Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-27 / 22. szám
I 1959. immár 27, kedd 3. oldal A illegje szőlő-, gyümölcsös zöldségtermesztésének problémát — Gondolafok a felvásárlásról és az érfékesífésről — I | Munkavezetői tanfolyam az útépítőknél Ha visszatekintünk az 1958-as esztendőre, megállapíthatjuk, hogy a szőlőtermés mind meny • nyiségre mind minőségre leg» jobb volt a felszabadulás óta. Több mjnt másfélmillió hektoliter mustot szüreteltek le a megyében. Gyümölcstermelésünk, kivéve u kajszibarackot, jő közepes volt, zöldségből viszont a kedvezőtlen időjárás miatt keveset takarítottál! be. Mint jellemzőt megemlíthetjük, tavaly tapasztaltuk először nagyobb mértékben azt a kedvező változást a termelőknél, hogy a mennyiség mellett a minőségre is törekedtek. Ha most előrenézünk és próbáljuk az 1959. évi feladatokat körvonalazni, akkor az utolsó öt év tapasztalata alapján számos problémát kell megoldani. Kezdjük a megye legynagyobb özejmágával, a szőlőtermesztés- sok Az utolsó négy év állandó 1 ermésemelkedése bebizonyította, hogy a megye tárolótere, ami cement-, ászok- és transzport-hordókban rendelkezésre áll, nem elegendő a szüret zavartalan lebonyolításához. Az Alföldi Állami Pincegazdaság liordóparkját legalább 200 ezer hektoliterrel kell emelni, ezzel együtt szükséges a termelőszövetkezetek, szakcsoportok és egyéni gazdák hordóállományának növelése is. Pontos tennivaló a szőlőművelés gépesítésének fokozása, hogy az önköltséget csökkenthessük. E tekintetben a Helvéciái Állami Gazdaság tapasztalatainak felhasználása ad útmutatást. Csemegeszőlő termesztésünk fejlesztésének eddig a szaporítóanyag-hiány volt az akadályozója. Jelenleg Katonatelepen és Lakiteleken sikerült 200 holdas tört* telepet létesíteni. Két-hérom év múlva mar több millió darab szólövessző áll majd rendelkezésünkre. Addig is fontos feladat, hogy a csemegeszőlő árát helyesen állapítsák meg az illetékesek. Érdemes legyen vele foglalkozni. Természetesen továbbra is biztosítjuk a termelőknek mindazt az anyagot, amelyre a termelés zavartalan menetéhez és a sikeres védekezéshez szükségük van (rézgálic, mész, réz- meszpor, rafia, permetezőgépek, alkatrészek, szőlőkaró stb.). E tekintetben az elmúlt esztendőben sem volt már semmiféle fennakadás. Áttérek a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos néhány problémára. A legelső és a legfontosabb a nyári gyümölcs árának arányosítása a télivel, ezen belül a kajszibarack és a szilva árának végleges rendezése. Ha ezt 1959-ben nem tudjuk sikeresen megoldani, akkor számolnunk kell a nyári gyümölcs termesztésének visszaesésével. Tárgyalások ebben az ügyben mér folynak, és remél- ,i ik, eredményre vezetnek. Rendet kell teremtenünk a felvásárlásban és az értékesítésben. Szerintem nem helyes rendelkezés, hogy a MÉK által kiadott árlapokon feltüntetett földművesszövetkezeti fel- vásárlási árak a földművesszö-: vetkezet részére nem kötele-: zőek, hanem csak tájékoztató j jellegűek. Helyes lenne, ha; ezek az árak az egész megye-; ben minden földmúvesszövet-! kezet részére kötelezőek lennének, ezzel megszűnne a kettős árrendszer és nagyon sok visz-; szaélésuek vennénk elejét. A felvásárlásnál az áru le- minősítését a legkisebb mértékre kell csökkenteni. Ez viszont csak akkor sikerül, -ha a termelőszövetkezet, a szakcsoport, valamint az egyéni termesztő minden áruját a szabványoknak megfelelően osztályozva válogatja és csomagolja Fontos, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szakcsoportok minél nagyobb területen telepítsenek új, zárt gyümölcsösöket, ahol nagyüzemi módon, a legmodernebb gépek felhasználásával mutassák be a gyümölcstermesztés magasiskoláját. A kitűnően megszervezett kajszi baruckfa-akciót 1959-ben is folytatjuk. Maris 160 ezer darab kajszifával emeltük a; megye állományát. Ezzel meg-; oldódott az utóbbi evekben kipusztult kajszibarackfák pótlá-í sa. Igyekszünk" a termelőszo-; vetkezeteknél és szakcsoportok-; nál az újonnan telepített több: mint 1000 katásztralis hold uji gyümölcsös járulékos beruhá ; zásához is a szükséges össze-; geket biztosítani. A zöldségtermesztés legfontosabb feladata giagazdálkodásról. A tanfolyam Bakonyi Ferenc kultúrmérnök, termelési osztályvezető irányításával zajlik- le. Ezután összegezik a tapasztalatokat.. s a' Mélyépítés- és a Mély építéstudományi Intézet helyj szakcsoportja, egy gyakorlati kézikönyvet állít majd ösz- sze, s ad ki a munkavezetőknek. Ez a kis kézikönyv felöleli a gazdaságos útépítés, problémái! és a szervezési metodikát. egyik Elkészült az. első magyarországi elektronikus számológép Mt * a felvásárlási árak j aranyosífasa, : ♦ meghatározott árrendszer kiala-1 Kítasu. Mindaddig, míg e té-í ren lépések nem történnek, nem* lehet szó a zöldségtermesztés? fejlesztéséről. Már 1357—50.| „azdasági évben is éppen azf említett hibák miatt, többek| Között a paradicsom területe 1200 katasztrális holddal csük- sent. Ez a csöKkenés azóta is folytatódik, amit legjobban a szerződéses zöldségtermesztésnél lehet észrevenni. Sajnos, a zöldségtermesztés nagyüzemi formája megyénkben nincs kialakítva, egyáltalán nincs gépesítés. A nagyüzemi zöldségtermesztésre az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vannak hivatva. Ezek a szocialista nagyüzemek azonban csak abban az esetben foglalkoznak ezzel, ha a felvásárló és értékesítő vállalatok meghatározott árakon kötnek velük szerződést. Ebben van jogosság, mert például, ha egy termelőszövetkezet zöldségtermesztésből 200 ezer forint jövedelmet tervezett be és csak 100 000 forintot kapott, ez a kiesés felboríthatja egész évi jövedelmezőségét. Egyébként a jobb értékesítési, felvásárlási, valamint a meghatározott árak kialakítása érde! „cátjáeé", s „bentlakó” mankójláiu/ak között _ Ahol ran, a ahol nines női munkásszúlUís — Oda li önt süvít a szél, itt bent melegen duruzsol a kályha. — Még a kutyát se csapnák ki az udvarra — mondja félig vacogva, félig mosolyogva Fekete Kati, a Városföldi Állami Gazdaság küldönce, amint belép a női munkásszállás ajtaján. — Már négy-öt éve itt lukunk mindannyian — mondja. — Ez a mi otthonunk, mert a szüléink Bugacon, Kunszálláson vagy Jászszentlászlón laknak. A nevetős szemű Kovács Rózsa is négy éve lakója a szállásnak, de már nem sokáig, mert ujjún ott csillog a karikagyűrű. —. Nem is tudom, mi lett volna velünk itt a tanyavilágban? — túrja szét kezét. — Hazajárni lehetetlenség. Albérlet? Erre nem nagyon adják ki a szobát, de ha akad is, — nagyon drága. Itt meg csak há- fom forintot fizetünk havonként. Jut pénz a kelengyére is. Azért, ha nem is panaszkodnak, kisebb problémák itt is akadnak: — Nagyon szeretnénk színházba menni együtt, de vonattal körülményes. Adhatna a gazdaság egy gépkocsit alkalomadtán. — Jó volna, ha szép térítőt kaphatnánk az asztalra, függönyöket az ablakokra. Nagy gondok? Nem. De ha A kecskeméti vasútállomás várótermében szovjet kiskatona üldögél. Láthatóan unatkozik, várja a vonat indulását. Három suttyó legényke környékezi nagy igyekezettel, szeretnének vele j^.obu elegyedni, s ez rfWn is megy nehezen. A kiskatona örül, hogy barátkozhat, jobban telik így az idő. Kézzel- lábbal folyik a »társalgás«, a gyerekek is tudnak pár szót oroszul, a katona is egykét gzót magyarul, s mutogatnak hozzá rendületlenül. A »srácok« eigaret» tát kunyerálnak, aztán persze hozzá tüzet is, köhögve íúják a füstöt, adják a nagyot. A katona az érthe- tósép kedvéért előve» CSIBESZKEDOK szí a noteszát, ceruzáját és rajzolva közli a mondanivalóját. Nagyokat nevetnek. Hanem a legénykék szemtelenek. Most már a noteszt, majd mikor ez sikerrel jár, a ceruzát próbálják tőle elkérni. A katona mosolyog és az egyiknek odanyújtja a ceruzát is. A kölykök vérszemet kapnak. Egy szép kis jelvény díszíti a katona köpenyét, erre vetették ki a horgot. Hanem a jókedvű, engedékeny kiskatona most mér megmakacsolja magát. Mutatja, hogy azt nem lehet,-» Komszomol, kom- azomol,,: ponvimáje— Bocsánat, gyerekek még... A katona, ha a szavakat nem is, de elérti a helyzetet és mosolyog barátságosan. Hirtelen gondol egyet, odébbhúzódik és helyet mutat maga mellett. A bácsika kis ideig gondolkozik, majd átlép a másik pádhoz a kis íatáskájáért. Letelepszik a katona mellé és most már ketten beszélgetnek csöndesen, a gesztusok nemzetközi nyelvén. A váróterem újraéledő, megszokott zsongása jelzi, hogy a dolgok a lovagiasság szabályai szerint teljes közmegelégedésre megoldódtak. f. loth módjában áll a gazdaságnak, szép estéket és boldog napokat szerezhet a kedves, fiatal lánylakóknak. A megelégedettség jó érzésével hagytam ott a lányokat, s ültem vonatra. Náluk nincs komoly probléma. — De máshol!? Ahogy visszatértem Kecskemétre, egy kicsit még nézelődtem az állomáson. A fűtőtest mellett fiatal lányok melegedtek, topogtak, ök a vasútállomás rendszeres vendégel, az -átjárók«. Nagyrészük a konzervgyárban dolgozik. — Fárasztó az átjárás — panaszkodnak de nem tudunk mit tenni. Később megtudtam; 48 lia- tgl nő jár naponta Kerekegyházáról, Helvéciáról, Lajosmi- zséről, Félegyházáról és a környező községekből a konzervgyárba dolgozni. A nyári szezon alatt az átjárók száma meghaladja a 12ü-at is! Míg meleg van, könnyebben megoldható az utazgatás, de ilyenkor, télen, késik á vonat, hideg a váróterem, néha íütetlenek a kocsik és nemcsak fárasztó, hanem egészségtelen js az átjárás, A bejárás rossz munkakörülményeket teremt, rontja a gyár eredményét... is, hiszen csak pihent, nyugodt ember tud jó munkát végezni. A vonatozgu- tás veszélyezteti a dolgozók egészségét is. Női szállást kellene berendezniük. Ilyen nagy vállalatnál, ahol ezernél több ember dolgozik, szükséges ez. Ez volt a véleménye dr. Tur- zó Tamás közegészségügyi és járványügyi főorvosnak is, ík: még felhívta figyelmünket ? hasonló körülmények közötl dolgozó Bájai Gyapjúszövet- gyár, Bajai ■ Ruhaüzem, a Kalocsai Kézműipari Vállalja munkásnőire. Jiarta Éva tye? — próbálja megértetni, hogy ez a Komszomol jelvénye s nem adhatja oda. A gyerekek azonban nem tágítanak. Kezd kényelmetlenné válni a helyzet. A váróterem utasai is figyelnek és néhányan közülük bosszankodnak a kis csibészek magatartása miatt. Egy idős bácsi végül nem állhatja tovább, odalép, és eléggé közvetlen szavakkal adja a legénykék tudtára véleményét. Azok megszeppenve, illemtudó köszönés után eloldalognak. Az öreg magyarul mentegetőzik; Február 2-án két hétig tartó munkavezetői tanfolyamot tartanak a Közúti Üzemi Vállalatnál. E két hét alatt az egybegyűltek megismerkednek az Új technológiai eljárásokkal, felélénkítik az elmúlt év tapasztalatait. A munkavezetők előadást hallanak majd a tervezésről, a | munkaügyi problémákról, a : szállítás kérdéseiről, a gépek kezeléséről, az üzemanyagnormáról, az utak tervezéséről, enerkében folynak a tárgyalások'és' minden remény megvan arra,: hogy a közeljövőben már ered-: menyekről számolhatunk be. Unghváry József megyei főkertész Óránként százezer alapművelet - erre képes az első magyarorszagi elektronikus szamoio- "é„ A magyar gép automatikusan írja az elvégzett számolások eredmenyet. Kutatok ° ■ fisrvelik a eéf) működését. (MTI Fotó — Mező felv.)
