Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

«L oldal

1959. január'16, péntek

Szép9 tartalmas kiállítás

a proletár forradalom dicső emlékezetére

As iskolai hiánysások nehesítik a tanulást

1 'A kiskunfélegyházi múzeum homlokzatán egy szerény kis tábla hirdeti négy tizenkilences kommunista harcos, az ellenforradalmi terror áldozatainak emlékezetét. Néha megállnak itt az emberek, elolvassák az emlékező sorokat, biztosan el is gondolkodnak azok értelmén, de a kőbe vésett betűk nagyon szűkszavúak. Vajon mit is mondhatnak annak az ifjúságnak, amelynek az emlékei legfeljebb tíz-húsz esztendőre nyúlnak vissza? Nekik mindez már csak történelem, egy megrázó darabja a múltnak, amit értenek, tanulnak, de hogy éreznek-e?... S érzik-e mindazok a felnőttek, akiknek az 1919-ről alkotott nézeteit, elképzeléseit évtizedeken át igyekeztek elferdíteni?

És most, néhány hónap óta majd minden nap, kisebb-na- gyobb csoportokban láthatók — főképpen fiatalok — tódulnak be a múzeum kapuján, s lépnek be azon az ajtón, ahol felírás hirdeti: Munkásmozgalmi kiállítás.

•— Van-e nekünk elég dokumentációnk, helyi vonatkozású megőrzött okmányunk, kézzel fogható és látható emlékünk 1919-ről? — kérdezték az elvtársak, amikor a kiállítás ötlete felmerült.. S talán maguk sein gondolták, milyen gazdag anyag áll majd rendelkezésükre a végén,

Látjuk a Félegyházi Proletár című lap egyes számait, önmagukért beszélnek a Tanács- köztársaságnak a plakátokról, a sajtó hasábjairól olvasható rendeletéi. És megrendültén állunk a négy hős mártír fényképe előtt, betűzzük a halotti anyakönyvi kivonat számait: élt 94 évet, élt 32 évet, élt 20 évet, élt 26 évet... S a haláluk részleteiről szóló újságcikket, amelyben a kortárs, Haracsi elvtárs számolt be

a mai nemzedéknek

arról, hogyan hurcolták el a Héjjas-banditák éjnek idején a börtönben sínylődő elvtársakat, s hogyan gyilkolták meg őket kegyetlenül.

Olvassuk a »Magyar Szentkorona« nevében hozott ítéleteket Haracsi Mihály, Farsang Péter és más elvtársak börtön- büntetéséről, majd későbbi »felügyelet alá helyezéséről«. A nevetséges vádat, ami arról a »bűnről« szólt, hogy megkoszorúzták, rendbehozták az egyik mártír sírját stb.

Látjuk a munkásmozgalom országos jelentőségű eseményéinek képeit is. Majd a fel- szabadulás utáni évek dokumentumai következnek és itt már szűknek bizonyult a terem. S mintegy záróakkordként az 1956-os ellenforradalmi események képei

emlékeziefaül, tanulicíqkéfipeu.

Amit lehetett, igazán megtettek a kiállítás rendezői, hogy élő közelségbe hozzák a nagy nyilvánosság számára az egykorú emlékeket. S hogy ezt sikerült elérni, bizonyítja a kiállítás emlékkönyvébe írt számtalan bejegyzés és aláírás.

Aki a kiállítás megtekintése után megáll a kis emléktábla előtt, már többet lát mint egyszerű, kőbe vésett betűket. Az 1919-es proletárforradalom dicső emlékezetét őrzi meg szívében.

F. Tóth Pál

A múltban téli időszakban az iskolai hiányzások leggyakoribb oka az volt, hogy igen sok gyereknek jóformán alig volt lábbelije, meleg ruházata, amiben iskolába mehetett volna.

Ma már ez szerencsére nincs így. Meg lehet nézni a tanyai, falusi iskolás gyerekeket, szinte kivétel nélkül rendes ruházatban, lábbeliben mennek iskolába. Hogy mégis van hiányzás az iskolákban, ennek egészen más az oka. Gyakran a szülők hanyagsága, máskor a gyerekek mulasztása, elcsavar- gása.

Érdekes mindezt megnézni a számok tükrében. Felsoroljuk a félegyházi járás egyes közZENEI PÁLYÁZAT

a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére

A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. művelődési osztálya és 'a megyei zenei szakbizottság pályázatot hirdet a megye területén működő ének-zenei alkotómunkával foglalkozó zeneművészek számára, a Tanács- köztársaság 40 éves évfordulója tiszteletére.

A pályázaton részt vehet minden olyan a capella vagy hangszeres, illetőleg zenekari

JHe.pl mindenki tUwrJta, amit tudóit.

Fiókok, szekrények mélyén rejlő, féltve őrzött fényképek, újságok, plakátok kerültek elő. Segített a múzeum és a levéltár is — s a látható eredmény, egy megyei viszonylatban is igazán értékesnek mondható munkásmozgalmi kiállítás.

Nem törekedtek teljességre, de azért legalább néhány képben bemutatják az elnyomott dolgozó osztályok mozgalmainak főbb mozzanatait, majd meglepően bő anyag követke- Eik 1919-ről.

Tudnivaló, hogy az intervenciós külföldi csapatok elől ide települt át pl. a szegedi direktórium, itt jelent meg Szén-' tes, Vásárhely és Orosháza elfoglalása után a Tiszántúli Proletár című egyesített napilap, a kényszerítő körülmények folytán szinte déli központja lett Félegyháza a proletárforrada- lomnak.

kíséretes énekkari mű, hangszeres, illetőleg zenekari kíséretes dal, amelynek zenei és szövegi mondanivalója a munkásosztály harcos múltjában gyökerezik, a jelen építő munkáját tükrözi, vagy a szocialista jövő kialakítására utal — a szocializmus nagy eszméit hordozza magában.

Pályadíjak: I. díj 3000 forint (szöveg 900 forint); II. díj 2000 forint (szöveg 700 forint);

III. díj 1500 forint (szöveg 500 forint).

A pályamunkák beérkezési határideje 1959. március hó 15.

A pályázat eredményének kihirdetése 1959. április hó 4. A díjnyertes pályaművek bemutatása: 1959. jwajus 1.

A pályamunkákat jeligével kell ellátni, a beküldendő pályaművel együtt jeligés borítékban csatolni kell a pályázó nevét, pontos címét. A pályamunkákat a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. művelődési osztályához kell eljuttatni »Zenei pályázat« megjelöléssel.

A beküldött pályaművek elbírálását a Népművelési Intézet szakemberei végzik. A zenei pályázattal kapcsolatos megzenésíthető szöveget a megyei tanács v. b. művelődési osztálya fogadja eh

ségeiben levő iskolák nrolasz* tási százalékát. A számok az egy tanulóra jutó mulasztási napok számát jelzik átlagszámban.

Pctőfiszállás 0,9, Jászszent- lászló 1,5, Kőmpöc 1,7, Tisza- újfalu 1,8, Kunszállás 1,8, Kis- kunmajsa fiú 1,96, Szánk 1,97, Fülöpjakab I. iskola 2,2, Csó- lyospálos 2,4, Pálmonostora 2,38, Móricgát 2,8, Kiskunmajsa leány 2,9, Alpár 2,9, Fülöpjakab II. iskola 2,9, Gátér 3,1< Kígyós 4. A járási átlag 2,33.

Természetesen ezen belül még az egyes iskolánként, egyes osztályonként.. is van változás. Előfordul, hogy az egyik iskola mulasztási százaléka lerontja a másik iskoláét is. Például a móriegáti béka iskola átlaga 4-5, az alsómcricgáti iskoláé 1,1 — tehát a község eredményét az előbbi -rontja le.

Hogy van mód és lehetőség a hiányzás csökkentésére, azt mutatja a tiszapjfalui belterületi iskola V. és VI. osztályának példája, ahol ‘üt héten át mulasztásmentesek voltak a napok.

Csak az iskola, a szülők és a közigazgatási. társadalmi szervek közös Összefogásával csökkenthetjük a hiányzásokat,

646 lóid adés-rétef tíz hónap alatt

kecskeméti dolgozó

paA

rasztság emelkedő jövedelmének bizonyítéka, hogy megszaporodott a föld adás-vétele. A múlt esztendő , 10 hónapja alatt 654 darab szerződést bíráltai: el és 599-et hagytak jóvá. 1118 hold terület cserélt gazdát 7 millió 763 840 forint értékben, A megállapítás szerint a vásárlók 70 százaléka földműves.

A gazdát cserélt ingatlanok középértéke szántó esetében 6000, rétnél és legelőnél 4000 forint, míg a szőlő és gyümölcsös holdjáért 30 000 forintot kértek, illetve fizettek.

— Az Országos Gyümölcs- és Szőlőtermelési Tanács idei első ülésén az elmúlt- év eredményeit vizsgálta. Javasolták, hogy az ország területét 17 borvidékre, 11 bortermő tájra és 13 szőlőtermesztési körzetre osszák,

ifjúsági fodrászversenyt rendeztek vasárnap a Május 1-e (Ruhagyár lujltúrotthonában, ahol 44 fiatal férfi és női fodrász bizonyította tudását. A férfiak modem borotvás hajvágást végeztek, a nők pedig nappali és esti frizurákat készítettek. Képijnkön: Temesi Erzsébet, a ' Budapesti Állami Fodrászat 4. számú boltjának alkalmazottja tJWgozik a rao- 4s12wj

tan, kicsit makacs hangnemben kirukkol,

_ ’"Tudják — mondja — egyé- ni gazda vagyok, 1957 tavaszán léptem ki a termelő- szövetkezetből. Biztosan ez érdekli az elvtársakat? ...

— Nem tudtuk, de ha már itt tartunk, nagyon is érdekel bennünket — biztatjuk.

— A népi demokráciában a szegény embernek nem az a baja, hogy szegény, hanem az, hogy korlátolt. Ez az én tragédiám. — Ezzel kezdi és csak úgy ömlik belőle a szó.

Pusztai, uradalmi cseléd volt. A földbirtokosnál kitanulta a kovács mesterséget. Segédlevelet is szerzett. A háború alatt Budapestre ment dolgozni. Ott még két szakmában lett jártas. Mikor vége lett a háborúnak, kevés volt a munkalehetőség. Hazajött. Megnősült. Felesége parasztlány. Az asszony kikapta a jussát — gazdálkodni iezdtek. Egy barátjával megnézték a »Talpalatnyi föld-* nmű filmet és ennek nyomán í filmben látott öntözőberen- iezés alapján a saját földjükön ugyanolyan szerkezetet alkottak. Energiájuknak kicsiny /olt ez a lehetőség is — velük jgyívású emberekből Üj Élet

néven létrehozták az első termelőszövetkezetet, Ö lett az elnök.

1951-ben engedély nélkül, saját háztáji tulajdonából levágott egy száz kilós disznót —• feketevágás volt. A járási mezőgazdasági osztály ösztönzésére kizárták a tsz-ből.

Egy kicsit elsápad, hallgat, majd dacosan folytatja:

_ Iá i vettem a földet. Szer- számot nem kaptam. Kezdtem megint egyedül, keservesen, kínlódva. Kertészkedtem, öntöztem, dolgoztam mint egy állat. Nehéz volt — nem a munka; az egyedüllét. Szívembe és az eszembe mély gyökeret vert már a közösségi gaz-, dálkodás.

— 1953-ban beléptem a Dózsa Termelőszövetkezetbe. Brigádvezető lettem,, — a kertészetet bízták rám. Elküldték öt- hónapos kertészeti brigádvezető iskolára, Gyulára. Visszajöttem. Hozzáfogtünk a paprikamagter- meléshez. Alig két hold 200 ezer forintot jövedelmezett a tsz-nek. A 200 százalékos prémium fele a brigádnak járt i/olna, éveleji megegyezés szerint. A tagság egy része nem skaxi belemenni, pedig éjjel, lappal dolgoztunk, a háztájival sem törődtem.

A szövetkezetben sok Iaka- losmunka volt. Javasoltam, íogy ne hívjunk ezek elvegzé- ér* külső szakembereket. Megcsináltam magam — hiszen a szakmám volt, nem? Nagyon sok lett a munkaegységem, hiszen ezeknek a munkáknak a normája is magas volt. Többen nem jó szemmel nézték, sorozatos megjegyzések hangzottak el: a Somogyinak elég, ha kezébe veszi a . szerszámot, máris kap egy munkaegységet)

— Javasoltam, hogy vezessük be az öntözéses lucerna- termelést, — elvetették.

— Felmentem a mezőgazdasági kiállításra, hfig odavoltam, egyik-másik tagtársam olyan kijelentést tété rám, amit nem bír el a papír.

— Folytassam? Lehetne mégj De azt hiszem, ez is elég. 1957 tavaszáig bírtam —- aztán ide« iileg tönkrementem, Kiléptem i szövetkezetből.

— Mi történt azután?

— Gazdálkodom. De azért

mindig figyelem a közöst; sok :aggal most is jóba vagyok; Szólok is, ha valamit javasolni ;udok, :

— Visszamennékre? — Hosz- ízú gondolkodás előzi meg a /álaszt: — Nem hiszem, Nagyon megsértettek.

— Csak ezért?

— Igen.

K" i hibázott? Biztosan a szövetkezet is. Lehet, xogy Somogyi Antal is.

Döntsék el az érdekeltek, oerre tartson Somogyi Antal.,)

Heiaaícs Ferenc

1

17 ste van. Lábunk alatt ■*“* csúszik a jéggé fagyott hó, s szikrázik az innen-onnan rávetődő ritka lámpafénytől.

Tataháza. Ballagunk a főutcán, nézelődünk, majd hirtelen elhatározással, ismeretlenül és kérdezősködés nélkül bekopogtatunk egy szépre festett, magas tomácú épületbe.

A tornácon 30 év körüli fiatalasszony fogad bennünket, kissé riadtan, meglepődve.

Válaszol a köszönésünkre — kit 'kex'esnác? — kérdezi, de már tessékel is befelé bennünket a meleg szobába.

A gazdát keressük. És éppen csak, hogy megcsap bennünket a szoba melege, meglepődve, de nem megijedve belép a gazda is.

Lehet úgy 30—35 éves. Első mozdulatai, szavai energikus, mozgékony ember benyomását keltik.

Bemutatkozunk — helyet foglalunk kínálására, s kertelés nélkül rátérünk látogatásunk céljára: hogyan él, hogy I gazdálkodik, mi újság a háza- ; táján és a faluban?

: Meglepődöttsége ez első perc eltelte után már eltűnt. Azért él a gyanúval, hogy nem tájékozódás nélkül kerültünk a házába -» gyorsan és határozotA múltkoriban különös eset történt velünk a félegyházi leánygimnázium IV. a) osztályos tanulóival, a Petőfi Moziban. Az eset annál érdekesebb, mivel éppen magatartásunkkal érdemeltük ki a »-Fekete zászlóalj« című film ingyenes megtekintését.

Mi az erkélyen kaptunk helyet. Itt aztán »udvariasan■» — a szó legszorosabb értelmében — belökdöstek bennünket a páholyba. Az »udvarias« bánásmód. azonban korántsem ért véget. Még el sem foglaltuk székeinket, máris ránk szólt egy erélyes férfihang:

— Ülj le, mert mindjárt megpofozlak! — (IS évesek vagyunk!)

Egyik tanuló finoman kikérte magának ezt a durva hangot és a, tege- sést. Erre ő még ci- nikusabb hangon megkérdezte: t— Van még valami baj?

Az iskolában a diákokat udvariasságra, egymás megbecsülésére, előzékenységre nevelik. Azt gondoljuk, ez még a fenti megjegyzések tevője, Knipfer elvtárs diák korában is így volt! Talán az elvtárs elmaradt az ilyen oktatásokról? — Még nem késő, lehet pótolni!

A félegyházi leány gimnázá um

IV./a osztályos tanulói

Es aztán udvariasság!