Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-25 / 304. szám

5958. december 25, csütörtök A kormány reidelete a nyugdíjakról Hatszázharmincmillió forinttal emeli fel a kormány 1959-ben a nyugdíjellátás összegét A Minisztertano.cs Tájékozta­tási Hivatala közli: Az 1954-ben kiadott nyugdíj- törvény igen kedvező változást eredményezett az öreg és rok­kant dolgozók nyugdíjellátásá­ban. Viszonylag rövid, tízéves szolgálati idővel rendelkező 55 éves nők és 60 éves férfiak fi­zetésük 50 százalékának meg­felelő törzsnyugdíjat kaptak, ehhez járult a felszabadulás óta munkában töltött minden év után az egyszázalékos nyug­díjkiegészítés. Nem volt elég nagy különbség azonban a hosz- szabb szolgálati idővel rendel­kezők és azok nyugdíja között, akik csak 10 évig álltak mun­kaviszonyban. Bár az 1954-es törvény a ko­rábban nyugdíjazottak ellátását emelte, nyugdíjuk ezzel az eme­léssel együtt is elmaradt az újonnan megállapított nyugdí­jak átlagától. A régi és a hosszú szolgálat­tal rendelkező nyugdíjasok ügyének rendezése már 1956 nyarán napirendre került. Vég­rehajtását azonban megakadá­lyozta a súlyos anyagi károkat okozó ellenforradalom. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a munkásosztály élet- és munkakörülményeit megvizsgál­va úgy határozott, hogy a nyugdíj kérdés rendezése egyike a sürgősen megoldandó felada­toknak és azt 1959 első felében meg kell valósítani. A követ­kezetesen végrehajtott helyes gazdaságpolitika, a dolgozók jó munkája tette lehetővé, hogy e határozat 1959. január elsejével megvalósul. A Minisztertanács által be­nyújtott törvényerejű rendeletet a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958. december 22-i ülésén jóváhagyta. Az új nyugdíjtörvény csök­kenti az 1954 előtti és az úi nyugdíjak közötti aránytalansá­got. Ennek megfelelően fel­emeli a nem dolgozó régi nyug­díjasok nyugdíját 25 százalék­kal (legalább 500 forintra és leg­feljebb 800 forintig). Ez az eme­lés egyben a régebbi szolgálati idő elismerését is jelenti. matosan hajtja végre, így a nyugdíjasok részéről semmi­féle külön utánjárás nem szük­séges. Az 1954-es nyugdíjtör­vény alapján nyugdíjazottaknak a kiküldésre kerülő kérdőívek feldolgozása után folyósítják az emelést. Azok a dolgozók, akik 1959. január 1-e utón mennek nyug­díjba, az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ lakóhelyük szerinti alközpontjá­nál, illetve kirendeltségénél nyújtsák be nyugdíjigényüket. A Munkaügyi Minisztérium felhívja az érdekelt dolgozók figyelmét arra, hogy az új nyug­díjtörvény 1959. január 1-én lép életbe. Ez annyit jelent, hogy a régi (1954. évi 28. számú tvr.) törvényerejű rendelet alapján állapítják meg azoknak a dolgo­zóknak a nyugdíját, akik a je­lenlegi szabályok szerint nyug­díjra jogosultak és nyugdíjuk megállapítását már kérték vagy legkésőbb 1958. december 31-én jasokat. akiknek a házastársi pótlékkal együtt nyugdíja nem haladja meg a 850 forintot. Az ezután megállapításra kerülő nyugdíjakra is vonatkozik a rendelkezés. Az új nyugdíjtörvény igazsá­gos különbséget teremt a hosz- szú szolgálati idővel rendelke­zők és azok között, akik csak rövidebb ideje állnak munkavi­szonyban. Az 1959. január 1-e után benyújtott nyugdíjigényeké­nél már az 1929. január 1-től igazolt minden szolgálati év után jár a nyugdíjkiegészítés, vagyis az 50 százalékos törzs­nyugdíj évenkénti 1 százaléka. Az új törvény fokozatosan fel­emeli az eddigi tízévi váromá- nyi időt 25 évre. Az 50 százalé­kos törzsnyugdíj megállapításá­hoz 1959-ben 14, 1960-ban 15, 1961-ben 16 éves szolgálati időt kell igazolni. A fokozatos emel­kedés 1970-ig tart. A 35 évnél idősebb rokkantak szolgálati ide­je hasonló módon változik meg. A szolgálati időtől függetlenül meg kell állapítani a nyugdíjat, ha űzetni baleset okozza a meg­rokkanást. A törvény biztosítja a leg­alább tízévi szolgálati idővel ren­delkezők számára is a nyugdí­jat azzal, hogy törzsnyugdíjuk annyiszor 2 százalékkal csök­ken, ahány év hiányzik a min­denkor szükséges szolgálati idő­ből. Így az, aki 1959-ben 10 évi szolgálati idővel rendelkezik, 42 százalék törzsnyugdíjat és en­nek 10 százalékát kitevő pótlé­kot; akinek. 12 éve van, 46 szá­zalék törzsnyugdíjat és nyugdíja 12 százalékát kitevő pótlékot kap. Ez a rendelkezés is a has?.' szabb szolgálati idő fokozott megbecsülését célozza. A nyugdíjak rendelésére 1959- ben a kormány 630 millió forin­tot bocsát rendelkezésre. A párt és a kormány az életszínvonal emeléséről szóló határozatot következetesen megvalósítva biz­tosítja a nyugdíjasok magasabb S7,'n-ur,T!alú ellátását. ♦ A nyugdíjak felemelését az Országos Nyugdíjintézet folya­NAPTÁR 1958. dec. 25, csütörtök Karácsony Napkelte: 7 óra 35 perc Napnyugta: 15 óra 57 perc • Lapunk legközelebbi száma december 29-én jelenik meg. * — Ügyeletes orvosi szolgálat az ünnepnapokon. 1958. decem­ber 25-én, csütörtökön dr. Szabó Tibor, Erdősi Imre utca 2. szám alatti lakásán, 26-án, pénteken: dr. Rotter Nándor, Rákóczi út 5. szám alatti lakásán, 27-én, szombaton: dr. Huley Győző, Nagykőrösi utca 44. számú laká­sán áll a betegek rendelkezésére. Az ügyelet minden nap reggel 6 órakor kezdődik és este 8 óráig tart. — A Petőfi Népe tizenkettő, s a Félegyházi Közlöny és a Ka­locsa és Vidéke 8—8 oldalas ünnepi számának előállítása ne­héz feladat elé állította a Bács- Kiskun megyei Nyomda Válla­latot. A nyomdászok ügyes és lelkes munkával biztosították a felsorolt lapok pontos megjele­nését, amiért a három újság szerkesztő bizottsága ezúton fe­jezi ki elismerését es köszöne­tét, Márton-szállás villamosí­tása végéhez közeledik. A ter­vek szerint január elején kigyul a fény a Bajához tartozó Már- ton-szállási tanyakon. — Huszonöt asszony ismerke­dik a csipkekészitéssel Gátéren. A tanfolyam elvégzése után a télegyházi Háziipari Szövetke­zet mint bedolgozókat fogja őket alkalmazni. Érdemes tehát ta­nulni az asszonyoknak, mert így rendszeres keresethez jutnak. — Vigyáznak az egészségünk­re. A felszabadulás előtt a kecs­keméti járásban csupán egy egészségőr működött. Jelenleg öt egészségőr, egy orvossegéd, valamint egy közegészségügyi felügyelő tevékenykedik. — Olvasóinkhoz. Az ünnepek­re való tekintettel a Bácsalmás és Vidéke, Halas és Járása, va­lamint a Bajai Hírek rovatunk e héten elmarad. — Dr. Rubányi Pál országos fősebész Baján tartott előadást az elmúlt vasárnap. Ismertetése után értékes tudományos vita alakult ki, amely igazolta or­vostársadalmunk európai szintű felkészültségét. — Tizenöttonnás hengergépet kap rövidesen a kecskeméti Köz­séggazdálkodási Vállalat, amely meggyorsítja az útépítési mun­kálatokat. — A halászati mozgalom fej­lesztése érdekében végzett ki­váló munkájukért a Földműve­lésügyi Minisztérium kitüntette Felvidéki Istvánt és dr. Nagy Gábort, a bajai, illetve nagyba­racskai Halászati Szövetkezet főkönyvelőit. — A megyében lévő húsüze­mek közül a Bács-Kiskun me­gyei Vágóhíd Vállalat bajai te­lepe dolgozott a legeredménye­sebben. Egész éven át norma fe­letti kitermelést értek el, ami a vágóbrigádok és Szegedi László telepvezető munkáját dicséri. — A kecskeméti Községgaz­dálkodási Vállalat tervbe vette a Mária utca kővel v ló kira­kását. — Igen szorgalmasan dolgoz­tak a Félegyházi Sütőipari Vál­lalat munkásai ebben az eszten­dőben. A jövő év tavaszán elő­reláthatóan egyhónapi fizetés­nek megfelelő nyereségrészese­déssel jutalmazzák szorgalmas munkájukat. — Hercegszántón az MSZMP községi pártbizottsága pártházá­nak klubhelyiségét december hó 28-án avatják fel. Televízió, könyvtár, rádió, társasjátékok, folyóiratok nyújtanak majd hasznos szórakozást a herceg- szántói elvtársaknak és vendé­geiknek. kérik. Ezek a dolgozók tehát 10 évi szolgálati idő igazolása ese­tén is 50 százalékos törzsnyug­díjat kapnak. Az igénybejelen­tést december végéig azok a nyugdíjra jogosult dolgozók is megtehetik, akik jelenleg még munkaviszonyban állnak, felté­ve, hogy munkahelyükön leg" később december 31-ig munka- viszonyuk felmondását be jelen-; tik. Egyéb esetben az új tör-; vény alapján állapítják meg a^ nyugdíjat. ; Azok a dolgozók, akik nyug­díjigényüket már benyújtották, de határozatot még nem kap­tak, igényüket a határozat kéz­hezvételéig az illetékes nyugdíj­megállapító szervhez intézett írásbeli bejelentéssel visszavon­hatják. Ha nyugdíjazásukat az új nyugdíjtörvény szerint ké­rik, január 1-e után újabb igénybejelentést kell tenniök és a nyugdíjat legkorábban csak január 1-től kaphatják meg. (MTI) Bányászati Berendezések Gyára, Kiskunfélegyháza, FELVESZ SZERKEZETI ÉS KARBANTARTÓ LAKATOSOKAT, ESZTERGÁLYOSOKAT, MAROSOKAT. A munkaviszonyban álló régi nyugdíjasok nyugdíját (akik nyugdíjpótlékban nem részesül­nek), munkaviszonyuk megszün­tetése után pótlékkal egészítik ki és az így emelt nyugdíjhoz; kapjak a 25 százalékos eme­lést. Az 1954 előtti jogszabályok alapján özvegyi nyugdíjban ré­szesülök nyugdíját is 25 száza- zalckkal emeli fel az új tör­vény, legalább 250 és legfeljebb 400 forintig. Az özvegyek nyug­díját abban az esetben is eme-; lik, ha jelenleg dolgoznak. Az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján megállapított 500 forin­tot elérő nyugdíjaknál az 1929—i 1945 év között munkában töl-! tött és igazolt szolgálati idő ará-; nyában pótlékot állapítanak; meg, legfeljebb 800 forintig. j Az 1954-es törvény alapján! megállapított özvegyi nyugdíja-j kát 10 százalékkal emelik fel, legfeljebb 400 forintig. Az új törvény felemeli az árvasági nyugdíj minimumát; félárvák az eddigi havi 100 Ft; helyett legalább 175 forint, tel-; jes árvák 150 forint helyett legalább 250 forint árvaellátás­ban részesülnek. A régi, úgynevezett OMBI me­zőgazdasági járadékosok ellátá­sát havi 80 forinttal, az özve­gyekét havi 75 forinttal emeli az új törvény. A mezőgazdasagi járadékos eddig nem kapott házastársi pótlékot; az új tör-| vény szerint havonta 50 forint házastársi pótlékot kap majd. Az eddigi havi 18 forint he­lyett 100 forint házastársi pót- [ék illeti meg .azokat a nyugdí­A hét elején száraz, hideg, tiszta idő volt, de kará­csony szombatjának reggelére akkora hó esett le, hogy a nagy tanyai, komondorok is szügyig gázoltak benne. — Elvihetnéd ezt a gyereket egy darabon a szánkóval! — szólította félre urát Kiss Var- gáné s az istálló felé intett, ahová lelkeszakadt sietséggel hordta be a kukoricaszár kévé­ket a kis Lajcsi cseléd. Amo­lyan szaladj ide, szaladj oda kisegítőként szolgált itt a Kiss Varga tanyán már a második éve. Dehát az ilyen gazdaság­ban, ahol öt-hat fejőstehén mel­lett igás ökrök, lovak töltik az istállót, s az ólban 8—10 disznó hízik telente, — nem lehet a munka könnyebbikjét válogatni. Lajcsi a nyári liba- meg malac­legelőről bekerülve tanulgatja a komolyabb béressorsot: trágyát villáz, szecskát aprít, húzza az itatáshoz a nagy vödör vizeket. A szabály szerint még iskolába kellene járnia, de ki tartja szá­mon azt, hogy ennek a 120 ezer- holdas városhatárnak a legel­dugottabb zugában csak 2 osz­tályt jár ki a szegény ember, gyereke? Lajcsi apjáék ide vagy hat dűlő távolságra laknak, 2—3 hold rossz homok közepére ra­gasztott még rosszabb tanyában, ahol három, Lajcsinél kisebb gyerek kéri a kenyeret. Az ötö­dig meg útban van, dehát erről Lajcsi nemigen tud. Lajcsi csak azt tudja, s an­nak örül repesőn, hogy holnap karácsony, s ma est© hazamehet. TOT LAJCSI HAZATÉRT... ha bekészílette a takarmányt. Azt is látta délben, hogy a gaz- dasszony telerakta a kis ta­risznyát mindenféle jóval: hur­kát, egy egész darab, kicsit égettre sikerült rétest tett bele, de még néhány almát is az ott­honi testvéreknek. Igaz, a leg- apraját válogatta ki, dehát ki­csinek 'kicsi jár. — Tudod, hogy lesántult a Szellő — válaszolt kelletlenül a feleségének a gazda, s oda- kiáitott a gyereknek: — Siess te, aztán indulj, mert beleveszel a hóba! Majd a töb­bit én behordom — ballagott a szárkupachoz hirtelen támadt nagylelkűséggel. ... A sötét decemberi estét fel­hígítja a fehér hó, s a gyolcs­színű pusztaságon mint apró bogár törtet előre az emberke. Nagyokat lép, viszi az öröm. Két napig újra gyerek lehet játszhat a testvérekkel, anyja még meg is fürdeti a nagy teknőben és... és ma estére biztos mákosgubát sütött! — fut össze szájában a nyál, mert azt nagyon szereti, s az errefelé csak karácsonykor divat... D ehát a Tót-tanyában nyo­ma sincs a gubasütés­nek. Idétlen sikoltozás jajong ki a csepp ablakon s a kócos puli égnek tartott orral, vonítva kontráz a hangra. Tótnéra rá­jött a nehéz óra, de vagy egy hónappal hamarabb mint vár­ta. Nem csoda; két teli vödör vízzel csúszott meg a konyha küszöbén s esett el szerencsét­lenül. Ha orvos lenne a közelben, megmondaná: oktalanság ötödik gyereket szülni olyan asszony­nak, akinek súlyos vesebaja van és a szíve sincs rendben. Dehát az ilyen tóték könnyen szerzik a bajt, amikor deres reggeleken papucsot kímélve hajkurásszák a malacot s cson­tig átfázva kelnek fel a tömő­libáktól, amik majd sóért, pet- róért, gyerekre való ruháért a városi urak asztalára kerülnek. N o, de orvos nincs, csak a tanácstalanul szepegő, a legközelebbi (másfél kilométer­re levő) tanyából áthívott szom­szédasszony s az ágy végét re­megő kézzel markolászó ember... A kicsik mint a riadt bárá- nvok bújnak meg a homályos szobasarok vackán s nyüszítő sírásuk csak azért nem hallat­szik, mert az anya sikoltozása, őrjöngő nyögése minden más hangot elnyom. — Doktor kék ide;:! szom­széd*. . — s Tót megkínzott te­kintettel bólint. Igen, indul is befogni a kicsi lovat, amely ugyancsak a Tót-portán jutott erre a rangra, mert másutt még csikónak is fiatal lenne. Igaz, szánkója nincs ehhez a nagy hóhoz, de majdcsak elvergődik valahogy. 25 kilométer a város, ha gyorsan talál orvost, haj­nalra visszajuthat. Csak addig kibírja szegény Rozi!... De mire összekészül, bekiáltja a szomszédasszony. — Megvan! — de a hangjá­ban annyi ijedelem és döbbenet, hogy Tót támolyogva áll meg az ajtóban. Az alkalmi bába alak­talan, elkékült kis valamit tart a kezében, fújkálja, rázza, de az csak egyre kékebbé válik s élettelenül elnyaklik. A z ember most az ágyra mered, ahol a halálsá­padt, verejtékes asszony teste furcsa vitustáncba kezd. Terhé­től már megszabadult, de újabb* még erősebb görcsök rázzák s az összegyötört lepedő alól ki­látszó szalmazsák szürkéje egy­re sötétebbé válik az elevenül buzgó vértől. — A .: * gyere­kekre legyen *;; gondod... — hangzik .még utoljára értelme­sen a szava, s aztán csak vias­kodó lihegése borzasztja a fü­leket, míg egyszer aztán az is megszűnik. ...Lajcsi .a ráugráló, boldo­gan vinnyogó píjli bundájába törölve verejtékes homlokát* lábujjhegyen szaporázza lépéseit a világos szobaablakig. — Meglepem őket, egyszerre csak rájukkopogok! — ujjong és gémberedett kis öklével puhán megveri az üveget. * A tiszta magasságban pislá­koló csillagok ezüst szegekkel pöttyözik az eget, s szerte a vi­lágban megkondulnak az éjféli misére hívogató harangok 1933 karácsonyán* c. K.

Next

/
Thumbnails
Contents