Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

1959. fehruSr 37, péntek

3. oldal

Tizenkéfezerhafszáz nyugdíjas az idén 2 millió 920 ezer forinttal kap több nyugdíjat

Interjú Virányi Imre elvtárssal, as SZTK megyei alközpontjának ügyvezetőjével

A kormány új nyugdíjren- aietét nagy örömmel és meg- égedéssel fogadták megyénk ilgozói, elsősorban azok, akiit közvetlenül érint. Egyúttal ionban sok olyan probléma is ipvilágra került, ami foglal- oztatja a nyugdíjbamenő, illet- e a nyugdíj előtt álló dolgo- ókat. Épp^n ezért felkerestük irányi lire elvtársat, az ZTK ms vei alközpontjának gyvezetöjet; aki kérdéseinkre z alábbi választ adta: KÉRDÉS: Hány dolgozót érint ncgycukbcn a nyugtlijrendclke- és, s mi ennek a hatása egy ívben?

VÁLASZ: Megyénkben 12600 i.vugdijas van. Ezeknek döntő .öbbsége, vagyis 6000, a régi dacsony nyugellátásban részesült, núg 3800 nyugdíjas az 1951. évi 23. törvény alapján az előbbiektől eltérően, nagyobb nyugdijat kapott. Ez utóbbiaknál a megyei átlagkifizetéseket figyelembe véve, a nyugdíj havi átlagösszege elérte a 780 forintot. Azok viszont, akik a régi besorolás alapján kerültek nyugdíjba, átlagban havonta 350 Ft-ot kaptak. A január 1- gyel életbelépő nyugdíjtörvénynek kettős célja van. Egyrészt felemeli az alacsony nyugdíjakat, másrészt pedig figyelembe veszi a nyugdíj megállapításánál a munkában eltöltött időt.

Az alacsony nyugdíjak emelése úgy történik, hogy az eddig juttatott összeget 25 százalékkal felemelik. Ez az összeg azonban 500 forintnál kevesebb nem lehet. Azok a dolgozók, akik 1954. október 1. és 1958. december 31. között lettek nyugdíjasok, s havi díjuk nem éri el a 800 forintot, ott figyelembe veszik a szolgálati időt 1929. január 1-től 1944. december 1-ig, vagyis az igazolt évek után, évenként 1 százalékkal nő a nyugdíj összege. A folyósított összeg azonban nem lehet több mint 800 forint. A házastársi pótlékkal pedig csak 850 forint lehet.

A rendezés az alacsony nyugdíjasok részére megyénkben havonta 1 770 000 forint pluszt jelent, míg a magasabb nyugdíjba soroltaknál a rendezés havi 140 ezer forint emelést mutat. Ebben az évben államunk 22 920 000 forinttal több nyugdíjat fizet ki, mint 1958-ban.

KÉRDÉS: A rendezés menynyiben érinti az SZTK munkáját?

VÁLASZ: A folyósítást az Országos Nyugdíjintézet — ONYI *— minden különösebb besorolás, újabb határozathozatal nélkül végzi. Tehát a megállapító szervet, azaz minket, az SZTK-t

ez adminisztráció szempontjából nem érint.

Hozzánk csak felvilágosításért fordulnak a nyugdíjasok, amit mi szívesen és készséggel megadunk. A törvény megjelenése utáni hetekben naponta 80—100 nyugdíjasnak adtunk felvilágosítást. Ez az érdeklődés késztette arra a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, hogy fogadónapot írjon ki hetenként kétszer Kecskeméten és Baján, hogy a nyugdíj rendeletben érintett dolgozók megkapják a szükséges tájékoztatást.

KÉRDÉS: Mire kívánja felhívni az SZTK vezetősége a nyugdíjasok figyelmét?

VÁLASZ: Azok a dolgozók, akik 1030-ben adták be nyugdíjigényüket, az elintézést illetően legyenek egy kis türelemmel addig, ameddig a Munkaügyi Minisztérium rendelete megjelenik a nyugdíjtörvény végrehajtásáról. Ha igaz, c hónap végéig megkapjak, s azután ennek birtokában kezdünk hozzá a nyugdíjigények elbírálásához, illetve a határozatok elkészítéséhez, kiküldéséhez.

E? a munka nagy körültekintést és sok időt vesz igénybe, így hát előadódik, hogy egyesek későbben kapják meg a határozatot. Megjegyezzük azonban, hogy anyagi károsodás senkit sem ér, mert a nyugdíjakat visszamenőleg az igépy- DOOOOOCOOOtK

bejelentéstől mindenki meg kapja.

Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy a munkaadók közül többen csak többszöri felszólításra küldik be a dolgozók szolgálati idővel és béradatokkal kapcsolatos adatait, s így. ennek hiányában több dolgozónál elhúzódik a nyugdíj besorolás. Emiatt nyugdíjat megállapítani nem tudunk, s bizony előadódik, hogy az új nyugdíjas egy vagy két hónapig nem kap ellátmányt.

Azok a nyugdíjasok, akik 19S4—1958. között mentek nyugdíjba, s az Országos Nyugdíj- intézettől kérdőívet kaptak, azok lehetőleg saját maguk töltsék ki, felhasználva az SZTK- túl kapott nyugdíjügyi határozatot. Vagyis, ha valakinek elismertek 16 évet, s kiegészítésként csak 9 évet vettek figyelembe, akkor a munkaviszony rovatába ezt a körülményt fel kell tüntetni és így keli megküldeni az ONYl-nak, mert a nyugdíjhatározat eredeti példánya Budapesten van. Éppen ezért kérdőív kitöltés ügyében csak azok a dolgozók forduljanak hozzánk, akik az elismert időt kevésnek tartják. Ezt azért kérjük nyugdíjasainktól, hogy a folyamatban levő nyugdíjügyeket minél hamarabb el tudjuk intézni — fejezte be nyilatkozatát Virányi Imre. 0000-0001

Egyet akarunk:

kizsákmányolás nélkül, jól élni

Agitációs munka, falugyűlések Helvécián

Az MSZMP decemberi határozata után Helvécia községben széleskörű aktívagyűlés vitatta meg a tennivalókat. Megalakult a községi termelőszövetkezet-fejlesztési bizottság, amely február 20-án tartotta első ülését. Itt határozták meg a község adottságainak megfelelően a tsz-ek létrehozását. Az elhangzott vélemények szerint minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a község központjában, a köncsögi és a matkói részen a termelőszövetkezeteket számszerűen fejlesszék, sőt két új termelőszövetkezetet létrehozzanak. A meglevő két termelőszövetkezetbe eddig tizenkét dolgozó paraszt kérte felvételét.

Február közepe óta a Helvéciái Állami Gazdaság segítségével több mint 100 aktíva folytatja a termelőszövetkezeti agi- tációt. A jövő héttől kezdve falugyűléseket is szerveznek esténként az iskolában, ahol a kormány 3004/1-es rendeletét és a termelőszövetkezeti alapszabályt ismertetik. A falugyűléseket a község, a párt és az állami gazdaság vezetői tartják.

Nagyon jól tudják a belépők, hogy lesz sok akadály, amit le kell küzdeniök, göröngyös út visz a jóléthez, de megéri, mert ott, a termelőszövetkezetben látják a helvéciaiak boldogulásukat.

Benkő Mária levelező

, Tollhegy Te kívánkozik —■, ahogy mondani szokás. Mi t. tetofi termelőszövetkezet tagjai és a környékbeli egyént gazdak nem ismertük eléggé egymást, pedig csak egy dűlő vá- laszt el bennünket. Sokszor elmentünk egymás mellett egy bó* tintással vagy hüvelykujjnyi kalaplökéssel

Pedig különben kölcsönösen figyeltük: hogyan zöldell a vetésünk, mit ígér a paradicsom? De sem mi, sem ők nem közeledtek.

Kerestem, kutattam az okot: mi az, ami gátat húz a termelőszövetkezeti tag és az egyéni gazda közé? Egyszerű esetek.

Tavaly télen történt például, hogy idegen malacok átjöttek a juh-hodálynál lévő répaprizmákra, a juhász abrakos vályúit megdézsmálni. Méregbe jött a juhász, nem győzte a szomszédos Prikkel gazda malacait elzavarni s mivel elfogyott o türelme — a bojtár kutya »közbelépett«.

Másnap is ott voltak a malacok, de már egy híjával. S amikor visszahajtottam a jószágokat, megtudtam az okot: beteg a malac a kutyaharapástól, sok vért veszített,

A malacok ugyan többet nem jöttek át, de a mi viszonyunk még rosszabb lett az említett gazdával.

Az alábbi eset még régebben történt egy másik szomszéddal, aki a termelőszövetkezet területét használta a rendezetlen szétosztás miatt. Evek teltek, míg tisztázódott a dolog.

Persze, a puszta ellenségei is segítettek jégfalat húzni közénk. Tíz éve vagyunk már szomszédok Fazekas Sándor bácsi 3 holdas egyéni gazdával, aki — mondhatnám — közöttünk is élt, hiszen soltszor segített nyáron, mikor kevésnek bizonyult. az asztagrakó. Jól érezte magát, nem bántottuk egymást, mégsem lépett közénk, inkább Tóth nagybérlőhöz húz. annak szolgál mint napszámos. Nálunk egyenjogú ember lehetne, nagyobb jövedelemben is részesülhetne. Nem tudom, látta-e, Sándor bácsi a Tegnap című filmet, de azt mondhatom: egy-két pohár szívességből adott bor nem oldja meg az életet. Egyszer meg is öregszünk. Mi nyugdíjban részesülhetünk, de nem hiszem. hogy Sándor báesinak öreg napjaira, munka nélkül, 900 forintot fizetne a Tóth szomszéd. Sinkó bácsiék pedig annyit kapnak, akiket pedig jól ismer a szövetkezet többi nyugdíjasával együtt.

Igen. Még közelebb kell egymáshoz kerülni, több estét eltölteni, hogy rájöjjünk: egyet akarunk: kizsákmányolás nélkül, jól élni. Mi már ezt az utat régebben járjuk, de hiszen egyik ember hamarabb tanult meg írni és olvasni is mint a másik.

Eehet, hogy szomszédaink most neheztelnek rám: miért kellett erről Írni is. De a saját érdekükben tettem, mert sok Prikkel szomszéd és Sándor bácsi ül még másik csónakon, Jöjjenek át a-mai hajónkra! Dolgozzunk, éljünk együtt!

Havasi János,

a kecskeméti Petőfi Tsz elnöke

Fajtiszta sertésállományt létesítenek

vásárol ötöt, s ugyanebből a fajtából már vásárolt a Bugaci Állami Gazdaságból két tízhónapos. törzskönyvezett kant, amelyeknek az elődeit egyébként annakidején repülőgéppé'! hozták hazánkba Angliából, — illetve a Német Demokratikus Köztársaságból

MlUatnas- tutod'ászövetkzze-t

A japán bányászokat mindjobban sújtják a gazdasági nehézségek, s növekszik a munkanélküliség is. A jobani szénmezőkön több ezer bányász tüntető menetet szervezett a háború és a munkanélküliség ellen. Képünk a felvonulók egy csoportját mutatja.

vülálló középparaszfctaí? Alig hiszem;

Hatvani József tehenésznek 615 munkaegysége volt. Kapott 1835 kg búzát (4000 Ft), 307 kg rozsot (600 Ft), 670 kg árpát (1250 Ft), 820 kg kukoricát (1200 Ft), 138 kg cukrot (1656 Ft), 050 db cigarettát (90 Ft), 615 kg takarmányrépát (300 Ft), 27 liter bort <270 Ft) és 12 577 Ft készpénzt, ez közel 22 000 forint érték. De ehhez még adjuk hozzá az egy hold háztáji föld, a tehén, a fiasdisznó, a baromfi jövedelmét is! Persze, nem minden tag ilyen szorgalmas, vannak még 200—250 munkaegységet teljesítő tagok;

Hogy hánynak van rádiója, azt Hideg elvtárs is úgy számolja ki a legkönnyebben, hogy csak három családnak nincs, A régimódi, berakott tűzhelyeket kiszorították a modern, zománcos tűzhelyek, kétaknás kályhák, — a hanyag, összeférhetetlen tagokat pedig a szorgalmas, becsületes dolgozók.

EZEK UTÁN nem tartom

túl merésznek és megvalósít- hatatlannak a szép terveket: a 10 hold öntözéses terület 50 holdra emelését, a 35 vagonos raktárt, a villamosítást, a? új, köves bekötő út megépítését, a kulturáltabb, emberibb élet feltételét: a központosítást;

Tóth Miklós

Az egy rossz tehénből azóta 186 szarvasmarha lett, van már 450 juhuk is, de amilyen tempóban megindult a szaporodás, ezek a számok is megnövekednek néhány nap alatt.

MI A „TITKA” ennek az óriási fejlődésnek? Egyrészt az állami támogatás, mert például csak a 3004. sz. rendelet alapján 287 000 forint kedvezményben részesült a tsz. Továbbá a szakszerű vezetés: Pesir István elnök igazságos, erős kézzel tartja össze ezt a nagy családok És nem utolsó sorban a tagság szorgalma, munkaszeretete, a tsz-asszo- nyok igyekezete,

Az elmúlt évben tejből 100 holdanként számolva 12 000 litert, húsból 100 holdanként 28 métermázsát adtak az ország ellátására. Az asszonyok 45 000 Ft értékű csirkét és 1000 libát neveltek, meghízlalva, megtömve értékesítették. Búza átlagtermésük 11 mázsa volt, termelési tervüket 124 százalékra teljesítették 100 holdon heterózis kukoricát termeltek, 9 vagon vetőbúzát (nem pipacsot és búzavirágot!) adtak át az államnak. Sorolhatnám tovább, hogy milyen eredményeknek a következménye az a 41,15 Ft, amely egy munkaegységre jutott,

És a tagság (a volt nincstelen proletárok, akiket úgy lesajnáltak évekkel ezelőtt) cserélne-e most Jövedelmet a kiNÉHÁNY ÉVVEL, ezelőtt, amikor láttam a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz betonút melletti búzavetését — amely úgy tele volt pipaccsal, búzavirággal, hogy a búza alig látszott — ezt írtam: »Ügy érzem, mintha a németországi világváros: Erfurt határát járnám. ahol holdszámra termesztik a szép színes virágokat,..«

És amikor cséplésre engem küldött ki a szerkesztő bizottság. a cséplőbrigád tagjai azt kérdezték Hideg János párttitkár elvtársiéi: »Ez az a fir- kánc, aki „azt” írta rólunk?« — cs olyan, barátságosnak éppen nem mondható tekintettel méregettek, hogy éreztem, legszívesebben engem is elcsépelnének.

Akikor is az igazat írtam. Mindez azonban az évek távlatából már csalt rossz álomnak tűnik. Ha kimegyek a mai Vörös Csillaghoz, nem mondanám meg. ha nem tudnám, hogy ez ugyanaz a szövetkezet. amelyik 1949 november 7-én alakult 14 családdal. 150 hold földön, két rossz lóval és egy — ha lehet — még rosz- szabb tehénnel.

Ma már a tsz tiszta vagyona több mint négymillió forint, 105 család szorgoskodik 1350 hold földön. Ez a szám azonban nem pontos, mert mire a cikk megjelenik, a számok is nagyobbak lesznekA komvall. berksíri és a mangalica fajtákból álló sertésállomány tartásáról a jól legelő, igénytelenebbb, szapora és hússertésnek is jó komvall- fajta tenyésztésére tér át fokozatosan a kecskeméti Béke Tsz. A már meglévő tíz kornvall kocához a közeljövőben még