Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

1059. február 8, fasaruap oldal 20 ezer méter vízvezeték, 40 ezer méter villanyhálózat, 83 ezer méter járda épült 1958-ban kőzségiejlesztésből A MEGYEI TANACS építési osztályán rendkívül érdekes je­lentésre bukkantunk-, amely a napokban készült el. 'A jelen­tés megyénk községfejlesztésé­nek 1958. évi eredményeit tar­talmazza. A lakosság igen nagy lendülettel és lelkesedéssel fá­radozott mindenfelé községeink szépítésén, korszerűsítésén, ott­honosabbá tételén. Bizonyára olvasóinkat is érdekli, milyen eredmények születtek az elmúlt évben, ezért közlünk néhány adatot a jelentésből. Kiemeli a jelentés is, hogy a lakosság évről évre nagyobb ér­deklődést mutatott a községfej­lesztés iránt. Míg 1955-ben mindössze 10 479 000 forint gyűlt össze a fejlesztési alapra, addig 1958-ban 61 978 000 forint köz­ségfejlesztést fizetett a lakosság. Megyei átlagban tavaly az álta­lános jövedelemadónak 12,64 százalékát szavazták meg köz­ségfejlesztésre a tanácsok. KÖZSÉGEINK a fenti összeg­ből komoly nagy létesítmények építését kezdték, ezért a megyei tanács megszervezte részükre a szakszerű műszaki irányítást, az erejüket meghaladó építkezések­re pedig az OTP 3 205 000 forint hitelt biztosított. Növelte a pénz­ügyi alapokat az is, hogy a lakosság az eredmények láttán a hátralékból mintegy 8 600 000 forintot fizetett be. A község fejlesztés iránti lelkesedés azon ban nemcsak a fizetési készség­ben, hanem a társadalmi mun­kák végzésében is megnyilvá­nult. Több mint másfélmillió fo­rint értékű munkával segítette a lakosság a létesítmények meg­valósulását. Nézzünk néhány számadatot a főbb létesítményekre vonatko­zóan. Elkészült 17 darab mély­fúrású és 43 darab ásott kút. Több községünkben, így például Jánoshalmán, Kiskunmajsán stb. törpe vízművek épültek, ame­lyekhez több mint 20 kilométer csőhálózat készült el. Mint is­meretes, az elmúlt évben 13 köz­ségben kezdődtek meg a villa­mosítási munkálatok, ezenkívül több helységben bővítették a há­lózatot, ennek keretében 40 ki­lométer hosszúságú villanyveze­téket építettek. A közvilágítást 541 lámpahellyel bővítették. MEGYÉNKBEN nagy gondot okoznak az útviszonyok, ezért a lakosság szívesen hoz áldozatot azok megjavítására. A község­fejlesztésből 57 175 négyzetméter kövesutat és 449 174 négyzetmé­ter földutat, dűlőutat építettek, illetve hoztak rendbe. Egy falu kulturáltságához hozzátartozik a járda is. Rendesen felöltözve, moziba, kultúrházba vagy bálba menni sokkal kellemesebb jó úton, mint a latyakot taposni. Községeinkben 83 kilométer jár­dát építettek. ' Tanácsaink előtt nagy felada­tok állnak, hiszen községeink még sok mindenben el vannak maradva. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága éppen ezért saját anyagi erőforrásaiból négy és félmillió forinttal segítette a villamosítási, a lakás-, iskola-, kultúrház- és vízműépítési mun­kálatokat, s így vált lehetővé, hogy a tervezett létesítmények nagy része még az elmúlt évben felépült. Két kilométer út társaitalmi munkával Hetenyegy hasán Ragyogó példáját adta a He- tényegyházához tartozó Külső Nyir népe a társadalmi mun­kának. Ezen a homok- és sár­tengeren elterülő részen még az iskolához sem volt járható út. A karácsonyt követő héten összefogott a. puszta jószándé­kú lakossága és hét nap alatt 150 dolgozó paraszt 260 nap­számmal kifogástalan utat készített az iskolához, ahová nemcsak a gyerekek járnak, hanem ahol a felnőttek is sok­szor megfordulnak gyűléseken, előadásokon. A 150 gazda nagy­része — naponta 20—30 kocsi­val — részt vett a munkában, hogy a szükséges nagymennyi­ségű anyagot és a földet a helyszínre vigyék. 1400 méter út már teljesen kész van. A társadalmi megmozdulás fő szervezői az e tekintetben mindig élenjáró Berta Sándor, a községi tanács végrehajtó bi­zottságának tagja és V. Ko­vács Pál tanácstag voltak. A sürgős tavaszi munkák után folytatni akarják az útkészítésl és a most elkészített 1400 mé­ter utat két kilométerre szán­dékoznak kiegészíteni, (b. gy.; Változások a színház tavaszi program jában Hosszú éveken keresztül hir­dette a kecskeméti színház, ami­kor a bérletelőjegyzés ideje el­érkezett, hogy műsorra tűzi Shakespeare tündéri játékát, a »Szenti vánéji álmot-«. Azután valahogy mindig úgy alakult a helyzet, hogy le kellett tenni az előadásáról, különböző okoknál fogva. A műsorváltozást általá­ban nem veszik szívesen sem a színházbérlők, sem az érdek­lődők, de ebben az egy eset­ben minden bizonnyal örömmel szereznek majd róla tudomást, hogy a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház a tavasz folyamán a »Szcntivánéji álom« előadá­sával kedveskedik a közönség­nek. A Romeo és Julia helyett kerül műsorra a dr. Németh Antal rendezésében előadandó Shakespeare-mű. Arról már tudósítottuk a kö­zönséget, hogy Visnyevszkij ta­valy Budapesten bemutatott Optimista tragédia című drá­mája is szerepel színházunk műsorán. A Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére tűzi műsorra színházunk ezt a forradalmi szépségű darabot, amely a hírek szerint az idei évad egyik legnagybb szabású bemutatója lesz. Az operettkedvelők Fali Leó­nak, ennek a méltánytalanul eléggé elfelejtett zeneszerzőnek egyik leglátványosabb darabját láthatják a színház második félévi műsorában: a Sztambul rózsáját. Színházunk május végén feje­zi be a kecskeméti évadot, s rögtön utána Bajára teszi át székhelyét. A bajai szezont má­jus 21-én a Viktóriával, Ábra­hám Pál nagyoperettjével kez­dik. Értesüléseink szerint nagy gonddal készülnek a bajai évad­ra. Az idén nem osztják meg a társulatot- mint tavaly, az egész színház egyidőben költözik át Bajára. Cs. L. m. Két és fél hónap alatt 26 áj belépő TATAHÁZA, 1959 FEBRUÁR A tataházi Petőfi Termelőszö­vetkezet irodájának falán lepe- dőnyi papír közli ábc-sorrend- ben a tagok névsorát. E papír jellegzetessége, hogy folyton toldani kell, takarékoskodva a sorközökkel, mert a nevek szá­ma folyton szaporodik. Február elején például már 120 sorako­zott rajta, azoké, akik munka­egységet teljesítettek.- De az a tíz-tizenkét em­ber még nincs rajta, aki leg­utóbb lépett be — figyelmeztet Szebellédi Nándor elnök. Kide­rül, hogy a zárszámadás óta eltelt két és fél hónap alatt 26 új tagot vett fel a szövetkezet, Ahol as asszony is küldte as urát A szövetkezeti székház utcá­jában gyönyörű, tomácos ház Viszmeg Jánoséké. A gazda 10 hold földdel lett szövetkezeti tag s azt külön kell említeni, hogy a föld a felesége nevén szerepelt. A csendeshangú Já­nos gazda helyett szívesebben is beszél ez a fürge, fiatalos asz- szonyka, két legényfiú anyja. — Mondtam Jánosnak: pró­báljuk meg. A két gyerek távol van, az egyik Makón tanul gé­pészeti iskolán, a másik Pes­ten. Ketten nem birkóztunk meg a 10 holddal, csak a gond, meg a temérdek munka volt vele. Két lovat nem bírt el a föld, ha meg egyet tartottunk, akkor hol itt, hol ott kellett viszonylag kis területen ennyi ember s méghozzá ilyen jól'? Csak egy-két magyarázat: A tavaszi ifjúsági kulturális seregszemle küszöbén A megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács művelődési osztályának felhívása f A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a KISZ megyei bizottsága a Magyar Tanács­iköztársaság évfordulójának Iméltó megünneplésére »Ság­ivá ri Endre« megyei kulturális jseregszemlét hirdet. A sereg­szemle célja hogy Kiszistáink, Imegyénk fiatalsága minél job­ban megismerhesse a Tanács- fköztársaság dicső napjainak »történetét, tömegesen vegyen frászt egyre inkább fejlődő kul­turális mozgalmainkban, s ez- íztfl is elősegítse pártunk mű­velődési politikájának megva- Hósulását. A kulturális seregszemlére «gyéni és csoportos jelentke- Eéseket fogadnak el. Csoporto­san jelentkezhetnek színjátszók, bábjatszók, énekkarok, zeneka­rok, tánccsoportok. Szavalok, énekesek, táncosok, hangszer- szólisták és mesemondók egyé­ni produkcióikkal nevezhetnek be. A helyi bemutatókat febru­árban és márciusban* » kör­zeti bemutatókat pedig április­ban tartják meg. Májusban ke­rül sor a megyei bemutatóra Kecskeméten. A körzeti bemutatók a járási bemutatókat helyettesítik. Va­lamennyi járásunkban lesz egy- egy művészeti ágból a terület hagyományainak figyelembe vé­telével körzeti bemutató. Ezzel a módszerrel kívánják elérni a rendező szervek, hogy a szín­játszó és bábcsoportok, mű­vészegyüttesek egy vagy akár háromfelvonásos műveket is bemutathassanak. A körzeti bemutatókon legjobban sze­replő és a műsorpolitikai kö­vetelményeknek is legjobban megfelelő csoportok és egyéni részvevők kerülnek májusban a Kecskeméten lebonyolítandó megyei bemutatókra. A körzeti bemutatók idejé­ről és helyéről a nevezések le­zárása után kapnak értesítést az Illetékes járási, városi reu- dezőbizottságok. A benevezései határideje Sütő János kovácsmester, igazgatósági tag, Szabó Antal normás és Oláh Ádám állattenyésztési brigádvezető a ko­vács- és bognármühely dolgozóinak teljesítményeit számol­ják Szebellédi Nándor elnök ellenőrzésével, a februári előlegosztáshoz. szántáskor könyörögni kölcsön- igáért..: A szövetkezetiek ne­gyedrészannyi gürcöléssel és sokkal jobban élnek. Nem a munkától félünk mi, hiszen én is szívesen kijárok majd a kö­zösbe segíteni, csakhát többes­ben többre is megy az ember... Egy tagra 17 OOO forint tiszta vagyon A Petőfi Tsz az idén ünnepli ■alakulásának tizedik évforduló­ját. Ez idő alatt odáig vitték, hogy az egy tagra eső tiszta vagyon eléri a 17 000 forintot, egyébként pedig (a felvett hite­leket is számítva) a 63 000 fo­rintot. Tavaly egy munkaegy­ségre 40 forint jutott s a tagok átlagteljesítménye elérte a 400- at. Tessék szorozni és hozzá­adni a háztáji jövedelmet. S ebből levonásra, csak a mini­mális háztáji adó került! Rendszeresen, minden hónap­ban osztanak előleget is: 10—12 forintot. A zárszámadás óta már másodszor kerül erre sor, A szántó 38 százalékán szerződéses növénytermesztés A Petőfi Tsz 95 tagja (a fen­tebb említett 120-ban a mun­kakönyves családtagok is sze­repelnek) 700 holdon gazdál­kodik. Hogyan él meg ezen a 1959. március 10. A rendező szervek felhívása szerint a művészeti csoportok, az egyéni részvevők elsősorban olyan éneskszámokkal, versek­kel, stb. készüljenek, melyek a Tanácsköztársaságról szólnak és a művészet sajátos eszközei­vel fejezik ki annak hatalmas történelmi jelentőségét, ered­ményeit. A megyei tanács művelődési osztálya és a megyei KISZ-bi- zottság felhívja és kéri a KISZ- vezétőket, a KISZ-tagokat, a községi és üzemi művelődési házak vezetőit, a pedagóguso­kat, a tömegszervezetek kultu­rális munkásait, az ifjúságot szerető és nevelésében részt venni akaró érdeklődőket, hogy munkájukkal segítsék elő a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordu­lója tiszteletére meghirdetett ifjúsági kulturális seregszemle sikerét és ezzel is előbbre vi­gyék megyénk ifjúságának szo­cialista kulturális nevelését »Ha előbb belépek, már előbb is állok« — mondja. Viszmeg János középparaszt, < aki 10 hold földdel január utolsó napján lépett be a termelőszövetkezetbe. A fő bevételi forrás az állat“ tenyésztés, de emellett a szántó 38 százalékán termesztenek szerződéses növényt, amelynek másodterméke (répafej, köles­szalma stb) takarmány képé­ben kamatozik. Az idén pél­dául 50 holdon vetnek cukorré­pát és ugyanekkora területen kendert. A munkaerőt, .falja, mind a kettő (amiből bőven van), de ontja a jövedelmet is, hiszen a cukorrépa rendszere­sen 200 mázsa körül fizet ná­luk. Kiváló eredményük van évről-évre a burgonyából. A kisvárdai rózsát az idén is ve­tőmagnak szaporítják, amely­nek mázsájáért közel 300 forin­tot fizetnek. Aztán ott van a dohány: tavaly három hold ül­tetés után 70 000 forintot és 66 ezer darab cigarettát kaptak. Tárt kapu az egyéniek előtt A Petőfi Tsz nem rejti véka aló eredményeit, nem zárkózik el az egyéniek előtt. A tagság­ból alakított 10—12 tagú agitá- ciós csoport az elnök vezetésé­vel rendszeres kisgyűléseket tart a faluban. Elmondják el­ért eredményeiket, terveiket, ismertetik a közös gazdaságban folyó munkaszervezést, az alap­szabály egyéb, az egyénieket igen érdeklő pontjait. (Azt is például, hogy földjáradék fize­tésére a tiszta jövedelemnek 2 százalékát fordítják, ami az idén aranykoronánkint 3 fo­rint volt.) S a szövetkezet kapuja is ál­landóan nyitva van az egyéniek előtt. A zárszámadás óta belé­pettek között van két bognár- és három kovácsmester. Velük rögtön megalakították a bog­nár- és kovács-segédüzemágat, amely az egyénieknek is vál­lal munkát, méghozzá 15 száza­lékkal olcsóbban, mint a köz­ség kisiparosai. S ráfhuzatás,- vagy lópatkolás közben min­dig szó es>k a szövetkezet dol­gairól)

Next

/
Thumbnails
Contents