Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-09 / 7. szám
I 1959. január 9, Délitek 3. oldal Termelőszövetkezeteinek és egyéni parasztoknak egyaránt több gépi segítséget adnak az idén í/jf, modern gépeket kapnak a megye gépállomásai nyújtani megyénk gépállomásai. 1958. őszén nagy keletje volt a járvasilózónak. A tizenegy gép alig győzte a munkát. Az idén tízzel szaporodik a gépállomások állománya. A magyar gyártmányú gépek egy műszak alatt öt holdat teljesítenek. A kapások betakarítása még probléma. Egyedül a burgonya ültetését, szedését, kapálását sikerült gépesíteni. A 28 burgonyaültető, valamint a 24 Gépállomásaink mind több nehéz munkát vesznek le a termelője vállairól. Évről évre nagyobb földterületet művelnek meg egyre modernebb gépekkel. Mádai András, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főmérnöke elmondja, hogy a tavalyi 640 ezer normálhold helyett az idén 675 ezer normálhold a terv. Ennek megfelelően jelentősebb feladat hárul a gépekre, bővítik a gépparkot, többek között 120 erőgéppel. Még ebben a hónapban kapnak öt darab száz lóerős és ugyanennyi nyolcvan lóerős sztalinyecet. Ennek elsősorban a szőlő- és gyümölcs- telepítők örülnek. 1958-ban 39 ezer hold talajt forgattak meg a 14 géppel, az idén, figyelembe véve az egyre növekvő igényeket, 60 ezer holdat szándékoznak rigolírozni. Nagy várakozás előzi meg a Maulwurf nevű keletnémet eszközhordozó traktort. Ötven darabot kap a megye. Az erőgéphez jár fűkasza, rendsodró. műtrágyaszóró, váltva- forgató eke (amelynek az az előnye, hogy dús kertészetekben is lehet használni, könnyen fordul), vetőgép és pótkocsi. Az idén tehát az egyéni parasztoknak is több segítséget tudnak, szedőgép kielégíti a termelő szövetkezetek igényeit. Megyén déli részein mind jobban tér hódít a kender, mint fontos ipa ri növény. Ennek betakarítása gyorsítja meg az az öt új ken deraratógép, amit a gépállomá sok kapnak. Modem gépekkel gyarapod nak tehát ismét a gépállomások ami egyben lehetővé teszi, hogy a régi, korszerűtleneket selejtez zék. Qamcáic 17-át le az a (cinci ng. ebei bálja Már január második felében vidám íaVsangi bálákra mulatságokra készülődnek a társadalmi szervek. Erre engednek következtetni azok a hírek is, amelyet egy-egy társadalmi szervnél hallottunk. A farsang első bálját a Kecskeméti Konzervgyár egészségügyi csoportja január 17-én rendezi meg a KTE vendéglőben. Ugyancsak január végén kerül sor a kecskémét pedagógusok nagy farsangi mulatságára. - A Hazafias Népfront városi bizottsága szintén a hó végén rendezi meg nagyszabású városi bálját. A hírek szerint az idén is megrendezik a hagyományos jogászbált, február 7-én pedig a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók bálját. Az idei farsang azonban nemcsak a felnőtteknek Ígér sok kedves meglepetést, hanem a fiataloknak is. E hó végén ugyan- csak a farsangolás jegyében műsoros, tréfás, vidám klubdélután' rendez az Űttörőház a kis iskolásoknak, februárban pedig több mesejátékon vidulhatnak a legfiatalabbak. Az I-es számú iskola 1025-ös Zrínyi Ilona úttörőcsapata a- »Csipke Rózsika«, a II számú iskola Szendrei Júlia úttörőcsapata a »Többsincs rályfi« című mesejáték előadására készül; ki Pajzstetű és almain oly előrejelző állomásokat szerveznek A Tassi Növényvédő Állomás laboratóriuma majdnem egyéves tapasztalatra tekint visz- sza. Felkerestük a laboratórium vezetőjét, Szűcs Józsefet és érdeklődtünk az 1959. évi terveikről. — Ebben az évben a növény- védelmi kutatások érdekében nagyarányú vizsgálatokat végzünk a különböző kártevők életmódjára, valamint az ellenük való védekezésre vonatkozóan. Többek között a kukoricabarkó, a napraforgószádor stb. életmódjával, s a védekezési módszerek kidolgozásával akarunk országos jelentőségű problémákra választ adni. Lépést jelent előre, hogy pajzstetű és almamoly előrejelző állomásokat kívánunk szervezni. Ezzel is elősegítjük a védekezés időben történő elvégzését. A laboratóriumban szeretnénk több tapasztalatcserét és ankétot tartani, amelyeken a termelők növényvédelmi ismereteit kívánjuk bővíteni. Életközösségi vizsgálatokat folytatunk a kukorica, dohány és kender növényi állományában. Olyan rovartani és kór- tani gyűjtemények összeállítását vettük tervbe, melyek a megye összes kártevőit, betegségeit magában Jogialja. Megkezdjük a járási tanácsok részére készítendő rovartani és kórtani gyűjtemények anyagának begyűjtését és részbeni feldolgozását — hangos tatta a laboratórium vezetője A növényvédelem sok száz ezer forint kártól menti meg a megye mezőgazdaságát. Reméljük, hogy a laboratórium ehhez az áldásos munkához az idén még fokozottabban hozzájáru mint az elmúlt évben. TEADÉLUTÁN CSENQŐDÖN Jól sikerült teadélutánt rendezett a csengődi Vöröskereszt a községi kultúrotthonban. Ez alkalommal a Vöröskereszt ifjúsági csoportja egészségügyi jelenetekből álló műsort adott elő. A vendégek később is együtt maradtak, mert hoztak magukkal bort. süteményekéi és szendvicseket, sőt a Vörös- kereszt muzsikálni tudó férfitagjai zenekart alakítottak, késő estig tartott a táncmulatság. A teadélután bevételét a Vöröskereszt-szervezet céljai re. fordítják. Fiatalos lelkesedéssel Nemrégiben került nyilvánosságra az ifjúsági szövetség által szervezett termelési akciók és takarékossági mozgalom 1958-as összesített eredménye. Az elmúlt esztendőben a inegye iparában és mezőgazdaságában 150 ifjúsági munkabrigád (export, traktoros, cséplő, silózó, kukoricatermelő. szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő stb.) működött közel 2000 részvevővel. Az 1958 tavaszán meghirdetett takarékossági mozgalom eredménye megközelíti a kétmillió forintot. A sikerek láttán önkéntelenül is kikívánkozik néhány gondolat, a fiatalok munkaversenyével és takarékossági akcióival kapcsolatban. A KISZ által szervezett ifjúsági munkamozgalom, közvetlenül az ellenforradalom leverése után, 1957 tavaszán a VIT tiszteletére indult. Ez a tény önmagában is azt mutatja, hogy az ellenforradalom és a revizionizmus által bemocskolt szocialista munkaversenyt nem tudták befeketíteni és lejáratni a fiatalság előtt. A szocialista nevelés 13 év alatt elért eredményei nem tűntek el nyomtalanul. az ifjúság életében bekövetkezett nagy megrázkódtatások ellenére sem. A második tapasztalat és fő tanulság — bebizonyosodott, hogy fiatalságunk és nem csupán a KISZ-tagság — jelentős része, tudatosan szilárd híve a szocialista rendszernek és a pártnak. A munkaversenyben résztvevő • •• fiatalok abból adták a legtöb-' bét és a -legjobbat, ami a legfőbb: a termelő munkából. Ezt aláhúzza még az a körülmény is, hogy a fiatalok kiváló teljesítményét leginkább a mezőgazdaságban sokszor meg sem közelíti a jutalom és az elismerés mértéke. A szocialista munkaverseny lehetőségei szinte mérhetetlenek. Különösen szervező és agitációs munka nélkül, csupán a bizalom és a kötelességteljesítés meghirdetésével, a fiatalok százai vállaltak munkatöbbletet a kötelező mennyiségen felül. Az Ifjúsági Szövetség vezető szervei, állami és gazdasági vezetők ne feledjék, hogy az ifjúságban rejlő nagy energiát még megközelítő mérw tékben sem hasznosították. S végezetül a munkaverseny során összejíovácsolódott kollektívák, a termelési eredmények fokozása mellett már eddig is a szocialista nevelés nagyszerű formái voltak. Tud nunk kell, hogy nálunk sincí messze az az idő, amikor t termelési brigádok a Szovjetunióban nemrég kibontakozott példához hasonlóan, t kommunista nevelés és magatartás kialakításának, magasabb rendű iskoláivá lesznek Biztosak lehetünk benne, hogy az 1959-es esztendő a szocialista jnunkaverseny újabb fellendülésének éve lesz. Elismerést és dicséretet érdemelnek azok, akik úttörői, kezdeményezői lesznek e mozgalom kiterjesztésének. Romsics Ferenc Tíz tonna hégető „kecskeiiús“ Nagy Lajos kecskeméti hentesmester 1951-től csak kecskevágási engedéllyel rendelkezett, ennek ellenére a kecskeméti piacon levő standján 1951-től tíz tonnánál több birkahúst mért ki 24 forintos áron. Nagy Lajos a birkákat vásárokon különböző juhászoktól vette meg, s azokat egyik ismerősénél tartotta vágásig. Jól keresett az üzleten, mert a 213 darab, 10 650 kiló súlyú birkát, amelyet 85 200 forintért vásárolt meg, majdnem kétszeres áron, közel 50 ezer forint haszonnal adta el. Kimerítette ezzel az üzérkedés és csalás bűntettét, s ezért a kecskeméti járásbíróság dr. Gál tanácsa egy évi és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte a bégető »kecskehús« árusítóját. A KUNFEHÉRTÓT KlSZ-szer- vezetben minden héten rendszeresen megtartják a klubestét. A klubesték keretén belül ismeretterjesztő munka folyik, a peda. gógusok részvételével. ^(JOCOOOOOOOOOOC-OOOOOOOOOOOOOOOÍXIOOŰOOOOOOOOOCK ÜGY HALÁLESET... ...egy súlyos1 és két könnyű sérülés történt a képünkön lát ható gépkocsíszerencsétlcnség alkalmával. A szembejövő forga lom ellenére lovaskocsit előzött Kecskemét határában a 41-es számú műúton ez a teherkocsi, s nem vette észre, hogy ugyan akkor vele szemben is közlekedett egy másik teherautó. Összeütköztek. Az emberi életben esett káron lúvül a két gépkocsin jq ezer forint értékű kár keletkezett. JÓL FIZET AITJSTOLNIVALÓ Azt hiszem, Kolumbus Kristóf sem gondolta, amikor felfedező útjáról hírt hozott Európába az összesodort dohányleveleket füstölő guanahani bennszülöttekről, hogy ez a szenvedély rövidesen elterjed az ún, civilizált világban. Hiába, született pl. Erdélyben törvény a dohányzás ellen, VIII. Orbán pápa hasztalan sújtotta egyházi átokkal a tubákozókat, s bár Oroszországban azidőtájt orrcsonkítás járt érte — a világ népei egyre szenvedélyesebben füstöltek, s füstölnek mind a mai napig. De ha nem lenne így, nem működne pl. Félegyházán a város legrégebbi — még 1878-ban alapított — vállalata, a. Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat, és nem adna kenyeret is, a füstölni való mellé, közel kétszáz embernek a szezonban. Hát — mondják errefelé — így lesz kenyér a dohányból. De még másként is. Mert nézzük csak a pálmonostori Keleti Fény Tsz-ben, Pintér József kertész ügyeskezű vezetékével, már évek óta foglalkoztak dohánytermesztéssel. Sokat lendít ez a tsz anyagi helyzetén, Az 1958-as esztendőben 4 ch-on termeltek dohánut 270 mázsát szállítottak be zölden, — kaptak érte 102 ezer forintot és ráadásnak 89 200 db Kossuth cigarettát. A fiilöphási Petőfi Tsz — közel 4 holdról — 42 mázsa száraz, szabolcsi dohányt szállított a vállalathoz, közel 112 ezer forint és 86 000 db Kossuth cigaretta volt az ellenértéke. Az idén már 12 holdon termelnek dohányt, nyilván megéri nekik a fáradságot. — Mert a sok pénz csak egyik része a haszonnak — mondja Nagy Imre, a Dohánybeváltó üzemvezetője. — Minden gazdaember tudja, hogy a dohány milyen jó előveteménye a kalászosoknak. Holdanként legalább két mázsával megemeli a gabonatermést. A kórója, ha leszántják s nem tüzelik el. mint sok helyen, legalább 150 mázsa zöldlrágyát jelent holdanként. E mellett a dohány gyomirtó növény is. Igen sok haszna van tehát. Érthetetlen, hogy miért idegenkednek tőle egyes termelőszövetkezetek. Elpanaszolja, hogy bizony a kisparcellák nagyon egyenetlen minőségű dohányt termesztenek, s igen nehéz annak kezelése. A követelmények fokozódnak, jelentős az exportunk, is dohányból. Egyre sürgetőbb feladat tehát, hogy a tsz-ek, néhány kezdeményező példa nyomán. rátérjenek a dohány termelésére. Az állam ezért külön nagyüzemi felárat biztosít a számukra, s ha a szükséges szakértelmet nem is lehet egyszerre megszerezni, mindenütt akad egy-két ember, aki már foglalkozott ezzel s érti a módját. A vállalat előleggel, műtrágyával, melegágyi kerettel, üveggel, molinóval és szakmai tanáccsal is segít a termelőknek. Az sem megvetendő, hogy ingyen cigarettát juttat a számukra a leadott mennyiség után. Így állunk tehát jelenleg a dohánytermeltetéssel. Nemhogy tiltják, mint hajdanán, de még ösztönzik is, amit viszont a világszerte megnyilvánuló nagy kereslet hoz magával. S hogy Kolumbus mit szólna mindezekhez, nem tudom. Lehet, hogy csóválná a fejét, s azt mondaná: »Kár volt a magját behozni EurópábaI« De ez a lényegen nem sokat változtat. A »kenyérmag« mellett egyre több helyem megtermelik a füstölnivalót is. Mivel már a bibliai példabeszéd is megmondotta: nem csak kenyérrel él az ember.., F. Tóth Pál