Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-03 / 233. szám

1958. október 3, péntek 'S. oldal Növekvő termelés ma- Javuló minőség Q ü [Q KI VCf D n ' «*» 17] T 1 U 3 ÍN Bővülő választék Lb ül Lü Li­i Ifi Ju\ LYl Dj LjIN Kilenc hónap nem valami nagy idő a számvetéshez egy újonnan alakult üzem vizsgá­latánál. A megyei Vegyesipari Vállalat Kiskun Cipőüzeménél mégis megtehetjük ezt, olyan szépek az elért eredmények. Kiskunfélegyházán a volt kis­városháza átalakított épületében január elején indult meg 0 gyermekcipők próbagyártása. Februárban már osztályozták a munkások termékeit, ma pedig a vasúti feladóvevények arról tanúskodnak, hogy a Kiskun gyermekcipőket szívesen vásá­rolják az egész országban. Bu­dapestre, Szegedre, Kecskemét­re, Miskolcra, Debrecenbe, Pécs­re, Győrbe, Békéscsabára és egy Sor más városba eddig 58 ezer pár szép kivitelű, jó minőségű gyermekcipőt szállítottak. Mivel a gyermekcipők gyártá­sánál a megengedett osztályos áruk aránya 20 százalék, a ter­melési mutatók vizsgálata azt bizonyítja, hogy az üzem dolgo­zói a második negyedév kezde­tén már eleget tudnak tenni a minőségi követelményeknek. A Kiskun Cipőüzem év elején 60 fővel kezdte meg a termelést, s ha egyik-másik dolgozót az­óta újjal is helyettesítettél:, a munkáslétszám a mai napig vál­tozatlan. A minőség javulása így a dolgozók begyakorlottságával, a szaktudás elsajátításával, az egész kollektíva szorgalmával emelkedett. Megái apításunk fo­kozottan vonatkozik a termelé­kenység alakulására. Számok bi­zonyítják ezt. Változatlan létszám mellett az üzem januári termelése 840 pár. Ennek 60 százaléka első, 40 szá­zaléka pedig másodosztályú. Áp­rilisban a termelés több mint nyolcszorosa a januárinak. Nagyüzemi felér a szőlőtermesztéssel foglalkozó térmelőszövefkezeli csoportoknak és szakcsoportoknak A Gazdasági Bizottság, az Élelmezésügyi és a Földműve­lésügyi Minisztérium, az Orszá­gos Árhivatal elnökével egyetér­tésben a napokban rendeletet adott ki. Eszerint a szőlőter­mesztéssel foglalkozó közös gaz­daságok részére a szőlő-, must- és bortermésük közös értékesíté­se esetén nagyüzemi felárat kell juttatni. A rendelet kimondja, hogy azoknak a termelőszövetkezeti csoportoknak, termelői szakcso­portoknak, szakszövetkezeteknek és egyéb egyszerű formájú szö­vetkezeteknek, amelyeknek te­vékenysége csak a közös értéke­sítésre, nagyobb mennyiségű bor átadására terjed ki, az értékesí­tett szőlő-, must- és borterme­lésük után egy gazdasági év időtartamára 10 százalék nagy­üzemi felárat kell fizetni­15 százalék nagyüzemi felár fizetendő azoknak a termelőszö­vetkezeti csoportoknak, termelői szakcsoportoknak és egyéb egy­szerű formájú szövetkezeteknek, amelyek a szüretet, a szőlő fel­dolgozását, a must vagy a bor tárolását és kezelését közösen végzik, A rendelet szerint a nagy­üzemi felár csak nagybani érté­kesítés esetén fizethető ki, vagy­is akkor, ha egy tételben 70 má­zsa csemege- vagy borszőlőt, to­vábbá akkor, ha legalább 50 hek­toliter mustot vagy bort közö­sen értékesítenek. Nem kapnak felárat a közös gazdaságok a! direkt-termő szőlő, vagy az eb­ből nyert must, bor illetőleg az ezzel fertőzött must vagy bor után. Emellett a 6850 pár cipőnek márp 82 százaléka az\ elsőosztályú.2 Augusztusban változatlan minő-0 ség mellett a termelés mégha-§ ladja a 9600 párat. A szeptem-ó bér végi számvetés pedig ennél? is jobb. A gyártott cipők számai elérte a 11 ezret, az elsőosztályú j cipők aránya pedig a 84 száza- ? lékot. Amilyen szép a termelés és a> minőség alakulása, a vásárlók? szempontjából legalább olyan? biztatóak a Kiskun Cipőüzeme jövő tervei. A szülők örömére? jelentősen bővítik a gyermekcipőké választékát. Kilenc hónap alatt a dolgozók< már eljutottak addig, hogy igé­nyesebb, tetszetősebb munkát isi rájuk lehet bízni. Így ebben aj negyedévben már barna lósevró,i barna marhabox, fehér nubuk] és fehér-fekete betétes gyermek-< cipőket is gyártanak l&-estőlj 30-as számig. 1959-ben pedig is-< mét előbbre lép eggyel a Kis-’ kun Cipőüzem, Megkezdik a( gyógybetétes gyermekcipők* gyártását. Sándor Géza A képen a bugaci pártszervezet ízlésesen berendezett klub­szobájának egyik részlete látható. A helyiségben esténként a párttagok és a pártonkivüli dolgozók közül igen sokan sak­koznak, dominóznak, vagy a televízió előadásait figyelik. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOó Megalakult5 Hajóson a tizedik termelőszövetkezet A PÁRTSZERVEZETEK he­lyes politikai munkájának ered­ményeképpen és a helyi terme­lőszövetkezetek sikerei láttán Hajóson megalakult a tizedik termelőszövetkezeti csoport, melynek 20 tagja 119 hold föl­dön gazdálkodik. Az új terme­lőszövetkezet megalakulása után Hajóson mostmár a szántóterü­letek 85 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. 40000 q 8600 q szeri, tűzifa Itt tárolják télire a meleget a ftttyykázi TMZÍ?-teUpen A kiskunfélegyházi TÜZÉP- telepet pár év alatt a megye mintatelepévé építették ki. Kétmillióforintos beruházásból kétvágányos iparvágányt, 15 va- gonos cementraktárat, korszerű betonárukészítő üzemet, a fű­részárunak 50 méteres tároló- színt építettek az utóbbi időben. A nagyüzemi felár kifizetésé- j Most kezdik építeni a 12 vago- vel kapcsolatban a rendelet ki- j nos mészraktárat, amelyben tá- mondja: a közös gazdaságok j rolni tudják majd a lakosság csak akkor kaphatják meg, ha f szükségletét kielégítő mész­a januárban megjelent 15. szá- i mennyiséget, mú kormányrendeletben foglalt f Az öt hold területű telepnek alapelveknek megfelelően alap-huszonhat dolgozója van, akik szabályzatukban kifejezésre ’ modern szállítószalag és daru juttatják a közös tevékenység segítségével biztosítják a lakos­állandó fejlesztését és valóban Jság gyors kiszolgálását, az alapelveknek megfelelően * A sorbanállás ma már csak működnek. A felár útján elért; rossz emlék A felszabadulás óta többletbevételük 50 százalékát ilyen jó tüzelőellátás még nem kötelesek a közös szövetkezeti t volt. Meg a kibővített telep is alapba helyezni. alig képes befogadni a bányák­Ahol a sokféle kosár készül Jidta-gntcLL cl 'DUmújjfalui 'JOcUü.pcici SzőDdkczclhm. — Kérek egy vederkosarat! Meglepett a kérés, de rög­tön hallottam utána az elárusító válaszát: — Sajnos, nincs, talán a jövő héten kapunk. Így hát megtudtam, hogy nem fából-vaskarikáról van szó, ha­nem egy új divatcikkről. Sikerült megtalálnom a forrá­sát is, a Tiszaújfalui Háziipari Szövetkezetét. Innen tudtam meg, hogy a kosárfonás jól jö­vedelmező házimunka, amelyet a szövetkezeti tagok egyéb mun­kájuk mellett végezhetnek el. Felkerestem a Bárdos-családot, akik például 1958. februárjában 3367 forintot kerestek és meg­tudtam, hogy átlagkeresetük havi 1300 forint körül mozog. A tiszaújfalui szövetkezet 1951-ben alakult 7 taggal és ak­kor még a fűzfavesszőket mesz- sze vidékről kellett hozniok. Ma már a tanácstól kapott 28 hold földön saját nemes fűzvessző- teleppel rendelkeznek. A vödör­kosarakon kívül készítenek vek­ni-, hollandi, japán és magyar karkosarakat, különféle gazda­sági kosarakat és legújabb ké­szítményük a mustszűrő kosár, amelyet a szőlősgazdák valószí­nűleg hamarosan megkedvelnek. Ezé b 25 cm átmérőjű és 70 cm magas kosarat a szőlőskádba helyezik el, ahol belefolyik e szőlőlé, de a haját és csumáját a kosár nem engedi át. Innen azután ki lehet merni a levet. Ezzel az eljárással egyszer még lehet takarítani egy préselést A feldolgozásra kész vesszők olyan hajlékonyak, hogy a kis- ujjunkra is felcsavarhatjuk, hé­juk le van húzva és a szokott szép barna színűek. De hogy lesznek ilyennek ezek a zöld vesszők? Mindezt a szövetkezet ud­varán láthatjuk. A vesszőket le­vágás után üstházban főzik és itt válik el a vessző a hajától. Utána a csupasz vessző szépen megbámul, de még mindig nem lehet munkábavenni, mert tö­rik. Ezért következik egy újabb áztatás, amelynek következté­ben nyeri el a vessző rugalmas­ságát Ezután a vesszők szétosz- tályozása következik, a külön­féle célt szolgáló láb-, karó-, patkó-, berakó- és fülvesszoket különválogatják. Ezek a szépen elosztályozott vesszők ott hevertek Bárdosék munkaszobájában és a gaza a bo­szorkányos gyorsasággal fonta éppen a kosár aljarészét. Rá­tette a gyűrűsrészt, majd be- szurkálta a oatkóvessgőket. Olyan volt ez az alkotmány, mint egy óriás pók. Most követ­kezett a patkók behajlítgatása és körbefonása, persze ismét más-; fajta vesszőkkel. Rájött a sze­gély, majd a fül és a fület is be­vonta. Mint mondja — egy ilyen: kosár elkészítése 4 órát vesz; igénybe és ezt a szövetkezet 4 forintos órabérrel fizeti meg. A szövetkezet elhöke, Győri elvtárs elmondotta, hogy a most Budapesten megtartott háziipari kiállításon 50 fajta fonottesz­közt látott, mint pl. csőrámás; fonottbútort, virágállványokat, fogasokat, képrómákat. Jelenleg a szövetkezet kibővítésének gon­dolatával foglalkoznak, szeretnék; bevezetni a neccelést. A tisza^ újfalui asszonyok szép térítőkét,f függönyöket és egyéb kézimun-l kát készíthetnének. Persze problémájuk is van: gépre lenne szükségük, mert a mostani gyaluló és hasító gé­pük nagyon ósdi. T > U la un nagy e isme­réssé; szóinak a kosárfonó szö-j vetkezetről, amely a mezőgaz-J dasági munkától mentes idő-: szakban igen jó keresethez és; otthon elvégezhető munkához uttatja a lakosságot. Kováts Andor bői érkező nagymennyiségű sze­net. Jelenleg a telepen 40 000 má­zsa szenet, 8600 mázsa tűzifát, ezenkívül brikettet, ipari szenet tárolnak. Az érkező kokszot közvetlenül a vagonokból oszt­ják szét a vásárlóknak. A tűzi­fát fűrészelve adják, a vágás 1.80 forintba kerül mázsánként Még néhány hónap hátra van a tél beköszöntéséig, a napi for­galom máris 50—100 ezer forint körül mozog. A kislakásépítkezésekhez szük­séges építőanyag is biztosítva van a telepen. Pillanatnyilag fűrészáru hiányzik, de ezt rész­ben pótolják a vasbetongeren­dák és vas tetőszerkezetek. Ezek használatához szaktanácsot adnak a telep dolgozói. És ami korábban nem volt: felkeresik az építteLőket a város és a já­rás területén és kínálják az építőanyagot. A termelőszövetkezetek nagy- ; arányú építkezéseihez is itt biz­tosítják az építőanyagot. Gáté­ren, Tiszaúj falun az Alkotmány Tsz-ben épül egy-egy tehénis­tálló, 52—52 férőhellyel, az anyag már a helyszínen van. — Ugyancsak 52 férőhelyes tehén­istálló építését kezdték meg a tisztaújfalui Tisza Tsz-ben is. —i Tatarozáshoz a telepen készült cementcserepet biztosítanak a lakosságnak. Érdekesnek tartom még meg-* említeni, hogy az iparvágány bevezetésével mázsánként 1.22 forint a megtakarítás. Megváltozott a telep dolgozói* nak munkakörülménye is. Me* leg fürdő, munkásszállás és ebédlő áll rendelkezésükre. így fejlődött szinte máról-hoU napra a lakosság minden igé­nyét kielégítő komoly, nagy te­leppé a félegyházi TÜZÉP-telep. T. K5T, ........... ........... A kiskunmajsai Fa- és | Építőipari Kisipari Sző- £ vetkezet f felvételre keres i több éves gyakorlattal 2 rendelkező vizsgázott statikust vagy technikust, aki a kőműves részleg működésével kapcsolatos összes tennivalókat ellátná. 2659 cAueklamL # La josmíz se * j£o ndan Piac van Lajos- mizsén. Az út két oldalán olyan sűrűn állnak a járművek, hogy alig hír közé­jük furakodni egy szürkére festett ro­bogó, melynek ele­jére öklömnyi he­tükkel ez van írva: New Zeeland. A kormányt egy szőke, fekete bukó­sisakos, mosolygós fiatalember fogja, s úgy látszik, meg­szokta már a kíván­csiskodókat, mert le­szállón a gépről, kedvesen magya­rázza angolul: mit, hogyan pakolt el ezen a pöttömnyi járművön. Senki sem érti a szavát, de azért valameny- nyien derűsen hall­gatják ezt a bátor fiút, aki Európa-ltö- rüli útján bemerész­kedett a »vasfüg­göny'« mögé is s lát­hatóan jól érzi itt magút. A cukrászdában — ahová kávézni tért be —, összeis­merkedünk. Nem fontos a nyelvtudás — bár sokat segíte­ne —, kézzel ma­gyarázzuk nevün­ket, foglalkozásun­kat. — Megtudom, hogy John F. Foote- nak hívják, s az új- zélandi Auckland- ban jár egyetemre. Az asztalra kiterí­tett autótérképen magyarázza, hogy kis robogójával mer­re járta a világot. Űj Zélandból in­dult, járt Afriká­ban, Angliában, Tö­rökországban, Bul­gáriában, Albániá­ban, Olaszország­ban. Jugoszlávia­ban, s onnan jött át Magyarországra. Az itteni útvonala: Sze­ged, Kecskemét, La- josmizse. Most to­vább megy: Buda­pest, Bécs, Berlin, Párizs, s végül Lon­donban hajóra száll, hogy visszatérjen hazájába. Zúg már a robo­gó, búcsúzunk tőle. A motoron ülve eze­ket mondja: »Hun­gary is good« ét franciául hozzáteszi: »A revoire-x. Vagyisi »Magyarország jót a viszontlátásra/« —i Jó utat John F, Foote. S hazád né­pének mondd elt hogyan élnek, dol­goznak, gyarapod­nak a sokat emle­getett »vasfüggöny•* mögött. SS nm

Next

/
Thumbnails
Contents