Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

3939. február 11, szerda S. oldat Devizában is sokszorosan megtérülne a beruházás A holnap gondjaira is megoldást hozna a paprikások terve Nem mindennapi műszaki •fejlesztési terv látott napvilágot a Kalocsai Fűszerpaprikaipari .Vállalatnál. Azért érdemes er­ről írni, mert nemcsak a ma problémája keres megoldást, 'hanem a távlatokat is nézi. •Megmutatja, p mi vár az üzemre altkor, , ha majd a kalocsai járás ; községeiben is felszabadul- i aak a mezőgazdaság ter- * melóerői, a szövetkezetek . gazdálkodnak mindenütt, s a paprikatermés megkétsze­reződik, mint ahogy ez Bulgáriában a szövetkezeti gazdálkodás térhó­dításával bekövetkezett. A tervet előkészítő kollektíva abból indult ki, hogy a gyár nem akadályozhatja a mező- gazdasági termelés növekedé­sét, sőt a szocialista nagyüze­mi mezőgazdaság térhódításá­val nő a paprikatermelés meny- nyisége, s ez a gyárra is na­gyobb feladatokat ró a gazda­ságos termelést illetően. A fejlesztési terv egyik célja, hogy a ma még fenn­álló minőségi értékcsökke­nést is néhány éven belül kiküszöböljék. Igen fonto6 célkitűzés ez, mert a kalocsai paprika világszerte ismert, gyorsan tért hódít a piacokon, mind Európában, mind a tengeren túli államok­ban. A minőség javítását célzó terv megérdemli tehát a mesz- ozemenő támogatást. Számbavették tehát, hogy mit tudnak tenni ezért a fontos népgazdasági ügyért. A tervek szerint három év alatt — 1959—1961-ig — növel­nék a szárító kapacitását és újabb hengerszékes őrlőgépe­ket állítanának fel. Erre 19 millió 600 ezer forintot kér a vállalat. S mennyit ad vissza ebből? 21 milliót! Honnan ve­szi ezt a 21 milliós nyereséget? A jobb minőségből, a fü­zesi díj kiküszöböléséből és H tárolási költségek csők- T kerítéséből. Mintegy másfél millió forintot jelent az új hengerszékek be­állítása iS; Számokban ez így alakul: 1961—62-ben a csipósségmentes csemegepaprikából 14 és fél, a csemegéből 13 és fél, az édes­ből 14 és fél, a félédesből fél vagonnal többet adnának azo­nos • nyersanyagfeldolgozás mennyisége mellett mint 1958- ban, ha a szükséges beruházá­sokat megvalósítanák, Ez a minőségi mennyiségvál­tozás jelentős mennyiségű de­viza mellett három év alatt 10 713 000 forint megtakarí­tást jelent. Ezenkívül a fűzési és a tárolási költségeknél is 10 millió forintot tudnának meg­takarítani, De más előnye is van. Ha a kívánt létesítmények elkészül­nének, akkor 1959—60-as évben csipósségmentes csemegéből 10, csemegéből 10, édesből 13 és fél, félédesből 22 és fél, rózsából 5,5 vagonnal több őrölt papri­kát tudnak kiszállítani, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Tehát devizában is sokszorosan megtérülne a beruházás. Mindennek előfeltétele, hogy a vállalat megkapja a 19 600 000 forintos beruházást .három év­re. Ebből az összegből az idén öt hengerszékes malmot, a du- napataji és faddi telepen pe­dig egy-egy Schilde szárítót ál­lítanának be, Kalocsán nyers­áru tároló félszereket építené­nek és az új légszárító pajta terveit is elkészítenék. Ha a távlatokat nézzük, azt kell mondani, hogy igen reális ez a terv. A Konzen'- és Pap­rikaipari Igazgatóság főmérnö­ke is így nyilatkozik róla, csu­pán az a baj, hogy pénzt nem tud adni. A vállalat vezetősége arra az álláspontra helyezkedett, hogy tervét önköltségcsök­kentési hitelből is megvaló­sítja, ha kap ilyet. A megyei pártbizottság, a MO NIMPEX Külkereskedelmi Vál< lalat, s a kísérleti intézetek tudo­mányos munkatársai is elisme­rik a terv realitását, támogat­ják a kalocsaiakat. Reméljük, elképzeléseiket si­kerül megvalósítani, hiszen éz a vállalatnak és a népgazda­ságnak is előnyös. (ven esz) Érdekes új, színes televíziós készüléket gyártottak a Szov­jetunióban. A vevőkészülékkel szemben nagyméretű, 1200- szor 900 milliméteres képernyő áll, arra vetítik a képet. központi kérdés: a sseoreíltezés Jó módszerek, sikeres munka a hajai járásban A megyei nagyaktíva után a bajai járási pártbizottságon is megélénkült az élet. Az ezt kö­vető járási aktíva jól sikerült és a részvevők valamennyien hitet tettek a párt decemberi határozata mellett. Hazamenve munkához láttak. A járás köz­ségeiben folyó agitációról, va­lamint a járási pártbizottság irányító tevékenységéről beszél­getünk Szabó István elvtárssal, a pártbizottság titkárával, va­lamint Papp György és Orsós Antal főelőadóval, Öten azonnal kérték felvételűiket Szabó elvtárs örömmel újsá­golja, hogy a rendkívüli tag­gyűlések minden községben jól sikerültek. Az egyénileg dolgo­zó paraszt párttagok mindenütt kijelentették, hogy egyetértenek a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésével, ők maguk is a közös gazdálkodás útjára lépnek. Orsós elvtárs elmondja, hogy Bácsborsódon a párttagok 90 százaléka részt vett a taggyűlé­sen. A tíz egyénileg dolgozó nal kérte felvételét a termelő- szövetkezetbe. A többiek han­goztatták, hogy még megbeszé­lik a családdal és azután dön­tenek. A kommunisták, a párt­tagok kezdeményezésének híre ment a faluban. Ennek nyo­mán szinte naponta vannak je­lentkezők a község termelőszö­vetkezeteibe, új közös gazdasá­gok vannak alakulóban. Hasonló tapasztalat másutt is van. Bátmonostoron a párt­tagok egyrésze termelőszövetke­zet szervezéséhez kezdett. A bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezetbe február első hetében 39-en léptek be. Az érdeklődés olyan nagy, hogy rövidesen mintegy 50 be­lépőre számítanak. A termelő- szövetkezet agitációs brigádja jó kapcsolatot tart az egyéni­leg dolgozó parasztokkal. A tsz-iagok agitáljanak elsősorban Papp György elvtárs arról be­szél, hogy Gál József dávodi egyénileg dolgozó paraszt párt­tag hangoztatta a taggyűlésen: amit a párt akar, az helyes, a falu szocialista átszervezeseve) a dolgozó parasztok életszínvo­nala emelkedik, ezért ő is be­lép majd az egyik termelő- szövetkezetbe. Kovács Lajos, a Rákóczi Termelőszövetkezet el­nöke pedig elismerte, hogy el­sősorban a termelőszövetkezeti tagoknak kell agitálniok. Saját példájukon keresztül alkalmuk van bebizonyítani, hogy a kö­zösben könnyebben és jobban él a parasztember, inint az egyéni parcellákon. Éppen ezért ők is igyekeznek megerősíteni kapcsolatukat az. egyéniekkel Nagy érdeklődés kíséri járás- szerte a termelőszövetkezetek terveit. A tavalyi 37,50 forint helyett az idén a járás terme­lőszövetkezetei átlagosan 43 fo­rintra tervezték egy munkaegy­ség értékét. A garai Vörös Csil­lag rendszeresen ismerteti ter­veit az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal, különböző összejö­veteleken, gyűléseken, otthoni beszélgetéseken. Ennek hatásá­ra máris több tag kérte fel­vételét a közösbe. A tapaszta­latok, jelentések azt bizonyít­ják, hogy a község pedagógu­sai is sokat segítenek az ági- tócióban. A fejlesztési bizottságok já- rásszerte megalakultak és mun­kához láttak. Községenként fi­gyelembe véve a körülménye­ket, a helyi adottságokat külön­böző agitációs módszerekkel dol­goznak. Hercegszántón a föld­művesszövetkezeti bolt vásárlói az élelmiszerek papírzacskóin elolvashatják, hogy mit ad a 3004/1-es rendelet a község kö­zös gazdaságainak, milyen jöve­delmük volt a tsz-tagoknak. ho­gyan élnek stb, Beszélgetnek a szövetkezésről Mindezt összevetve tehát olyan közhangulat kezd kiala­kulni a községekben, amely sürgeti a falu szocialista átszer­vezését. — És ez most már nemcsak a falusi vezetők, ha­nem az egyénileg dolgozó pa­rasztok között is mind általá­nosabbá válik. , Üj termelőszö­vetkezetek vannak alakulóban járásszerte. Mindenütt elítélik azokat a vezetőket, akik szó­nokolnak ugyan a termelőszö­vetkezeti mozgalomról, de van néhány hold földjük, amelyen egyénileg gazdálkodnak. Tehát lényegében vizet prédikálnak és bort isznak. A községekben a legfontosabb téma most: a szö­vetkezés. Az emberek beszél­getnek, vitatkoznak. Gyakran keresik fel ilyen jellegű prob­lémáikkal a községek vezetőit, A járási párt- és tanácsvezetők segítséget adnak elsősorban a21 úgynevezett súlyponti közsé­gekben. Erre a célra brigádok alakultak. Munkájuk eredmé­nye máris megmutatkozik ab­ban, hogy mind többen és töb­ben határozzák el: szakítanak a régivel és az újat, a haladót választják — hangoztatja Sza­bó <elvtátfv K, S. HA VOLNA JOG: TE FETRENGENÉL A PORBAN ITT, MERT URAD ÉS KIRÁLYOD ÉN VAGYOK!' Beszélgetés Udvaros Bélával. a „Stuart Mária" közelqő díszelőadásának rendezőjével sősorban a két parádés női fő-í szerep jelentett még a legna-« gyobb színésznők számára isC hatalmas feladatot. Csak az a> színház tűzhette műsorára ezt( a darabot, amelyik rendelke-C zett két egyenértékű, nagy drá-« mai színésznővel. A mi színhá-« zunk Dévay Kamillát (Stuarté Mária) és Göndör Klárát (Er-« zsebet) ajándékozta meg ezzel« a lehetőséggel. Dévay Kamilla^ a tavalyi emlékezetes sikerű« »Eső« Sadie-je óta nem szere-< pelt ilyen nagy feladattal a« kecskeméti színházban. Göndör« Klárát pedig nemrég fogadta* nagy szeretettel a kecskeméti« közönség a -Nem vagyunk an-* gyalok« főszerepében. Mind-« ketten nagy becsvággyal ké-( szülnek a bemutatóra. De aí férfiak sem panaszkodhatnak.« A tavalyi nagysikerű »Othello«-* előadás kitűnő Jágója, Dobák\ Lajos, ezúttal a szokszínű Lei-« cester gróf szerepére készülő Hálós és jelentős feladat jutott« még Gyulai Antalnak (Talbot),« Jánoky Sándornak (Paulet),Vö-£ rös Tibornak (Mortimer) és^ Karizs Bélának (Burleigh) is.? Ennyit magunkról... Még né-£ hány izgalmas, fáradságos és« küzdelmes nap és felgördül a* függöny. Azután már a közön-« ségen a sor, hogy nagy szere-« tettel és érdeklődéssel .töltse* meg minden este a nézőteret« Búcsúzóul és egyúttal meghí-* vénák is Schiller szavait üze-« nem közönségünknek: (-A színház, inkább mint azí állam bármilyen intézménye:« a praktikus bölcsesség iskolája.« Vezető a köznapi életen át,£ minden zárat megnyitó kulcs« az emberi lélek titkos járatai-« hoz.« « Bieliczkv Sándor ' ban a legnagyobb jelenet ép- • pen az ű találkozásuk. Vége- i zetül, de nem utolsósorban pe- j dig nem valószínű, hogy a pro- 1 testáns Schiller, a katholikus < Mária diadalát írja meg a pro- j testáns Erzsébettel szemben, ha : a valóságot akarta volna szín- : padra vinni. Minden Schiller- ; drámát extatikus szabadság- ’ vágy fűt; így a »Stuart Mária« : is a zsarnoki önkény ellen ; mindhalálig küzdő szabadság- j nak a himnusza. > Érdemes megemlíteni, hogy megyénkben előbb játszották a j »Stuart Máriáit, mint a pesti ‘ Nemzeti Színházban! Az első ■ hazai előadása e műnek Pé- • esett volt 1822-ben, utána Ko- í lozsvárott és Kassán adták elő, • majd 1031 februárjában Baján, : márcusban Kiskunhalason és : áprilisban Kecskeméten adták elő — megelőzve Pestet is, 1 ahol a Nemzeti Színház csak ■ 1846-ban mutatta be; Déry 1st- 1 vánnak, Déryné férjének fordí- - tásában. Ez a tény azonban 1 nemcsak jogos büszkeséggel ■ tölt el bennünket, hanem foko- • zottabb felelősséget is ró ■ mindnyájunkra, akik abban a : megtiszteltetésben részesültünk, ! hogy. ennek a ritka, értékes , hagyománynak szerény folyta- . tói lehetünk. i Udentös tnííüÍLfd élményre? resztül öt magát szólaltatjuk : meg. Ez a Schiller-dráma min­dig népszerű volt, nemcsak a ; közönség, hanem a színészek ; előtt is. A közönség a lobogó szabadság-szeretetért és a ne- : mes pátoszú verselésért szerette ; a »Stuart Máriá«-t; a színészek pedig » há!á.s szerepekért. El* kérdést intéztünk hozzá a kö­zelgő Schiller-évforduló dísz­előadásának alkalmával, éj a darab iyaziáya volt. Míg Erzsébet az új kor, a polgárosodás, a haladás, u reformáció demokratikus mo­narchiát teremtő uralkodója, Anglia gazdasági reformjainak, tengeri hatalmának, világpiaci pozícióinak megteremtője volt. — A drámában ezzel szemben Erzsébet hideg, ravasz, aljasul orgyilkosságra bújtó, rettegett zsarnok, míg Mária igazságta­lanul elítélt rab, a becsület, bátorság és szabadság nemes­lelkű hősnője. Mária a való­ságban több összeesküvési kí­sérletet tett, Schillernél vi­szont csak a hamisan valló tit­kára mártja be ártatlanul Má­riát. Az is tény, hogy a való­ságban sohasem találkozott a két királynő, a drámában azon­JCcyyan kéidilnek erre a 7 Ebben az évben ünnepli a világ Schiller születésének 200. évfordulóját. Nagy öröm szá­munkra, hogy az elsők között leszünk, akik megemlékezünk erről az ünnepi eseményről. Egy költőre a legméltóbb em­lékezés az, ha nemcsak róla beszélünk, hanem müvein ke­Felkerestük Udvaros Bélit, a kecskeméti Katona József Szín­ház fiatal rendezőjét és három cd történelmi helyrét Mindenekelőtt egy általá­nos tévhitet kell eloszlatnom ebben a fontos kérdésben. — Schiller nem történelmi drá­mát írt Stuart Máriáról, ha­nem egy adott történelmi hely­set kapcsán költői szomorú já­tékot. Ennek a világos tény­nek a tisztázatlansága okozta 2 művel szemben a sok félre­értést és tartózkodást mind a mai napig, még a kritikusok részéről is. Pedig, ha a XVI. századi angol—skót történelmi helyzetet párhuzamba állítjuk a schillert dráma helyzetével, akkor fény derül erre. A drá­mában lejátszódó események nagyrésze több éven keresztül bonyolódott vagy meg se tör­tént — a schillert dráma három nap alatt játszódik le. Mária e történelmi idők végén 45 éves volt, Erzsébet pedig 54, — a drámában legalább 20 évvel fiatalabbak a királynők. A tör­ténelmi tények szerint Mária a középkor, a katholicizmus, a reakció, a feudalizmus, az el­lenreformáció önkényuralko­dója volt; uralkodásának sem­mi koncepciója, gyakorlati ered­ménye, ícllődésm&neí*' »sm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents