Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS-KISKUN MEGYEI 1059. janaär 20, ke cl ti LAPJA 60790 látogató FEHÉR ARANY Ezt az elnevezést általában tollpehelyre szokták használ­ni. Kevesen tudják azonban, hogy Kiskunfélegyházán nem­csak a toliüzem foglalkozik ko­moly dollárvalutát hozó áru- krészítéssel, hanem egy másik üzem is, mégpedig a város ha­tárában levő • Kiskunfélegyházi Angoranyúl Prémesállatte­nyésztő és Értékesítő Vállalat is. Tudniillik a világpiacon ma is 16 dollár körül mozog egy kiló első osztályú angoragyapjú ára. Ezzel magyarázható, hogy «I Minisztertanács a közelmúlt­kezet kisálíattenyésztő szakcso­portja 142 darab tenyészálla­tot vásárolt tőlük, melyeknek évi szaporulata 1000 ■ angora­nyúl. Ezek évi szőrhozama el­éri a 150—200 000 forintot. De más vidékekről is igen sok előjegyzés futott már be iva- dék-nyulakra. A vállalat vezetői ehhez mé­retezik évi terveiket, felkészü­lésüket. Számításaikban 2000 darab angoranyúl szerepel, mint gyapjútermelésre beállí­tott egység, 300 darabos te­nyészállat-készlet pedig ház­új dolgok. A németeknél már régebben alkalmazták' ezt egy találó elnevezés — gyógyfehér- nemű címmel. Állandó pénzforrásnak ígér­kezik az az elképzelés is, mi­szerint az országos széruminté­zeteknek (Chinoin, Kőbányai Gyógyszergyár, Országos Köz­egészségügyi Intézet stb.) na­gyobb mennyiségű húsnyúlat szállítsanak kísérletezésre. Amint írtuk, csupán bepillan­tás volt egy nemrég alakult kis vállalat életébe, melyet — úgy vettük észre — á megyei tanács mezőgazdasági osztálya még nem tekint édes gyermekének. Reméljük azonban, mire újból túrt adunk erről az érdekes vállalatról, ez a nézet is meg­változik, Sándor Géza ’ Nemrégiben mérték fel a kis­kőrösi gyógyfürdő múltévi for­galmát. A számok meglepőek: a fürdési idényben 60 790 láto­gatója volt Kiskőrösnek és a fürdő a tervezett 68 000 forin­tos bevétel helyett 200 000 fo- Vintot teljesített A látogatók közül 5779-en a kádfürdőt, 8455-en a gyógyme­dencét keresték fel. Felnőtt .für­dőzó 26 000 volt, míg 5575 diák- és katonajegyet és 14 883 gyer­mekjegyet adtak .el, .A fürdő idegenforgalmára jellemző, hogy a bajai AKÖV két hé­ten át számolta az utasokat s ez idő minden napján ezren felül volt a más helységből ér­kezők száma. Az idei fürdési idényre to­vább bővül és szépül a fürdő. Tető alá került 50 kabin, a női és férfi öltöző, valamint a ru­határ. A tervek szerint a kis­kunhalasi példához hasonlóan, a vállalatok, közületek dolgozói részére külön kabinokat építe­nek. A „Kiskunság“ a tanyavilágban Tárnái Pálné, kedves kiilső- bailószögi levelezőnk, akinek mindig szívesen közöljük írá­sait1, az alábbi levelet írta a Kiskunság szerkesztőbizottsá­gának: — Szeretem a Kiskunság-ot, minden • egyes számát megve­szem. Most olvastam a Petőfi Népe újságból, hogy előfizető­ket kéllene szervezni. Ahol én. lakom, az egy tanyavilág. 2500 lakos. Tíz előfizető gyűjtését merem vállalni. Én azt hiszem, hogy a járás minden egyes köz­ségében akad valaki, aki erre vállalkozik. Nagyobb helyen többet is be lehetne szervezni Választ kérek és abban előfi­zetési nyomtatványokat... Kulturális forradalmunk si­kere nagy mértékben a Tanai Pálnéktól függ. . Akije nem hi­vatásos »népművelők«, írók ugyan, de szívesen fáradoznak mindenfajta szép és jó ügy ér­dekében. Nemes kezdeményezését bizo­nyára sokan követni fogják. Ez lesz az ő legszebb jutal­ma. Tarjányi Marid és Zsigó Piroska, akik már 7 éve a telep dolgozói, nagy szakértelemmel gondozzák az értékes prémes ■ >’ állatokat. Képek a járás éleiéből MXyoOOVKK><XKKKK>CK>UOO Q OOOOOOOO-OOóOOOOOOOO Q-000000000000-OCKH5 OOOOOOOOOOQ O Segí'enek a tervkészítésben A soil! Dózsa Termelőszövet- zottságot hozott létre a Szikra kezet az 1958-as gazuasági év végén 45 ezer forintos passzív mérleggel zárt. A zárszámadási közgyűlésen bizony elégedetlen­kedtek a tsz tagjai a munka szerzetlensége miatt. 1959. év­re most folynak a tervkészíté­sek. * Ehhez a nehéz es felelősség­teljes munkához nyújtanak se- ; gitséget a Solti Állami Gazda- 1 ság szakemberei. A községi ta- í nács ezenkívül egy operatív bi­Termelőszövetkezet, • a Solti Gépállomás és Állami Gazdaság vezetőiből, akik kidolgozzák a esz földterületén legjobban ki­alakítható növénykultúra ter­veit. A bizottság feladata még a törzsállomány kiválasztása. Február 15-én az operatív bizottság tagjai jelentést tesz­nek a községi tanács vb-nek a Dózsa Tsz tervének elkészítésé­ről, s munkájukról, Kisiparosok helyzetéről tárgyal* a Hazafias Nép,ront járási elnöksége A járási Hazafias Népfront- einókség január 14-én tárgyalta meg a járás kisiparosainak helyzetét. Az értkezietre meg­hívták a ktsz-ek vezetőit és Kisiparosokat is. Dr. Toponári Ferenc, a Hazafias Népfront, járási elnöke bevezetőjében is­mertette azokat a körülményé- Két, ami miatt az ülést össze Kellett hívni, Ugyanis 1958- ban 55 kisiparos adta be ipar- engedélyét. A Hazafias Nép­front elnöksége az értekezlet volnának már a tagok is, csu­pán a helyiség hiányzik, 3ó! s került „házasság" Az elmúlt napokban Szabad­szállás két termelőszövetkezete, az Arany János és a Vörös iraktor »kötött • házasságot«. A két tsz egyesülése eredménye­képpen ezer katasztrális holdon gazdálkodhatnak és .jobban el­láthatják a megnövekedőn ál­latállományukat. Jelenleg 6:i tehenük, 17 lovuk, 134 serté­sük és 188 birkájuk vau. A termelőszövetkezet elnöke Né­meth János, az Arany János Termelőszövetkezet volt elnöke lett. A két teremlőszövetkezel már az egyesülés előtt elkészí­tette az 1959. évi tervét, most a közös terv elkésztícsén dol­goznak. A termelőszövetkezet Lenin nevét vette fel. Csárdáskirálynő Tasson IliCAoZ-naK, hogy a kontárokat necsak pénzbüntetésre, hanem munkaeszközük elkobzására is ítéljék. A megyei KISZOV-nek javasolták: jöjjenek el a já­rásba,. s alakítsanak egy ve­gyesipari ktsz-t, amihez meg­✓W**N/WWWWW*nj Röviden Január 36-án tárgyalta meg a solti községfejlesztési állandó bizottság a községben elhelye­zendő lámpahelyek, valamint út- és járdaépítések sorrendjét. A dunavecsei járás vezetői az öt nagyközségben január vé­gén »Kérdezz—felelek« estet tartana^. Kinevezés: A dunavecsei já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályvezetőjének január 15-től Rejpuerj: Bélát nevezték Tass község kultúrgárdája 1955. őszén nagy sikerrel mu­tatta be a »Csárdáskirálynő« c. operettet. A népművelési ház elkészülte után azonban lany­hult a, kultúrgárda aktivitása, ami egyrészt az egymásután váltakozó kultúrház-igazgatóK- nak volt »köszönhető«. Most nagy a készülődés Tasson, mert az új kultúrhaz-igazgato szerve­zése eredményeképpen február 14-én felújítják ezt a nagysi­kerű operettet. Az előadásra 30 szereplő készül nagy lelkesedés­sel. Természetesen nagy az iz­galom az öttagú zenekarban is. A lelkes kultúrgárdistáknak sok sikert kívánunk a február 14-én tartandó bemutatóhoz^ Filmet forgatnak Kunszentmiklóson Január 26-án kezdik meg Kunszentmiklóson Darvas Jó­zsef: »Tűzvirág« című filmjé­nek külszíni felvételeit, A fil­met Ranódy László rendezi, s a főszereplők között ott talál­juk a magyar közönség kedven­ceit: Töröcsik Marit, BaraMar- gitot, Agárdi Gábort és Bihari Józsefet. A Hunnia Filmstúdió munkatársai a községi tanács elnökének már átadták a for­gatókönyvet, aki helyzetismere- .ével segítségére lesz a film. al­kotóinak. Kunszentmiklóson már nem először forgatnak fű­met. — Néhány évvel ezelőtt ugyanitt forgátták a »Szaka­dék« című mágyar film több jelenetét. Kor ás Kevés a nyersanyag A dunavecsci járásban jelen­leg hat községben folyik villa­mosítás, Dunatetétlenen, Szalk- szentmártonban, Kunszentmilí- lóson, Tasson. Szabadszálláson es Solton. Ez a nagyarányú vil­lamosítás természetesen öröm­mel tölti el a lakosságot, csak abban van a hiba, hogy a há­zakba nem jut be a világossá­got adó áram. Vajon, miért? Azért, mert a járás egéss te­rületén nem Sílift íbergmann-* csövet és villanyhuzalt kapni. A járási tanács kereskedelmi osztálya kért ugyan a megyei tanácstól pótkeretet, ki is utal­tak 400 méter bergmann-csövet és 600 méter huzalt. Sajnos* még ez sem elég. Még több kellene, mert hiába van a falu­ban villany, ha a házakba — anyaghiány miatt.—1 nem tud ? iák; bevezetni* tv ben az angoranyulak nevelődnek táji eladásra vár majd. Két­ezres tenyészetükről az idén több mint 300 000 forint értékű angoragyapjüt kívánnak- nyer­ni. Ennek a szép tervnek a végrehajtásához azonban már beruházásra van szükség, hi­szen ■ a vállálat fejlesztése ki­zárólag attól függ, hány ket­reccel növelik ebben az évbén a nyálak férőhelyét. Elmondhatjuk: a vállalat ve­zetői keresik azokat a lehető­ségeket, melyekkel még gazda­ságosabbá tudják tenni a nyúl- tenyésztést. Folyamatban van egy eljárás, melynek- az a lé­nyege, hogy az angorafonalat országos viszonylatban hasz­nálnák fel a reumatikus bán- talmak ellen. Az ötletet már több szakorvos véleményezte. A javaslatok kedvezőek, hiszen a vevők rendelésére készített kü­lönböző testrészmelegítők, nem PETŐFI NEPE \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő Bizottság Szerkesztőség: íeeskemét, Széchényi tér 1. szám Telefon: 25—16, 26--19. 11—22 ; Felelős kiadó: Molnár Frigyes 1 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Előfizetési díj egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban én • kézbesítőnél. Sáes-Kiskun megyei Nyomda V. fecskémét. — Télefon: 15-29. 27-49 'eleiős vcíj! Szftcg Béla igazgató A ketrecek hosszú sora, amelye ban külön rendeletben foglal­kozott az angoratenyésztés fej­lesztésével s rendezte az an- goragyapjú átvételi árát. 1959. január elsejétől az első osztályú, illetve exportminősé­gű angoragyapjüt 550—650 fo­rintos kilónkénti áron álla­munk bármilyen mennyiségben felvásárolja, sőt külön kedvez­ményként még zab-juttatásban is részesíti a tenyésztőket. Már­pedig ha így van, közérdek, hogy mindent megtegyünk az angoratenyésztés elterjeszté­séért. * Nézzük, mire képes e tekin­tetben ez a hosszunevű félegy­házi vállalat. A nyúlfarm 19aíi. augusztus elsején, tehát alig egy fél éve alakult meg jelen­legi formájában. Azóti már ott tartanak, hogy 1000 ketre­cük teljesen megtelt az érté­kes szőrzetű állatokkal, Még­hozzá nem is akármilyen faj­tákkal. A vállalat a legprí­mább, nagy hozamú, német im­port ivadékokból fejlesztette fel jelenlegi állományát. Ezek az állatok jó tartás esetén évenként közel fél kiló angora­gyapjüt növesztenek, Tartásuk tehát kifizetődő. Vannak vidékek, ahol már felismerték ennek jelentőségét ks egymás után küldik Kis- cunfélegyházára megrendelései­det. Még Heves megyéből is lkadnak érdeklődők. Pár hete í» Xarácsondi Iöldműy.esszövet*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents