Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

4. oldal

1959. január 9, péntek

t a kultúrotthonok

Á falusi kultúrotthonok létrehozására kormányzatunk nagy összegeket költ. Nem elég azonban a kultúrotthont felépíteni! Ahhoz, hogy feladatát valóban el tudja látni, a községi tanács állandó támogatására is szüksége van. Neki kell irányítani, s anyagilag is támogatni a kultúrotthon igazgatója segítségével a község kulturális életét.

Érdekes tehát mérleget készíteni: rr't adnak a falunak, s mit kapnak tőle a kultúrotthonok a kiskunfélegyházi járásban,

A mérleg

egyik fele súlyos...

Bár kis község Pálmonostora, mintegy 2500 lakosa van, de nagy tanyavilág tartozik hozzá, s így a művelődés szempontjából a kultúrotthon fokozott jelentőségű. Kérdésünkre Mala- tinszky Antal igazgató elmondotta, hogy a múlt évben 30 ezer, decemberben pedig 4000 látogató fordult meg a kultúr- otthonban. Vagyis a község egy-egy lakosa átlagban tizenkétszer hallgatott meg a múlt évben egy-egy előadást. Hétfői napokon a nőtanács szabásvarrás tanfolyamot tart, kedden a fiatalság tánciskolán vesz részt, szerdán ezüstkalászos tanfolyamra jönnek össze a község tanulni vágyó, parasztjai, csütörtökön a KISZ rendez tagjai részére politikai oktatást, pénteken ismét tánciskola és szabástanfolyam van, szombaton pedig a bábszakkör tagjai gyűlnek össze. Vasárnap a mozi és a könyvtár napja, no meg a szórakozásé. Ehhez hozzá kell még számítanunk a vendégelőadásokat. Legutóbb például a kiskunfélegyházi vasútas szak- szervezet színjátszó csoportja adta itt elő Babay József: Három szegény szabólegény című

színdarabját, amelyet 230-an tekintettek meg. Ezenkívül a KISZ-fiatalok Csikós Dániel vezetésével egy háromfelvonásos színdarab előadására készülnek itt. Most szervezik a főzőtanfolyamot és itt tartják kéthetenként a »Világ térképe előtt« című érdekes, ismeretterjesztő tanfolyamot is. Könyvtáruk még elég kicsi, csupán 600 kötetes, s áz év utolsó negyedében 670 kötetet kölcsönöztek,

... a másik azonban túlkönnyű!

A mérleg egyik fele tehát látjuk, teljes, és igen súlyos: igen sokrétű feladatot tölt be a kultúrotthon. A mérleg másik feléről Tarjányi Gyula elvtárs, a kiskunfélegyházi járás népművelési felügyelője azonban nem a legelismerőbb hangon beszél:

— A pálmonostorí példa a mi járásunkban általánosnak mondható: öt helyen folyik ezüstkalászos tanfolyam és kul- túrotthonaink a tél folyamán főző-, kézimunka-, tánctanfolyamoknak, mezőgazdasági elő-j adásoknak adnak helyet. Egyrec több helyen van már televíziós? készülék is, amely a fővárosié színházak előadását hozza le a? falura. Sajnos azonban, a köz-d ségi tanácsok nem méltányolják? eléggé a kultúrotthonok fontost szerepét. Járásunkban például? a kiskunmajsai tanács tízezer!1 forintot, a kunszállási, a köm-' poci, a szánki, a csólyospálosi, ac kígyósi és a petőfiszállási ta-J nács csupán öt-öt ezer forintod juttat évi költségvetéséből aj kultúrotthonnak, sőt a kiskun-< félegyházi járás többi községej még ennél is kevesebbet: éven-5 te csupán egy-két ezer forintot!« Mindössze ennyivel járulnak! hozzá falujuk e fontos intéz-« ményének fejlesztéséhez. \

A mérleg két serpenyője te-« hát nincs egyensúlyban! Elgon-J dolkoztató és tanulságos véle-« ményeket közöltünk cikkünk-! ben, s helyesnek tartanánk, ha a következtetéseiből eredő tanulságokat meg is fogadnák a kiskunfélegyházi járás községeinek tanácsai*

K. A.

„Ellesett“ beszélgetés a hentesüzletbenj

1

VÁSÁRLÁSI szándékkal tértem be Kecskemét egyik legnagyobb hentesüzletébe. Hét eleje lévén, csak kevesen várakoztak a holtban, s tudvalevő, hogy ilyenkor meg van engedve egy kis tere-jere, vagy élcelődés-féle — ami bizony gyakran kicsúszik a jól megtermett hentesember száján,

— No, beismeri-e már, lelkem, hogy az asszonyoknak legkönnyebb örömet szerezni? — kérdi éppen a két kiló zsírt vásárló fiatalasszonytól.

AZ HIRTELEN nem érti, mire céloz a boltos, csak akkor válik mosolygósra az arca, ryi_§J A paragrafusok között | §

7 — Jogi tanácsadót Dr. Koloasi R. Gyula ügyéss —

dl mxutkaaiizonij lo-kjamat&isáqa

A »folyamatos munkaviszony« kifejezés azt jelenti, hogy a dolgozó az illető vállalatnál megszakítás nélkül munkaviszonyban áll, vagy ha történik is változás a munkaviszonyban, a törvény szerint azonban ez a folyamatosságot nem szakítja meg.

Minthogy többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy melyek a folyamatosság megszakítását kizáró okok, így a gyakrabban előfordulókat az alábbiakban közöljük:

A munkaviszony folyamatossága nem szakad meg: 1. ha a vállalatot más vállalattal egyesítik, vagy a vállalatból két vállalatot alakítanak; 2. ha a dolgozó áthelyezés folytán kerül új munkahelyére, illetőleg amennyiben 1951. február 1. napja előtt a két vállalat kölproblémáiról fog beszélni, ezért vonultatják fel a műsorra kerülő filmek a nemzetközi (filmművészet legnagyobb rendezőit.

|A/|áris hatalmas az érdek- lődés. A művészetek iránt fogékony munkások, értelmiségiek, közélet vezetők, s egyszerű bajai polgárok jelentették be részvételüket a film- művészeti klub munkájában. A klub tehát szép kilátásokkal indul, s az első előadás (január 14-én) bizonyára zsúfolt nézőtér' előtt zajlik le a bajai honvéd tiszti klubban. Mert a József Attila Művelődési Ház velük együtt működve szervezi meg a filmművészeti klubot,

A klub első a megyénkben. Tudomásunk szerint néhány nagyobb vidéki városon kívül sehol sem ismerik a közönségnevelésnek ezt a kitűnő formáját.

Egy bajai munkás javasolta, akit aggasztott és bántott az a körülmény, hogy sokszor a legkomolyabb, művészileg legmagasabb színvonalú, értékesebb filmek kisebb sikert aratnak, vagy éppen érdektelenség veszi körül bemutatásukat, mint az olcsó, felszínes szórakozást nyújtó tucatfilmek.

¥jgy, gondolta, hogy ezen ^ segíteni kellene. Hadd nőjjön fel, hadd alakuljon ki tehát Baján is a filmművészethez értő dolgozók egyre növekvő tábora. Nagy szükség van rájuk.

Csáky Lajos

%■

!

1 mmi

V y.V'

Bozsó János vázlatfüzetéből: Rőzsehordó

Ha a dolgozót munkaviszonyával kapcsolatosan sérelem éri, úgy panaszt nyújthat be az Egyeztető Bizottsághoz, mely a vállalatnál működik. Ha a vállalatnak nincs egyeztető bizottsága, úgy a panaszt a Járási Közös Egyeztető Bizottsághoz kell benyújtani.

A panaszt attól a naptól számított 2 hónap alatt lehet előterjeszteni, amikor a panaszos a sérelemről tudomást szerzett. Ha az Egyeztető Bizottság határozatát is sérelmesnek tartja a dolgozó, úgy 8 napon belül — a határozat közlésétől számítva — fellebbezéssel élhet a Terücsönös megegyezése folytán Őt átvették az új vállalathoz; 3. ha baloldali politikai magatartása, nemzeti vagy faji üldözés miatt történt az elbocsátása és ezt hitelt érdemlő módon bizonyítja; 4. ha katonai szolgálatot teljesített, hadifogságban volt; 5. ha a munkaviszonya foglalkozási betegség vagy üzemi baleset, illetőleg az élelmezési iparban tbc- vagy tífusz-gyanú következtében szakadt meg; 6. ha a munkaviszonyának megszűnése 1953. évi szeptember hó 1. napja után következett be és a dolgozó legkésőbb a megszűnést követő 30 napón belül új munkaviszonyba lépett. Az utóbbi rendelkezést azonban nem lehet alkalmazni, ha dolgozó munka viszonya önkényen kilépés, fe gyelmi elbocsátás vagy bírói ítélet következtében szűnt meg.

JlLiuikaiigtji oifákUaL Uapeialufoi löfjöTüOitatok kiltin'ideje.

leti Egyeztető Bizottsághoz mely fellebbezést a Vállalati Egyeztető Bizottságnál kell be nyújtani.

A gyakorlat azt mulatja, hogy a dolgozók e határidőkkel nincsenek tisztában. Pedig, ha késve nyújtják be a panaszt vagy a fellebbezést, úgy azt az Egyeztető Bizottságnak — minden érdemi vizsgálat nélkül vissza kell utasítani.

Fontos tehát, hogy a dolgozók Ismerjék e téren a törvényben biztosított jogaikat, mert ha ez zel időben nem élnek, úgy sérelmük — annak alapos volta i esetén sem orvosolható.

Aprócska, háromszögletű, nyelével földbe tűzött piros zászlót lenget a szél. Közepén fehér nagy U-belű virít. Mindig izgatott ez a munkajel, amikor gépkocsival elrobogtam mellettük vagy visszaköszöntem a zászló mellett álló, tisztelgő útőrnek, s magamban próbáltam elgondolni munkájukat. A minap azután engedtem a kísértésnek s a 410. számú úton megismerkedtem' Pólyák István útőrrel.

— 1935-ben szerettem bele az útba, s azóta ez a szerető nem enged el egy percre sem. Együtt vénültünk meg. Én maholnap nagyapa leszek, ez meg — mutat végig az úton — mint az öregasszony, akár- ° hogy festi ki magát,

MAC ADAH UTÓDA

meglátszanak a fcstél alatt a ráncok.

Az öreg Pólyákhoz — aki 23 éve nem tesz mást, mint az út gödreit javítgatja, foltozza — is eljutott a fejlődés, az új kor szele. Gondolkodó ember, aki nemcsak érzi, de látja is a jövendőt, az újat, az úton egyre sűrűbben közlekedő gépkocsikban.

— Fiatalabb, jobb, szeszélytelenebb út kellene már ide. Ez már kiszolgálta a maga idejét, nem megfelelő. A szurkos út az más, azt nem kellene eső után kátyüzni,' töltögetni, annak nem ellensége sem a víz, sem a szél. Ennek széthordják a gépkocsik a

Aki borosán hajtja a kocsit, azt az út leveti magáról. Én jól ismerem ezt az útat, ki kellene egyenesíteni a kanyarokat, megjavítani, szurokkal megfejelni, aztán — bár nem értek a magas politikához — új utakat kellene építeni, jókat, betonból. Mert tudja, attól nem mennek úgy tönkre a gépkocsik rugói mint ettől.

Mac Adam angol mérnök sokat nyújtott az emberiségnek, amikor feltalálta a róla elnevezett kavicsburkolatú útat. Pólyák István, aki csak 8 kilométeres útszakaszt javítgat, nem talált ki semmit, de a vágy benne is megvan, a jobb út iránt.

Gémes Gábor

kor a százforintosból kerek öí-< ven forintot nyújt vissza neki.5

— A garasoskodáshoz a fér-i

fiák nem. is értenek. Az uram\ is mindig dühös, ha a piacom 10—20 fillér miatt leállók al-J kudozni. Magánál meg látja al-i kudni sem kell, máris hat fo-J rinttai számol kevesebbet a zsírért. .. <

— Remélem, máskor is ide-< jön — noha. azt hiszem, má-\ sutt sem drágább... — szól a hentes a távozó fiatalasszony után, azután a többi várakozóval folytatja tovább a beszélgetést:

— Sok pénzébe, kerül azért az államnak ez az árrendezés, hát még amit enélkül is elintézett! A disznóhús sem fogy most úgy mint régebben, mert mindenki vág... Az állatforgalminál 14.50 a hízónak kilója és a piacon sem több 15 forintnál. . í

S MÍG CSATTOG a bárd a húsvágó tökén, a többiek helyeselnek, egy-két szóval megtoldják a boltos szavait, majd sietve hazaindulnak s talán csak otthon döbbennek rá, hogy nemcsak beszélgettek, tere-ferél- tek. hanem egy kicsit politizáltak is... —éné—

— Autóbusz, társzekér, teher gépkocsi szállította az ének-ze nei iskola pendliző bábosait az ünnepek alatt. Karácsony két napján kilenc helyen szórakoztatták a gyereksereget és a. felnőtteket,

l^gy művészetek iránt lel- p kesedő bajai munkás — v Szabó László, a Fémipari Vál- r lalat művezetője egy nap be- r állított Bánáti Tiborhoz, a bajai József Attila Művelődési Ház igazgatójához és lelkese- j déssel újságolta: egy régi, ki- , tűnő filmet látott a budapesti ‘

1 filmmúzeum műsorában, s meg- ,

kérdezte, nem lehetne-e Baján iis megteremteni egy filmművé- ( >szeti klub alakításának feltételiéit ‘

J Eleinte nem igen foglalkoz- I >tak komolyan a javaslattal, de i ]aztán végül, amikor a körül- : )mények kedveztek, a művelő- 1 jdési ház igazgatója és művé- i jszeti előadója felmentek Pestre ’tárgyalni a Színháztudományi , >és Filmtudományi Intézettel ’egy ilyen klub létesítéséről.

? Szabó László is segített, részt i 5 vett a tárgyalásokon, s a kö- i ?zös fáradozás eredményeképpen 5 körülbelül egy héttel ezelőtt . Pnagy csomag érkezett az inté- tzettöl benne egy levéllel, ren- j 5geteg tagsági igazolvány-nyom- itatván nyal és tagdíjbélyeggel. 1

5 4 kísérő sorok arról érte5 sítették a művelődési

r házat, hogy a Filmtudományi j 5 Intézet hozzájárul Baján a : ? művelődési ház keretében egy

5 filmművészeti klub megalakí? fásához, sőt közölte az 1959-es . Vesztendő első negyedére vetí- ötésre beosztott filmeket is.

2 A választék igen értékes. óKéthetenként kerül műsorra Öegy-egy film, tehát a negyedóév alatt hat filmet láthatnak íaz azóta alakuló filmművészeti Öklub tagjai. Köztük olyan ki- óváló alkotásokat, mint Marcel óCarné Ködös utak című»film- xjét (a főszerepben Michel Si- ömonnal, Michele Morgannal és 2 Jean Gabinnal), vagy Sternberg őklasszikussá vált nagy filmje a 9Kék angyal, a csodálatos tehet- óségű német tragikus színész- Oszel Emil Janningssal és Mar- ókne Dietrich-el. Vetítik majd ONyikolaj Ekk Üt az életbe cí- xmü filmjét, mely egyike a óa klasszikus szovjet filmművé- 9szét legszebb alkotásainak.

§ Mindezzel azonban még nem óvégződik az az »ajándéklista«,

2 melyet egy filmművészeti klub ónyújt tagjainak. Mert a filrr.e- $ két is úgy válogatták össze, Ahogy egy adott időszakban tar- 9 tandó filmművészeti összefüg- ógő előadás mondanivalóját il- Olusztrálják. Jelen esetben va- ó'amelyik filmesztéta, vagy

6 egy rendező a filmrendezés

kátyúba rakott köveit, s tisztelet ne essék, azért haragszom rájuk. A lovas kocsik sem jobbak. A felrakott törmeléket azok is szétlökdösik.

Az út, itt a 66-os kilométernél élesen kanyarodik, Az út »patkáján« vastag törzsű, fehérre festett talpazatú fák állanak, pótolva a beton kerékvetőket. Pólyák István észreveszi, hogy mit nézek.

— Négy ilyen kanyar van csak az én szakaszomon. 12 év óta majdnem minden fa mellett történt baleset, de nem az út hibájából, hanem a szesz miatt. Mert csak egyet lehet igazán szerelni,

Htub is vetít'ává&z&ft