Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-17 / 40. szám

195!). február 17, kedd 7. oldal Miért kevés a tüzelő Unna versén ? A megyei népi ellenőrzési bi­zottság egy jelentéséből olvas­tuk, hogy a hercegszántói és du- navecsei földművesszövetkeze­tek telepein kevés a tüzelő, nem tudják kielégíteni a la­kosság szükségleteit. Miután a •jelentés már több héttel ezelőtti állapotokat takart, felhívtuk a két község tanácsát és megér­deklődtük: 4 mi a jelenlegi helyzet? Hercegszántóról megnyugtató válasz érkezett. Ott már meg­oldották a tüzelőhiányt, Duna- vecsén azonban továbbra sem tudják megfelelően ellátni a la­kosságot. A tanácselnök elmon­dotta, hogy a lakosság Soltról, Kunszentmiklósról és Sztálinvá- rosból hordja a tüzelőt. Ha Du- navecsére érkezik szállítmány, azt nem is kell a földműves­szövetkezet telepére szállítani, már a vasúlálloniásou szét.kapkodják. A helyzet tarthatatlanságával egyébként már két tanácsülés is foglalkozott. Nézzük meg, hol történt a hiba? Elmentünk a Tüzép me­gyei irodájába, ahol azt a vá­laszt kaptuk, hogy ők állandó levelezésben voltak az elmúlt évben a MESZÖV-vel és a MEZŐSZÖV-vel, sőt több ízben tartottak velük személyes meg­beszéléseket is, mert a földmű- vessző vetkezetek — köztük a dunavecsei is — nem voltak hajlandók tüzelőt készletezni telepeiken. A levélkötegből ki­választottunk egyet, amely jú­nius 10-én kelt. Ebben a me­gyei Tüzép-iroda ismételten kihívta a MESZÖV-öt. hasson Alá, hogy a földmüvesszövetke- zetek időben rendeljék meg s. lakosság vészére szükséges tüzelőmennyiséget. A leveleket lapozva tapasztal­tuk, hogy így ment ez szeptem­berig. Ekkor azonban megválto­zott a helyzet. Most már a földművesszövetkezetek sürget­ték a tüzelőszállítást. Szorult­ságukban még a, bányászokhoz is írtak levelet. Arra azonban nem gondoltak, hogy a bányá­szatban — nem úgy mint a fentemlített földművesszövetke­zetben — egész évben tervsze­rű munka folyik, a népgazda­ság ellátása érdekében. Nem gondoltak erre a Dunavecsei Földművesszövetkezet vezetői sem, akik úgy vélték: miért fektetnék a pénzt olyan áruba, amely nem kerül azonnal for­galomba? Földművesszövetke­zeteinknek azonban nemcsak az üzletre, hanem a lakosság szük­ségleteire is gondolniok kell. A dunavecsei vásárlók például azért kaptak Solton tüzelőt, mert a Solti Földművesszövet­kezet vezetői 120 vagon szenet tároltak a nyár folyamán telepeiken. Ezekre a hibákra mutattak rá a MEZŐSZÖV-nél, is, ahol elmondták, hogy Akasztón, Al- páron, Lakiteleken, Soltszent- imrén és Jászszentlászlón is csaknem a dunavecseihez ha­sonló méretű tüzelőhiány lé­pett fel a földművess^övetke- zetek magatartása miatt. Le­vonták azonban a tanulságot ezekben a szövetkezetekben is, mert a velük való tárgyalás során sikerült megegyezni ab­ban, hogy az idén megfelelő mennyiségű tüzelőanyagot kész­leteznek a télre. Mindenesetre jobb későn mint soha. N. O. ~fiatai műjüűzek. Pécsett felavatták az első vidéki televíziós közvetítőállo­mást. Az ünnepségen megjelent Kossá István közlekcdés- és postaiig? i miniszter is. Képünkön: A technikus ellenőrzi a televíziós vételt és adási. (MTI Foto: Jármai Béla felv.) Brnek a gondolatok , . — Ha volna termelőszövetke­As UZSttlti tanács hivatal-12e^( ott nem lenne gond az öregség. Belépnének? Nem adnak határozott vá­laszt, de a beszélgetés mindjárt élénkebb lesz, s ezért a bele­egyezés nem kétséges. ( / Jő/ a ha, meg egy sor fel­tételes módban elhangzó mon­dat ,.. Nem mondanak nemet Törökék, de a szavak, amelye­ket a tsz-ről ejtenek, közelebb áll az igenhez. Később már ma­segédje a falu széle felé vezet, az ONCSA-telepre, ahol a kes­keny portákon álló egyforma házak még a régi cselédmúltra emlékeztetnek. De csak a há­zak, mert az emberek már nem j cselédek, hanem gazdák, egy-1 másfél hold szőlő, két-három hold szántó birtokosai. Török ‘Jánosék is itt laknak. A házon meglátszik a gondos gazda ke- zenyoma. Az udvaron felhalmo­zott gerendák pedig arról ta-( núskodnak, hogy rövidesen bő­vül a ház. i A konyhában — ahol beszél-i getni kezdünk — sokminden] szóba kerül. Megismerem a csa-, Iád történetét. Török János ési felesége gyermekkorukban cse-| lédek voltak, s azujtán is, ami-, kor összekerültek. A íelszabadu-J lás hozta meg a nagy változást, életükben. 1945-ben. amikor-, még az urak bűnéből Töröld János fogságban volt, akkor, osztották a faluban a földet.] Törökné is kért, s kapott is, egy holdat. Végre a saját gaz-i dáilt lettek. ] Hallgatom az asszony] egyszerű szavait — mert ő ve-] títi elém a család küzdelmes, élettörténetét s nem nehéz] megállapítanom, értelmes asz-, szony, előre látta a jövőt. Kéti lányából művelt embert nevelt.] Az egyik gimnáziumban, a mä-, sik a mezőgazdasági technikum-1 ban érettségizett. Számukra] már biztosítva van a megélhe-, tés. — Mi lesz magukkal? kérdezem. — öregek vagyunk — mond-] iák —, nem kcilünk mi már, senkinek sem guk is bizonygatják, jó volna, talán »sikerülne is. Mi hát a megoldás? Törökék előadásából ez is kiderül. Valakinek el kel­lene kezdeni, egy tekintélyes embernek, akinek nem másfél, hanem 10—15 holdja van, Az ONCSA-telep, a régi cse­lédek lakhelye szerényen hú­zódik meg a falu szélén. A gazdák fejében azonban már az új, a szövetkezés gondolata érik. Gémes Gábor Évek óta folyik a Bajai Jó­zsef Attila Művelődési Ház­ban a zenei ismeretterjesztés. A párt városi végrehajtó bi­zottsága által is elfogadott munkatervek szerint nemcsak lemezbemutatókkal és a zene- történet nagyjainak előadásos ismertetésével, müveik elem­zésével szolgálják a zenei ízlés emelésének célját, hanem az­zal is, hogy rendszeresen tar­tanak neves művészek közre­működésével hangversenyeket. Több külföldi művész is meg­fordult , Baján, a művelődési ház által rendezett hangver­senysorozatok keretébal. A . múlt héten öt ifjú opera­énekes hangversenyezett Ba­ján, Erkel Ferenc két operáját, a Bánk bánt és a Hunyadi László ismertették, nemzeti operánk két nagy alkotásából vett részletekkel. Csermely Ilona, Bodonyi Anikó, Ádám Éva, Puskás Sándor, Bolla Ti­bor szólaltatta meg a Bánk bán és a Hunyadi László leg­szebb jeleneteit, áriáit. Az ösz- szekötő szöveget Rácz György zenetörténész mondotta. Az esti előadást a délután folyamán ifjúsági hangverseny előzte meg. A fiatal hallgató­ság zsúfolásig megtöltötte a; széksorokat és nagy elismerés­sel fogadta az ifjú fővárosi művészek, nagyórlékű művészi teljesítményét. Az operake­resztmetszetek keretében a to­vábbiak során az olasz és ' a német operairodalom legszebb alkotásait is megismeri majd a fiatal és felnőtt bajai zene­értő közönség. Emellett tervbe vették teljes operaelőadások bemutatását is. — Gál Mátyás bejelentette a bajai múzeumnak, hogy Jaukó dűlői szőlőjében több csontvá­zat talált. A helyszíni szemlén megállapították a szakemberek, hogy a megjelölt helyen közép­kori temető és tomplom lehet a föld alatt. Megtisztult a kelebiai szőlőtermelő szakcsoport A kelebiai szőlőtermelő szak­csoport 1950 májusában meg­tartott átalakuló közgyűlése óta alapszabályszerűen műkö­dött. A szakcsoport működése során 1958 szeptember 30-ig 41 ezer forintnál több közös ala­pot gyűjtött, s áru- és anyag­készleteinek, állóeszközeinek az értéke összesen 179 ezer fo- ryitra emelkedett. Ez időpon­tig évi nyeresége közel 72 ezer forint volt. Gazdasági fellen­dülése annak a következmé­nye volt, hogy a szakcsoport tagsága a nem odavaló, osz­tályidegen, kupéé elemeket ki­zárta soraiból A csoport tag­sága azonban az átalakuláskor nem vizsgálta felül Mester János és Holczhoffer Márton tagságát, tagságukat továbbra is elismerte. A legutóbbi vizs­gálat szerint azonban kiderült, hogy Mester Jánosnak és IIolcz- hoffer Mártonnak szőlőterülete nincs és szakcsoport-tagok így eleve nem lehettek volna. Le- hóczki István pedig', akit bor­kimérőként alkalmaztak, nem­csak hogy nem szerepelt a tagság névsorában, hanem a régi vezetőség őt még az SZTK-ba sem jelentette be! Ilyen körülmények között történt, hogy a különben jó gazdasági előfeltételekkel ren­delkező, kiváló szőlősgazdákból álló, gyarapodó szakcsoport, amely már nemcsak az érté­kesítéssel, hanem a gyakorlati termelés bizonyos közös alap­jainak lerakásával is foglal­kozott — a tagság körébe be­került, enyhén szólva keres­kedő szellemű embereik miatti — majdnem a züllés útjára lé­pett. — Bár a MezökovácsházJ Járási Tanács kereskedelmi) felügyelője még- a múlt évben) felszólította őket, hogy a szá­mukra meg nem engedett po­harazásokat szüntessék meg, ennek ellenére engedély néf- kül még pálinkát is. mértek. H szakcsoport vezetősége ugyan az említett figyelmeztetés után* írásban hívta fel a borkimé­rők figyelmét a poharazásol-j és a pálinkamérés beszünteté­sére, azok azt tovább folytattál-, A pénzügyőrség Kelebiáró S Szakács Lajos és Holczhoffen Márton borkimérők ellen máa szabálysértési eljárást indított* január végén pédig a Szövet­kezetek Kiskunhalasi Járási Központja javaslatára Mesteri Jánost, Holczhoffer Mártont én Szakács Lajost, a szakcsoporti tagjai már ki is zárták magulzt közül. Ezek az emberek tették! lehetővé azt is, hogy a szak­csoportnak a tagoknál kintiévá álló- és fogyóeszközeit ne tart­sák nyílván. Most — kizárásuk) után — a szakcsoport vezető­sége és becsületes, a közösség gondját szívén viselő tagjai ezeknek a felkutatására is nagy gondot fordítanak. Az új vezetőség intézkedé­seiből kitűnik, hogy minden- eszközzel és igyekezettel azon, fáradoznak, hogy a szakcso­portot megszilárdítsák, s a — még a régebbi vezetőségtől örökölt — hibákat megszün­tessék. Reméljük, hogy fára­dozásuk sikerrel jár. NÉMET ARANYPÉNZEK AZ ANGOL KIRÁLYNŐ KÉPÉVEL Az angol pénzverde a napok* ban megdöbbenve értesült arról* hogy a nyugatnémetek 25 már-] kás aranydukátokat vernek Haj Erzsébet angol királynő képmá-j sával. Az aranypénzek az inflá-j eió megakadályozását, a takaré-j kosság fokozását szolgálják. A'/j angol pénzverde vezetője kije—j lentette, hogy a királynő kép­mását engedelmükkel használ-’ ták fel ugyan, de nem közölték,' hogy az aranydukátok rendes pénzforgalomba kerülnek. Ang­liában úgy tudták, hogy csak. gyűjtők számára készülő arany-! ’éremről van szó, gi munkahelyre, bará­taihoz viszi. Leül mel-j léjük, s úgy mint ré-( gén, megosztja velük < életének eseményeit,] elmeséli nekik gond-i jait. Gyakran látni öt] Unyi Máriával, Pu-i harczki Ilonával, Bér-1 czes Zsuzsival, testve- ] révei, Jutkával és Ve-i réb Magdival, akinek1 nemrég voltak az es-] küvőjén. i * I KÖZBEN az idő jól] előreszaladt. Marikát i is sürgette a munka,] így hát elbúcsúztam. | Lefelé ballagva a lép-i csőn, újra eszembeju-] tottak az igazgató és i a párttitkár szavai: —i A fizikai munkásokból ] választjuk ki a jö-i vendő vezetőket. , 1 Jóleső érzéssel, csuktam be magam mögött a gyár kapuját.' (vericsz) tevékenységet fejtett ki. Másfél évig varrta az ingeket, ruhákat. Ezután a tervosztály­ra került statisztikus­nak. Az áthelyezés vá­ratlanul érte, s meg­dobogtatta a szívét. De új munkakörében is hamar feltalálta magát, s vezetője sze-, rint Marika ugyan­olyan szorgalmas itt. is mint az üzemben volt. AZ EGYIK közmon­dásunk szerint, aki a Tisza vizét issza, an­nak szíve vágyik oda vissza. Marika is va­lahogy így járt: meg­ízlelte az alkotó mun­ka örömét, s nem tud­ja feledni. A délutáni órákban, amikor kilép a gyár központjának új épületéből, s haza­felé irányítja lépteit, lábai akaratlanul is a Kot" í- v iilrába * rá­ismerkedett meg. Nemcsak neki voltak ilyen gondjai, hanem még húsz társának, mert az a szalag, aho­vá öt is beosztották, újoncokból, kezdőkből verbuválódott össze. Müller Marika szor­galma, tudásvágya már az első hetekben, hónapokban is na­gyobb volt mint tár­saié. Valószínű ez késztette arra az ak­kori vezetőket, tanító­mestereit, hogy úgy foglalkozzanak. vele, mint akiből később vezetőt lehet formál­ni. S fokról-fokra va­lóra váltotta azokat az elképzeléseket, ame­lyet hozzáfűztek leg- odaadóbb segítőtársai, Bajtai Ernőné, Csányi Ferencivé és Bobák Imre. KÖZBEN barátságot kötött az ifjúsági moz­galommal és fitt- aktív ) BARÁTSÁGOS ar­> cú, megnyerő külsejű, j feketehajú kislány ül > a Bajai Ruhaüzem l terv-műszaki osztályú-; ) nak egyik íróasztala > mellett. Hol az egyik, j hol a másik gépelt pa- ) pírköteget veszi kézbe. 3 Müller Marikának hív­> ják, érettségizett kis- ) lány. Amikor három ^ éve bebocsátást kért a »gyár kapuján, azt 3 mondták neki: — Csak ^’fizikai munkára tud- ) juk felvenni... Tűnő- J dött egy darabig, az­> után úgy döntött: mu- 3 radok... $ Az első napokban ) azt hitte, eltörik a 3 dereka a sok üléstől. ^ A válla is fájt. Vissza- ) idézve az akkori idő- 3 két. nevetve mondja: ) — Újra meg kellett ta- ) nülnöm ülni. Ez volt : az. első akadály, amit ) legyűrt, majd azután 3» szakma fortélyaival Htfn Uitdit ti a víui facÁtatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents