Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-25 / 304. szám
1958. december 25, csütörtök A nép állama hatalmas rmBékés karácsonyt ÜOLDOG ÚJ ESZTENDŐT kívánnak a Bács-Kískun megyei Nyomda Vállalat dolgozói. 300000 forintot B r B » ■( V I . _ szánnak villanyra Cl TJ O iPöt 01 tűi Hy Q VIIQQ i3CI Hl Ünnepélyes csend honol ilyenkor a szétszórt házak között. Pihen a természet, a határban szunnyad a vetés. Csak a varjak fekete serege zavarja a nyugalmat, időnként nyúl szalad át a dűlőúton, sörétes puska szól néha. A tanyavilág ablakszemei mögött azonban gazdagon buzog ilyenkor is az élet. Emberi sorsok, problémák sűrűsödnek a kis szobákban. A lakók átjárnak egymáshoz beszélgetni, talán kártyáznak, néha-néha koccintanak a rubintszínű borral telt poharakkal, megkóstolják a hazai hurkát, kolbászt — vitatkoznak. Ilyenkor sok mindenről szó esik, számos közös problémáról is, mert ma már a tanyai ember igényei Is növekednek, ha még viszonylag elszigetelten élnek is a várostól, a zárt településektől, mégis tovább látnak az udvar léckerítésénél. Nézzünk szét, keressük fel őket, beszélgessünk velük egy kicsit. rOál(uzítfőt! Ha villany lesz, mosógépet veszünk, Ráró — mondja Varga János. % Az egyik legnagyobb tanya- rilág Tiszakécskct övezi. Óbög, Üjbög, Sárhalotn, Székhalom, Kcrekhalom, Csámpa, Kerek- domb mind egy-egy külön világ, más-más problémákkal. Vendégmarasztaló sárban evickélünk ki Kerekdombra. Varga János 16 holdas középparasztot keressük, mert ő volt »z, aki a községfejlesztési hozzájárulás tárgyalásánál a tanácsülésen javasolta: 15 helyett legyen 20 százalék a községfejlesztési hozzájárulás, hogy minél többet ruházzanak be a tanyavilág kulturálódása érdekében. Éppen velünk szeme jön, két ökrét vezetve. Fiatal, nagydarab parasztember, értelmes arcán, egybe mosoly játszik. — Igen, ezt mondtam a tanácsülésen, azonkívül arról is szóltam, Liogy 150 ezer forint társadalmi munkával, valamint ugyanennyi készpénzzel hozzájárulnak a kerekdombiak a villany bevezetéséhez. Megveregeti a jámbor állat lapockáját, majd hozzáteszi: — Akkor gépesítjük a háztartást, mármint ha villany lesz. Veszünk mosógépet is, mert a parasztasszonynak is megvan ám a két műszakja, az egyik a földön, a másik itthon. Megrántja a kötőféket. — Na, gyerünk, hív a kötelesség. Háromszáz munkanap a kulfúrhézérí zónyára jól ismeri a helyzetet. — Pont egy évvel ezelőtt, karácsonykor gyulladt ki a villany, mozink is van, igaz egyelőre csak az egyik tanteremben és minden előadáson legalább 150 ember szorong, egyszóval egész Pereghalom ■— magyarázza. — Ezért is kellene egy kul- túrház. A tanyaiak már felajánlottak 300 munkanapot, az épületanyag egy része is megvan, legalább is bontásból meg lehetne szerezni, csak kellene egy kis pénz. Erről még jogi viták folynak, mert a tervezett kultúrház az állami gazdaság területén lenne, ide pedig nem tud beruházni a tanács. Beszélni kellene még az állami gazdasággal is erről. Még az idén talán sor kerül erre — bizonygatja. Tt'zszerennyi motorkerékpár mint azelőtt kerékpár — Piaetartási engedélyt szeretnének. Lesz-e mozi Fülöpjakabon? Mi magunk is szívesen kezelnénk a mozigépet — ajánlja Kurucz József. Ne hagyjuk ki Kunszállást sem, mert mint a neve is mutatja, ez is a kiskunsági tanyavilághoz tartozik. A község Fülöpjakab nevű tanyarészén kötünk ki. Ez 1954- ben csatolódott Kunszálláshoz. Rendszeres autóbuszjárata van, négy iskolában hat tanterem, az utóbbi években egész utcasorok épültek, alakul a tanya- központ. Kurucz József, az Alkotmány Termelőszövetkezet agronómu- sa elmondja, hogy a legtöbb változást, fejlődést itt a közös gazdálkodás hozta. Az Alkotmány 1400 holdnyi területével jelentős részt foglal el Fülöpjakabon. 109 hold gyümölcsöse van, melynek zöme újtelepítésű. A nagyüzemi gazdálkodás iránti érdeklődést bizonyítja, hogy a zárszámadási közgyűlésen kilenc új tagot vettek fel. — Augusztus derekáig mű* ködött a mozi. de most már nincsenek előadások, pedig a hosszú téli estéken jó szórakozást nyújtana egy-egy jó film. Borbély elvtárs, megyei tanácstagunk ígéretet tett, hogy segítségünkre lesz. A MOKBP-nél azt mondják, hogy nincs megfelelő berendezés és gépkezelő. A kezelést közülünk is elvállalná valaki. Tanyai kőrútunk végéhez értünk Mielőtt azonban befejeznénk a cikket, felkeressük Erdőst József elvtársat, az MSZMP megyei pártbizottsága mezőgazda- sági osztályának vezetőjét, hogy mondja el: mi a véleménye a tanyai problémák végleges megoldásáról. — Az előbbi tények, a körutazáson tapasztaltak bizonyítják, hegy a tanyai emberek kulturális igénye, látóköre egyre nő. Áldozatokra is képesek, mint azt a kerekdombi példa is igazolja. Természetesen az anyagi áldozatok a növekvő anyagi jóléttel vanak összefüggésben. A múltban erre nem volt képes a cselédházak, a napszámos kunyhók lakója. Az igazi jólétet a termelőszövetkezet adja mejr it tanyai embernek — ez Erdősi József véleményé. szegeket áldoz a tanya fejlesztésére. A megyei tanács költségvetésében is sok milliós összeggel szerepelnek a szétszórt települések beruházásai. Ezt bizonyítja a petőfiszáJlási példa is. Egyről azonban nem szabjad megfeledkezni. Összefogásban az erő. A kerekdombiak együttes erővel meg tudják valósítani a villany bevezetését, a gazdasági fejlődésnek is az együttes munka, a mezőgazdasági nagyüzem az alapja. Az igazi jólétet a termelőszövetkezet adja meg a tanyai parasztembernek. Ez lehetővé teszi a kulturális fejlődést és a jelenlegi problémák végleges megoldását is, így függ össze a kettő — hangoztatja Erdősi József elvtirs. Kereskedő Sándor Nem vagyunk ml a szövetkezet ellenségei — mondja Eperjesi János jjgen, akkor nem kapott volna Eperjesi János 4,5 holdat az érseki uradalom felosztott földjéből. Nem lenne sem az ő, sem a két és félhoídas Szűcs Jáno6 portáján két-két tehénke. De a többi Varga utcai háznál sem, ruert ez volt itt hajdanán a szegénynegyed. — Ugyan mit irigyelhetnek maguktól? — töprengek félhangosan. — Talán a szorgalmat és igyekezetét — mondja az egyik asz- szopy. — Az volna már a jó, hogy mindenki akkora darab kenyeret kapjon, amiért megdolgozik — néz föl a varrógép mellől Eperjesinó «=-, van itt még egykét család- és a gép zörgése elnyeli szavait... '' Így is értem, amit mondani akar. A régi, olcsó napszámos kellene most is egyeseknek, s ezért fáj nekik a régi szegények, egykori cselédeik boldogulásaAztán hallgatom, hogy Szűcs János meséli, mi mindent kell megtermelni azon a 2—3 holdon. Belterjesen, sok munkát kívánó növényekkel, a paprikát hatszor is megkapálva, korai borsó után még takarmányfélé- ket vetve — csak így tudnak előbbx-ejutni, Aki ezt irigy}}, hát próbálja meg 4— érzem ki a gondolatot szavaik mögül és megértem azt is, hogy csűrik-esavar- iák, forgatják a maguk életét, keresve a könnyebb boldogulás Útját. — Hallgatjuk reggelente a falurádiót, halljuk, hogy a kormány pártolja a csoportokat —* jegyzi meg egy kis csönd után Szűcsné. — Olvasom], hogy a Dunántúlon, a pécsi járásban már 109 szakcsoport van — teszi hozzá a házigazda. — Nálunk csak egy volt a községben, de azt is szétugrasztot- ták —» így a szomszéd t, pedig talán most ment volna igazán. — Nem vagyunk mi a szövetkezet ellenségei, de szeretnénk előbb kipróbálni kicsiben, a magunk módján. Jártunk F3.1- szon is á Vö|-ös Csillagban, az igen, ha azt ide lehetne hozni... — gondolkodik el Eperjesi. ]M intha válaszúton. lenné1 * nek. Csak az nincs kéznél, aki a legmegfelelőbb útra igazítsa őket. ' vF. Tótti Fái ! > Keesteledett, csak a zúzma> rás fák, kerítések világí- >tanak. A duoapataji házakban i is télies a hangulat. A nádvá- >gásfc)ól, favágásból hazatértek a J férfiak, a gazdasszony vacsorához készülődik, de előbb még jvarrogat egy sort. A kislány a ä leckét nézegeti, a nagyfiú valamid olvas. Csendes falusi este. j A Varga utca egyik kis hazáiban vagyunk. A gazda, Eperjesi j János hol csendesen, hol peki- i nekihevülve rakosgatja ogy- 3 máshoz a szavakat. Közben a í szomszéd Szűcsék is bekopog- 5 lak. Beszélgetünk. A falusi kis- ? emberek életéről folyik a szó. 3 — Azt mondják, hogy mosta- jnában nagyon „felfüveitek” a i Varga uteaiak vetem be a pa- jrazsat a nyugodt eszmecserébe. 1 Mintha méhkast piszkálgat- jnék, úgy bolydultak fel. fiégi J emlékek, múltbeli fájdalmak i szakadoznak. I — Még lí!44-ljen is 10—12 ki- i lométert gyalogoltunk, hogy nejgyedéért megkapálhassuk a más i földjét, de azóta tán hatodába i kapálnék, ha nem jön ezerki- i lencszáznegy venöt — emlékezik jSzűcsné felindultan. j — A nagygazdák a gazdakörében összejöttek, megállapítot- ) ták| mennyi lesz a napszám —> j mondja a házigazda, i — De nekünk nem volt hol 'összejönni, legfeljebb az utcán 1— fűzi hozzá a szomszéd, j — Bég volt, tán igaz se volt >— teszi rá a pontot kesernyésen nevetve az előbbi, j De azért, mint a refrén, rmég vissza-visszatér: „Ha nem 'ion 1945 —H 1960-ra új, modern tanácsba- ' za épül — hangoztatja Csíz- * mazia József tanácselnök. £ Menjünk át Petőfiszállásra.í ez innen alig 50 kilométer. Jóit fut a kis Moszkvics, már Itt ist vagyunk. c Csizmazia József tanácselnök-; kei akadunk össze. s — Ez a tanyavilág 1952-ben' szakadt le Kiskunfélegyházáról., Azelőtt Külső-Ferencszállás volt' a neve. , — Hogy lelt Petőfiszállás? ' — Olvastuk a levéltárban,' hogy nagy költőnk, Petőfi Són-< dór édesapja ebben a határ-' részben volt egy darabig bárlő.J Emlékére határoztuk el, hogy< legyen az új község neve Pe-{ tőfiszállás. Az utóbbi években* rohamosan fejlődik itt minden.' Csak néhány adatot sorolok fele Azelőtt nem volt itt egyáltalán' üzlet, most két vegyesbolt )S( van, de még egyet létesítünk' mégpedig rövidesen, öt kerékpár, volt összesen a felszabadulás' előtt, most ezer fut és ötvep; motorkerékpár. Kétszázötven* rádióelőfizetőt tart számon a, posta. A következő években kiala-' kul a község magva. Jövőre 326, ezer forint. községfejlesztési jó-t rulékot szavazott meg a tanács-' tagság, 1959 elején befejezik az* orvosi lakás építését. A falak' már állnak- Kultúrházunk is* lesz, 1960-ra pedig felépül a' modern tanácsháza, Két-három, év múlva rá se fognak ismern s Petőfiszállásra. ? —■ Ezenkívül mi a jegsürgő b sebb kívánsága a községbeliek-' nek? ' Meg kell oldani a kultúrház építését — követeli Rádi Tibor. — Hja. kérem, fejlődik a tanyai ember igénye — mondja az alig egy héttel ezelőtt megnyílt földmüvesszavetkezeti bolt vezetője Pereghalmon —, pedig itt olyan messze vannak a házak egymástól, hogy még a tehénbőgés sem hallatszik el egyik tanyáról a másikra. Mindjárt az első napokban majdnem elfogyott az összes raktáron levő olajos hal, fogpiszkáló, egészségügyi papír. Ha már itt járunk, felkeressük Rádi Tibor igazgató-tanítót. Ö már tizennégy éve itt csö- pögteti a tudományt a tanyai u,i nemzedék koponyájába. Bi-
