Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-10 / 34. szám

1959. február 10. kedd 3. oldal — Mihókllé, maga meggyó­gyult — állapítja meg Vén főorvos az asszonyka tüdejé­ről készült röntgenfilmről. Már az első év is jól sikerült (fyarupodik a dmgizéli QÍj. Slel tPgyéves a termelőszövetkezetünk, s megtartottuk a szüle- lésnapi évfordulót. Százhúse-szémélyes vacsorát és bálát rendeztünk, ami reggelig tartott. Kezdőnek lenni mindig nehéz, de a tagság azért elégedett, hiszen zárszámadáskor egy munka-> ■egységre 30 forintot kaptunk. Most már szaporodik a taglétszámunk, s reméljük, az idén többen leszünk. Eddig 100 holdon gazdálkodtunk, amit egye­lőre nerd növelünk, mert nekünk most az állattenyésztés a fő cél. Nemrégiben adtunk el 30 darab hízómarhát az Allatfor- galmí Vállalatnak és tavaszra tervbe vettük, hogy újabb 50 darab növendék szarvasmarhát hizlalunk. Tehénállományunkat a jelenlegi 20 darabból 50-re szaporítjuk. Sok hasznot hajt majd a most érkezett 112 darab tojó fajtyúk és a 300 darab birka is. Ezévi termelési tervünkben a többi között szerepel 15 hold dinnye, 2 hold spenót, 10 hold csemege- és 10 hold fűszerpap­rika szerződéses termelése. 30 hold. öntözéses területünk is lesz az idén, de jövőre már 50 holdat kívánunk öntözni. A leg­utóbbi közgyűlésen egy Zetor-tt<tktor vásárlását szavazta meg a tagság. Száz szónak is egy a vége: jól működik a mi termelőszö­vetkezetünk. Csak egy baj van: az elnökünknek erősebb kezű­nek kellene lenni. Reméljük, a közeljövőben változtat a maga­tartásán, s a még fennálló hibák is kiküszöbölődnek, akkor még nagyobb fejlődésről számolhatok majd, be. A sikereknek megvetettük az ágyút az idei terveinkkel, szorgalmas tagságunk pedig —• biztos vagyok ebben — meg is valósítja a terveket. Hágó Sándorné levelező Drágszéli Új Élet Tsz Horváth János, a Kiskőrösi Gépállomás dolgozója na­gyobb megfázáson esett át. A röntgen azt mutatja: sze­rencsére, nincs komolyabb baja. Megdöbbentő ez a szám. Öt évtizede annyi ember halt meg évenként tüdőbajban, mintha évről évre újból és újból ki­pusztult volna Kecskemét la­kossága. A tudomány haladása mellett csak akkor értjük meg igazán, hogy mennyit fejlődött a legpusztítóbb népbetegség el­leni küzdelem, ha e - sorok mellé azt is odaírjuk, hogy a 700 ezer forintos költséggel épült kiskőrösi tüdőbeteg-fek­tető elkészültével országos vi­szonylatban Bács megyében ér­tük cl az elsőnek, hogy az itten mór minden járási tüdő- béteggondozó mellett működik majd jektető. Ebből az alkalomból látogat­tuk meg dr. Vén Ferenc főor­vost, a járási tanács tagját, Több mint hét hét nyereségrészesedés — 650 OOO forint értékű fűtőanyag- és 18 ragon Usxtmegtakarítás 1G7#3 százalékra teljesítette éves tervét megyénk sütőipara Az elmúlt években nem egy­szer emlegették megyei vezető körökben kenyérgyárainkat, mint a válallati gazdálkodás jó példáit. A jelző ma is találó. Sütőiparunk 1958, évi ter­melési előirányzatát 7,3 szá­zalékkal túlteljesítette. A tervezettnél több árut állí­tottak elő fehérkenyérből és egyéb sütőipari cikkekből (fehér morzsa, kétszersült stb.). A kü­lönböző péksütemények terme­lését pedig 100 százalékra telje­sítették. Lehetőség itt is kínál­kozott ugyan a többtermelésre, de a számításokat áthúzta az éj­szakai műszakok megszüntetése okozta egész sor szállítási nehéz­ség, vagyis nem sikerült volna biztosítani, hogy a kifli, zsemle és több más áru frissen kerüljön a boltokba, üzletekbe. Sütőipari vállalataink így is »Tizenhétéves lány vagyok, eddig mindig otthon voltam szüleimmel. Tovább már nem bírok otthon maradni, mert így ez nem élet, ahogy mi élünk. Szeretnék elmenni dol­gozni, ehhez kérem a szerkesz­tőség segítségét« — írja Szűcs Rózsa hetényegyházi olvasónk. Levele további részében el­mondja, hogy heten vannak testvérek, s nem a legjobb anyagi körülmények között él­nek. Levelét a kecskeméti já­rási tanács munkaügyi előadó­jához küldtük, aki az alábbia­kat válaszolta: »A levélíróval személyesen elbeszélgettünk, nyilvántartás­ba vettük, s ígéretet tettünk arra, hogy amennyiben arra le­hetőség lesz, elhelyezzük. A család nehéz anyagi helyzetén is segítettünk, nővérét elhe­lyeztük gép- és gyorsírói mun­kakörbe, s bátyja elhelyezke­déséről js intézkedtünk.« $ Szebenl Imre dávodi olva­sónk arról számol be panasz­levelében, hogy a püspökpusz­tái kenderüzemnél 16 órát szá­molnak el a 24 órai szolgálat helyett. Állítása szerint a szol­gálatot saját ruhájában látta el mint kisMÍtő tűzoltó. Az ügyet kivizsgáltattuk, s a következő­ket állapították meg: »A nemhivatalos üzemi tűz­oltónak helyettesítés esetén — ha az 24 óránál tovább tart — szolgálati beosztásának megfele­lő bért kell kifizetni. Szebeni Imre esetében is ez történt. Állítása nem felel meg a való­ságnak, mert szolgálati ideje alatt az üzem munkaruhával el­látta, sőt őrbundát is kapott.« »Kérem Önöket, több mint száz dolgozó társam nevében, intézkedjenek, hogy a MÁV a Lakitelek—Kecskemét vonalon uralkodó lehetetlen állapotokat megszüntesse. A 7227. számú vonat reggel annyira zsúfolt, hogy az utasok a lépcsőről nem tudnak bejutni á kocsiba. — Egyetlen »menedékházunk« az elsőosztályú kocsi volt, de ezt, nem tudni mi okból, megszün­tették« — írja * * * Kovács János olvasónk. A levelet a MÁV Szegedi Igazgatóságához küld­tük eh ahonnan Vajda Sándor dicséretre méltóan fejezték bé az elmúlt evet. Minden üzem teljesítette eredménytervét. Leg­jelentősebb a fejlődés a bajai Sütőipari Vállalatnál, ahol az 1957. évi 240 000 forintos veszte­séggel szemben a múlt esztendőt már 200 000 forint nyereséggel zárták. Az átlagnál jobb eredményt ért el a Kalocsai, Kecskeméti cs Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat is. Á lakosság jelentősen mégnö­vekedett fogyasztási igényeinek kielégítése mellett — részben a sütödék gépesítése, nagyobbrészt pedig a jó munkaszervezés és a gyártástechnológiai utasítások betartásának eredményeképpen — jelentősen emelkedett sütő­üzemeinkben a munka termelé­kenysége. Üzemenként, de megyei szin­ten is kedvezően alakult a ke­nyér előállításának tüzelő költ­sége. Míg 1956-ban egy mázsa kenyér sütéséhez 9,62 forint értékű tüzelőt használtak fel. addig ez az összeg 1953 végére 7,80 forintra csökkent. Legjelen­tősebb a változás a Bácsalmási Sütőipari Vállalatnál, ahol az egy mázsa kenyérre eső tüzelő felhasználás 12,17 forintról 8,70- re csökkent. A Kecskeméti Sütő­ipari Vállalatnál pedig a már régebben tartott 7,76 forintos tü­zelő felhasználást sikerült 6,10 forintra leszorítani. Az így nyert megtakarítás megyei viszonylat­ban 650 000 forint. Amikor a tüzelőanyag-gazdálkodás ered­ményeiről írunk, külön említést érdemel, hogy a pénzbeli meg­takarítás mellett a pékségek fa­anyag felhasználása — melynek jelentős része importfa volt — csaknem egyharmadára csök­kent. Vállalataink a minisztertanács takarékossági felhívása után központi kérdésnek tekintették a gazdaságos lisztfelhasználást is. A prémiumfeltételek között minden üzemben első helyen szerepeit a fajlagos lisztfelhasz­nálás csökkentése. Az anyagi ösztönzésnek meg is lett az eredménye. Sütőüzemeink 12 hónap alatt több mint 15 vagon kenyér­lisr.M és " vagon finomlisz­tet taburilettak meg. Ennek a lisztmennyiségnek ér­téke meghaladja a félmillió fo­rintot. A legszebb eredményt itt a kiskunhalasi és a kecskeméti vállalat érte el. Azonos minő­ség mellett, a technológiai uta­sítások következetes alkalmazá­sával az egy mázsa kenyér­sütésre országosan előírt liszt­normánál egy százalékkal keve­sebb anyagot használtak fel. Utoljára említ jük, de sütőipari vállalataink gazdálkodására, a fegyelem megszilárdulására és a munkaidő jó kihasználására leg­jellemzőbb, hogy 1958. évi tervük 107,3 százalékos teljesítéséhez a tervezeti béralapnak csak 99,5 száza­lékát vették igénybe. Egyszerűbben szólva: sütőipa­runk dolgozói azonos létszám mellett többet termeltek mint 1957-ben s így összesen 1958-ban több mint egymillió forint bér­megtakarítást értek el. Mivel eredménytervét me­gyénk mind a nyolc Sütőipari vállalata teljesítette, sőt túl is szárnyalta, az üzemek dolgozói két héttől egy hónapig terjedő nyereségrészesedést kapnak az éves mérlegek jóváhagyása után, S. G. A NEVETÉS GVÓGVIT Egy 13 éves londoni kisfiú tíz hónappal ezelőtt gyermekbénu­lásban megbetegedett és azóta csuk vastüdö segítségével tud lélegzeni. Néhány nappal eze­lőtt az orvosok érdekes kísér­letet hajtottak végre vele. A Queen Mary kórház kél orvosa és két ápolónője hordá­gyon elvitte a kis beteget a londoni Colosseum egyik gye-, rekelőadására. A színház varázsa elfelej­tette a fiúcskával szenvedéseit. A darab jelenetei olyan mulat­ságosak voltak, hogy égyrS- másra hangos nevetésben tört ki. Mihelyt nevetni kezdett, az egyik ápolónő mindjárt ki­kapcsolta a vastüdőt, s valóra vált, amiben az orvosok re ménykedtek: a nevetés moz­gásba hozta a kis beteg bénult mellizmait, A fiúcska egy óra hosszai minden segítség nélkül léleg­zett. Az Orvosok véleménye sze­rint az áldásos nevetéssel meg­kezdődött a gyógyulás folya­mata. esős, ha ki-ki megvizsgáltatja magát, hiszen, ha gyógyítható is ez a betegség, az igazság az, hogy jobb nem megkapni. Sándor Géza főintéző a következőket kö-1 zölte: ! »Felsőbb utasításra nem köz-' lekedtethetünk olyan mellék- j vonalakon elsőosztályú kocsi- ] kát, amelyek menettartama 120 percnél kevesebb. Egyébként a 7227. számú vonat két kocsival i történő megerősítésére Kecs­kemét és Lakitelek állomáso­kat utasítottuk.« J < * } »A Bajai Várost Tanács nagy szorgalommai vizsgálja át a dolgozók benyújtott pana­szait. A lehetőcég szerint se­gítséget nyújt azoknak a dolgozóknak, akik jogos pana­szaikkal hozzá fordulnak. A közelmúltban is több lakást utaltak ki. Elsők között szere­pellek Jászváriék és Bolváriék is. Ma már az előbbi lakásuk­hoz képest kényelmes, tiszta, majdnem új épületet kaplak. Ez az intézkedés megnyugta­tóan hat a közvéleményre. Az ő nevükben köszöneiem.et feje­zem ki a Petőfi Népe szerkesz­tőségének —, amely c két la­kásügyet sürgette — és a ba­jai városi tanácsnak« — Írja, Túri Istvánná levelezőnk. '■ SEGÍTETTEK A CSALÁDON — NEM TÖRTÉNT HIBA — KÉT KOCSIVAL MEGERŐSÍTETTÉK A VONATOT — KÖSZÖNET A PETŐFI NÉPÉNEK egyben a járási gondozó intézel és a felépített 26 ágyas kiskő rösí TBC-fektető vezetőjét, ak immár tíz esztendeje foglalko zik ennek a pusztító kórnak ; gyógyításával és megelőzésé vei. — A kiskőrösi 26 ágyas tü dőbelegfeklető megépítése jger nagy lépés járásunk TBC-s be (egeinek gyógyítása szempont iából — kezdi a beszélgetés Vén főorvos. — Ugyanis mef kell mondjam, az itt lakó dol­gozó parasztok (tisztelet a ki­vételnek) még mindig irtóznál! annak a gondolatától is, hogy gyógykezelésük vagy a későbbi műtéti beavatkozás végett szü­lőhelyüktől, hozzátartozóiktól messze legyenek. így azután az cselek többségében bizony családjukat, környezetüket is megfertőzik. Az új fektető te­hát mindenek előtt azért jelen­tős. mert segítségével ezeket a betegeket azonnal ki tudjuk emelni környezetükből, ami­vel lényegében kettős célt érünk el. A beteg szakszerű ápolásban részesül, otthon pe- dig kizárjuk az új TBC-s fer­tőzések lehetőségét. Vén főorvos ezütán elmon­dotta, hogy tíz év alatt ötszö­rösére nőtt a kiskőrösi gondo­zó intézet forgalma. Egész sor felvilágosító előadás, valamint más irányú, folyamatos és szé­leskörű propaganda-munka eredményeként o járás terüle­téről csaknem 14 ezer férfi, nő és fiatal vett részt az önkéntes TBC szűrővizsgálatokon. Dr. Vén Ferenc emellett komoly érdemeket szerzett a járás te­rületén a TBC-vel fertőzött te­henek környezetében élők ki­vizsgálásában, gyógykezelésük­ben, s mindenek előtt a gyer­mekek ilyen irányú fertőzésé­nek megelőzésében. A gondozó intézet főorvosa népszerű ember nemcsak Kis­kőrösön, de a járás minden községében. — Szorgalmával, emberszeretetcvel megérdemel- tcv hogy az elmúlt év no­vemberében a kiskőrösiek já­rási tanácstagnak választották. Látogatásunk végen aZzal bú­csúzott tőlünk, írjuk meg, hogy az orvostudomány fejlődése, fő­ként pedig a népi állam anyagi támogatásának eredményeként, iiw már le tudjuk küzdeni a TBC-t, Időnként azért taná­Korányi Frigyes, a korszerű magyar orvostudomány egyik megalapítója,’ a TBC-elleni küzdelem Világszerte ismert út­törője a század elején még ar­ról írt az akkori TBC-szalüap- ban, hogy Magyarországon fél­millió gümőkóros beteg van, s közülük minden évben 7ü ez­ren halnak meg ebben az alat­tomos, pusztító népbetegségben. Ugyanakkor az egész ország­ban alig párszáz ágy szolgál a gümőkóros betegek gyógyítá­sára. A legpusztítóbb betegség ellesi Látogatás Kiskőrösön dr. Vén Ferenc főorvosnál

Next

/
Thumbnails
Contents