Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

«. oldal 1958. október 28, vasárnap INEMZETKOZII SZEMLE! Mozgalmas külpolitikai hét (111 mögöttünk. Az érdeklődés és a figyelem középpontjában álló kérdések közül több pozi­tív irányban fejlődött. Változat­lanul aggodalomra ad okot ózonban a nemzetközi életnek Súlyos problémája, a Tajvan- körüli feszültség, De Gaulle új ajánlata A pozitív irányú megmozdu­lások közé tartozik De Gaulle francia miniszterelnök csütörtö­ki nyilatkozata. A nyilatkozat lényege felhívás az algériai fel- szabadítási írönt képviselőihez: jöjjenek tárgyalni Párizsba, a fegyverszünet megteremtéséről. Első pillanatra látható, hogy ez az ajánlat kevesebb annál, amely kielégíthetné a négy éve harcban álló algériai népet, s amely önmagában nyugvópont­ra juttathatná ezt a tragikus és véres háborút. Mindezt szem előtt tartva, mégis látni kell, hogy a francia kormány fő fel­hívásában legalább is benne vannak egy későbbi, tágabbkö- rű rendezés elíjmei. Nem érdektelen megvizsgálni, mi vezethette De Gaulle-t erre a lépésre, melyet a Francia Kommunista Párt központi lap­ja, az Humanité is előrevivő­nek minősített. A nyilatkozat mögött meghúzódó legfontosabb motívum a francia uralkodó­osztályok De Gaulle mögött felsorakozó csoportjának érde­kei és meggondőlásai. Ezzel ösz- «zefüggésben érdemes felidézni, hogy éppen az algériai kérdés volt az, ami kirobbantotta a válságot, A megelőző »rend­szer- utolsó miniszterelnöke, Pflimlin is »érezte, látta és tudta-, hogy valamilyen módon, előbb vagy utóbb, rendezni kell Hz algériai kérdést. A »klasszi­kus francia jobboldalinak ezek a képviselői, noha világosan látták a helyzetet, nem mertek cselekedni és nem merték vál­lalni azt a »kockázatot«, hogy bátran támaszkodjanak a leg­szélesebb francia baloldalra, be­leértve természetesen a kom­munista pártot is. A másik cso­port, Bidault, Soustelle és társai elvakult módon, a leg­szélsőségesebb gyarmati és ka­tonai erők nézeteit tükrözve, a »végső katonai megoldáson« kí­vül minden más megoldást el­utasítottak. Minden jel arra mutat, hogy De Gaulle az első csoport ér­dekeit és nézeteit teszi magáé­vá. A jelenlegi francia kor­mányfő talán úgy véli, hogy az »igen« szavazatok nagy szá­ma személyének szólott és ily- módon megpróbál esetleg el­térő politikát folytatni azoktól a csoportoktól, amelyek való­jában hatalomra juttatták őt» Az új helyzet, éppen az el­mondottak következtében szá­mos ellentmondást tartalmaz és több kérdőjellel terhes. Bárhogy is áll azonban pillanatnyilag a francia—algériai rendezés lehe­tősége, a francia—algériai kap­csolatok veszélyes állóvize meg­mozdult, Az asszuáni gát jelképe A Londonból érkező jelenté­sek arra vallanak, hogy az an­gol fővárost »drámai és meg­döbbentő meglepetésként« érte az a hír, hogy a Szovjetunió négyszázmillió rubel segélyt nyújt az asszuáni gát építésé­hez. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az asszuáni gát jelképpé növekedett a modern Közel- és Közép-Kelet történetében. Ami­kor annakidején az Egyesült Államok, pontosabban szólva Dulles váratlanul és a legdur­vább módon megszakította az asszuáni gát építéséhez szüksé­ges hitelről folyó tárgyalásokat, ezt abban a reményben tette, hogy Nasszert ország-világ előtt megszégyenítheti és remélhető­leg még is buktathatja. A dul- lesi lépés indoka, mint ezt most a Daily Telegraph című kon­zervatív angol lap irÓnikusan megjegyzi, az volt, hogy Egyip­tom »túlságosan a Szovjetunió­hoz kötötte magát«, (Egyes amerikai lapok azóta azt is megírták, hogy a szóbanforgó motívumon kívül szerepet ját­szott még a déli gyapottermelő államok felháborodott tiltakozá­sa is, minden olyan lépés ellen, amely Egyiptom versenyképes­ségét növelné.) Nos, a dullesi kiátkozást a Szuezi-csatörna ál­lamosítása, a kudarccal végző­dött angol—francia—izraeli tá­madás, az Egyesült Arab Köz­társaság kikiáltása és most a négyszáz millió rubeles szovjet segítség követte. Dulles elgon­dolkodhat, mert ez a szovjet segélynyújtás nemcsak a Szov­jetunió és az Egyesült Arab Köztársaság kapcsolatainak szo­rosságáról tanúskodik, de egész bizonyos, hogy komoly mérték­ben befolyásolja a Szovjetunió és az egész arab világ viszo­nyainak alakulását a jövőben. Tárgyalások Tajvan szigetén Dulles és Csang Kaj-sek taj­vani tárgyalásai arra mutatnak, hogy a távol-keleti feszültség még mindig nem tekinthető megszűntnek és nem múltak el azok a veszélyek, amelyek a tajvani szoros környékéről fe­nyegetik az emberiség békéjét. A tajvani szoros kéthetes r Hzsicr, Afrika és Latin-Amerika népemet nsmzeti felszabadító harca korunk leküzdholeilen mozgalma HRUSCSOV NYILATKOZATA Moszkva. Murillo Maroquin de Susa brazil újságíró, aki részt vett a stockholmi lesze­relési és nemzetközi együttmű­ködési kongresszuson, felkérte Hruscsovot, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökét, hogy válaszoljon néhány kérdésére. Az interjút a Mezsdunarodnaja fesizfiy című szovjet folyóirat közölté. Hruscsov interjújában rámu­tatott árrá, hogy a békés egy­más mellett élés nélkülözhe­tetlen féltétéle: az erősebb ál­lamok be nem avatkozás! po­litikája a gyengébb államok irányában. Mindegyik nép le­gyen úr a saját hazájában és maga határozza meg a belső rendet. Az imperialista hatal­mak azonban pontosan az ellen­kező álláspontot képviselik eb­ben a kérdésben. A latin-ame- u árazások egész története a külföldi monopóliumok arcátlan beavatkozását példázza. Hrus­csov itt megemlítette Guatema­la és Kuba esetét, majd megál­lapította, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek nem­zeti felszabadító harca, korunk leküzdhetetlen mozgalma. A szovjet—brazil diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szólva Hruscsov megjegyezte, hogy a szovjet kormány erejé­hez mérten hozzájárulhatna Brazília ipari fejlesztéséhez. Meg lehetne állapodni szovjet gépek és ipari berendezések szállításában. Szovjet szakértők kiküldésében, brazil szakembe­rek Szovjetunió-bell kiképzésé­ben. Országaink kapcsolatainak rendezése és megjavítása össz­hangban állana népeink érde­kével, a békével — mondotta nyilatkozatában Hruscsov* csendje reményt keltett arra,; hogy az amerikaik mégiscsak < megpróbálnak kikerülni abból a , veszélyes helyzetből, amelybe < sajátmagukat juttatták, Az j Egyesült Államok azonban nem < használta ki a gyakorlati tűz- ] szünetet arra, hogy megoldást, keressen, noha a kínai tűzszü- J net, amelyet a nemzetközi köz­vélemény rendkívül pozitiven1 értékelt, szemmel láthatóan ked- , vező feltételeket teremtett a1 békés tárgyalásokra és a meg­állapodásra a vitás problémák-; ról, A helyzet kétségkívül veszé­lyes és veszélyes is marad mindaddig, amíg a kuomintang- csapátok a kínai partmenti szi­geteken tartózkodnak. Ez ma minden józanul gondolkodó po­litikus számára világos kell, hogy legyen. Dulles és az amerikai külpo­litika irányítói feltehetően ma­guk is tisztában vannak azzal, hogy kínai politikájukkal tar­tós elszigeteltségbe kerültek. Bizonyára ez a magyarázata annak, hogy a különben semmi pozitívumot nem tartalmazó taj- peji közös nyilatkozatba belevet­ték azt a mondatot, hogy Csang Kaj-sek a »kínai nép szabadsá­gának helyreállítását célzó fel­adatukat« csak akkor teljesít­heti sikeresen, »ha nem alkal­maznak erőszakot«, s ugyanide sorolható az az amerikai for­rásból eredő híresztelés is, hogy Csang Kaj-sek tizenöt-húszezer fővel csökkenti majd csapatait a partmenti szigeteken. Ezek a gesztusok azonban önmagukban annyira halványak, hogy kör­vonalaikat is alig látni. Érté-1 kük csak akkor van, ha beve­zetői az ezután következő reá­lis lépéseknek, a tajvani szoros békéje és a távol-keleti feszült­ség alakulása pontosan ezen múlik: rálépnek-e az ameri­kaiak a reálpolitika útjára vagy OSHIREK Műtőidről | Bonn. Spaak, a NATO főtit­kára pénteken Bóhnba érkezett, « ahol háromórás titkos megbe- szélést folytatott Adenauer kan-'' cellámat. A megbeszélésen csu­pán Brentano külügyminiszter volt jelén. A tanácskozást kö­vetően Spaak Párizsba repült. Bonni tárgyalásainak tartalmá­ról semmiféle közlést nem ad­tak ki. NAPTÁR 1958. október 26, vasárnap Névnap: Dömötör Napkelte: 6 óra 18 perc Napnyugta: 16 óra 37 perc • ÍA NAP HUMORA Az ebédnél... Lalika elsírja magát az ebédnél, hogy egyest kapott számtanból. — Te buta — szól rá mér­gesen az apja —, miért nem kérted meg a tanító bácsit, hogy legalább kettest írjon be. Lalika lemondó hangon feleli: — Nem lehet, nála szabott árak vannak. • — ügyeletes orvosi szolgálatot 1 tart október 26-án, vasárnap 1 reggel 6 órától este 8-ig Kecs­kemét város egész területén dr. í Huley Győző körzeti orvos la- : kásán, Nagykőrösi utca 42. sz. > alatt. £ — Az MSZMP művelődési > Irányelveiből pénteken ismét vi- :tát rendezett a megyei könyv- : tár a dunavecsei járási nép- - könyvtárosok részére. Az érte- ) kezleten időszerű feladatokat is > megbeszéltek. £ — A Magyar Jogász Szövet­ség Bács megyei csoportja és a TIT megyei szervezetének ren­dezésében 1958. október 23-án este Kecskeméten megemlékez­tek az ENSZ szerepéről és az ENSZ működésének jelentősé­géről. A TIT helyiségében dr. Bodóczki László, a Magyar Jo­gász Szövetség Bács megyei csoportja elnökének megnyitó szavai után érdeklődéssel hall­gatták az összegyűlt jogászok dr. Nádori Pál, a budapesti Eötvös Lorónd Tudományegye­tem aspiránsának az ENSZ-ről tartott, mindvégig élvezetes elő­adását. Az előadást követően a Japán Jogász Kamarák felhí­vása alapján tiltakozó nyilat­kozatot juttattak el a Magyar Jogász Szövetségen keresztül, a Demokratikus Jogászok Szövet­ségéhez az atom- és hidrogén­fegyverek betiltása, a béke és a szabadságjogok megvédése ér­dekében, — Tizennégy taggal megala­kult Dávod községben a Kalusl Ifjúság Szövetkezete. Ügy ter­vezik, hogy 10 kh barackost te­lepítenek és ehhez kértek » helyi földművesszövetkezet se* gítségét is. — Elkészüli a kultúrháx bel­ső átalakítása Csátalján. Az elő­adótermet felparkettezték. A’ községfejlesztési alapból 30 009 forintot költöttek a kullúrhá* korszerűsítésére. — A Kecskeméti Bélyeggyűjtd Kör taggyűlését pktóber 26-án* vasárnap délelőtt 10 órakor tartja. — Az ezüstkalászos .tanfolya­mok országszerte igen rttjgy ér­deklődéssel kísért anyagánál« terjesztéséhez a Rádió is hoz­zájárul. Hetenként két alkalom­mal — hétfőn és csütörtökbe — neves szakemberek tartanaik előadásokat az előírt témákról. A közvetítések időpontja mind­két napon délelőtt 11,30-tól II óra 57 percig a Kossuth-adón, s ugyanazt mindkét napon 19,40 és 20,07 óra között a Petőfi- adón megismétlik. — A Varga Katalin Állami Ápolónőképző Iskola ez év no­vemberében új tanfolyamot in­dít. A kétéves tanfolyam ideja alatt a hallgatók bentlakást és teljes ellátást kapnak. Jelent­kezhetnek azók a 18—23 év kö­zötti egészséges, érettségizett nők, akik a betegápoláshoz ked­vet éreznek. Kérvényeket az iskola címére (Budapest, VIII» Makarenko u. 15.) lehet bekül­deni, november 1-ig. 2978 Ezúton fejezem ki köszö- netemet a1 párt- és tanács- szerveknek, elvtársainknak és barátaihknak, férjem — Hatvani András — elhunyta alkalmával nyújtott elvtársi segítségü­kért és részvétnyilvánítá­sukért. Hatvani Andrásné, Kiskunfélegyháza, Zenta u. 1. sz. Választási nagygyűlést tartottak •a jogászok Kecskeméten Ammanból jelenti dz AFP. Az angol csapatoknak Jordániá­ból Ciprusra szállítása pénte­ken, egy nappal a kitűzött idő­pont előtt megkezdődött. Az első repülőgép útnak indult Ammanból. Az angol csapatok színai terület feletti elszállítá­sát az ENSZ részéről egy nor­vég tábornok ellenőrzi. Amman, Damaszkusz, Bejrut és Nikozia repülőterén ENSZ-megíigyelők ellenőrzik az angol csapatok el- szálh'tását, aminek a tervek sze­rint október 29-én be kell fe­jeződni. • Párizs. A francia hírügy­nökség értesülése Szérűit a NA­TO állandó tanácsa megállapo­dott a Ciprussal foglalkozó ér­tekezlet napirendjében. Meg­vizsgálják a sziget belső auto­nómiájára vonatkozó angol ter­vét és a módosító indítványo­kat, továbbá a ciprusi kérdés végleges megoldásának tervét. A görögök követelik, hogy az értekezlet egyetlen tárgya, Cip­rus végleges politikai helyzeté­nek megvitatása legyen. Az an­golok ehhez nem járultak hoz­zá. — Belenyugodtak azonban abba, hogy az értekezleten Ma- kariosz ciprusi érsek is részt vegyen. Az értekezletét a kül­ügyminiszterek részvéteiével kí­vánják megtartani. A Hazafias Népfront megyei elnöksége és a Magyar Jogász Szövetség megyei csoportja f. hó 24-én délután a megyei bíró­ság dísztermében jól sikerült választási jogász nagygyűlést rendezett. A megye egész terü­letéről mintegy 200 bíró, ügyész, tanácsi jogász, ügyvéd és válla­lati jogász gyűlt össze. A me­gyei pártbizottság képviseleté- ban megjelent Borsodi György osztályvezető, az Igazságügy- minisztérium részéről Csendes Károly, az élnöki főosztály ve­zetője, a Magyar Jogász Szö­vetség országos vezetőségének képviseletében pedig dr. Szto- tlolnik László, a Legfelsőbb Bí­róság elnökhelyettese. A nagygyűlést dr. Tóth László, a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottságának elnöke nyitotta meg, utána dr. Bodóczki László, a Magyar Jo­gász Szövetség megyei csoport­jának elnöke tartott beszédet XKÍOOOOOOOOOOOOWÍHHHKMK n«M MIT ÍRTAK A RÉGI KECSKEMÉTI ÚJSÁGOK? 125 pengő miatt csődöt kért egy hitelező Miklósy színigazgató élléö Múlt év februárjában vitéz Lászlófy Albert budapesti SzflCS- mester 125 peíigő miatt csődöt kért Miklósy Imre színigazgató ellen, Az ügy sokáig húzódott. A mai tárgyaláson Lászlófy ügyvédje azt követelte, hogy Miklósy tegyen vagyohtalárisági esküt, Miklósy ezzel szemben részletfizetést ígért. Ha ezt nem teljesíti, lé kell tennie a va- gyontalansági esküt. (Kecskeméti Közlöny, 1933. február 8J Három napig nem evett —< összeesett a Szentháromság­temetőnél Tegnap délután 5 óra tájban a járókelők a Szentháromság* temétő mélletti árokban egy idősebb embert találtak esz­méletlenül, Rendőr segítségével bevitték az ügyeletre. Harmalh Istvánnak hívják, 67 éves gaz­dasági cseléd és elmondta, hogy állás, lakás nélkül van, három nap óta nfem evett, az éhségtől lett rosszul. (Kecskeméti Közlöny, 1933, március 28-1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents