Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

1958. december 14, vasárnap 3. oldat Tudománnyal a korszeri komski szüőknltáráért Jövőre hat katasztrális holdon több mint egymillió dugványt nevelünk Az igények növekedése kö­vetkeztében mind a hazai, mind a külföldi fogyasztók a jelen­leginél jobb és ízletesebb cse­megeszőlőt kívánnak. Hazánk piacait legtöbb esetben csak oportóval, othellóval és kövi- dinkával tudjuk ellátni, ex­portra főleg saszlát és sárfehért küldünk. Minden adottságunk megvan pedig ahhoz, hogy az európai pia jón finom zamatú csemegeszőlő-fajtáinkkal az el­sők között szerepelhessünk. Ma- thiász János világhírű szőlőne- mesítőnk a csemegeszőlő-fajták 6zélés skáláját állította elő. Ha akkor ezek elterjesztésére és további nemesítésére kellő gon­dot fordítunk, ma vezető helyen lennénk a csemegeszőlő-ter­mesztésben. Ezt elmulasztottuk, a Ma­th iász-f ajtókat versenytársaink karolták fel és a nemesítésben is megelőztek bennünket. Ma külföldön nagyobb területen termelik ezeket a fajtákat mint nálunk és termesztésük terje­dőben vah. A ml éghajlatunk adottságai a minőségi csemege­szőlő-termesztésnek kedveznek. Az európai piac ugyan el van látva egész évben mutatós, szemnek tetsző csemegeszőlővel, de a zamat hiányzik. Nekünk tehát elsősorban a minőségi ja­vításra kell törekednünk, ter­mészetesen a mennyiség növelé­se mellett. Legsürgősebb feladatunk: a lehető legrövidebb idő alatt el kell szaporítanunk a meglevő, legjobban ismert csemegeszőlő­fajtáinkat, növelni szükséges csemegeszőlő telepítvényeink te­rületét olyan mértékig, hogy az export- és a belföldi igényt is kielégítse. Szükséges a kedvezőbb fek­vésű és talajú területek bizto­sítása a csemegeszőlő-telepítés­re. Olyan telepítési és műve­lési formát kell kialakítani, hogy a gépi művelést meg le­hessen oldani. Szükségesek kü­lönböző, szőlőművelésre alkal­mas gépek. Végül gondoskod­nunk kell új fajták előállítá­sáról. Eddig már sok mindent tet­tünk. Javaslatunkra egy szak- bizottság 20 csemegeszőlő-fajtát jelölt ki nagybani termesztésre, főként Mathiász- és Kocsis-féle fajtákból. Kidolgoztuk a homo­ki telepítések céljára a szabad­földi elszaporítás gyors módsze­rét. 1957-ben 1, 1958-ban 5 ka­tasztrális hold területen 800 ezer darab dugványt gyökerez- tettünk. 1959-ben már hat ka­tasztrális holdon több mint 1 millió dugványt nevelünk. Meg­kezdjük az egy rügyes dugvá­nyok üvegházi szaporítását. Ki­dolgoztuk a szabványméretű szőlőgyökereztetés termeléke­nyebb módját is, ezzel az ere­dési valószínűbbé tesszük. Jö­vő évben ezt a módszert na­gyobb területen alkalmazzuk. Megkezdtük a csemegeszőlő^ törzstáblák — fajtánként! — te- * [építését az általunk kldolgo-l zott mélytelepítési módszerrel. Az exportigényeknek jobban megfelelő, új csemegeszőlő­fajták előállítása, megfigyelése, kiválogatása és ezek szaporítá­sa folyamatban van. Ezt már 1949-ben megkezdtük, eddig 7300 darab magcsemetét ne­veltünk fel, melyből 1800 da­rab fordult termőre. 110-et ta­láltunk megfigyelésre érdemes­nek. Közöttük 20 olyan fajta­jelölt van, melyek a meglevők­nél jobb tulajdonságot mutat­tak, 52 pedig olyan, hogy fo­kozott megfigyelésre érdemes. A fajta jelöltek szaporítását 1956-ban megkezdtük. A csemegeszőlő-termesztés fej­lesztésére az állami gazdaságok is jelentős erőfeszítéseket tesz­nek. A balatonboglári és bala- tonaligai gazdaságban nagy mennyiségű csemegeszőlő-olt­ványt készítenek és a törzs­szőlők telepítése évek óta fo­lyamatban van. Homoki szőlő- telepítések céljára a tiszakécskei gazdaság is megindította a cse­megeszőlő-fajták gyors elszapo- rítását és jövőre körülbelül egy­millió dugvány kiültetését ter­vezi. A homoki csemege törzs­szőlő telepítését is rövidesen megkezdik. A több irányban megkezdett fejlesztési munka néhány éven belül érezteti hatását. Kielégít­hetjük majd a lakosság cseme­geszőlő-igényét és jut bőven az export piacok visszahódításá- ra is, Andrási Elemér, Katonatelep Egy szövetkezet talpiaállásának bizonyítékai Egy évvel ezelőtt, amikor a kiskunhalasi Vörös Szikra Ter­melőszövetkezet zárszámadása 58 000 forint mérleghiánnyal fe­nyegetett, s üres istállók, kései vetés, széthúzás, egyenetlenség jellemezte a közösséget — so­kan nem hitték, hogy ilyen rövid idő alatt talpraáll a vá­rosnak ez a legnagyobb, de ak­kor leggyengébb szövetkezete. Pedig talpraállt s ezt beszé­des adatok bizonyítják. A tehenészetben egy cv alatt 700 literrel nőtt az egy tehénre eső tejhozam. Tavaly még egyetlen borjút sem hagytak meg továbbtenyésztésre, — ma 51 darab marhával számolnak, s duplájára nőtt az év eleji tehén­állomány. Az idén népesült be a múlt évben még üresen tátongó 500 férőhelyes hizlalda is. Húsz da­rabos új kocatorzset állított be a szövetkezet és sertésállománya a korábbi két évhez viszonyítva megháromszorozódott. Tavaly magbaroml'i sem volt, — most 400 darabon felül van a száma. A 30(k-es rendeletben biztosí­tott kedvezmények felhasználá­sával a szövetkezet 116 000 fo­rint értékű hitelelengcdésben, illetve jóváírásban részesült, s a gazdasági évet 46 000 forint nyereséggel zárta. A tavalyi kései vetések miatt az idei aratáskor 720 mázsa őszi kalászos esett ki a szövetkezet tervéből. Ez átszámítva azt je­lenti, hogy a betervezett mun­kaegység értéke 10 forinttal lett volna kevesebb a zárszámadás­kor. De az állattenyésztésből s kertészetből olyan szépen pótol­ták a növénytermesztés hiányát, hogy munkaegységenként mind­össze 30 fillérrel osztottak ke­vesebbet a tervezettnél, s a készpénzrészesedés aránya is duplája az előirányzottnak. Ezek a tények a tagság szor­galmával párosult szilárd, új vezetésnek eredményei. — Gom­bos István elnöknek jó segítsé­get nyújt a szakirányításban a tsz-be mindössze gyakorlatra ki­helyezett Szeltl Ádám. Üt hó­nap alatt azok a tagok is meg­szerették a fiatal szakembert, akik a tavasszal még felesleges­nek tartották az agronómust. Szeltl Ádám most készül az államvizsgára, s annak letétele után ismét visszatér a Vörös Szikrába, A Vízmű Vállalat j azonnali belépéssel J anyagbeszerzőt keres, | vízépítői anyagismerettel | rendelkezők előnyben. -— | Kecskemét, Arany János 1 utca 3. 3477 * A mélykútiak tanácselnöke Megkezdődtek a disznóölések Egyre gyakrabban hallani haj­nal tájban itt is, ott is a hízók visítását, s látni fellobogni a sötét égre a pörkölés piros fé­nyét. Igaz, nem kell már aggód­niuk a gazdaasszonyoknak, hogy elromlik a sok disznóaprólék, beköszöntött a fagyos idő, sem­mi akadálya nincs a disznóölé­seknek. Nagy nyugalom a háziasszonyoknak az, hogy rizs, bors, bél s egyéb disznóölési kellék könnyen beszerezhető a boltokban, öreg nyugdíjas Látogatás a megyei kórház korosztályán Kecskeméten, a Nagykőrösi utca 15. számú ház bejáratán fehér tábla hirdeti: »Bács-Kis- kun megyei Kórház bőrosztá­lya". Ezen a napon éppen láto­gatási időben kerestem fel az osztályt. Ütam az I, emeleti kórterembe vezetett. A terem­ben meglepő tisztaság fogadott, feltűntek az ágyakon elhelye­zett hófehér takarók. A bete­gek — akikkel beszéltem — Kiss Lajosné, Meisenbach Ró- bertné, özv. Takács Mihályné a kitűnő ellátást dicsérték. Érde­mes megemlíteni: ezen a napon húsleves, székelygulyás és torta­szelet volt ebédre. Az intézet vezetője, dr. Ket- zán Iván főorvos — aki na­ponta látogatja, s meghallgatja betegeinek panaszait, ellátja őket hasznos tanácsokkal — el­mondotta, hogy ez az intéz­mény megoldotta azt a régen vajúdó és nagy problémát, ami eddig megvolt, ugyanis a bőr­betegségben szenvedő betegek­nek nem kell már Budapestre vagy Szegedre menniük, hanem itt, helyben is megkaphatják a gyógyulást nyújtó kezelést. Kohl Antal levelező: Vezdán József elvtársat, a Mélykúti Községi Tanács el­nökét ellenszavazat nélkül vá­lasztották meg körzetében. Nyílt tekintetű, őszinte beszé­dű, az igazságot minden kö­rülmények között védelmező kommunistának tartják ismerő­sei. Sokoldalú elfoglaltsága mel­lett is mindig talál alkalmat ar­ra, hogy egy-két közvetlen szót váltson a hivatalos ügyeken kí­vül a hozzáfordulókkal, Nemcsak a hivatali ügyek­ben, hanem a politikai kérdé­sekben és a mezőgazdasági dol­gokban is járatos. A felszaba­dulás előtt gazdasági cseléd volt Boncampani olasz gróf kisszállási birtokán, Azután földet kapott, később pedig az állami gazdaságban dolgozott. Ezzel egyidejűleg sok szak­könyvből is gyarapította mező- gazdasági ismereteit. Jelenleg Kancsár Sándor párttitkár elv­társsal együtt levelező hallgató­ja a mezőgazdasági technikum­nak. Könyvtárában megtaláljuk a legfontosabb marxista—leninista könyveket. De nemcsak őrzi eze­ket a könyveket, hanem gyak­ran olvasgatja is. Éppen ezért a járási pártbizottság már az elmúlt évben is és most is őt bízta meg A marxizmus—leni- nizmus kérdései tanfolyam ve­zetésével. Tagja a községi párt- bizottságnak és részt vesz a végrehajtó bizottság ülésein. Hivatali és politikai munká­jával kapcsolatos tennivalóit gyakran megbeszéli Kancsár Sándor elvtárssal, a községi pártbizottság titkárával. Amikor benyitottunk hozzá, akkor is a párttitkár elv társsal tanácsko­zott. A termelőszövetkezetek eredményeiről, a szövetkezeti mozgalom fellendítésének ten­nivalóiról és a tanyai lakosok közötti politikai munkáról be­szélgettek. A helyi termelőszövetkezetek­ben egyelőre csak néhány új be­lépő jelentkezett, de a zárszám­adások beszédes számadatai Mélykúton is nagyon megnövel­ték a közös gazdaságok iránti érdeklődést. A Szabad Május 1 Termelőszövetkezet 43 forintot, az Alkotmány pedig 42 forin­tot osztott munkaegységenként. Ez utóbbi tagjai közül Tokod! Vezdán József elvíárs, a mélykúti tanács elnöke Kancsár Sán­dor elvtárssal, a községi pártbizottság titkárával beszélget. Állatorvosuk értekezlete Kiskunhalason litikai munkát tanácskörzeteié szerint szervezik meg és tanács­ülés elé terjesztik, hogy bízza meg a tanácstagokat azzal, hogy havonta egyszer kisgyűlésen, vagy családlátogatás során be­szélgessenek választóikkal az időszerű politikai kérdésekről. Vezdán elvtárs elmondja, hogy személyesen is gyakran meglá­togatja a tanyai lakosokat. Az elmúlt napokban Miskolci Mi­hály, Balog György és Zakupsz- ki Péter tanácstagokat, azonkí­vül Sári Ferenc, Borsos Antal egyéni gazdákat, Hodoniczki György tsz-tagot kereste fel ta­nyájukon. Mit lehetne még tenni? — gon­dolkodnak közösen a kérdésem A párttitkár szólal meg. — Még nem merítettünk ki minden lehetőséget. Tizenegy kisgyűlés-előadónk van, azután itt vannak a tömegszervezetek vezetői. Azokat is be lehetne osztani kisgyűlcsekrc a tanyavi- lúgba. — Igaza van. Ez nagyon jó lesz — mondja íelderült arccal Vezdán elvtárs, és mindjárt többi tennivalói közé jegyzi a párt titkár javaslatát. Tanácskozásuk befejezé­sét nem vártuk meg. A község­ben eltöltött rövid idő alatt mó­dunk volt arról meggyőződni, hogy jó tanácselnököt választot­tak a mélykútiak, N. 3a «a Másfél hónapja lépett hatály­ba a földművelésügyi minisz­ter nagyfontosságú rendelete a szarvasmarba gümőkór elleni védekezésről. A rendelet ki­mondja, hogy a védekezés célja a szarvasmarhaállomány men­tesítése, s a fertőzött állomány csökkentése, ezért a szarvas­marha gümókor ellen országos védekezést kell folytatni, egye­sítve és összehangolva ezt a munkát a közegészségügyi és a mezőgazdasági szakigazgatási szervekkel. Ennek a rendeletnek megvi­tatására, a végrehajtás problé­máinak megtárgyalására ültek n-ysza pénteken Kiskunhalason András házat vett, Hubert Pál, Mári István, Mátyási József, Horváth György és Drágity Ká­roly viszont épített. Hasonló a helyzet a többi termelőszövet­kezetben is. A Termő Kalász tagjai közül Kormos István, Drégely Béla, Hodoniczki György, Kiss István és Tompa Béla vásárolt vagy épített új házat. Pedig ezeknek a termelő- szövetkezeteknek nem nagy a taglétszámuk, kimondta a tanácselnök elv­társ, hogy Gcczol István, az Al­kotmány Termelőszövetkezet tagja 31 900 forintot, fia, ifjú Goczol István 20 200 forintot, lá­nya, Goczol Etelka 5400 forin­tot keresett a közös gazdaság­ban ebben az évben. A Goczol- család ez évi együttes keresete a háztáji gazdaság bevételével együtt meghaladja a 00 000 fo­rintot. Bizony ez olyan összeg, amivel kevés egyéni gazda di­csekedhet (Mélykúton.. El is határozták, hogy a párt- szervezet legközelebbi taggyűlé­sein, azonkívül a soronkövelke- ző tanácsülésen foglalkoznak a szövetkezeti mozgalom helyzeté­vel, hogy a termelőszövetkeze­tek eredményeit a párttagok és a tanácstagok, de különösen a termelőszövetkezeti tagok minél előbb hírüladják az egyéni gaz­dálkodóknak. Megállapodtak a tanyai lako­sok rendszeres tájékoztatásában is. A taayai lakosok közötti po* a megye állatorvosai. Az érte-! kezleten részt vett a Földmű-j velésügyi Minisztérium képvi-' Beleiében dr. Kardeván László fóállatorvos, dr. Mezei Miklós megyei vezető állatorvos, dr. Sárkány, a tüdőbeteggondozó intézet helyettes igazgatója és dr. Bölcskey Tibor, a KÖJÁL képviselője, valamint a járási és községi állatorvosok. A tanácskozás előtt levetí­tették a népszerű Mindenki is­kolája című dokumer.tumfilmet, tnajd dr. Kardeván László el­nökletével részletesen megtár­gyalták a rendeletet tisztázva a felmerülő problémákat, i

Next

/
Thumbnails
Contents