Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-11 / 35. szám
I. oldal 1959. február 11. szerda Ismét a szőlőgyökereztetésről Kit terhel as anyagi felelősség — A Legfelsőbb Bíróság előtt a bonyolult ügy — Cserekártalanítás meg a huncut fuvaros Több cikkben foglalkoztunk már a szőlőgyökereztetés ügyével. Főképpen azt vizsgálgat- tuk: miképpen lehetne elkerülni a gazdák hatalmas kárát azokban az esetekben, amikor a gazda hibája nélkül megsemmisült a szőlővessző. Az érvényben lévő rendelkezések szerint ugyanis — miként a többi termelési szerződés esetében is — a termelő gazda a kapott előlegeket köteles vísz- szafizetni a termeltető vállalatnak, ha a termeléssel nem tud elszámolni. Mivel pedig a szőlőgyökereztetéshez hatalmas — holdanként tízezer forintnál is több — előleget kap természetben és pénzben egy-- egy termelő — a' gyökerezte- tésnek valamilyen elemi csapás miatti meghiúsulásakor anyagi erejét meghaladó ösz- szegeket kellene vsszafizetnie. A vállalkozószelleműeket sújtja a kár! Figyelemmel voltunk cikkeinkben arra is, hogy a különben jövedelmező gyökerez- tetéshez a legszakképzettebb és legéletrevalóbb, munkaszerető gazdák fognak — s éppen őket hozza a fennálló rendelkezés a legnehezebb helyzetbe — hiszen még biztosíttatni sem lehet a gyökereztető telepeket elemi csapás miatt. Említettük cikkeinkben az Állami Biztosító korlátozott lehetőségeit is, amelyek között egyelőre képtelenek a nagyértékű telepeket a gazdáknak is méltányos összegekért biztosíttatni. Mindenképpen gondot okoz hát a szőlőgyökereztetés — még akkor is, ha nem egyéni gazdák, hanem szövetkezetek Csehszlovákia földművelés- ügyi minisztériumának legújabb jelentéséből kitűnik, hogy a kis- és középparasztok az elmúlt év folyamán összesen 1050 új termelőszövetkezetet alakítottak: az ország termelőszövetvállalkoznak rá. Ebben az esetben az oly sok munkával, ve- sződséggel és harccal összegyűjtött közös vagyon szenvedhet lényeges és sok mindenre siható kárt. A bíróságok gyakorlatából Cikkeink megjelenése óta sajnos még nem kaptunk biztató, s a helyzeten lényegesen változtató választ, éppen azért örültünk meg a kiskőrösi járásbíróság jelentésének, amely a szőiőgyökereztetők előlegvisszafizetésével foglalkozik. Jelentésük szerint bíróságuk a készpénzben nyújtott előlegeket termelési hitelnek, kölcsönnek tekintette, éppen ezért a termelés meghiúsulása után annak visszafizetésére kötelezték a gazdákat. Az elmúlt hónapokban azonban bíróságukon segédkezett a dunavecsei járásbíróság több bírája is, akik az esetet saját gyakorlatukban másként ítélték meg. A dunavecseiek álláspontja az, hogy a szőlőgyökereztetés: szerződések különös szerződések, s a szőlővessző, amit a vállalat a termelőnek ad, kölcsönnek és előlegnek nem tekinthető, mert a termelő ugyanazt a szőlővesszőt tartozik visszaadni a vállalatnak, csak — átalakítva, azaz gyökeres állapotban. Ezen felbuzdulva, a kiskőrösi — előzőén elmarasztalt gazdák — tömeges perújítással éltek és küldöttséget küldtek országgyűlési képviselőjükhöz. A Bács-Kiskun megyei Bíróság pedig —• a járásbíróság kézhezvétele után — a Legfelsőbb Bírósághoz küldte meg döntés végett az ügyet. kezeteinek száma jelenleg 12140, amelyek együttesen 4 millió 289 ezer 618 hektár mezőgazdasági területet művelnek meg. Csupán 1958-ban 828 070 hektárnyi területtel gyarapodtak a termelőszövetkezetek. Gyors, felső rendelkezés szükséges! Ami tanulságot leszűrhetünk a jogi vitából, s az azt követő lépésekből az az, hogy ezt az ügyet csupán a termelők és a vállalat viszonylatában megoldani lehetetlen. Véleményünk szerint a megoldás leghelyesebb módja a szőlőgyökerez- tető telepek biztosítása volna jutányos összegért, ezt a megoldást azonban az Állami Biztosító egymaga, legfelsőbb állami szerveink intézkedése nélkül, nem tudja vállalni. Sürgős és legfelsőbb beavatkozásra van tehát szükség, amely már csak azért sem várathat sokáig magára, mert megyénk mezőgazdaságának távlati fejlesztéséről, a homoki szőlőkultura felvirágoztatásának zálogáról, a szőlőgyökerez- tető telepekről van szó! Fábián Gábor EGY ÉV ALATT a népi ellenőrzés rendszere sok becsületes ember tetszését megnyerte. Ellenőrzésének eredményeiről lapunkban majdnem minden esetben hírt is adtunk. A szerkesztőséghez beérkezett kérések szerint azonban többen szeretnék, ha közölnénk: hogyan készítik elő az ilyen, nagyarányú vizsgálatokat? Ennek a kérésnek teszünk most eleget, amikor felkeressük a Bajai Járási Népi Ellenőrző Bizottság ügyintézőjét, Márki Bélát, s megkérjük, számoljon be a népi ellenőrzés legutóbbi vizsgálatának, a munkaegészségügyi jogszabályok végrehajtásának ellenőrzési előkészületeiről. — A bajai nádgazdaságban köztudomás szerint sok nő dolgozik — kezdte ismertetését Márki elvtárs. — Köztudomású az is, hogy e munkásnők nagyon poros és egészségre ártalmas körülmények között dolgoznak. Vizsgálataink megindítása előtt tehát itt és a többi Tarjányi Mátyás a földreform során 10 hold földet kapott, amellyel később belépett az egyik kiskunfélegyházi tsz-be. A szövetkezetből való kilépése után 4 holdnál alig valamivel több földet kapott ki. A hiányzó területet az 1957. évi emlékezetes rendelet végrehajtása során kérte vissza, s azt a Kiskunfélegyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata szerint meg is kaptaigen ám! Be azt a földterületet, amelyet Tarjányi kért, 1950 óta egy Csík István nevű gazda műveli becsületesen, s amikor meghallotta, hogy cl akarják venni a közel öt és fél hold földet, — panaszt tett a városi tanács határozata ellen. így került az ügy a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé, ahol hosszas vizsgálódás után megállapították, hogy a cserekártalanítás Tarjányit nem illeti meg. Tarjányi ugyanis közben jobbnak látta a paraszti munolyan munkahelyeken szervezzük meg az ellenőrzést, ahol feltételezhetően hiányok mutatkoznak a munkakörülmények egészségessé tételében. A nádgazdaságon kívül a Bajai Posztógyárban és a Ruhagyárban, valamint a Város- és Községgazdálkodási Vállalatnál tartunk majd vizsgálatot. — MUNKABIZOTTSÁG beszéli meg azokat a tárgyköröket, amelyekben vizsgálatot tartunk. Ez a bizottság jelöli ki azokat a vizsgálati pontokat az érvényben levő jogszabályok figyelembe vételével, amelyek szerint a vizsgáló csoportok dolgozni fognak. A munkabizottság tagjai maguk is vállalták, hogy egy-egy ellenőrzésben részt vesznek. Az ügyészségnek a rendeletekben jártas tagjai minden, olyan rendeletét megküldték számunkra, , amelyekben a munkások és alkalmazottak szociális helyzetének megjavításáról rendelkezik államunk. Ilyen többek között az káról való áttérést más, köny* nyebb és gyorsabban kifizetődő munkakörre, s 1957 januárja óta tagja lett a helyi fuvarozó szövetkezetnek. Hogy pedig — a rendelet ellenére — visszaszerezhesse földjét, hamis adatokat tartalmazó iratot terjesztett a városi tanács elé, — félrevezetve a város legfelsőbb hatóságát. Azt állította ugyanis e hamis iratban, hogy fő foglalkozása a földművelés. Gondoljuk, jól jött volna Tarjányinak, a huncut fuvarosnak, a tíz hold föld — hiszen ki lehetett volna adni felében — s így munka nélkül szerzett jövedelmet vághatott volna zsebre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága azonban nem volt hozzá ilyen -megértő--, s a rendelet értelmében, amely teljes összhangban áll a dolgozók igazságérzctével, — elutasította a kártalanítási kérést. (—ng—) üzemi baleset elhárításáról és a munkavédelemről szóló minisztertanácsi és SZOT-határo- zat. A munkabizottság a kidolgozott program alapján oktat ki két napi munkával minden egyes népi ellenőrt, akik így tisztában lesznek az összes egészségügyi és szociális jogszabályokkal. A vizsgáló csoportokba meghívtunk idősebb veteránokat, nőtanácsi tagokat, s minden egyes vizsgálócsoportban pénzügyi, valamint technikai szakember is részt vesz, AZ ELMÚLT HETEN pénteken és szombaton oktatták ki a népi ellenőröket e munkájuk elvégzésére és szerdán, február 11-én már meg is kezdjük az ellenőrzést, amely előreláthatóan három napig tart. A vizsgálat eredményei a munka- bizottsághoz érkeznek be, amely azt összegezi, s a megyei népi ellenőrző bizottság elé terjeszti — fejezte be nyilatkozatát Márki elvtárs, A múlt évben 1050 új termelőszövetkezet alakult Csehszlovákiában Hogyan késsül as ellenőrsésre a Bajai Járási J\épi Ellenőrsö Bizottság A SZOVJETUNIÓ 7 éves TERVENEK (Q5Q~1 965) LEGFONTOSABB LÉTESÍTMÉNYEI Cserepovec alwM/d káŰpggOsjha yarátW: 'S/wrdlors/k SildPróiiót \^mí hoivlovfá- Szarbaj i űomimM na 11 wats/ki'j ,•■([ ° Karaganda 'Kwtföídis.%/ i 11 iJLjftífíi áabarpvstL irkuFs/k ßt/Wdrmdm-épitöanyagipar ■Apb -gyémánt 1111 j (ff "^e!m,szer/iJär- — pF vasétvgogt i ' , ’' föfdgázmezoés föidgázfeldolgozó ipar kohászát Kdß vég /per nő erő mű - gépgyártás vinerümű könnyűipar | — viOa-igsita/idó vasé! vonat ■ ; - vasérc /e/óhe/gek Vfat/rabadfjß. faipar földgázvezeték uj szenmedenced • gtgpnizrSk
