Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-15 / 12. szám

1959. január 15, csütörtök 3. oldal Elevenítsék fel a bevált módszereket elmúlt év nyarán ala­kult meg Hercegszántón a ter­melőszövetkezeti tanács. Tagjai a termelőszövetkezetek elnökei, a helyi földművesszövetkezet igazgatósági elnöke és a köz­ség más vezetői. A megalakulás után közvetlenül élénk tevé­kenységet folytatott a tanács. Állandóan 60—70 aktívával dolgozott, akik jórészt termelő­szövetkezeti tagok voltak. Kisgyűléseken, családlátogatá­sokon beszélgettek a termelő­szövetkezeti mozgalomról. Agitá- ciós tevékenységüknek meg is volt az eredménye. Augusztus 20-án új termelőszövetkezet alakult a községben, 12 taggal, Felszabadulás néven. (Azóta már kétszerannyian vannak.) Sok segítségét adtak a már. működő termelőszövetkezetek-' nek, a gyümölcstermelő szak-i csoportnak, amely tovább erő-' södött. Öt hold új területtel! gyarapodott. 1 A választások elókészí-] tése eléggé igénybe vette az1 erőket, kissé elfeledkeztek a, község vezetői a szövetkezeti' mozgalomról. Pedig volna bő-] ven tennivaló, amit Ivanics1 Miklós elvtárs, a községi tu-] nács elnöke is elismer. Még' vajúdik a falusi ifjúsági sző-] vetkezet ügye. Több gazda kér-< te: cukorrépatermesztő szakcso-J portot is szeretnének létrehoz-! ni. Azonkívül a négy termelő-] szövetkezet nagyobb támogató-( sa is megvalósulna, ha eleven] tevékenységet folytatna a ter-i melőszövetkezeti tanács, amely] sajnos, a választások óta nem< működik. ] Van miről beszélni most is( a tsz-tagoknak. Az Üj Életben] 61,90 forintot, a Dózsában 57] forintot, a Kossuthban 53,10« forintot ért egy munkaegység.] (A Felszabadulás még nem ké-< szített zárszámadást.) Ebből kö-] vetkezik, hogy a tagság jöve-j delme kielégítő. A nagyüzemi fölényét bízó-] nyitják a terméseredmények is.] A Dózsában 12 mázsa búzát,« 13 mázsa árpát, 35 mázsa cső-] vestengerit takarítottak be egy« holdról. Különösen kiemelkedő] volt kenderből a 40 mázsás hol < dankénti átlagtermés. Ezzel] szemben az egyéni parasztok« termésátlaga a következő volt:! búzából 7 mázsa, őszi árpából 10 mázsa, kenderből 19,70 má­zsa, kukoricából 20 mázsa. Meg­jegyzendő, hogy a többi terme­lőszövetkezet is hasonló ter­méseredményeket ért el mint a Dózsa. Az idén nagyszabású terveik vannak a község termelőszövet­kezeteinek. Az Üj Életben 25 holdon permetező-öntöző rend­szert valósítanak meg, amelyen főként takarmányt művelnek meg. Ezzel segítik elő az állat- állomány nagyobbmérvű fejlesz­tését. A Dózsában 20 szarvas- marhát hizlalnak. A Felszaba­dulásban 12 hold gyümölcsöst telepítenek. Mindezek természe­tesen tovább növelik a tagság jövedelmét. Helyes lenne, ha a nyá­ron bevált módszert ismét fel­elevenítenék Hercegszántón, s elsősorban a termelőszövetke­zeti tagok beszélgetnének gaz­daságuk eredményeiről. Főként a volt termelőszövetkezeti ta­gokat kellene felkeresniük. A termelőszövetkezeti tanács munkájának felelevenítése, a termelőszövetkezeti agitáció megjavítása bizonyára számos hercegszántói egyénileg dolgozó parasztban megérlelné a szö­vetkezetbe való belépés gondo­latát, K. S. 200 millió forintnyi terméstöbblet! Dr, Ubrizsy Gábor; Vegyszeres gyomirtás A mezőgazdasági technika forradalmi átalakulásának egyik legfontosabb tényezője — az utóbbi S0 esztendőben — a ké­miai módszereknek előtérbe ju­tása és nagyarányú alkalmazá­sa a gyakorlati termelésben. A mezőgazdaság kemizálásának ebben a folyamatában első he­lyen a vegyszeres gyomirtás áll. A hormonhatású gyomirtók fel­fedezése és szabadföldi kikí­sérletezése óta ez a módszer világméretekben terjedt el. A vegyszeres gyomirtásnak nagy előnye az agrotechnikai gyomirtással szemben: olcsósá­Á hibridkukorica-termesztés jelentősége A mezőgazdaság egyik legfontosabb nö­vénye a kukorica, te­rületnagyságban is az első helyet foglalja el. Megyénkben 250 000 holdon, a szántóterü­let 32 százalékán ter­mesztik. A mezőgaz­daság belterjességének fokozása s ezen belül az állattenyésztés mind nagyobb köve­telményeket támaszt a takarmánytermesz­tésben s elsősorban a kukoricatermesztés mennyiségi és minő­ségi hozamait illetően, Bár kukoricater­mesztésünk bizonyos mértékű fejlődést mutat, az eredmények nem kielégítőek, A köztermesztésben levő fajták (Bánkúti, Fleischmann, Mind- szentpusztai, Szegedi sárga lófogú, Arany- őzön és egyéb fajták), vagy a sok termelőnél levő fajtajellegnélkü- liek hozama az el­múlt öt év átalagában holdankint 11,5 mázsa májusi morzsolt, Nemesítőink, kuta­tóink az új fajták: Óvári 5-ös, Martonvá­sári 5-ös előállításával a meglevő fajtáknál biztosabban, bővebben termő, korábban érő, a búza előveteményé- nek alkalmasabb s még egyéb jó tulaj­donságokkal rendelke­ző kukoricát adtak a köztermesztésnek. Ezekből a fajtákból számottevő mennyisé­get ez évben jutta­tunk el a gazdákhoz, 75 vagon vetőmag ke­rül kiosztásra, amely mintegy 60—65 000 holdra, vagyis a me­gye kukorica vetéste­rületének egynegye­dére elegendő. Számít­va azt, hogy a fajta­hibrid és a belte- nyésztéses hibridku­koricák termésátlaga 20 százalékkal emeli a hozamokat, már eb­ben az évben 150 000 mázsa májusi mor­zsolt kukoricával te­rem több, amely több­let 30 000 sertés hiz­lalására elegendőé A termelőnek egy kg hibridkukorica ve­tőmagért másfél, illet­ve két kg szokvány­kukoricát kell csere­X Di*. Urbrizsy Gábor. Meqje­5 len* a „Vegyszeres gyomír­sj tás” című szakkönyve. íga, gyors kivitelezhetősége ét 2az évelő gyomokra is kiterjedő ihatása. A gabonavetéseken ki- ívül kukorica-, rizs-, len-, hagy otna- borsóvetésekben, legelő- ?ás rétterületeken, lucerna- és Xherevetésekben (az arankák el- 5 -en) lehetséges a széleskörű 2gyakorlati alkalmazás. S ha 5meggondoljuk, hogy nálunk levente, csak a szántóföldi kul­túrákban több mint egymilliárd ilorint kárt tesznek a különböző biyomnövények, beláthatjuk en bnek az új és korszerű eljárás­inak nagy gyakorlati jelcntösk- ?3étj ? Kutatásaink révén ma már a 5gyakorlati termelés 200—300 ?izer kát. holdon alkalmazza a , vegyszeres gyomirtást, s az így elérhető terméstöbblet évente letéri a 150—200 millió forint j>értékét. Egy kát. hold gabona­vetés lepermetezése ugyanis 2,2 > mázsa terméstöbbletet eredmé­nyez, ami országos méretekben jsok ezer vagont tesz ki. í A vegyszeres gyomirtásról í szóló és kutatásaink eredmé- Inyeit is felölelő könyvemet ab- j ban a reményben írtam meg és ? nyújtom át a gyakorlat embe­reinek. hogy a vegyszeres gyom­irtás lehetőségeit és problémáit 5megismerve, legyenek lelkes 5 harcosai ennek a mindenkép­pen új, korszerű és nagy jelen- hőségű eljárásnak. E sős, ködös, vagy napsüté­ses órák és hirtelen ke­rekedett futó hózáporok válto­gatják egymást, mintha késő ősz, vagy kora tavasz lenne. A naptar azonban januárt mutat. Hivatalosan tehát tél van, a fa­lusi chsznóvágások, borkósto­lók, szomszédolások, beszélgeté­sek legfőbb idénye. Ilyenkor ráérősebbek a mezőgazdasági dolgozó Így van ez Fülöpszálláson is. Itt azonban most már nemcsak odahaza vagy ismerőseik köré­ben tölthetik szabad idejüket, hanem a nemrégen megnyílt pártklubban is szórakozhatnak, tanulhatnak, beszélgethetnek a falu lakói. A pártszervezet vezetősége Kárpáti Iván elvtárs javasla­tára már egy hónappal ezelőtt kilenc tagú klubbizottságot szervezett, azt követően pedig nyilvános klubnapon vitatta meg — mintegy kétszáz dolgo­sé '' részvételével — és állította össze a klubhelyiség rendezvé­nyeinek tervezetét. Az ilymó- don széles nyilvánosság bevo­násával készült programban különböző szakmai, politikai előadások, ifjúsági összejövete­lek, baráti találkozók, teadéü űtánok és táncmulatságok ren­dezése szerepel. A pártszervezet kezdeménye­zése. kitűnően összeállított és nagy közérdeklődésnek örven­dő rendezvényeik sikere, vala­mint a nártldub eleven, rezs­fttttodC’foítlé £^25C* 9fí dűlő élete megyeszerte magára vonta az érdeklődést. S zerettünk volna valami­lyen rendezvényükön is részt venni, azonban kinttartóz­kodásunk napján nem volt programjuk. Látogatásunk en­nek ellenére nem volt hiába­való. A kellemesen fűtött he­lyiségben 20—25 embert talál­tunk, fiatalokat és időseket, tsz-tagokat, egyéni gazdákat, értelmiségieket, párttagokat és pártonkíyülieket vegyesen. Egy tágas helyiségben dr. Re fi Vilmos községi orvos Föl­des Gyulával vív izgalmas asz­talitenisz-mérkőzést. Tőlük tá­volabb az új zenegép mellett Kovács Irén, Fejszés Erzsébet, Kiss Julianna, Bárány Katalin, Závogyi Erzsébet és Szabados György mikrobarázdás lemezek­ről dalokat hallgatnak. Mások szép tiszta térítővel takart asz­talok meilett sakkoznak, domi­nóznak, beszélgetnek, vagy kár­tyajátékkal szórakoznak. Egy élénken beszélgető, vitatkozó csoport mellett állunk meg. Azt mérlegelik, melyik ér el jobb eredményt: a Vörös Csil­lag, vagy a Kossutlt Termelő- szövetkezet? — Arról szó sincs, hogy ma­guk rosszul élnek, de amj igaz, azt nem lenne helyes elhall­gatni. Ugyanis az tény, hogy mi 6,4 forinttal többet osztottunk munkaegységenként, mint ma­guk és ez nem lebecsülendő dolog — mondja Losonczi elv­társ, a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet tagja. Közülünk Izsáczky János, Vida Imre, Tóth József, László Károly, Li­bert József, Pottondi Ferenc, Babók István és Patai István épített, Pál János, Lénárd Já­nos és Varga László pedig há­zat vásárolt. S zabó Sándor és Latos Dá­vid, ^ a Kossuth tagjai azonban nem hagyják magukat és a szövetkezet hírnevét. — Ami a házépítést illeti, nekünk arra nincs is szüksé­günk — magyarázza Latos elv­társ, aki 10 holddal lépett a közösbe. Nálunk minden dol­gozónak van megfelelő lakása. Ezek közül hat tanyát most hoztunk rendbe. Az osztással kapcsolatban pedig azt tudom mondani — folytatja —. hogy mi többet fordítottunk beruhá­zásokra, a közös vagyon gyara­pítására, mint maguk a Vöpös Csillagban. Csak a nagyobb dol­gokat sorolom fel: kalapácsos darálót, vontatót, traktort, 8 darab tehened;, 10 berksíri anya­kocát vásároltunk. — összesen mennyivel gya­— Nem... — válaszol kissé meglepetten, de azután hamar feltalálja magát. — Lővei János egyéni gazda vagyok. A tsz-tagok vitatkozá­sát hallgatom. — Mi a véleménye a hallot­takról? — A legjobb. Az idén mind a két tsz jól dolgozott és a tá­goknak is szépen jutott oszta­lék. Ha ez sokáig így megy, az az érzésem, hogy mi egyéni gazdák lemaradunk mögöttük, illetve nem sokáig tudunk ve­lük versenyezni. — Nem is tagadjuk, arra tö­rekszünk, hogy mindenben töb­bet nyújtsunk, mint az egyé­niek — mondják egyszerre töb­ben is a szomszéd asztalnál széles mosolyra nyílt arccal. M íg a klubszobában erről folyik a beszélgetés, a mellettünk levő helyiségben a klubbizottság tagjai közül Sza­bados pyörgy, a Hazafias Nép­front községi bizottságának tit­kára, Dapsy V., az általános iskola tanára, a klubbizottság kulturális és művészeti felelő­se, valamint Kárpáti Iván, a községi pártbizottság titkára a januári programról, ' az orvosi, a történelmi és földrajzi és mé­hészeti és kertészeti, azonkívül több politikai témájú előadás­nak a megszervezéséről tanács­koznak. Terveik valóra váltásához sok sikert kívánunk a klub- bizottság lelkes tagjainak. Nagy József képpen adnia, a terr ményforgalmi, föld­művesszövetkezeti cse­retelepeken. A vető­mag kiváló használati értékű, tisztított, egy­forma nagyságú sze­mele, 95 százalékos csírázóképességű, így 4—8 kilóval kevesebb szükséges fészkes, il­letve sorvetósnél. Az egyenletes, hiányta­lan és gyors kelés is nagy előny. Ha mind­ez megfelelő agro­technikával párosul — ami természetesen az egyéb fajtáknál is alapvető követelmény —, úgy holdankint 2— 2,5 mázsa májusi morzsolt terméstöbblet az eredmény. A vetőmagból — az igények alapján — a megye minden közsé­gének juttatunk, így mindenütt mód van arra, hogy helyszíni kipróbálásra, illetve összehasonlításra ke­rüljön az eddig ter­melt fajtákkal. A me­gyében végzett há­roméves kísérlet át­lageredménye több száz holdon 15,8 má­zsavolt májusi száraz­ság’ú morzsolt kőkori- i cában. ] A hibridkukorica i igazi értékét az adja, J hogy sokkal nagyobb i a szemtermése az ] egyéb fajtáknál. Csut- < kája vékony, egy má- ] zsa csöveskukoricából < 85—87 kg szemet ka- j punk a morzsolás, után. A nyers, csöves < kukorica hozam nem'< mértékadó arra, hogy 1 az egyes fajtákat ősz-, szehasonlítsuk. Hely- < télén az a nézet is,, hogy csupán a külső1 látszat, szemlélet alap- J ján a kukoricatövek < erőssége, magassága J vagy a csövek nagy-< sága döntsön. Régi J igazság, hogy a nagy < cső nem mindig jelent j nagy termést is. < Fontos követelmény < a hibridkukoricánál; az, hogy minden év- < ben új vetőmagot ‘ használjunk. Az igé- < nyékét állami vető- j mag-akció útján biz- < tosítjuk minden ter- j melőnek. Fenyvesi Károly, ‘ megyei vetőmag-* ‘ gazdálkodási felügyelő i rapodott a Kossuth közös va­gyona? — Azt hiszem, százezer fo­rinttal. A nnál mi jóval többet költöttünk a közösre, mert több mint kétszáz ezer forinttal gyarapítottuk va­gyonúnkat. Az igaz, hogy bú­zából, kukoricából és más ka­pásnövényekből terméseredmé­nyeink között nincs jelentős különbség, azonban mi több disznót hizlalunk és naponta tízszer annyi tejet szállítunk az átvevő helyre, mint a Kossuth. Sokat nyomott a latba az év végi részesedés megnövelésében az idei szőlőtermés is, ami a Kossuthnak ugyancsak hiány­zott. A mi tapasztalataink alap­ján az állatállomány növelését és a szőiő, Valamint a gyü- molcstelepítést ajánlom maguk­nak is — mondja Losonczy elvtárs. Azután a Vörös Csillag ter­veit ismerteti. Tavasszal 30 hold lucernát telepítenek, 25 holdon permetezéses öntözőte­lepet, 25 holdon halastavat, 15 holdon pedig szárazkertészetet létesítenek. A szomszédos asztalnál pi­rospozsgás arcú fiatalember élénken figyeli a beszélgetést. — Maga is tsz-tag — kérdem a nagy érdeklődést látva.

Next

/
Thumbnails
Contents