Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

I 1959. január 9, Délitek 3. oldal Termelőszövetkezeteinek és egyéni parasztoknak egyaránt több gépi segítséget adnak az idén í/jf, modern gépeket kapnak a megye gépállomásai nyújtani megyénk gépállomásai. 1958. őszén nagy keletje volt a járvasilózónak. A tizenegy gép alig győzte a munkát. Az idén tízzel szaporodik a gépállomások állománya. A magyar gyártmányú gépek egy műszak alatt öt holdat tel­jesítenek. A kapások betakarí­tása még probléma. Egyedül a burgonya ültetését, szedését, ka­pálását sikerült gépesíteni. A 28 burgonyaültető, valamint a 24 Gépállomásaink mind több nehéz munkát vesznek le a ter­melője vállairól. Évről évre na­gyobb földterületet művelnek meg egyre modernebb gépekkel. Mádai András, a Gépállomá­sok Megyei Igazgatóságának fő­mérnöke elmondja, hogy a tavalyi 640 ezer normál­hold helyett az idén 675 ezer normálhold a terv. Ennek megfelelően jelentősebb feladat hárul a gépekre, bő­vítik a gépparkot, többek kö­zött 120 erőgéppel. Még ebben a hónapban kapnak öt darab száz lóerős és ugyanennyi nyolc­van lóerős sztalinyecet. Ennek elsősorban a szőlő- és gyümölcs- telepítők örülnek. 1958-ban 39 ezer hold talajt forgattak meg a 14 géppel, az idén, figyelembe véve az egyre növekvő igénye­ket, 60 ezer holdat szándékoz­nak rigolírozni. Nagy várakozás előzi meg a Maulwurf nevű keletné­met eszközhordozó traktort. Ötven darabot kap a megye. Az erőgéphez jár fűkasza, rend­sodró. műtrágyaszóró, váltva- forgató eke (amelynek az az elő­nye, hogy dús kertészetekben is lehet használni, könnyen for­dul), vetőgép és pótkocsi. Az idén tehát az egyéni parasztok­nak is több segítséget tudnak, szedőgép kielégíti a termelő szövetkezetek igényeit. Megyén déli részein mind jobban tér hódít a kender, mint fontos ipa ri növény. Ennek betakarítása gyorsítja meg az az öt új ken deraratógép, amit a gépállomá sok kapnak. Modem gépekkel gyarapod nak tehát ismét a gépállomások ami egyben lehetővé teszi, hogy a régi, korszerűtleneket selejtez zék. Qamcáic 17-át le az a (cinci ng. ebei bálja Már január második felében vidám íaVsangi bálákra mulatságokra készülődnek a társadalmi szervek. Erre engednek következtetni azok a hírek is, amelyet egy-egy társadalmi szerv­nél hallottunk. A farsang első bálját a Kecskeméti Konzerv­gyár egészségügyi csoportja január 17-én rendezi meg a KTE vendéglőben. Ugyancsak január végén kerül sor a kecskémét pedagógusok nagy farsangi mulatságára. - A Hazafias Népfront városi bizottsága szintén a hó végén rendezi meg nagy­szabású városi bálját. A hírek szerint az idén is megrendezik a hagyományos jogászbált, február 7-én pedig a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók bálját. Az idei farsang azonban nemcsak a felnőtteknek Ígér sok kedves meglepetést, hanem a fiataloknak is. E hó végén ugyan- csak a farsangolás jegyében műsoros, tréfás, vidám klubdélután' rendez az Űttörőház a kis iskolásoknak, februárban pedig több mesejátékon vidulhatnak a legfiatalabbak. Az I-es számú iskola 1025-ös Zrínyi Ilona úttörőcsapata a- »Csipke Rózsika«, a II számú iskola Szendrei Júlia úttörőcsapata a »Többsincs rályfi« című mesejáték előadására készül; ki Pajzstetű és almain oly előrejelző állomásokat szerveznek A Tassi Növényvédő Állomás laboratóriuma majdnem egy­éves tapasztalatra tekint visz- sza. Felkerestük a laboratórium vezetőjét, Szűcs Józsefet és ér­deklődtünk az 1959. évi terve­ikről. — Ebben az évben a növény- védelmi kutatások érdekében nagyarányú vizsgálatokat vég­zünk a különböző kártevők életmódjára, valamint az elle­nük való védekezésre vonatko­zóan. Többek között a kukori­cabarkó, a napraforgószádor stb. életmódjával, s a védekezési módszerek kidolgozásával aka­runk országos jelentőségű prob­lémákra választ adni. Lépést jelent előre, hogy pajzstetű és almamoly előrejel­ző állomásokat kívánunk szer­vezni. Ezzel is elősegítjük a véde­kezés időben történő elvégzé­sét. A laboratóriumban szeret­nénk több tapasztalatcserét és ankétot tartani, amelyeken a termelők növényvédelmi isme­reteit kívánjuk bővíteni. Életközösségi vizsgálatokat folytatunk a kukorica, dohány és kender növényi állományá­ban. Olyan rovartani és kór- tani gyűjtemények összeállítá­sát vettük tervbe, melyek a megye összes kártevőit, beteg­ségeit magában Jogialja. Megkezdjük a járási taná­csok részére készítendő rovar­tani és kórtani gyűjtemények anyagának begyűjtését és rész­beni feldolgozását — hangos tatta a laboratórium vezetője A növényvédelem sok száz ezer forint kártól menti meg a megye mezőgazdaságát. Remél­jük, hogy a laboratórium ehhez az áldásos munkához az idén még fokozottabban hozzájáru mint az elmúlt évben. TEADÉLUTÁN CSENQŐDÖN Jól sikerült teadélutánt ren­dezett a csengődi Vöröskereszt a községi kultúrotthonban. Ez alkalommal a Vöröskereszt if­júsági csoportja egészségügyi jelenetekből álló műsort adott elő. A vendégek később is együtt maradtak, mert hoztak magukkal bort. süteményekéi és szendvicseket, sőt a Vörös- kereszt muzsikálni tudó férfi­tagjai zenekart alakítottak, késő estig tartott a táncmulat­ság. A teadélután bevételét a Vöröskereszt-szervezet céljai re. fordítják. Fiatalos lelkesedéssel Nemrégiben került nyilvá­nosságra az ifjúsági szövet­ség által szervezett termelési akciók és takarékossági moz­galom 1958-as összesített ered­ménye. Az elmúlt esztendőben a inegye iparában és mezőgaz­daságában 150 ifjúsági mun­kabrigád (export, traktoros, cséplő, silózó, kukoricaterme­lő. szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermelő stb.) működött közel 2000 részvevővel. Az 1958 tavaszán meghirdetett takarékossági mozgalom ered­ménye megközelíti a kétmil­lió forintot. A sikerek láttán önkénte­lenül is kikívánkozik néhány gondolat, a fiatalok munka­versenyével és takarékossági akcióival kapcsolatban. A KISZ által szervezett if­júsági munkamozgalom, köz­vetlenül az ellenforradalom leverése után, 1957 tavaszán a VIT tiszteletére indult. Ez a tény önmagában is azt mu­tatja, hogy az ellenforrada­lom és a revizionizmus által bemocskolt szocialista mun­kaversenyt nem tudták befe­ketíteni és lejáratni a fiatal­ság előtt. A szocialista neve­lés 13 év alatt elért eredmé­nyei nem tűntek el nyomta­lanul. az ifjúság életében be­következett nagy megrázkód­tatások ellenére sem. A második tapasztalat és fő tanulság — bebizonyoso­dott, hogy fiatalságunk és nem csupán a KISZ-tagság — jelentős része, tudatosan szilárd híve a szocialista rendszernek és a pártnak. A munkaversenyben résztvevő • •• fiatalok abból adták a legtöb-' bét és a -legjobbat, ami a leg­főbb: a termelő munkából. Ezt aláhúzza még az a kö­rülmény is, hogy a fiatalok kiváló teljesítményét legin­kább a mezőgazdaságban sok­szor meg sem közelíti a ju­talom és az elismerés mér­téke. A szocialista munkaver­seny lehetőségei szinte mér­hetetlenek. Különösen szer­vező és agitációs munka nél­kül, csupán a bizalom és a kötelességteljesítés meghirde­tésével, a fiatalok százai vál­laltak munkatöbbletet a kö­telező mennyiségen felül. Az Ifjúsági Szövetség vezető szer­vei, állami és gazdasági ve­zetők ne feledjék, hogy az ifjúságban rejlő nagy ener­giát még megközelítő mérw tékben sem hasznosították. S végezetül a munkaver­seny során összejíovácsolódott kollektívák, a termelési ered­mények fokozása mellett már eddig is a szocialista nevelés nagyszerű formái voltak. Tud nunk kell, hogy nálunk sincí messze az az idő, amikor t termelési brigádok a Szov­jetunióban nemrég kibonta­kozott példához hasonlóan, t kommunista nevelés és maga­tartás kialakításának, maga­sabb rendű iskoláivá lesznek Biztosak lehetünk benne, hogy az 1959-es esztendő a szocialista jnunkaverseny újabb fellendülésének éve lesz. Elismerést és dicséretet érdemelnek azok, akik úttö­rői, kezdeményezői lesznek e mozgalom kiterjesztésének. Romsics Ferenc Tíz tonna hégető „kecskeiiús“ Nagy Lajos kecskeméti hen­tesmester 1951-től csak kecske­vágási engedéllyel rendelkezett, ennek ellenére a kecskeméti piacon levő standján 1951-től tíz tonnánál több birkahúst mért ki 24 forintos áron. Nagy Lajos a birkákat vásárokon kü­lönböző juhászoktól vette meg, s azokat egyik ismerősénél tar­totta vágásig. Jól keresett az üzleten, mert a 213 darab, 10 650 kiló súlyú birkát, amelyet 85 200 forintért vásárolt meg, majdnem kétszeres áron, közel 50 ezer forint haszonnal adta el. Kime­rítette ezzel az üzérkedés és csalás bűntettét, s ezért a kecs­keméti járásbíróság dr. Gál ta­nácsa egy évi és 8 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte a bégető »kecskehús« árusítóját. A KUNFEHÉRTÓT KlSZ-szer- vezetben minden héten rendsze­resen megtartják a klubestét. A klubesték keretén belül ismeret­terjesztő munka folyik, a peda. gógusok részvételével. ^(JOCOOOOOOOOOOC-OOOOOOOOOOOOOOOÍXIOOŰOOOOOOOOOCK ÜGY HALÁLESET... ...egy súlyos1 és két könnyű sérülés történt a képünkön lát ható gépkocsíszerencsétlcnség alkalmával. A szembejövő forga lom ellenére lovaskocsit előzött Kecskemét határában a 41-es számú műúton ez a teherkocsi, s nem vette észre, hogy ugyan akkor vele szemben is közlekedett egy másik teherautó. Össze­ütköztek. Az emberi életben esett káron lúvül a két gépkocsin jq ezer forint értékű kár keletkezett. JÓL FIZET AITJSTOLNIVALÓ Azt hiszem, Kolumbus Kris­tóf sem gondolta, amikor fel­fedező útjáról hírt hozott Euró­pába az összesodort dohányle­veleket füstölő guanahani benn­szülöttekről, hogy ez a szenve­dély rövidesen elterjed az ún, civilizált világban. Hiába, született pl. Erdélyben törvény a dohányzás ellen, VIII. Orbán pápa hasztalan sújtotta egyházi átokkal a tubákozókat, s bár Oroszországban azidőtájt orrcsonkítás járt érte — a vi­lág népei egyre szenvedélyeseb­ben füstöltek, s füstölnek mind a mai napig. De ha nem lenne így, nem működne pl. Félegyházán a város legrégebbi — még 1878-ban alapított — vállalata, a. Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat, és nem adna kenyeret is, a füstölni való mellé, közel kétszáz embernek a szezonban. Hát — mondják errefelé — így lesz kenyér a dohányból. De még másként is. Mert néz­zük csak a pálmonostori Ke­leti Fény Tsz-ben, Pintér Jó­zsef kertész ügyeskezű vezeté­kével, már évek óta foglalkoz­tak dohánytermesztéssel. Sokat lendít ez a tsz anyagi helyze­tén, Az 1958-as esztendőben 4 ch-on termeltek dohánut 270 mázsát szállítottak be zölden, — kaptak érte 102 ezer forin­tot és ráadásnak 89 200 db Kos­suth cigarettát. A fiilöphási Petőfi Tsz — közel 4 holdról — 42 mázsa száraz, szabolcsi dohányt szál­lított a vállalathoz, közel 112 ezer forint és 86 000 db Kos­suth cigaretta volt az ellenér­téke. Az idén már 12 holdon termelnek dohányt, nyilván megéri nekik a fáradságot. — Mert a sok pénz csak egyik része a haszonnak — mondja Nagy Imre, a Dohány­beváltó üzemvezetője. — Min­den gazdaember tudja, hogy a dohány milyen jó előveteménye a kalászosoknak. Holdanként legalább két mázsával meg­emeli a gabonatermést. A kó­rója, ha leszántják s nem tü­zelik el. mint sok helyen, leg­alább 150 mázsa zöldlrágyát je­lent holdanként. E mellett a dohány gyomirtó növény is. Igen sok haszna van tehát. Érthetetlen, hogy miért idegen­kednek tőle egyes termelőszö­vetkezetek. Elpanaszolja, hogy bizony a kisparcellák nagyon egyenetlen minőségű dohányt termeszte­nek, s igen nehéz annak keze­lése. A követelmények fokozód­nak, jelentős az exportunk, is dohányból. Egyre sürgetőbb fel­adat tehát, hogy a tsz-ek, né­hány kezdeményező példa nyo­mán. rátérjenek a dohány ter­melésére. Az állam ezért kü­lön nagyüzemi felárat biztosít a számukra, s ha a szükséges szakértelmet nem is lehet egy­szerre megszerezni, mindenütt akad egy-két ember, aki már foglalkozott ezzel s érti a mód­ját. A vállalat előleggel, mű­trágyával, melegágyi kerettel, üveggel, molinóval és szakmai tanáccsal is segít a termelők­nek. Az sem megvetendő, hogy ingyen cigarettát juttat a szá­mukra a leadott mennyiség után. Így állunk tehát jelenleg a dohánytermeltetéssel. Nem­hogy tiltják, mint hajdanán, de még ösztönzik is, amit vi­szont a világszerte megnyilvá­nuló nagy kereslet hoz magá­val. S hogy Kolumbus mit szól­na mindezekhez, nem tudom. Lehet, hogy csóválná a fejét, s azt mondaná: »Kár volt a mag­ját behozni EurópábaI« De ez a lényegen nem sokat változ­tat. A »kenyérmag« mellett egyre több helyem megtermelik a füstölnivalót is. Mivel már a bibliai példabeszéd is meg­mondotta: nem csak kenyérrel él az ember.., F. Tóth Pál

Next

/
Thumbnails
Contents