, hogy dara­bonként egykilósra nevelve annyit ad vissza a földműves- szö vetkezetnek, amennyi ösz- szesen 30 kilogramm súlyú. A szerződésnek eleget tett, s 630 forintot kapott. Pénzt is kere­sett tehát, s nőtt a saját ba­romfiállománya is. Libatollra 1500 forint előleget vett fel; az összegből megvásárolta a li­bákat, s 17,50 kilogramm toll átadásakor 1685 forintot ka­pott; végeredményben tehát ingyen jutott a libákhoz. Bu­dámé szerződött 25 májliba hizlalására is, erre 700 forint előleget, s a szerződés teljesí­tésekor 3900 forintot fizettek neki. Többen cselekedtek még hoz­zá hasonlóan a szabadszállási asszonyok közül, akik nyílván az idén is szívesen szerződnek a földművesszövetkezettel. T. I, Elöljáróban szeretném kije­lenteni, hogy nem újszülött em­berpalántáról, hanem ennél sokkal prózaibb dologról lesz szó. Az «újszülöttet« úgy hív­ják, hogy Jászszentlászlói Ta­karékszövetkezet, s ha nem is olyan érdekes — hogy a hason­latnál maradjunk — mint egy síró-rívó és mosolygó eleven kisgyerek, a hasznosságról már­is lehet beszélni. Tamási István, a takarék ügy­vezetője, aki maga is «újonc« a szakmában — egyébként gép­gyári dolgozó volt azelőtt • —, szívesen ad felvilágosítást az eddigi működésrőj. Hosszabb szervezés után, de­cember elsején nyitotta ki ajta­ját a takarékszövetkezet. A tag­létszám 96 fő volt, azóta ez a szám 114-re emelkedett. A ta­gok 10U—100 forint részjegyet fizettek be, de volt olyan is, aki ennek a többszörösét. Igen szépen növekszik a be­tétállomány is, az 52 betevőnek körülbelül hetvenezer forintját őrzi és gyüinölesöztcti a szövetke­zet. A pénz egyrészét megbíz­ható fedezetre kölcsönadják, másik részét pedig ők is el­helyezik a postánál, s az OTP- nál. A betétesek tehát biztos helyen tudhatják takarékossá­guk eredményét. — Sokan keresnek fel ben­nünket kölcsönökért, a dolgo­zó parasztok rendszerint mező- gazdasági felszerelések és jó­szág vásárlásra kérnek pénzt, elsősorban ezeket az igényeket igyekszünk kielégíteni, s termé­szetesen saját tagságunkat ré­szesítjük előnyben — mondja a fiatal, agilis ügyvezető, aki munkaidő után maga is sokat foglalkozik új ügyfelek beszer­vezésével. Sok múlik a felvilágosításon is. Nemrégiben például az iránt érdeklődött valaki, hogy 1500 Ft kölcsön után két hónapra mennyi kamatot kell fizetni. Mikor megtudta, hogy har­minc forintot, elmondta, hogy egy ismerősétől akart kérni, de annak 1700 forintot kellett vol­na visszafizetnie a rövid hasz­nálatért. Inkább a szövetkezet­hez fordult tehát, ahol nem kell tartania az uzsorától. A takarékszövetkezet további fejlődéséért sokat tehetne a tagság, az igazgatóság és a felügyelő bizottság is. Az utóbbiaktól azonban az ügyvezető nem kap elég támogatást. Még szerencse, hogy szakmai útmutatásban a MESZÖV-től kijáró elvtárs ré­széről nincs hiány. összegezve: ha életképes is az «újszülött«, rászorulna a «ke­resztszülők« gyámolítására. A jászszentlászlóiaknak iga­zán a saját érdeke, hogy meg­adják ezt a segítséget. Ä MOZGALOM HÍREI CSÁVOLYON a földművesszö­vetkezet 5 egyénileg gazdálkodó igazgatósági tagja közül négy belépett a termelőszövetkezet­be. A BUGACI spárgatermelő szakcsoport taglétszáma egy év alatt 21-ről 64 családra emel­kedett. FEBRUÁR 7-én zárult a szak­csoport-elnökök egyhetes tan­folyama, melyen 65-en vettek részt. Február 9-én, hétfőn megkezdték Kalocsán az igaz­gatósági elnökök továbbképzé­sét. Még ebben a negyedévben sor kerül a földművesszövet­kezeti kiskereskedelmi üzem- ágvezetők továbbképzésére is. A földművesszövetkezeti agro- nómusok szaktudásának növe­lése érdekében ez év januárjá­tól rendszeresítették a havi 2 napos tanértekezleteket. ELŐBBRE JUTOTTUNK A DISZNÓTOROS ebéd illa­ta inycsiklandóan gomolygott a levegőben, amint beléptünk a kis szobába. Illés András, a bácsszőlősi volt szakcsoport, illetve a most alakult termelő- szövetkezet elnöke szívesen fo­gadott. Érdeklődésemre elmond­ta, hogyan is lett a szakcso­portból termelőszövetkezet. — Én már 1958 elején elha­tároztam, hogy nem dolgozom tovább egyénileg. Ez ma már nem kifizető. így látta néhány gazdatársam is, és az elmúlt év november 9-én megalakítot­tuk a szakcsoportot. Le is szer­ződtünk mindjárt 42 hold ken­dérre, 12 hold szöszösbukkony- re, kaptunk 8 ezer forint elő­leget. Az összeggel a közös alapot gyarapítottuk. Ezenkí­vül kaptunk a tanácstól közös művelésre még 25 hold tarta­lékterületet. Ezen dinnyét, ubor­kát, mákot, borsót, vöröshagy­mát, tavaszi bükkönyt, paradi­csomot termesztünk szerződésre. Tóth János, a földművesszö­vetkezet agronómusa azonban a fülünkbe tette a bogarat. El­mondta, hogy a 3004-es kor­mányhatározat milyen sok ked­vezményt nyújt nekünk, ha termelőszövetkezetté alakulunk át. Kevesebb jövedelemadót kell így sikerült megmene- kedni egy alaptalan látszat miatti megbé­lyegzéstől. Számunkra azonban a bíróság jogi tanul­ságain kívül más kö­vetkeztetés is vonható le. Nem a leghelye­sebb, hogy az italbolt, mindkét kiszolgálója ugyanabban a helyi­ségben tartsa az árut, egymás elől elzáratla- nul. De ha már így van — meg kellett volna akadályozni, hogy a váltótársak bármelyikét — a fe­leségen kívül — más is helyettesítse. S ha ez sem lett volna el­kerülhető — az ellen­őrzésit nem kellett vol­na magukra a . kimé­rőkre hagyni! (— v g -T-) hiszen az I. B. pálin­káját nem ő, hanem valamelyik kisegítő vitte el — fellebbe­zett, s a különböző egyeztető bizottságo­kon kívül az ügy be­járta a járásbíróságot is. De a peresítés első fokán hiábavalónak bizonyult: a felmondó határozatot helyénva­lónak találták. A me­gyei bíróság azonban a fellebbezés- során a mélyére nézett az ügynek, s mindaz, amit már mi a törté­nésnek időbeli sor­rendjében fentebb el­mondtunk — kitudó­dott. A váltótársnak ma) akadtak annak feleségén kívül is — nyúlt hozzá a demi- zsonhoz, az rögtön ki­tudódik, hiszen a vál­tótárs — enyhén szól­va — pataliát fog csapni. Barátunknak — ne­vezzük I. B.-nek — azonban nem sikerült a számítása. Váltótár­sa hiánya kitudódott, s a földművesszövet­kezet — a fentiek alapján a kedves ol­vasó már nyilván tudja, hogy ártatla­nul, de — azonnali hatállyal elbocsátotta. A váltótárs — igazá­nak teljes tudatában, 5 Legalább! így gon- J dolta a bajai járás ? egyik földművesszö- S vetkezetében az itat- 5 bolt kimérője, aki vál- ; tótársával együtt kezel- f te a boltot. Ebből a né­2 zetéből eredt aztán, hogy amikor egy al­5 kálómmá], a váltótárs­ai sál közösen kezeli 3 pincéből, a külön sa- 3 rokba állított demi- s zsonjaiból hiányzott £ egy liter pálinka — k egyszerűen átöntött 5 a váltótárs demizson- ? jaiból a sajátjába egy fj liternyit. Ügy okosko- 5 dott ugyanis, hogy ? ha váltótársa vette ki 3 a pálinkát, — »visz- 5 szalopásért- nem mer < majd szólni. Ha vi­li szont nem a váltótárs, '< hanem valamelyik ki- i) segítője — mert ilye- 5 nek saino? szép száro­Miudenki gyanús,aki - lejái* a pilléébe fizetni. Kedvezményes áron kapjuk a műtrágyát, amennyi­ben egy holdra egy mázsánál többet használunk fel. ÍGY TÖRTÉNT aztán, hogy mindezt megbeszéltük a tagok­kal és elhatároztuk, hogy ter­melőszövetkezetté alakítjuk a szakcsoportot. A szerződött nö­vényekből mindig lesz pénzünk, amelyet részben üzemvitelre használunk fel, részben munka­egység-előleget osztunk. Végezetül elmondja, hogy re­méli, rövidesen emelkedni fog a taglétszámuk, mert ők szíve­sen fogadnak minden jelentke­zőt. Bartha Éva i i I 'dWWVWrfVWWWW jé példát mutattali i Rendkívüli ülést tartott a Haltai FöJdinűvesszövetkczet [igazgatósága, Csonka Péter el­nökletével. A termelőszövetke­zetek fejlesztéséről szóló beszá­molót meghallgatta Piukovics Miklós, a MÉSZÖV kereskedcl- ,11)1 főosztályának vezetője. A referátum feletti vitában az igaz- [gatósági tagok — akik földdel rendelkeznek — elhatározták, hogy kérik felvételüket az újon­nan megalakítandó termelőszö­vetkezetbe. A föidművesszövet- kezet igazgatóságának tagjai meggyőződésből választották a közös utat, amellyel példát .mutatnak a tagságnak. A Uar- itai Földművcsszövctkezct tagjai­ból több tsz-fejlesztési agitációs brigádot szerveztek, amelyek a felvilágosító munkában tevéke- nven ’■észt vesznek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents