Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

3« oldal V 1959. január 16« péntek ..................... Hú sz százalékkal nő az export j a Kiskunfélegyházi Gépgyárban! Hat új esztergával és két marógéppel bővül a géppark ( Egy gondokban bővelkedő, de eredményekben gazdag esztendő munkáját összegezik a Kiskun­félegyházi Gépgyárban. Részle­tes adatok még nincsenek, any- nyit azonban elárultak: a mi­niszteri parancsot, ami az export terv teljesítésére vonatkozott, végrehajtották. Ez lényegében azt .jelenti, hogy 12 hónap alatt 1750 konzervipari gépet és edényt szállítottak a Szovjet­unióba, azután, hogy a szovjet átvevő elismerő szavai elhang­zottak. Valószínűleg a jó munka kész­tette arra a szovjet kereskedel­mi szerveket, hogy az idén is vásároljanak gépeket a Kiskun­félegyházi Gépgyártól. A meg­rendelések alapján megtudtuk, hogy az átjövő tételek teljesí­tése mellett újabb 25 konzerv­gyárhoz tartozó gépek, készülé­kek, összesen mintegy 2000— 2200 gép elkészítését várják az idén a gyár kollektívájától. Egyébként ezt a megbízatást szívesen is vállalják. Van már gyakorlatuk Tavaly megfizették azt a ta­nulópénzt, ami minden új gyárt­mány elkészítésének velejárója. Sok tapasztalatot, gyakorlatot szereztek, s ezért is merték vál­lalni a megnövekedett kívánsá­gok teljesítését, ami 20 száza­lékkal több exportképes gép le­gyártását jelenti. Kint az üzemrészekben már formálják a különböző géptípu­sokat. Január végére egy három gépegységből álló, 45 darabos széria el is készük Az első ne­gyedév utolsó napjaiban 135 gép kerül majd ki az üzemből. Ezek az úgynevezett átmenő tételek. Ezen kívül az újonnan megje­lölt 25 konzervgyárhoz tartozó 17 fajta gépből is sok elkészül. A tavalyi tapasztalatokat nem feledve, időben jelezték a KGM gépexport irodája képviselőinek, hogy miben kérik az ő segítsé­güket. Reméljük, ez a segítség­kérés nem marad pusztába ki­áltott szó. Annál is inkább, mert 1959-ben is előfordulhat olyan dolog, hogy egy-egy gyártmány konstrukciója módosuk Ezek után nézzük meg, hogy a gépek és berendezések elké­szülnek-e a kívánt időre? Duplájára nő a forgácsoló-kapacitás Olvasóink közül bizonyára többen emlékeznek a gyárról írott előző cikkünkre, amelyben szóvá tettük a géppark elavult­ságát. Most örömmel közölhet­jük, hogy ez ügyben változás történt. A KGM termelési fő­osztálya, ismerve ezt a problé­mát, a gyár számára három esz­tergapadot és két marógépet biz­tosított. Egy esztergagép már megérkezett, kettő szállítását je­lezték a marógépekkel egyetem­ben. Az idei beruházásra szánt ősz- szegből pedig még három új esztergagépet akarnak vásárolni. Ezzel az új gépparkkal a forgá­csoló-kapacitás megduplázódik, s az év végére kiiktathatják a gyártásból a kooperáló társakat. Az új gépek beállítása gördülé­kenyebbé teszi a munkát, s nagy! terhet vesz le a vezetés válláról.! örülnek is a gondoskodásnak! a dolgozók és a vezetők. Csupán az a kérésük, hogy régi problé­májukra is találjanak gyógyírt.; Régóta várják azt a 16 miHimé-j teres lemezollót, amelyhez már: 100 000 forintot szereztek, s ál-i lítólag az iparigazgatóság is ad-; na még 100 ezret. Véleményük szerint arra volna szükség, hogy Csergő miniszter elvtárs tegyen ebben a kérdésben lépéseket. Jók a kilátások Összegezve a tapasztaltakat,! elmondhatjuk, hogy nyugodt ke-! lékvágásban halad a munka. S! ha az ütem fokozódik, továbbra; is rendszeresen érkezik az anyag,! akkor már az első negyedévvé-! gén ismét arról adhatunk szá-i mot, hogy sok új konzervgyári; gép öregbíti a Bács megyei mun-! kasok nevét és szerez új bará-; tokát hazánknak a nagy szovjet! földön. V. K. ! Felhívás az általános iskolai kísérleti tankönyvek bírálatára Az 1958—1959-es oktatási év kezdetén több új, kísérleti tan­könyv jelent meg, amelyeket az általános iskolák felső tagoza­tú osztályaiban használnak. A Művelődésügyi Minisztérium ezek végleges elfogadása előtt kikéri a pedagógusok vélemé­nyét, s figyelembe veszi ja­vaslataikat. A minisztérium felhív min­den általános iskolai pedagó­gust, tanulmányi felügyelőt, igazgatót, gyűjtsék, majd kö­zöljék az alábbi tankönyvekkel kapcsolatos tapasztalataikat: V. osztályos magyar nyelvtan, ma­gyar irodalmi olvasókönyv, orosz könyv, számtan és mér­tan, földrajz, növény- és állat­tan; VI. osztályos magyar nyelvtan, magyar irodalmi ol­vasókönyv, történelem, szám­tan és mértan, földrajz; VII. osztályos történelem és föld­rajz és VIII, osztályos föld­rajz« Fontos, hogy a bírálók ne csak általánosságban foglalkoz­zanak egy-egy tankönyvvel, ha­nem mutassanak rá azok hi­báira, vitás részeire és tegye­nek javaslatot kijavításukra. A bírálatnál vegyék figyelembe, hogy megfelelnek-e a tanköny­vek az általános iskola céljai­nak, feladatainak, a tantervi anyagnak, valmint a tantervi utasításban foglalt nevelési és módszertani elveknek; A pedagógusok a tanév utol­só negyedében szaktárgyi mun­kaközösségek összejövetelein vitatják majd meg a kísérleti tankönyvekre vonatkozó tapasz­talataikat, észrevételeiket, hogy kialakíthassák a munkaközös­ségek kollektív véleményét, ja­vaslatait Tudománnyal a korszerű homoki szőlőkultúráért A mélytelepítésről Az elmúlt évben cikkem je­lent meg a »Kertészet és Szőlé­szet« című lapban A homoki szőlők mélytelepítése címmel. Hasonló témával kapcsolatos teljes vizsgálati anyagot fel­ölelő munka most készül a Tu­dományos Akadémia Acta Ag- ronamica című idegennyelvű folyóiratában. Mégis bizonyos mértékű mulasztást kívánok pótolni, amikor megyénk napi­lapjában a témával kapcsolatos kutatási eredményeimet össze­foglalom, mert ezek — megfi­gyeléseink szerint — éppen eb­ben a megyében hasznosítha­tók a legjobban. A témával kapcsolatos iro­dalomkutatás eredményét a »Kertészeti és Szőlészeti Fais­kola Évkönyvében« 1953-ban a Homoki szőlők tőkefejelhalása és süllyedése címmel foglaltam össze. Mindenki előtt ismert« hogy a homoki szőlők előbb-utóbb bakhátas rendszerűvé alakul­nak át. A bakhátak kialakulása szoros összefüggésben van a tőkefejelhalással. A homokfel­szín felett levő főkefej hosz- szabb, rövidebb idő alatt el­hal. A tőke azonban ritka eset­ben pusztul el. Legtöbbször a homok alatt levő második cso­mónál hajtások képződnek és ott új tőkefej alakul ki, vagyis ez utóbbi ilyen módon a ho­mokba süllyed, A hagyományos művelésmódnál a tőkefej mel­lől elszedik a homokot, amely­ből a sorok között bakhátat szokás létesíteni. Ez megnehe­zíti a szőlő minden munkáját, a gépesítés szempontjából pe­dig szinte áthidalhatatlan aka­dályt jelent. A tőkefejelhalást a homok­felszín és a közvetlen napsu­gárzásnak kitett tőkenyak nagy felhevülésével magyarázzuk. — Mind a talaj, mind a tőkenyak hőmérséklete hőségben (a le­vegőhőmérséklet magasabbra emelkedik 30 Celsius foknál), forró napon (amikor a levegő­hőmérséklet 35 Celsius fok fölé emelkedik) eléri a 60 fok feletti hőmérsékletet. A tőkenyak hő- mérsékleti rekordja 68 Celsius fok volt. A tőkefejpusztulás mértéke fiatal szőlőknél az első években elérheti — megfigye­léseink szerint — a 70—80 szá­zalékot. A tőkefejelhalás és süllyedés, valamint a bakhátak képződé­se megakadályozható az úgyne­vezett mélytelepítéssel, amikor a szaporítóvessző felső rügye a telepítéskor 3 centiméter mé­lyen a homokfelszín alá kerül. Ilyen mélységben képezik ki a tőkefejet. Vizsgálataink szerint ebből a mélységből a hajtások károsodás nélkül törnek előre és termékenyednek is. A mély­telepítésnél nem kell a tőke­fejet kéoző rügyet a kiszára­dástól és a szélveréstől a bi­zonytalan védelmet jelentő csir- kézéssel megóvnunk, hiszen a mélytelepítés kellő védelmet biztosít. Viszont a szél talaj­romboló munkáját, amit a tu­domány deflációnak nevez, a forgatás után szalmázással, vagy szélvédő rozsvetéssel fel­tétlenül meg kell akadályoz­nunk. Sajnos, az utóbbi évek­ben még az állami gazdaságok is elhanyagolták a forgatott földek és az új telepítések vé­delmét a deflációs károsodás­tól, pedig még a rendi ország- gyűlés és számos községi sza­bályrendelet ide s tova 200 éve intézkedett a homokföldek meg­felelő védelméről. Célszerű és kívánatos lenne a régi törvényt és rendeleteket a jelenlegi kö­rülményeknek megfelelően fel­újítani s a megnyugtató talaj- védelmet a legszigorúbb ellen­őrzéssel biztosítani. A mélytelepítést a szokásos telepítési móddal összehasonlító kísérleteinkben vizsgáltuk. Ta­laj- és növényhőmérséklet- méréseink kapcsán megállapí­tottuk, hogy a mélytelepítésnél a tőkefej hőmérséklete a forró napokon 30 Celsius fokkal ala­csonyabb mint a közvetlen napsugárzásnak kitett talajfel­szín felett levő tőkefej. A kedvezőbb biológiai körül­ményekkel magyarázzzuk a Különös kalkuláció Újságolvasó körökben úgy tudják, hogy az áruszállítás mellett a Belsped-nek erkölcsi feladata az alkalmankint csil­lagászati számokkal dolgozó maszek fuvarosok leszállítása a magas lóról. írjuk ezt annál is inkább, mivel a Kecskeméti Belsped igazgatója nem is olyan régen a Petőfi Népe munkatársának adott interjú­jában biztosította erről a vá­ros TÜZÉP-látogató lakosságát. Távol essék tőlünk a szállít­mányozási vállalat e téren el­ért eredményeinek vitatása. Hi­szen elég néha meghallgatni a maszek fuvarosok »fohászkodá­sait« s máris tapasztaljuk, a Belsped képes betölteni tarifa­szabályozó szerepét. De ez nem menti a vállalatot akkor, ha az ő dolgozói követnek el eh­hez hasonlót; Pedig az alábbi esetet nem tudjuk másként minősíteni; A' történet a következő: A kecskeméti lottókirendeltség ve­zetője a minap tüzelőt vásárolt. Három mázsa szenet és negy­ven kiló fát pincébe lehoődva 17 forint valahány fillérért fu­varozta haza a Belsped. Ez ed­dig rendben is volt; Azonban ugyanerre a kocsira, csak az útbaeső lottókirendeltség címé­re felraktak még 1000 darab TÜKER-alágyújtóst, mondván, hogy annak szállítási díját majd órabérben elszámolják. A 375 836-os sorszámmal el­látott számla kedden meg is érkezett. A kirendeltség veze­tője nagyot nézett. Még ma is érthetetlen előtte, miért ke­rült az Arany János utcába órabérben szállított egy má- zsányi alágyújtós 66 forintba, amikor ugyanazzal a kocsival, egy pár házzal arrébb a saját lakására 3 mázsa szenet és 40 kiló fát 17 forint pár fillérért szállítottak haza teljesítmény­bérben, Sándor Géza A múlt szombati hóviharban elakadt az a mentőautó, ame­lyik a képen látható kislányt, a pilisszentkereszti Motika Ce­cíliát kórházba kívánta szállí­tani. A kétnapos kislány éle­tét egy szovjet helikopter men­tette meg, amely a Madarász utcai csecsemőkórházba szállí­totta a kis beteget. ..............<*■•■■■■■■»••■■■■■■«•»•».•■■»■••«•• mé lytelepítésnél tapasztalt na­gyobb hajtásnövekedést, a tő­kék jobb kondícióját és a foko­zottabb termékenységet. A múlt évben a kondíció és a termékenység mérőszámainak vizsgálata mellett tanulmányoz­tuk gyökérfeltárások kapcsán a szokásos és mélytelepítésű tő­kék gyökérzetének elhelyezke­dését a talajban és a feltárt tőkék részeinek biokémiai elem­zése is folyamatban van. A gyö­kérfeltárások kapcsán megálla­pítottuk. hogy sárga futóhomo­kon olyan harmatgyökerek, ami­lyeneket a szakkönyveinkben láthatunk, nincsenek, hanem a gyökértörzs felső pontjaiból ki­induló gyökerek általában 45 fokos szögben lefelé haladnak és egy részük 60—80 centimé­ter mélyen már a «telepítést kö­vető harmadik évben 3—i mé­ter távolságra elfut és gazda­gon elágazva a tápanyagfelvevő gyökerek szerepét tölti be, má­sik részük 40—50 centiméter mélyen irányt változtat és mint a függőón, függőleges irányban hatol egészen a talajvíz felszí­néig’ és vízellátó gyökerekként működik. A mélytelepítést tehát a futó­homokon kedvező telepítési és művelési módnak találtuk, az így telepített szőlőknél jobb a megeredési százalék, kedvezőbb a kondíció és a termékenység. A bakhátképződés megakadá­lyozása révén pedig könnyebb a gépesítés is. Szegedi Sándor tudományos kutató Mathiász-telep ]A vándormadarak ■ ! Megyénk termclöszövetkezc- Eleiben általános és eléggé ag­gasztó jelenség a tagvándorlás. •Nem azokról az indokolt ese­ttekről beszélünk, amikor csa- Eládi viszonyok vagy a lakó- •hely távolságának problémája •megengedhetővé, sőt szükséges­sé teszi az egyik tcrmelőszö- Ivetkezetből való ki- és a ma- [síkba való belépést. Némileg •az is érthető — bár nem el­fogadható —, hogy a köztudo- •másúan rossz vezetésű, gyengén Egazdálkodó közösségekből eJ- • kívánkoznak a tagok, akik ■ugyan helyesebben tennék, ha •inkább saját szövetkezetükön ibelül, a szövetkezeti demokrá- E«iu jogaival élve s a felsőbb •szervek segítségét igénybevevő •változtatnának az állapotokon. jj E cikkben azokról esik az el- lítéiő szó, akik egy-egy terme- Előszövctkezetet átjáróháznak •tekintve vándorolnak ide-oda, ■sehol meg nem állapodva s ■mindenütt az előző helyet szid- jva. Szinte kivétel nélkül a [munkakerülők, a fegyelemlazí- •tók közül kerülnek ki ezek az ^.emberek s a keresett »jobbik [hely« alatt azt értik, hogy hol •lehet kevesebb munkával, kör- •mönfontabb uszítással minél jtovább elbújni a suba alatt. ÍAmikor aztán ebben a közös- Eségben is kiismerik őket, nagy •garral ismét tovább állnak egy •portával, s mindent kezdenek !elölről. E Veszedelmes emberek az Jilyenek s egyetlen tsz-vezetö ■se örüljön, ha hasonlók kérik felvételüket a szövetkezetbe. [Ezért helyes a kecskeméti ta- Enács mezőgazdasági osztálya­inak az a javaslata: a tsz-el- ■nökök csak indokolt esetben, s •a korábbi körülmények alapos [vizsgálata után fogadják el a Jmás tsz-ből kilépő tagok jc- •lentkezését. E A merevség persze ebben a •dologban éppoly hiba mint jmindenben, de nem árt az óva- Etosság. Az ilyen tagok úgyis Ecsak a papíron szaporítják a •létszámot, s újabb kilépésükig ■vagy éppen kizárásukig csak ^bosszúságot okoznak. Hadd ta­nulják meg ezek a felelőtlen Evándormadarak is, hogy ebben •az országban mindenütt csak !a becsületes munka révén bol- Edogulhatnak! — A bajai Tóth Kálmán Tár­saság író- és művészcsoportja a közeljövőben több előadást tart a bajai üzemekben. Irodalmi esteket rendeznek a járás köz­ségeiben is. A bajaiakat a bácsalmásiak és a kiskunhala­siak is meghívták eey-eav elő­adásra«

Next

/
Thumbnails
Contents