Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 24. szám
8. oldal 1959. január 29, csütörtök N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP XXL kongresszusán A kongresszusi küldöttek Hruscsov elvtárs beszámolóját hallgatják. (Folytatás az 1. oldalról) (rtilbel(il 80 százalékkal — ebből az »A« csoportban (termelési eszközök termelése) 85—88 százalékkal, a »B« csoportban pedig (fogyasztási cikkek termelése) 62—05 százalékkal — akarjuk növelni. Hangsúlyozta, hogy ez igen nagy növekedés, A hétéves terv ideje alatt az ipari termelés volumene annyival nő. mint az utóbbi húsz esztendő alatt. 1965-ben a nyersvas-termelés*' 85—70 millió tonnára, az acél- termelést 86—91 millió tonnára, a hengereltáruk termelését 65—70 millió tonnára akarjuk növelni. A vegyipari termelés teljes volumene — mondotta ezután Hruscsov — hét év alatt majdnem háromszorosára emelkedik. A műtrágyagyártást 1965-ig — az 1958-as 12 millió tonnával szemben — 35 millió tonnára szándékozunk emelni Ami a tüzelőanyag-ipart illeti — folytatta Hruscsov —, határozottan arra törekszünk, hogy elsősorban a kőolaj és a földgáz kitermelését és feldolgozását fejlesszük. A kőolajtermelés 1965-re eléri a 230—240 millió tonnát, vagyis több mint kétszeresére, a földgázkitermelés, illetve gázgyártás hozzávetőlegesen ötszörösére növekszik és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. Az össz-tüzelőanyagter- melésben a kőolaj és a gáz százalékos részaránya 31-ről 51-re cmelkedlic, viszont a széné 60 százalékról 43 százalékra csökken. A hétévés terv végére a vll- lamosenergiatermelésnek — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov — 500—520 milliárd kilowattórára, az erőművek előírt kapacitásénak pedig több mint kétszeresére kell emelkednie. A nehézipar magas fejlettségi színvonala és a mezőgazdaság fellendítését célzó intézkedések végrehajtása — hangsúlyozta Hruscsov — lehetővé tes2l az élelmiszer- és iparcikkgyártás lényeges növelését. A hétéves terv időszakában a könnyűipar termelése hozzávetőleg másfél- szeresére, az élelmiszerpiar termelése pedig 1,7-szeresére emelkedik. A hétéves terv feladatul tűzi ki a kézi erővel végzett nehéz munka megszüntetését, mégpedig olymódon, hogy befejeződik a termelési folyamatok komplex gépesítése az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésnél, a közműveknél és a rakodómunkáknál. A beruházási jellegű építkezésekre, valamint a termelőerők területi elosztásának kérdéseire áttérve, Hruscsov kifejtette, hogy az elkövetkező hétéves tervidőszakban az állami beruházások volumene két billió rubel körül mozog majd. Ha figyelembe vesszük még a nem központi finanszírozású épltke zéseket, a kolhozok beruházáHruscsov hangsúlyozta, hogy a hétéves terv a dolgozók élet- színvonalának szakadatlan emelését tűzi ki feladatul valamennyi gazdasági ág nagyarányú további fellendítésének és a nehézipar elsődleges fejlesztésének alapján. salt, valamint a lakosság egyéni lakásépítkezését, a beruházások volumene közeláll a 3 billió rubelhez. Ez azt jelenti — hangsúlyozta —, hogy a hétéves terv beruházásainak összege körülbelül ugyanannyi lesz, mint a szovjethatalom megteremtése óta eszközölt beruházások összege. színvonalemelés egyedüli forrása lesz. A Szovjetunióban a lakosság adóterhe máris jelentéktelen, a költségvetési bevételeknek mindössze 7,8 százalékát fedezi. Mindez lehetővé teszi — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy a legközelebbi években lemondjunk a lakosság megadóztatásáról. Közösségi érzés és munkaszeretet Á kommunizmusba való átmenethez nemcsak a fejlett anyagi-műszaki bázis szükséges, hanem a társadalom valamcny- nyi polgárának magasfokű öntudata is — állapította meg Hruscsov. — Pártunk és államunk egész Ideológiai munkájának a hivatása, hogy állandóan fejlessze a szovjet embsV rek új vonásait, s a közösségi' érzés és munkaszeretet, a szocialista nemzetköziség és háza- fiság, az új társadalom magas- erkölcsi elveinek szellemében, a marxizmus-—leninizmus szellemében nevelje a szovjet embereket. A kommunista nézetek és erkölcsi normák a kapitalizmus csökevényei ellen vívott harcban szilárdulnak meg i — mondotta. — Nem várhatjuk tétlenül, hogy ezek a kapitalista esökevények önmaguktót eltűnjenek, elszántan harcolnunk kell ellenük. A párt a maga nevelő munkájában különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ifjú nemzedék kiformálásának. Az ifjúság már most építi a kommunizmust, később pedig a kommunizmusban fog élni és dolgozni, s ott fogja a közügyekef irányítani. Éppen erre a nagy küldetésre kell előkészítenünk a szovjet ifjúságot. A serdülő nemzedék kommunista nevelésében különösen fontos helyet foglal el az iskola — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — Nem azért szervezzük át az iskolát, mintha nem volna elegendő munkaerőnk, hanem azért, mert még Jobbá akarjuk tenni a közoktatást, még szorosabbra akarjuk fűzni az iskola és az élet kapcsolatát. Fő irányvonal: a ssomostormény-termelés növelése 40 százalékkal emelkedik a munkások reáljövedelme Megszerezni az elsőséget a világ termelésében A komplex gépesítéssel párhuzamosan szerepei a tervben a termelés szélesebbkörű automatizálása is. Hruscsov a következőkben jellemezte a mezőgazdaság fő feladatát: olyan termelési színvonalat elérni, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszerszükségletének és az ipar nyersanyagszükségletének maradéktalan kielégítését s kielégíti az állam minden egyéb szükségletét mezőgazdasági termékekben. Az 1959—65-ös időszakban a mezőgazdaság teljes termelésének az előirányzat szerint 1,7- szeresére kell emelkedni. A termelés évi átlagos növekedése 8 százalék. Megemlíthetjük — mondotta Hruscsov —, hogy az utolsó hétéves időszakban az Egyesült Államok mezőgazdaságának évi átlagos növekedés- üteme nem egészen két százalék volt. A legközelebbi évekre — hangsúlyozta Hruscsov — a földművelésben továbbra is a szemesterménytermelésnek az egész mezőgazdasági termelés alapjának minden eszközzel való növelése marad a fő irányvonal. A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a munkatermelékenység emelése és a termékek önköltségének csökkentése. A hétéves terv időszakában több mint egymillió traktort, mintegy háromszázezer gabonakombájnt kell szállítani a mezőgazdaság számára. Az állattenyésztésben az elkövetkező hétéves tervben a fő feladat a hús-, tej-, gyapjú- és tojástermelés növelése. A tej és a vaj teljes termelésében országunk világviszonylatban az első helyre került. Az elkövetkező években nemcsak utolérjük, hanem számottevőén túl is szárnyaljuk az Egyesült Államokat e termékek egy főre jutó termelésében is. 380 milliárd rubel lakásépítésre Hatalmas összegeket fordítunk lakások, kulturális intézmények építésére és egyéb közérdekű építkezésekre. Lakásépítésre és közművek építésére csupán állami pénzben 375—380 milliárd rubelt fordítunk az elkövetkező hétéves tervben, szemben a megelőző hétéves időszak 208 milliárd rubeles összegével. Hruscsov utalt arra, hogy az új hétéves tervidőszakban különös figyelmet fordítanak a Szovjetunió keleti területein található természeti erőforrások kiaknázására. Ide szándékoznak irányítani az összes beruházások több mint 40 százalékát. A szemesterménj’-termelés új bázisának létrehozása az ország keleti területén — jegyezte meg Hruscsov — lehetővé tette, hogy több köztársaságban és területen hozzálássunk a mező- gazdasági termelés gyökeres átszervezéséhez. Megkezdjük a gazdag természeti és gazdasági adottságok ésszerűbb kihasználását a mezőgazdasági és állat- tenyésztési termékek termelésének növelése érdekében. Míg azelőtt például kénytelenek voltunk az egész országban gabonát begyűjteni, addig most lehetőség van arra, hogy ne vásároljunk fel gabonát az orosz- országi föderáció északnyugati kerületeiben, a balti köztársaságokban, Belorusszia számos kerületében és Ukrajna Polesz- je nevű vidékén. Ezek a kerületek most tejtermelésre, baconsertéstenyésztésre és ipari növények termesztésére szakosodnak, amihez ott igen kedvező feltételek vannak. A HÉTÉVES TERV ELŐIRÁNYOZZA: — a nemzeti jövedelem jelentős növelését és ennek alapján a dolgozók reáljövedelmének komoly emelkedését, — a rövidített munkaidőt és kevesebb heti munkanapot, — a közszükségleti cikkek gyártásának növelését és minőségük megjavítását, — a nagyarányú lakásépítést, — a kulturális, jóléti és köz- ellátás lényeges megjavítását. A Szovjetunió nemzeti jövedelme, amely a szocialista országokban az anyagi jólét növelésének reális alapja, 1965-ben 1958-hoz képest 62—65 százalékkal növekszik és csaknem hatszorosan felülmúlja a háború előtti 1940-es esztendő színvonalát. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reáljövedelme a hétéves terv végéig 40 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok reáljövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb. A hétéves terv előirányozza a munkabér emelését. A párt és a kormány következetesen végrehajtja a munkabér emelésének és az árak leszállításának terv bevett irányvonalát. Ez azonban a nápjólét emelésének csupán egyik útja. Az emberek egyéni igényeit nem csupán a kereset növelése útján kell kielégíteni. Fel kell használni erre a társadalmi alapokat is, amelyek szerepe és jelentősége egyre nagyobb lesz. Hruscsov megjegyezte továbbá, hogy a szocialista vállalatnál a felhalmozás a hétéves terv teljesítéséhez mérten szüntelenül növekedni fog s végső soron a bővített szocialista újratermelés és a további életHruscsov a hétéves tervet a szocializmus és a kapitalizmus között folyó gazdasági verseny döntő szakaszaként jellemezte, s hangsúlyozta, hogy ez a terv mély hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre, s a marxizmus—leninizmus újabb diadalát hozza meg. A világ küzdőterén gazdasági síkon döntő változás következik be a szocializmus javára. A Szovjetunió ipari termelése — jegyezte meg az előadó — 1958-ban lényegesen felülmúlta Franciaország, Anglia és Nyugat-Német- ország együttes ipari termelését. Most az a feladatunk, hogy a világtermelésben túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat a társadalmilag szükséges munka termelékenységében, az egy főre jutó termelésben és világviszonylatban a legmagasabb életszínvonalat érjük el. A versenynek ebben a szakaszában a Szovjetuniónak az a szándéka, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyalja az Egyesült Államokat. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió egész ipari termelése körülbelü a fele az Egyesült Államok Ipari termelésének, mezőgazdasági termelésének volumene pedig húsz—-huszonöt százalékkal alacsonyabb mint az Amerikai Egyesült Államoké. Az ipari termékek egy főre jutó termelésében az Egyesült Államok több mint kétszeresen, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy 40 százalékkal múlja felül a Szovjetuniót. — Nem kétséges — mondotta Hruscsov —, hogy az ipari termelésnek a hétéves tervben kitűzött 8.6 százalékos évenkénti átlagos növelését nemcsak megvalósítjuk, hanem túl is teljesítjük. Feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ipari termelése a legközelebbi időszakban évente mintegy 2 százalékkal fog növekedni. Több fontos iparcikk tekintetében (acél, nyersvas, vasérc, kőolaj, szén, cement, gyapjú- szövet) a Szovjetunió termelésének abszolút számokban kifejezett növekedése a legutóbbi 8 évben felülmúlja az amerikai mutatószámokat. A Szovjetunió tehát a termelés növekedésének ütemében évi abszolút mértékben is megelőzi a? Egyesült Államokat, A Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari fejlődésének üteme alapján a Szovjetunió a terv teljesítésének eredményeképpen néhány fő termék abszolút termelésében túlszárnyalja, másokéban pedig megközelíti az Egyesült Államok ipari termelésének jelenlegi színvonalát. 1965-re — jelentette ki Hruscsov — a Szovjetunió a legfőbb mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében lí túlszárnyalja az Egyesült Államók jelenlegi színvonalát. Az SZKP Központi Bizotteá- gának első titkára rámutatott, bogy a fejlődés gyors ütemé a szocializmus általános törvényszerűsége, amelyet ma a szó* cialista tábor valamennyi Országának tapasztalata igazol. A szocialista országok ipari termelése 1958-ban elérte az 1937- es színvonal ötszörösét. Egyes népi demokratikus országok már beléptek a szocializinu? építésének befejező időszakába íFolytatás a2 5. oldalon)
