Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-27 / 22. szám
I 4. oldat 1959. január 27, kedi Levegőink in'ók: KlSZ-gyülésen voltunk Nagy napjuk volt nemrégiben a lászlófalvi KISZ-szervezet tagjainak. Nem másról, mint tagkönyvkiosztó taggyűlésről volt szó. Mikor nekünk, úttörőknek tudomásunkra jutott ez a rendezvény, azonnal elhatároztuk, hogy mi is részt veszünk rajta. Először a KISZ-titkár tartotta a beszámolót, majd a párttitkár elvtárs szóit a fiatalokhoz. Ezután a KISZ-fiatalok esküt tettek, »majd megkapták a szép tagsági könyveket. Mindenkinek mosoly és öröm sugárzott arcáról. Mi, úttörők ugyancsak örültünk, hogy ilyen alkalommal köszönthettük a KISZ fiataljait. Van egy igen kedvelt kiszistánk, • Varga Emerencia, aki a mi csapatvezető-helyettesünk. Már eddig is sok dalia, játékra és más hasznos tudnivalóra tanított meg minket. Az úttörő- csapat nevében őt külön is felköszöntöttük és kértük, hogy továbbra is szorgalmasan 'látogassa és segítse foglalkozásainkat. A csekély ajándékot, amit ez alkalomból készítettünk számára, nagy örömmel vette át. A többi kiszistáktól is sokat tanulhatunk: komoly magatartást és munkaszeretetet. Elmondtuk nekik, hogy a jövőben is az ő példájukat akarjuk követni. Mi, lászlófalvi úttörők, a lászlófalvi kiszisták nyomaiba szeretnénk majd lépni és kértük őket, hogy továbbra is támogassanak bennünket. Előre! Pápai Erzsébet, a „Gyöngyvirág” őrs tagja Mi is segítettünk Falunkba, Kunbaracsra már néhány hónap óta bevezették a villanyt. Nagy izgalommal vártuk, hogy kigyulladjon. Már csak egy rövid árok behúzása hiányzott ahhoz, hogy megérkezzék a várva-várt fény. Társadalmi munkával végezték az árok behúzását. Ebben a munkában mi, úttörők is valameny- nyien reszt vettünk. Mivel elég hideg volt és így fagyos volt a TÖRVÉNYEINK SZELLEMÉBEN-Az úttörő jó kedvvel dolgozik és megbecsüli mások munkáját.« (5. pont.) Sűrű pelvhekben hullott a hó és rövid idő alatt olyan vastagon borította be a város terét, hogy a kisebb bokroknak csak a teteje látszott ki belőle. A tér mellett lakó kis gyerekek alig várták, hogy elálljon és beletaposhassanak a friss, puha hóba. Nem sokára megszűnt a hó hullása és a térre nyíló házak kapuiból zsivajgó gyermekhad Indult a fehér térre, játszadoztak, hógolyóztak. Négy kisebb, gyerek gyors tanácskozásra vonult félre és rövid idő alatt határoztak. Hóembert építenek. Hozzákezdtek, görgették u kis hólabdát, hogy nőjön. De bizony rövid idő alatt megfázott a kezük s abba kellett hagyni. Ezt- várták a többiek és a megnőtt hólabdá- kát rövic} idő alatt szétrugdos- ták. Kárba veszett a négy kisgyerek eddigi munkája, ennek láttára sírvafakádtak. Pista már nagyobb gyerek volt és az ablakból hosz- szabb ideje figyelte a négy kisgyerek erőfeszítését és tehetetlenségét. Átszaladt barátjához, Jóskához és kihívta őt a térre. Odaálltak a gyerekek elé és kijelentették, hogy senki sem bánthatja a négy kisgyerek által készülő hóembert. Később ők is segítettek, mert lassan készült. Rövid idő alatt készen lett a hóember. Kalap (h'i fuihHLZtdíík, figyelem ! Egy mondatban a csapatok előtt álló legfontosabb feladatokról. 1. Úttörők évi tagsági bélyegének igénylése a régi, sőt az újoncpróbás pajtások részére is. 2. Igazolványokkal még el nem látott úttörők részére igazolványok beszerzése. 3. Forradalom Nyomolvasói mozgalomban részt vevő csapatok eddigi gyűjtésének rendezése. 4. A budapesti XII. kerület (megyénk testvér-kerülete) úttörőcsapataival való levelezés megkezdése. 5. Kisdobos-avatásokra szük- •égass emléklanoh igénylést Is, bot is, pipa is előkerült és a hóember büszkén állott a i téren, figyelve a gyerekek já- j tékát. A sok kis gyerek ezt! látva, odafutott és szét akarták rombolni társaik munkáját. A két nagy fiú azonban nem engedte ezt és felváltva álltak őrséget a hóembernél. Megvárták, míg a gyerekek hazamennek, hogy addig is biztonságban legyen. A két barát örült, hogy a kisgyerekek által készült hóember építésénél segítséget adott. És meg tudta védeni a rongálástól. ÚTTÖRŐ-HÍREK Csapataink az egész megye területén megkezdték a Hősök könyvének végleges elkészítését. Pl. a 4573. sz. „Kilián György” Helvécia-feketerdei csapatnál a címlapot magyaros motívumokkal díszítik, melyen látható lesz az új iskolájuk rajza is. Már válogatják a pajtások a cikkeket és fényképeket, melyek a lapokra kerülnek. * Katymáron a KISZ tagkönyvkiosztó taggyűlésen a vezetőség két fiatalt bízott meg az úttörő- csapatban végzendő munkával. A fiatalok nagy örömmel vállalták a feladatot és máris megkezdték munkájukat. « A kalocsai leányiskola úttörő- csapatának kisdobos raja Szvé- tek Józsefné vezetésével készül a közeljövőben sorra kerülő kisdobos-avatásra. Ugyanennek az iskolának az úttörőcsapata a szülői munkaközösség anyagi segítségével és a pártolótagsági bélyegekből befolyt összegből, diafilmvetítőt, rajzászlókat és őrsi zászlókat vásárol. • Tizenkét ifjúvezető kapott tárgyjutalmat a kecskeméti járásban a legutóbbi ifjúvezetői értekezlet alkalmával, jó munkájuk elismeréseképpen. A jutalmak között fényképezőgép, töltőtollak és könyvek szerepeltek. * A Bácsalmási Népfront Elnöksége is igyekszik támogatni a járási székhely úttörőinek munkáját. Legutóbb például székhazukat bocsátották ■ ‘ a bácsalmási úttörőcsapatok rendelkezésére’ A pajtások foglalkozásaik jelentős részét új otthonukban tartják. « Tiszakécske-óbögi KlSZ-szer- vezete tagkönyvkiosztó taggyűlésén a KISZ-tagokat szavalatokkal köszöntötték a helyi úttörőcsapat tagjai. A pajtásokat a jelenlevők' nagy örömmel fogadták és rövid, kis műsorukat nagy tapssal jutalmazták. Miért hasznos az állatbiztosítás? Kis gazdaságban, vagy akár termelőszövetkezetben is sokszor fél- vagyont jelent az állatállomány. Ez hozza a legtöbb jövedelmet, ez adja a legtöbb bevételt. Egy közepes fejőstehén évi tejhozamának értékéből például a gazda a tehen értékénél is több pénzt szerezhet. Nem is beszélünk az anyakoca szaporulatáról, amely akár tenyészállatként, akar hízóként kerül értékesítésre, — a leggyorsabban jövedelmez. Az állattenyésztés növekedésével tehát a lehetőségek is nőnek a jövedelmezőbb gazdálkodásra, de rengeteg betegség, baleset és más károsodás fenyegeti közben az állatállományt, különösen most, télvíz idején. Károsodás ellen pedig, a szóbeszéd szerint; „nem lehet védekezni“. Nem is csoda, hogy ez a szóbeszéd máig is fennmaradt, hiszen az állatbiztosítás hazánkban még nem régi keletű. De az elmúlt évi példák is bizonyítják már, hogy az egyéni és -termelőszövetkezeti gazdák szívesen élnek az állatbiztosítás adta lehetőségekkel, hiszen a biztosítás összege csekély része annak a sokmilliárd értéknek, amelyet állatállományunk jelent. Ha viszont biztosítjuk álla» tainkat, akkor nincs többé igaza a fenti szólás-mondásnak . és bármilyen kár ellenére megmarad a nagy értéket képviselő, törzskönyvezett, tenycsz- és szerződésesen hizlalt állatállomány ára. S ha biztosítunk, nem lesz gond a hizlalasi előleg visszafizetése sem. Biztosítás szarvasmarhákra és lovakra, azok hathónapos korától 14 éves koráig köthető, sertésekre, ju* hókra, kecskékre pedig hathónapos koruktól 7 éves korukig. A biztosi' tás összege csekély. Szarvasmarhák nál a biztosítási összeg 5 százaléka, lovaknál, öszvéreknél, szamaraknál1 a biztosítási összeg 6,5 százaléka, a sertéseknél pedig a biztosítási ősz- szeg 7%-a. A termelőszövetkezetek kedvezményes biztosítási dijai fizetnek minden állatfajtánál. Betegség, baleset egész évben érheti állatainkat. Éppen ezért leghelyesebben jár el minden állattartó,, ha állatait már az év elején biztosítja, hogy az év közben bármikor bekövetkező károsodás ne húzza keresztül számításait a gazdálkodásban, jövedelmében, (X) HALÁLTÁNC Művészi lengyel film 30. Szerencsére idejében észbekapott: napvilágnál partot érni Malájföldön, bizony elég veszélyes vállalkozás lenne. — Jobb, ha estig vár. Azalatt legalább jobban megvizsgálhatja a barlangot és ennivalót is kereshet. Az ilyen tengeri barlang nem ritkaság. A tajtékos tenger annál nyugtalanabb, minél távolabb van a szárazföldtől, s ha akadály kerül az útjába, felfortyan, dübe gurul, és kitartóan. konokul veri a sziklát. Egyik darabot töri le a másik után és akár a faltörő kos, addig dolgozik, amíg mélyedést nem váj magának. De ez csak a kezdet. A hullámverés romboló ereje egyre tovább marja ezt a mélyedést, s a kis sziget oldalában vagy a sziklában alagút keletkezik. Idővel . aztán az alagút kőkapuvá szélesedik, majd összeomlik, mert a tenger mindig győz a szárazföld felett. Sok ilyen tengervájta alagút van. Misa Limar is látott egyet nemrég Norvégia közeiében. a Barencovo-tengeren, ahol a hullámverés oly csodálatos kapukat vésett a Medve- síiget parti sziklájába. De Limar barlangja más eredetű lehetett. A hullámok talán csak bejáratot ütöttek a szűk és hosszú barlangba. Maga a barlang, a falszerkezet alsóján Ítélve, még naaronfÜ&OirOlIA : CALSAJ PONGPÁC nagyon régen, egy hatalmas földrengés hatására keletkezett. Ebben a barlangban annakidején olyasvalaki bújkálha- tott, akit sűrűn látogattak meg. Erre vallottak a sziklafalba vájt durva lépcsők, amelyek a csónak «kikötőhelyétől« a kissé magasabban fekvő terecs- kéhez vezettek. Limar felment a lépcsőkön, és a csúszó-mászóktól borsózó utálkozását legyőzve — kutatni kezdett a sötétben. Sehol semmi... De egyszer- csak egy sima kis doboz akadt a kezébe. Lámpa! Rozsdalepte, de ép lámpa. Mihail nem is örült neki különösebben; inkább egy doboz gyufára lelt volna szüksége. Persze, azért ennek is hasznát vette. Útját most már lámpafény- nyel világította meg. Az elem nem adott nagy fényt, de ez a gyér, sárga fény is elég volt a tájékozódáshoz. A barlang elülső részén nem talált érdekeset. Limar tovább ment. Eleinte a szűk párkányon, a fal mellett haladt előre, aztán leereszkedett. A víz szintje erre már alacsonyabb volt; a barlang mélye fokozatosan emelkedett. De itt gém Talált semmit. — Már éppen vissza akart fordulni, amikor furcsa. csobogás ütötte meg a fülét- Mintha egy A nagy háború 1945-ben véget ért, de sokunk életében mégis súlyos nyomokat hagyott. Ki így, ki úgy, de mindannyian hordozzuk magunkban ezeknek az éveknek a terheit, amelyek sok évvel a háború után is hatnak az életünkben. A lengyelek ezt az eredeti mondanivalót vitték filmre, egy egyébként már sokszor feldolgozott családi konfliktus keretében. Aki megnézi a filmet, sokáig nem felejti el Juliusz mérnököt, akinek a szálas hordó vízben valami nagy, esetlen test lubickolna. «Ember vagy állat?« — Limar megállt, eloltotta a lámpát és lélegzetét visszafojtva haligatózott. Újabb csobbanás. És akkor a víz tükörfényes felületéről egy kis fodor sodródott a lábához. «Hai« ■ — Mihail ijedtsége megszűnt. Tovább ment. És igaza lett: a barlangmélyedésben egy párnaalakú, nagy hal csapkodott a farkával. Valószínűleg a dagálykor szorult ide és most már a sekély mélyedés Vizét szétfröcskölve, futó ladozott. A »tojásrántottából« nem lett semmi, mert a madárfiókák már kikeltek. De Limar most igazi zsákmányt, a csigáknál sokkal különb ennivalót talált. A mélyedéshez ugrott és kését a haliba vágta... Erre olyan erős ’áramütés érte, hogy megtántorodott és elesett. »Elektromos rája«. A természet, e legtermékenyebb művész, egyik csodálatos alkotása. Ez a hal arról nevezetes, hogy egyetlen fegyvere, a több mint négyszáz volt feszültségű áram. A többféle »elektromos hal« *— angolna, harcsa, rája — közül a rája a legveszélyesebb. Testében alig ismert folyamatok zajlanak le, s másodpercenként két-háromszáz elektromos kisülés csap ki belőle. Ezekkel még embert is tud ölni. A ráják főleg a déli -ten- eerak mély vizeiben tanyáznak. mára sohasem ért véget a háború és inkább elmenekült az életből. A rendező és az operatőr mindvégig művészi eszközökkel juttatja kifejezésre az elgyötört ember tragédiáját. A HALÁLTANC újszerű formai törekvéseivel a lengyel filmművészet figyelemreméltó alkotása. Megyénkben legközelebb az alpári és a tiszakécskei filmszínházak műsorán szerepel. S annak a példánynak, amely a gondatlan Limart oly kegyetlenül megbüntette, már nem volt ereje: elektromossága nagy részét elveszthette, Limar mégis csak húsz perc múlva tudott talpraállni, — Átkozott dög! — morogta mérgesen, lábát dörzsölgetve. — No várj csak majd elbánok én veled! Arra még gondolni sem meri hogy puszta kézzel nyúljon hozzá, követ vagy botfáiét; nem látott maga körül. A csónak evezője ugyan megfelelt volna, de Mihail nem merészkedett a hal közelébe: ki tudja, nem csinál-e ismét valami kalamajkát?. S újabb nehézséggel is számolni kellett: a hamarosan meginduló dagály el fogja lepni a barlang bejáratát. Limar még egyszer, még figyelmesebben körülnézett. A rája rejtekhelye felett súlyo9 kő ugrott ki a sziklából: az) kellene rátaszítani! Meg is próbálta, de nem sikerült: a kőtömb az egyik ki- szögellésbe szorult. Amikor megingatni kezdte, lezuhant, s a vizet hirtelen a magasba csapta. Limarnak még arra sem volt ideje, hogy meggyőződjék, ml lett a rája sorsa: agyonzúzta-c a kő, vagy csak mélyebbre nyomta? Mert figyelmét ennél is érdekesebb látvány kötötte le: , a kőtömb helyén rés támadt a sziklábab. t /Folvtatása következik' föld, csákánnyal és kapával vágtuk a fagyos rögöket, majd eligazítottuk a földet. Sok kis kéz szorgalmas munkája meg is hozta az eredményt. Estére fényes lett a mi kis falunk. Mi, úttörők nagy örömmel végeztük ezt a munkát, mivel tudtuk, hogy ezzel is hozzájárulunk szülőfalunk további fejlődéséhez. Hirman Mária, kunbaracsi úttörő
