Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

1959. fchVuär 12, csütörtök 3. oVäai Van miről beszélgetni Zavaros halászai A garai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet székházát sok­szor keresik fel az egyéniek. Beszélgetnek, vitatkoznak, ki­cserélik tapasztalataikat, segí­tik egymást. A kapcsolat az utóbbi napokban, a járási ak­tíva után még inkább megja­vult Dujmov István, akit alig egy hónapja választottak meg el­nöknek, arról tájékoztat, hogy összeállították azok névsorát, akik 1956-ban kiléptek a szö­vetkezetből. Folyamatosan fel­keresik őket, elbeszélgetnek ve­lük. Gyümölcsözőek ezek a be­szélgetések, mert négy közülük máris úgy nyilatkozott, hogy belép ismét a közösbe. Nemcsak a volt tagokat, ha­nem azokat is felkeresik, akik szimpatizálnak a szövetkezés­sel. Meg is hívják őket a szék­házba, ahol elmondják nekik, hogyan élnek, milyen terveik vannak. Van miről beszélgetni. Isme­retes, hogy a Vörös Csillag zár­számadásán majdnem 200 ezer forintot osztottak ki a tagok között. Többen jelentős össze­geket kaptak. Az idén még több jövedelmük lesz, mert a tava­lyi 44 forinttal szemben 50,70 forintra tervezik egy munka­egység értékét. Tizenkét hold öntözéses kertészetük lesz, 150 kilogram műtrágyát használnak fel holdanként, amely nemcsak 60 ezer forint kedvezményhez juttatja őket, hanem növeli a terméseredményeket is. Száz darab disznót hizlalnak. Növe­lik a tehénállományt. Ez csak néhány adat a terv­ből, de elég bizonyíték ahhoz, hogy a tagság életszínvonala az idén tovább emelkedik. Eddig sem volt okuk panaszra. Mind­egyik család két-három hízót vágott, majdnem húsz tagnak nagyösszegu takarékbetéte van. Sokan meg a tavalyelőtti búzá­jukat őrletik. Jobban élnek, szebben ruházkodnak, mint egyéni gazda korukban. Aladics Péter, a termelőszö­vetkezet párttikára már kilenc éve tagja a közösnek. Azt mondja: — Nincs olyan tagunk, aki elkívánkozna a termelőszö­vetkezetből. Inkább az a jel­lemző, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok jönnek hozzánk beszélgetni és ezeken a vitákon mindenki elmondja a saját ér­veit, gondolatait. Így érik a szövetkezetbe való belépés köz- ségszerte. Itt van például Mol­nár Tibor. Az ellenforradalom előtt ő is termelőszövetkezeti tag volt, de kilépett. Most is­mét közöttünk van. Maga Molnár Tibor is meg­erősíti az előbbieket. — Meguntam a kétévi kínló­dást, én már egyszer megkós­toltam a közös gazdálkodás ízét. Voltak ugyan hibák ab­ban a termelőszövetkezeiben, melynek tagja voltam, de még- j is más volt, mint egyénileg gazdálkodni. Gyenge termést takarítottam be, s mikor be­léptem, nem volt búzám. Egész sor tag felajánlott több mázsa gabonát, még a tavalyelőtti készletből. Ez is bizonyítja, hogy mennyivel jobban élnek a Vörös Csillagbeliek, mint az egyéni parasztok. Várható, hogy mind többen határoznak úgy mint ő, a volt termelőszövetkezeti tag. Szá­mos egyénileg dolgozó pa­rasztban is megérik a döntés, különösen akkor, ha a szövet­kezeti agitációs brigád tagjai segítik őket a helyes út felis­merésében. K. S. A szovjet úttörők rendszeresen gyűjtik a vas- és fém­hulladékot és a Moszkva területi Kujbisev-gyár dolgozói kizárólag az összegyűjtött hulladékot használva nyersanya­gul, két új motoros mozdonyt készítettek. Képünkön a nyersanj aggyűjtök a mozdonyok ünnepélyes átadásán. Vaskos kis paksaméta fek­szik a Kiskőröst Járási Ta­nács mezőgazdasági osztály- vezetőjének asztalán. Az irat- köteg tetején e pár szó ol­vasható: ►‘Petőfi Halászati Szakcsoport működési enge­délykérelme.-« — Na, végre egy érdekes hír — gondolom magainban —, hiszen ilyen kezdeményezés nem minden­napi dolog egy szőlőtermelő járásban. Alig néztem azon­ban a fedőlap mögé, menten megváltozott a véleményein. A papírokból kiderült, hogy ez a halászat nagyon is za­varosnak Ígérkezik. Bizony­ság erre a tagok eredeti fog­lalkozásának felsorolása is. A. M. boltvezető, M. S. ke­reskedő és tsz-tag, P. F.-nó boltvezető, B. S. üzletvezető. Cs. I). boltvezető és Sz, S. főkönyvelő. Kötve hiszem, hogy a felso­rolt földmű vessző vetkezeti al­kalmazottak egy halászati szakcsoport kedvéért otthagy­nák biztos kereseti lehetősé­güket. Kérelmükben erre meg utalás sincs. Ha pedig így van, felvetődik a kérdés, ho­gyan lesznek eleget írásban vállalt kötelezettségüknek? Beadványukon ugyanis ez áll: »A tagság vállalja, hogy a szükséges munkaiatokat időben, mindenkor elvégzik, beleértve a terület irkositá- sát, a növendékek kihelyezé­sét, etetését, őrzését egészen az értékesítésig.« Véleményem szerint a fenti Idézetben komoly helyesírási hiba van. Tudniillik a mon­dat állítmányát művelteié módban kellett volna írni. mert nézetem szerint ez áll közelebb az igazsághoz. Meglepetten vettem azon­ban tudomásul, hogy a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának halászati felügye­lője egészen más véleményen van. Ö ugyanis az osztály né­vében a következőket írja a Kiskőrösi Járási Tanácshoz címzett ajánlólevelében: »... Népgazdasági szempont­ból is kívánatos e szakcsoport létesítése...« stb., stb. Éppen ezért kéri a járási szervekei, támogassák ezen halászati ob­jektum létrehozását, mely az ő személyes felügyelete alatt fog működni. Szerencsére a járási tanáé- végrehajtó bizottságát még ez a kérés sem hatotta in eg és -nem adta ki a működési en­gedélyt ehhez a zavaros ha­lászathoz. Sándor Géza gkzMzuaaiiiiuuuíKmiiuiiiiiMiiiHiimiiumuutnugjfgKgigaMiiBasa Megkezdte az idei kislakásépítési kö i csönök engedélyez i sét az Országos 1 akarékpónztár 1978 lakás épfiit eddig OTP-kölcsőnne? a megyében A világ legnagyobb termelékenységű hengersora A novo—kramatori (Ukrajna) gépgyárban befejezték a ’♦2500« típusú hengerpad összeszerelé­sét, amely termelékenységét te­kintve a legelső a világon. A hengersor 10 tonnás öntecsek­ből 1,2—12 milliméter vastag és 1—2 méter széles acéllemezeket készít. Óránként több mint 40 kilométer hosszú acéllemez gör­dül le a gépről. E gépgyár egy­évi teljesítményével kilencszer csavarhatnánk körül Földünket. Az új hengersor 1 kilométer hosszú csarnokban nyert elhe­lyezést. Megyénkben többíelé folyik állami erőből a lakásépítés, ez azonban egymagában nem szün­teti meg az égető lakáshiányt. Hosszú évekre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki lakás­hoz jusson ezen az alapon, ezért államunk kölcsönnel se­gíti azokat, akik saját maguk kezdenek építkezni, de megfe­lelő anyagi erővel nem rendel­keznek. Az Országos Takarékpénztár Bács megyében 1954-től 1958-ig 1978 kislakás építését segítette hosszúlejáratú kölcsönnel. Akik másodszor „házasodtak* Tavaly 650 házépítőnek több mint 20 millió forintot kölcsö­nöztek ki. Az új családi házak­ból december 31-ig 580 készült el, Ez év januárjában 80 kölcsön iránti kérelmet terjesztettek fel az OTP megyei fiókjához, ami azt mutatja, hogy tovább nö­vekedett az építési kedv. A kérelmekből eddig 51-et bírál­tak el kedvezően. A fiók veze­tője, Szántó Ferenc elmondta, hogy feletteseitől nyert tájéko­zódása szerint az Idén is tudnak annyi kölcsönt nyújtani majd az építőknek Már hírt adtunk róla, hogy nemrégiben egyesült a szabadszállási Arany János és a Vörös Traktor Tsz, s Lenin néven működik tovább. A »há­zasság« közös akarattal kötődött meg, egyhangúlag szavaztak mind a két gazdaság tagjai az egyesülés mellett. Elhatározá­suk indító oka annak a felis­merése volt, amelyre több éves tapasztalatuk alapján jutottak. Vagyis: nagyobb összefüggő te­rületen több lehetőség van a sokoldalú nagyüzemi gazdálko­dás sikeres folytatásához. A második lépcsőfok ez egyébként a fejlődésük lehető­ségeinek felismerésében, hiszen annak idején, amikor a kisbir- tokkal rendelkezők beléptek akár az egyik, akár a másik szövetkezetbe, nem másért tet­ték mint azért, mert' rádöb­bentek, hogy néhány holdas földjeiken már elérték azt a bizonyos »plafont-. Nincs to­vább, csak veszkődni lehet, fej­lődni aligha az egyéni parcel­lákon. S hogy megbánták-e azt az első »házasságot-, nézzük meg néhányukat. Maga az elnök, a harmincki­lenc esztendős Németh János, azelőtt 18 holdas középparaszt volt, méghozzá nem is akármi­lyen, hanem, mintagazda. Szak­embere tehát a földnek, a me­zőgazdasági termelésnek, de be­látta, hogy tudásával, jól be­rendezett gazdaságával már nem sokra mehet a termelé­kenység növelésében, — ezért választotta a. közős utat- 13ót' ben belépett az Arany János Tsz-be, bevíve a földjein kívül 2 lovát, 50 birkáját cs összes gazdasági felszerelését. Persze, mondhatná barid, hogy elnök­nek könnyebben elmegy az em­ber akárhová, s talán Németh Jánost ez is vonzotta, az érv azonban ez esetben nyomorék, mert az egykori középparaszt egy éven át éppen úgy végez­te a fizikai munkát akár a többiek, s a szaktudása miatt tette meg vezetőjéül a tagság. A negyvennyoteéres Petrovics Ferenc 10 hold föld­jével lépett a tsz-be már hét esztendeje. Tanulságos az ő esete is. A hajdani középpa­raszt — akinek azelőtt ezer­féle gondja-baja volt a föld- túró gazdálkodással — mindig a géphez vonzódott, s mint tsz-tag, megtanulta a gépállo­máson a zetorvezetést, s. most ő a szövetkezet zetorosa. En­nek a hajlamának, ha megfe­szül, akkor sem tehetne eleget, ha még mindig egyéni gazda volna. Ha a gazdálkodás és az élet új formájában az azelőtt »ma­guk ura- kisbirtokosok megta­lálták a helyüket, s jól érzik magukat, hogyan vélekednek azok, akik föld nélkül léplek a tsz-be? A hentes szakmájú Virág László, aki 1956. március 9-én lett szövetkezeti tag, s nem vá­logat a munkával, a feleségé­vel együtt négy kisgyermekét tartja el az itt szerzett iövc- ddinébőh Meg vagyok elégedve — mondja —, a termelőszövetke­zetben biztosítva van a kereset, ha az ember dolgozik. A tava­lyi aszály megcsapott ugyan bennünket, de azért megvan a kenyerünk, ruházkodni is tu­dunk. A háztáji gazdaságomban van egy tehenem, egy hasas disznóm, s két hízót vágtam a télen. Nincs olyan tag, aki no vágott volna disznót. — Nekem azelőtt nem volt semmim se — nyilatkozza a tsz-be 1955 júliusában lépett harmincnyolcéves Németh Mi­hály, aki a felszabadulás előtt a szabadszállási kulákoknál cselédeskedett, utána pedig hol itt, hol ott, mint napszámos kereste meg a kenyerét. — Most meg van már egy tehe­nem is, naponta 5—6 liter tejet tudok eladni a csarnokban, amellett hogy a szövetkezetben is szépen keresek. Van még egy anyadisznóm, ötven magbarom- fim, nemrég 150 kilós disznót vágtam. Jobb így élni, nincs hajsza mint a kulákoknál. Ahogy dolgozom, úgy veszem hasznát. Es jogom van bele­szólni a saját sorsom irányítá­sába. Ißt ven kiló Husiéin volt csupán, amikor 1954 március 18-án beléptem a szövetkezetbe — vallja a harmincnyolcéves, kétgyermekes Bokor József —, tavaly pedig már tízezer forin­tért megvettem egy tanyaházat, ahol lakom. Tavaly három, az idén két disznót vágtam. Es mindent itt kerestem meg; amióta szövetkezeti tag vagyok, egy napot sem voltam napszám­ban. Csak így éljek mindig. (Óhaja másként teljesül majd Bokor Józsefnek, mert mindig1 jobban fog élni.) « S valamennyien hasonlókéi)-1 pen beszélnek megváltozott éle-] tűkről. Az első »házasság- tehát* mindegyiküknél jól sikerült. A másodikat pedig ezzel a közösen szerzett hozománnyal kezdik meg: az egyesült két tsz-nek van egy pótkocsis zc- tora, három kalapácsos dará­lója (az egyiket traktor, kettőt villanymotor hajt -meg), motor-' meghajtású morzsolóval, szecs­kavágóval, répadarálóval, egy,1 a víznyomatáshoz, szecsírázás­hoz is jó MIA-motorral is ren­delkeznek, a központban a vil-1 lány bevezetésének utolsó mun-! kálatait most végzik. « I Az állatállomány szú-; mára tavaly épített 300 férő-' helyes juhhodálya, 40 férőbe-! lyes hízómarha-istállója van ai közös gazdaságnak, terményeit1 pedig egy ötvagonos magtárban,! valamint egy ugyanekkora be-' fogadóképességű kukoricagóré-] ban tárolja. — Helyesen tettük, hogy' egyesültünk, többet és job bat j tudunk így termelni — látják« biztosan jövőjüket a Lenin Tsz' tagjai. J Közös tervük is megállapítá-i sukat tükrözi. A gabona mel-j lett rátérnek az aprómagvak és] ipari növények szerződéses ter-< melésére, valamint a kertész-] kedésre is. Tíz holdon öntözés-« sei zöldséget, ötven holdon pe-< dig dinnyét termelnek. Nem kétséges, hogy második) »házasságukból- is megszületik] a jólét, a megélhetés, s a to-« vúbbi fejlődésük lehetősége. < Tarján István ' jmint tavaly.­> Arra a kérdésünkre -— hö­lgy an történik a kérelmek, elbí­rálása — Szántó elvtárs az »alábbiakat válaszolta: ) — Azok részesülnek előny »ben, akik az építési költség na­gyobb részét saját anyagi hoz- ízáj árulásukból fedezik. A kérel- ímeket a beérkezés sorrendjében jbíráljuk eL Éppen ezért az »építkezni szándékozóknak érde- :ke, hogy kölcsönigényüket ide­ijében, > minél hamarabb nyújtsák » be a területileg illetékes ) takarékpénztári fióknál. .Egyébként már mi meg is kezd­etük a kölcsönök engedélyezé­sét. Ezt többek között azért is »tartottuk szükségesnek, hogy 'az építkezést idejében el lehes- ]sen kezdeni, s a munkát még ía tél beállta előtt befejezhessék. I A kölcsön iránti kérelmek ’gyorsabb elintézése érdekében :felhívjuk a kislakást építeni ; kívánók figyelmét arra, hogy ’az É. M. Dokumentációs és ] Nyomtatványellátó Vállalatnál [ olcsón megrendelhetik a i számukra legmegfelelőbb ti- ] pustervet, lamellyel több száz forintot is [megtakaríthatnak. | ^ ^ ^ N. O. i — Mindenkit érdeklő mező- ’gazdasági tudnivalókról beszél [minden hétfőn este a ballószö- igi központi iskolában a nép­iszerű Iványosi Szabó Imre. Az «ismeretterjesztő előadásokat 'egyre többen látogatják. (Tár­nái Pálné leveléből.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents