Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-07 / 5. szám

1959. január 7, szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA Esőben, hóban, sárban.., 'Rossz ügyet védett a > Falusi Vasárnap Hogyan lett „csodadoktor“ a kuruzslóből? Szerkesztőségünkbe számos le­vél érkezett a csanádalberti »csodadoktor"-ról szóló ripor­tunk megjelenése óta. A levél írók legnagyobb része kifogá­séba, hogy »népi államunk, amely oly sokat áldoz a dolgo­zók egészségének védelmére, a csanádalberti orvos felkarolása helyett elítéli annak cselekede­teit ...« Sőt, a Falusi Vasárnap 1. számában megjelent cikk író­ja a sajtó részéről is kiállani próbál Mészáros Ferenc csoda tettei mellett, amikor így ir: *... ne féljen, azon a tárgyalá­son (ti. a kuruzslási ügyben tar tandó bírósági tárgyaláson), nemcsak vádlók, védők is lesz­nek sokan.« Nehéz a csodadoktort védő fi különben talán jószándékú — érvek mögül kihámozni a babo­nát, a tudatlanságból eredő de­magógiát, mert a »csodadok­tort-« valóban »meggyógyított-« betegek százai védelmezhetik. Mi hát akkor az igazság, s miért merjük .«elítélni Mészáros Ferenc csodadoktor cselekede­teit, ha mi, kommunisták is el ismerjük előző mondatainkban, hogy valóban gyógyított meg embereket? Kiket tudott meggyógyítani...? Jószemű ember észrevehette, •hogy eddig minden esetben idé­zőjelbe tettük a »meggyógyított« betegek kifejezést. Okkal alkal­maztunk idézőjelet. A »gyógyul­tan« távozók közül ugyanis csak kevesen — főként bizonyos idegi jellegű betegségekben hisztériákban szenvedők távoz­hattak tőle valóban gyógyultan. A hisztériás betegségek több­nyire nem szervi elváltozásban, hanem az egyén bizonyos hely­zeteinek különféle, saját magára és egészségére visszaható fel­fogásaiból keletkeznek, bekép- zelések — lényegében önszug- gesztió formájában. Ha ezt az önszuggesztiót aztán valamely — a hisztériás betegnél na­gyobb szuggesztív erő meg tudja semmisíteni — a beteg meggyógyul, azaz: rögeszméi, téves következtetései, amelye­ket állapotából levont, s ame­lyek testi jelekben (például ál­landó görcsös fejfájás) is meg­mutatkoztak, — elveszti. Ezt a szuggesztív erőt az ilyen embereknek nem vala­mely földöntúli erő adja: több­nyire egyéniségükben, s annak kialakulásában rejlik az. A csa­nádalberti Mészáros Ferenc pél­dául gyógynövénygyűjtő volt, családjában több évszázadra visszamenőleg kimutatható ez a foglalkozás. Mint ilyen, bizo­nyos jártasságot szerzett a gyógynövények használatában, amelyek néhány betegségnél (vizeletmegindítás, vesekő stb.) sikerrel használhatók, ám a legtöbb betegségnél mégsem ha­tásosak. Nem csodálkozunk azon, hogy a Mészároshoz for­duló betegek előnyére írják ezt a jártasságot, hiszen ők csak a felületi jelenséget látják, azok összetevőit, okait nem. Annál inkább furcsáljuk azon­ban a Falusi Vasárnap cikkét, mert hiszen annak írója nem­hogy az emberi szervezet elemi ismeretében való járatlanságá­ról, de logikátlanságáról is ta­núbizonyságot tesz. Ha ugyan­is Mészáros Ferenc előéletéből következtetni tudott volna* rá­jön a következőkre: a »csoda- doktor« egyszer-kétszer haszno­sította tapasztalatait, s úgy látszik olyan jó eredménnyel, hogy a gyógynövényekkel gyó­gyítható betegségeket valóban meggyógyította. E betegek hoz­zátartozói természetesen az el­következőkben más bajokkal is fordultak hozzá. Gondoljuk, akadt egy pár betegség, amely idegi jellegű lévén, szintén megszűnt a fent leírt kezelés nyomán, s ez már elég volt ahhoz, hogy a »csodadoktor«- nak híre szaladjon, s még egy nagy példányszámban megjele­nő újság munkatársa is — nem tudván maga számára a realitá­sok talaján nyugvó megoldást találni a kérdésre — védő szár­nyai alá vegye, s hihet nem? Betegségeinkből a kigyógyu­lást nagyban elősegíti a ki gyó­gyulás szándéka, s a hit, hogy meggyógyulunk — mert ez nyugalmat teremt. A nyuga­lom viszont alkalmat ad arra hogy — védőpajzsa alatt — a szervezet kitermelje a beteg­ség ellenszereit. Nos, az eset­leges sikertelen orvosi látoga^ tásokba belefáradt betegeknek elég volt a hit. hogy Csanád- albertin csodadoktor működik meglátogatván őt, alávetve ma­gukat kúráinak — jobban kezd­ték magukat érezni. Egy vér- szegénységben, cukorbajban, vagy tüdővészben szenvedőt azonban — ha fájdalmait, fej fájását, köhögését is megszün­teti egy időre a szuggesztió — teljesen kigyógyítani képtelen ez a gyógymód, amellyel ugyan a legmodernebb orvostudomány kísérletezik, sokat is várha­tunk tőle, de nem a Mészáros Ferenchez hasonló kuruzslók; alkalmazásában, i Itt érkeztünk el ahhoz ponthoz, hogy az eddig kövei kezetesen idézőjelbe tett »cso­dadoktort" ezentúl már —, ku ruzslónak nevezzük. Ö ugyani felfedezve hatását az embe rekre — esetleg visszaélt azza vagy pedig — ami ennél i rosszabb és bizonyítja a Falus Vasárnap nézeteinek tarthatai lanságát is — a legőszintébbe maga is elhitte magáról va rázsiatos képességeit. Világos és érthető hát, hog a kuruzslók nem tudnak szerv betegségeket gyógyítani, s csa ezek felületi jelenségeinek ide iglenes megszüntetését képese egyes esetekben elérni. Az iga zunkban kételkedők meggyőző dése érdekében azonban itt s álljunk még meg! Előfordul hat, hogy a felületi jelensége megszűnte — mint említettü. is — oly nyugalmat biztosít szervezet számára, amely nyugalom idején képes lesz ki termelni a szervi betegségei ellenszereit is. Ebben az eset ben is beáll a gyógyulás! Mente get ése hűn a betegekkel szemben Vegyük azonban akár a lelki idegi betegségből kiláboltakat akár a felületi jelenségek meg szüntetése segítségével . bekö vetkezett gyógyulásokat, mind két esetet tekintve is oly kévé számuk a kuruzslók álta gyógyíthatatlan betegségekhez viszonyítva, hogy gyógyító ha-! tásról beszélni a kuruzslók ■ s így Mészáros Ferenc esetében j is — lehetetem! A sürgős és 1 fontos orvosi beavatkozás elöl j vonják el tehát magukat azok, akik kuruzslókhoz járnak! ■— Ezért kell tehát elítélnünk nem­csak a szerkesztőségbe érkezett! levelek íróinak véleményét, ha­nem főképpen a Falusi Vasár-; nap említett cikkét, hiszen a' levelek, s az említett cikk al- kaim as arra, hogy a különben Ls csökkent idegi ellenálló ké-i pességű betegekben a kuruzs-; lók gyógyító képességeiben való; hitet keltsék fel, s így e bete­geket sok esetben sajátmaguk: egészségének ellenségeivé te-: gyék! 1 Fábián Gábor Kigördül a kecskeméti autóbuszmegálló elől a budapcst—makói járat Ikarusza. »»<«»». Baráti látogatás £m. lÜSKOrUMCK. líípd-oZlülIJalXilK) hogy a képviselők és a lakosság kapcsolata nem szűnt meg a no­vember 16-i választásokkal. Az elmúlt héten baráti látogatást tett Kiskőrösön megyénk lista­vezető képviselője, űr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. Képviselőnk beszélgetést folyta­tott Ágoston András elvtárssal, a járási pártbizottság első titká­rával, Markó Jánossal, a Haza­fias Népfront járási titkárával, Szabó Gyula községi tanácsel­nökkel, valamint Torgyik Pál­lal, az elnök helyettesével. A főtitkár ezután meglátogatta Pinka János szakcsoporttagot és Csővári György egyénileg dol­gozó parasztot. Éjféli nagygyűlés Hagyománnyá vált Kiskörö­sön, hogy Szilveszterkor fák- yás tömeg vonul Petőfi Sándor szülőházához ünnepélyes koszo­rúzásra, s éjiéli nagygyűléssel A járási tanács vb. műn kút érvéből 1959 első felében két esetben s közös ülést tart a járási párt es tanács végrehajtó bizottsá­ga. Január 28-án a kiskőrösi árás népművelési helyzetét és községi kultúrprogramokat vitatják meg, második napiren­dipontként pedig sor kerül a ermelőszövetkezetek 1959. évi ;ermelési tervének megtárgya- ására. Március 25-én pedig íelyszíni vb-ülésre kerül sor >áhi községben. A Keleti Fény 'ermelőszövetkezet eddig elért redményeiről, a folyó munkák­éi és terveiről készülő beszá­molót vitatja majd meg a párt s a tanács végrehajtó bizott- ága. tiszteleg halhatatlan költőnk emléke előtt. Így történt ez a múlt év utolsó napján is. Szem­tanúk becslése szerint Kiskő­rösön nem volt még ilyen de­monstratív éjféli gyűlés. Mint­egy .2000 ember vett részt ün­nepségen, akik előtt Szabó Gyu­la elvtárs, a községi tanács el­nöke méltatta halhatatlan köl­tőnk, Petőfi Sándor emlékét. Dicsérő kezdeményezés Az elmúlt évben számos jelét tapasztaltuk annak, hogy Kis­kőrös lakossága magáénak érzi a Petőfi gyógyfürdőt, s a na­gyobb anyagi áldozatoktól sem riad vissza, ha annak fejleszté­séről van szó. Többek között ezzel magyarázható, hogy az 1959. évi községfejlesztési hoz­zájárulás mértékét az általános jövedelemadó 20 százalékában hagyta jóvá a tanácsülés. Most újabb nemes kezd eme- nyezésnek vagyunk tanúi. A Kiskőrösi Vegyes Ktsz elhatá­rozta: 34 kabinos fürdőpavilont épít a szövetkezetiek és család­tagjaik részére. A kabinok anyagát a jóléti és szociális be­ruházások összegéből biztosítják, az építést viszont teljes egé­szében társadalmi munkában végzik majd a szövetkezet dol­gozói. A 34 kabin igy előrelát­hatólag 120 ezer forintba kerül, Politechnikai oktatás Kiskörös és Soltvadkert után, ahol már az elmúlt év szep­tembere óta rendszeresen ta­nítják a gyerekeket a fák, fé­mek és más anyagok megmun­kálására, az idén újabb négy községben vezetik be az álta­lános iskolai felsőosztályos ta­nulók politechnikai oktatását. Kecel, Császártöltés, FülöpszáU lás és Csengőd községek ta­nácsai egyenként 15—15 ezer forintot szavaztak meg a poli­technikai oktatással kapcsolat tos költségekre a községfejlesz- tési hozzájárulások összegéből. 4% ország egyik legnagyobb citromfája így emlegetik Gáspár Endre kiskőrösi fogtechnikus szemet gyönyör ködtető, gyümölcstermő dísznövényét. A szépen fejlett, A bíróságon hulloituk A múlt év utolsó negyedében öbb anya élt a feljelentés jogá- -al, hogy kicsinyük apja nem hajlandó a gyermektartást fizet­ni. Az esetek túlnyomó többsé- ében mire a tárgyalásra ke- ült a sor, az illetők megem- Derelték magukat. A bíróság a övőben is szigorúan veszi az lyen ügyeket, mert az a célja, íogy a szülők hibájából a gyer­mekek ne legyenek nélkülözés­nek kitéve Az utóbbi időben több olyan ügy is érkezett a kiskőrösi já­rásbíróságra, mélyeknek vádlot­tal hosszú időn át adót nem fi­zettek, sőt a pénzügyőrség által adóhátralékként lefoglalt bor­készleteket is eladták. A bíró­ság ilyen esetekben szigorú bün­tetéseket szabott ki. i Az egyes ügyek súlyosságától függően hat hónaptól egy évig férjedé bör­tönbüntetésre ítélte* a törvény ellen vétőket, * üde lombozatú citromfával mél­tán büszkélkedhet Gáspár bá­csi, hiszen fája ma már 32 éves, a padlótól a mennyezetig érő, s legnagyobb termése eddig 184 darab citrom volt. Tulajdonosa elmondása sze­rint tavaly talán több is ter­mett volna rajta, ha egy gyor­san kerekedett nyári vihar nem tépi le virágait. A ritkaság számba menő pél­dány híre azonban így is nagy* Alig múlik el nap, hogy va­laki ne kopogtatna a Gáspár- porta ajtaján, de az olyan hét is ritka, hogy ne rendelnének a tulajdonostól egy-két kicsiny citromfácskát, .

Next

/
Thumbnails
Contents