Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 24. szám

1059. január 29, csütörtök 3. oldal MILLIÓKAT TÉRÍTTETTEK MEG A népi ellenőrzés egy éve Megjegyzés WVMVWXWWAfWW A Bács-Kiskun megyei Népi Eilen őrzési Bizottság most ké­szítette el egyéves munkájáról szóló jelentését. Noha az 1958-as év számukra még nem jelent teljes esztendőt, hiszen majd­nem a naptári év derekán, má­jusban és júniusban alakultak meg első bizottságaik, mégis e rövid idő alatt olyan nagy eredményeket értek el, amelyek jelem tékenyen beszámítanak me­gyénk gazdasági, politikai és kulturális életének alakulásába. Az első, júniusi adatok sze­rint a népi ellenőrök szánra 868 fő volt, s ez az év vé­gére a terv szerinti 1408 főre emelkedett, úgyhogy minden egyes alka­lomkor elkerülték a legkony- nyebben elkövethető hibát, a népi ellenőrzés szakembereinek gyakori és hosszú időre való kikapcsolását saját vállalatuk termelő munkájából. Figyelem­re méltó, hogy a népi ellen­őrök, — akiket a társadalom különböző rétegeiből arányosan választottak ki — minden egyes esetben a legkészségesebben ál­lottak a népi ellenőrzés ren­delkezésére, s korrupciótól men­tesen, a lehelő legnagyobb ob­jektivitással vizsgálták a rá­jukbízott területet. Népi ellenőrzési bizottságaink belekapcsolódtak azokba az or­szágos vizsgálatokba, amelyek­ről annak idején hírt is ad­tunk. Gazdálkodásunkban nem­csak a felületi hibák kijavítá­sára volt alkalmas az állomá­nyon kívüli béralappal kapcsola­tos — az importanyaggal való gazdálkodásról szóló —, s az állami építőipar irányításáról végrehajtott vizsgálat — hanem a gazdálkodás strukturális vál­toztatásában is hasznosak vol­tak azok. Ilyennek tekinthető a mezőgazdasági termékek felvá­sárlásáról, s a dolgozók bead­ványaival való foglalkozásról szóló vizsgálat is. Amellett, hogy például a íöldművesszo- vetkezetek bolti hálózatának, és az állami nagy- és kiskereske­delmi vállalatok készleteinek mennyiségi és minőségi megőr­zésére irányuló vizsgálatok megállapításai nyomán a lehe­tőségekhez mérten azonnal meg­javult a raktárépítkezés me­gyénkben, rengeteg pénzt is té­rítettek vissza o vizsgálatok a gazdálkodó szerveknek, amelyek e vizsgálat nélkül különben el­vesztek volna a népgazdaság számára. Az országos vizsgálatokban való részvétel összesen egy­millió 295 388 forint kárt fe­dezett fel, s éhből csupán a kár felderítésével 948 400 forint már meg is térüli. A vizsgálatot azonban különbö­ző gazdasági jellegű intézkedé­sek követték, amelyek a kár végleges megtérítésén túl ha­sonló károsodást más alkalom­mal lehetetlenné tesznek. Saját munkaterv alapján tíz vizsgálatot tartott a népi el­lenőrzés és ezek segítségével 1 023 550 forint jövedelem ki­esést fedezett fel. Ebből azon­29 állami gazdasági vezető vett részt a termelőszövetkezetek tervkészítésében Állami gazdaságaink az el­múlt évben jelentős támogatást nyújtottak a termelőszövetkeze­teknek. Így 118 szarvasmar­hái adtak a közös gazdasá­gok állatállományának növelé­sére. Tenyészkocából 9 darab híján hatszázat kaptak a ter­melőszövetkezetek. Érdemes megemlíteni a vetőmagokat is, .amelyek elősegítették a terme­lőszövetkezetek terméseredmé­nyeinek növelését. Legjelentő­sebb tétel az őszi búza vető­mag Volt, 25 350 mázsa. A hib­ridkukorica vetőmagból 11600 mázsát kaptak a termelőszövet­kezetek. A gazdaságokban 1958-ban 72 alkalommal történt csoportos tátogatás a termelőszövetkeze­tek részéről. Ezenkívül az el­múlt év elején a Hosszúhegyi és a Garai Állami Gazdaság­ban a termelőszövetkezeti bri­gádvezetők részére tanfolyamot rendeztek. Az egyhetes tan­folyamon harmincán vettek részt. Ezeket a tanfolyamokat az idén is szeretnék megszer­vezni, több ilyen kérelem hangzott el a megye termelő- szövetkezeteinek vezetői részé­ről. Az idén az állami gazdasá­gok még fokozottabban patro­nálják a termel űszüvetkezclc­nal megtéríttetett 211 800 forin­tot. Munkatervükön felül pedig 1 742 000 forint kárt téríttettek meg az így megtartott vizsgá­latok során. E vizsgálatokról annak idején mi is hírt ad­tunk. Kövid idő alatt igen incg- növekedett a népi ellenőr­zési rendszer iránti bizalom a nép szeles tömegeiben, s ennek köszönhető az, hogy összesen 323 bejelentés vagy panasz érkezett az államigaz­gatás — ipar, kereskedelem ■ a mezőgazdaság legkülönbözőbb területeiről. Így figyeltek fel az általunk is ismertetett lajos- mizsei TÜZÉP-telepen elköve­tett nagyarányú sikkasztásra ahol 153 ezer forintos leltár­hiányt találtak a népi ellen­őrük. A bejelentések között olyan igazgatási ügy is szere­pelt, mint az olyannyira mos­toha körülmények között levő Kecskeméti Patyolat Vállalat panasza felettesei ellen. Láthatjuk, hogy a népi el­lenőrzés rendszere nem játszik »papiros-bizottságosdit«. Vizsgálatai határozottak, — s ha kell, kemények is in­tézkedései! Eddigi működése folyamán 29, összesen 2 263 000 forint értékű ügyet adtak át nyomozás cs bűnügyi kivizsgálás céliából az ügyészségnek, amelyből csak négy esetben szüntették be a nyomozást bünügy hiányában. Mint fentebb is mondtuk azon­ban, a népi ellenőrzés vizsgá­latai elsősorban is nem a bűn­ügyi nyomozást szolgálják, ha­nem ugyanakkor, amikor köz­életünk tisztaságát védik, a rendelkezésre álló tudományos eszközökkel mindent elkövet­nek a közélet különböző terü­letein található aránytalansá­gok vagy hiányosságok meg­szüntetésére, s ezzel a szocia­lista építés ügyét szolgálják. Munkájukhoz a közvélemény nevében kívánunk további sok sikert. Fábián Gábor Mégis ki szolgálj tik.,. A NAPOKBAN úgy adó­dott, hogy az éjfélutáni bu­dapesti személyvonathoz kel­lett kimennem a pályaudvar­ra. Ennek a vonatnak az ér­kezése egy órakor van, s én, jobb dolgom híján, egy fél­órával korábban mentem ki az állomásra. A pályaudvar- szokásos életét találtam itt. Fütty, vonattolatás, sistergés, zakatolás. Téli éjszaka lévén, a vo- natravárók a resti padjain ülve, fekve, ki' bóbiskolva, mások mélyen aludva, vagy éppen beszélgetve ütötték agyon az időt. Legtöbbjük munkásember volt, köztük sole asszony, akik vagy munkából igyekez­nek otthonukba, vagy éppen onnan mennek munkába. A teremben sok pad volt, talál­tam magamnak is egy helyet, onnan szemléltem a számom­ra szokatlan éjszakai életet Egy dolog tetszett, egy vi­szont — nagyon nem tet­szett, s ez utóbbi miatt írom meg az azon az éjszakán szerzett tapasztalatomat. ELŐSZÖR arról, ami tet­szett. A vasút nagyszerűen fűtött váróteremmel fogadja az átutazókat, a csatlakozás­várókat. A szolgálattevő vas­utas-tiszt rendkívül udvaria­san, készségesen ad tájékoz­tatást az érdeklődőknek. Mi az, ami nem tetszett? A VÁRÓTEREMBEN üze­meltetnek egy Utasellátót. A pénztárosnőn kívül egy jól- megtennett csapos mérte fá­radhatatlanul a szeszt. Vá­logatás nélkül, józannak és részegnek egyaránt. Egy órát töltöttem a restiben. A vas­úti rendőrőrszemnek kétszer kellett ez idő alatt beleavat­kozni a részegek különjele- netébe, »ma gónszá i nai ba «. A pénztáros és a csapos jól lát­hatta, ki, milyen »állapot­ban van, kiszolgálható-e még vagy sem. De ők nem néz­ték, mint ahogy azt sem. hogy kiszolgálhatnak-e 15 éves gyereket, aki merő vir­tusból egymásután hajtotta le a korsó söröket, hogy utá­na verekedésbe kezdhessen. Hogy mi történt az éjszaka hátralevő részében, nem tu­dom, mert a várt vonat meg­érkezett. NEKEM azonban annyi is éppen elegendő volt, ameny- nyit láttam. S amit még egyéb »oldalakról« megtud­tam. Sajnos, a restiben ta­pasztalt eset nem elszigeltelt jelenség: másutt is kiszolgál­ják az ittas embereket. Ne tegyék ezt! Részeg em­bert ne szolgáljanak ki! Mezei István Szépül a kiskőrösi konzervüzem A Dunakeszi Konzervgyár kiskőrösi telepe a múlt évek­ben elég elhanyagolt állapotban volt. Az egyes munkatermekben a beton már egész kigödrösödött, no meg hideg is volt itt dol­gozni téli időben. Elég panaszra adott ez okot, az üzemben dolgozó asszonyoknak. Örömmel jelentjük: ez a helyzet már nem tart sokáig. Az anyavállalat az üzem múlt évben élért szép eredmé­nyeit méltányolva, jelentős beruházási, illetve felújítási keretet biztosított a kiskőrösi konzervüzem széppé tételére. Az összes munkahelyeket műanyagpadlóval látják el, Üj kerítés épült a toldott-foldott helyére, nemsokára pedig egy artézi kutat fúr- _ nak a növekvő vízigények kielégítésére, kel. Az Állami Gazdasagok ,.l ^ gyei Igazgatósaganak az az ál­láspontja, hogy ez éppen olyan kötelező feladat, mint minden más állami gazdaságban vég­zett munka. A termelőszövetke­zetek tervkészítésében 29 ál­lami gazdasági főkönyvelő, fő- agronómus, üzemegységvezető vett részt. Az idén tíz gazda­sági főkönyvelő ad segítséget az állami gazdaságok mellett levő termelőszövetkezeteknek a számvitelben. ,.VVsrvVV<AA<VV\WteA^WVWVVVSrt^W\ArúVVteAAA<WVVVVVVVVSAíVVVVVWWSA»VW* A SOLTI ÜDÜLŐBEN... ... készült a fenti képünk a két jól felhasználják majd a közelmúltban befejeződött kul- gyakorlati munkában, Farkas túrpolitikai tanfolyamról. A István, a tanfolyam vezetője hallgatók — mint képünkön is — háttérben, az előadó aszta- látszik — figyelmesen hallgat- Iánál- ül — elmondottá, hogy tűk Szabó Lajos elvtársnak, az a nyolcórás tanulás után a tan- MSZMP megyei bizottsága ősz- folyam részvevői a megye leg- táiyveartőjének előadását. Az jobb kultúrcsoporí jutnak mű­előadásokról készült jegyzete- sorát nézik végig. i1 kastélyból lett iskola C/C tantermében beszélge­tünk: Bajai István tanító, a nemrég alakult tei-melőszövet­kezet lelkes szervezője, Nagy Károly községi mezőgazdasági felügyelő, Apró Bálint, a szö­vetkezeti mozgalom zsenge hajtásának, az alig egy hónapja alakult Hunyadinak ideiglene­sen megválasztott elnöke, Csongrádi János, a vezetőség tagja, meg az újságíró. A régi­módi ablakon át kilátni a csá- volyi fagyos határba, a takaros, hófehérre meszelt házakra, amelyek katonás sorrendben sorakoznak egymás mellett. Mind a felszabadulás után épült — József pusztán. — Azelőtt három cselédház volt itt, nyolcán, tizenegyen laktak egyben. Egy konyhára négy család jutott — magyaráz­za a tanító. Jól ismeri a tanya- világ történetét, tavaly egy kis monográfiát állított össze róla. Kimutat az ablakon: — Egy maradt a cselódházakból. Ez a mi szégyenfoltunk a múltból. Látja, milyen pici ablakai, van­nak — mondja nekem —, de nem sokáig üli meg a pusztát, mert még az idén istállóvá alakítják át a termelőszövetke­zet leendő tehenei számára. Most még laknak benne, de a tavasszul megkezdik az új csa­ládi házak építését. Micsoda változás tizennégy év alatt! Az új családi házak ma már különbek mint az a kastély, ahol most a tanító te­vékenykedik. Ezt az 1853-ban készült épületet az érseki cí­mer díszíti, még ma is bárki megnézheti, jól olvasható az évszám. Csak a cselédek putri­jaihoz képest volt ez kastély. Talán ez az elnevezés túlzás egy kicsit, van benne nagy meny- nyiségű, összesűrűsödött, keserű irónia. Most már elszürkült, időszerűtlenné vált az új csa­ládi házak között és iskolának is szűkös.- yáÍP™ B^inté most a szó. C/t — Sokat változott ná­lunk az élet, de az igazi jó­módot csak összefogással tud­juk elérni. Sokat elhangzott ez köztünk az elmúlt ősszel és december 23-án hét taggal létrehoztuk Hunyadi néven ter­melőszövetkezetünket. Azóta már mégegyszer annyian va­gyunk, de az érdeklődés olyan nagy, hogy ha megkapjuk az engedélyt, számítok újabb be­lépőkre. — Elrugaszkodva, elszigetel­ten a világtól élték itt a fel- szabadulás előtt a parasztok. A látókörük csalt annyi volt, amit a cselédház apró ablakának ke­rete megengedett. Az ötven éven felüli generációnak zöme nem tud írni, olvasni. A cse­lédnek nem volt más köteles­sége, csak látástól vakulásig dolgozni. Nem engedték, hogy megtanulja a betűvetést. Hét kilométerre volt a legközelebbi iskola —- Így a tanító. Csongrádi János is belekap­csolódik a beszélgetésbe. — Sok minden itünaradt még a múltból, a cselédház, az analfabétizmus, de megszűnt a cselédsors és a nyomor. A völt nincstelenjánosok takaros há­zakban laknak, majdnem min­denütt van rádió, szép bútor, rendesen öltözködnek a gyere­kek. De mi még jobban előre akarunk lépni. Ennek egy útja van: a szövetkezés, Azt akar­juk, hogy villany legyen, jó út vezessen a tanyaközpontba. Világos okfejtés. A felszaba­dulás után megszűnt a cseléd­sors. Saját földjén vágj' bérle­ten dolgozott a puszta népe, de az élet halad előre, alakul, formálódik a gondolkozás, az emberek belső világa. Ez pe­dig a haladást követeli. pedig van lelkesedés, Cjt- alkotó kedv, ahogy Apró Bálint elmondja: — Vetőmagot kapunk az ál­lami gazdaságtól, a talajmun­kát és a vetést elvégzi a gépál­lomás. Saját erőből juhhodályt építünk, 150-es törzsállomány - nyal akarjuk kezdeni. Őszre, ha felépülnek a lakások, 50 férő­helyes tehénistálló lesz a cseléd- házból. Nehéz lesz az első esz­tendő, de bízunk az összefogás erejében. Búcsúzom. Nem kis büszke­séggel távozom, örülök annak, hogy a haladás már ilyen »el­rugaszkodott« helyre is belopta magát. K. S. A PUSZTA ELŐBBRE LEP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents